A tenisz Grand Slamjei és az aktív játékosok karrier győzelmei

A teniszkedvelők számára aligha kell magyarázni, hogy mit is jelent a Grand Slam kifejezés. Hiszen a négy nagy tornát - az Australian Opent, a Roland Garrost, Wimbledont és a US Opent - nemcsak a sportág fanatikusai, de presztízse miatt szinte minden, a sportok iránt kicsit is érdeklődő ember megkülönböztetett figyelemmel kíséri.

A Grand Slam fogalma és története

A kifejezést a New York Times újságírója, John Kieran alkotta meg. A bridzsjátékos Kieran az 1933-ban az ausztrál, a francia és a wimbledoni bajnokságot is megnyerő Jack Crawforddal kapcsolatban használta a kártyajátékból vett meghatározást az amerikai bajnokság előtt. Az asztmás betegséggel küszködő Crawford azonban a Fred Perry elleni fináléban nem bírta a nagy hőséget, elvesztette az ötjátszmás mérkőzés két utolsó szettjét, és a mérkőzést is. Így Don Budge volt az, aki először megcsinálta a klasszikus Grand Slamet - a kifejezés aztán a bajnoki címekről a tornákra is átragadt.

Don Budge - miután egy évvel korábban már a wimbledoni és az amerikai bajnokságot is megnyerte - 1938-ban, a US Open fináléjában legyőzte a magyar származású Gene Makót is, és ezzel az év negyedik nagy tornáján sem talált legyőzőre. A Tűzokádó Sárkány becenévre hallgató játékos - aki elsősorban bámulatos fonákjátékával emelkedett ki a mezőnyből - ezzel a tenisz halhatatlanjai sorába emelkedett. Hogy ez mekkora tett volt, jellemző, tizenöt évig nem ismételte meg senki. A tenisz történetében mindössze öt játékos tudta megcsinálni a klasszikus - azaz egy éven belüli - Grand Slamet, az ausztrál Rod Laver egyedülálló módon kétszer is.

Klasszikus Grand Slam-győztesek egyesben

• Férfiak: Don Budge (amerikai) 1938, Rod Laver (ausztrál) 1962, 1969
• Nők: Maureen Connolly Brinker (amerikai) 1953, Margaret Smith Court (ausztrál) 1970, Steffi Graf (német) 1988

Steffi Graf 1988-ban Golden Slamet ért el, miután a szöuli olimpia egyesét is megnyerte.

Amikor 1984-ben Martina Navratilova megnyerte a Roland Garros női egyesét, a nemzetközi teniszszövetség 1 millió dolláros jutalomban részesítette, mivel 1983-ban Wimbledonban, a US Openen és az Australian Openen is nyert, így egyszerre mind a négy nagy tornán ő volt a címvédő. Navratilova mellett Serena Williams is volt egyszerre mind a négy nagy tornán címvédő, miután 2002-ben megnyerte az utolsó három tornát, és 2003 januárjában Ausztráliában sem talált legyőzőre. Az amerikai teniszező el is nevezte - a golfozó Tiger Woods 2000-2001-es Tiger Slamje mintájára - győzelmeit Serena Slamnek.

A Karrier Grand Slam

Mindössze hat férfi és kilenc nő van, aki pályafutása során mind a négy fő tornát megnyerte, azaz karrier Grand Slamet tudhat magáénak. Roger Federer júniusi Roland Garros-sikerével lépett be az elitklubba.

Karrier Grand Slam győztesek

• Férfiak: Fred Perry (első győzelem: 1933; utolsó hiányzó GS: 1935), Don Budge (1937-1938), Rod Laver (1960-1962), Roy Emerson (1961-1964), Andre Agassi* (1992-1999), Roger Federer* (2003-2009)
• Nők: Maureen Connolly Brinker (1951-1953), Doris Hart (1949-1954), Shirley Fry Irvin (1951-1957), Margaret Smith Court (1960-1963), Billie Jean King (1966-1972), Chris Evert (1974-1982), Martina Navratilova (1978-1983), Steffi Graf* (1987-1988), Serena Williams* (1999-2003)

* Érdekesség, hogy csak a Steffi Graf, Andre Agassi házaspár mondhatja el magáról, hogy az összes nagy torna mellett az olimpiát is megnyerte egyesben, azaz Golden Slammel büszkélkedhet. Graf ráadásul 1988-ban egy éven belül mindent nyert. Roger Federer 2008-ban (Stanislas Wawrinkával), míg Serena Williams 2000-ben és 2008-ban testvérével, Venusszal nyert párosban olimpiát. (Megjegyzendő, a tenisz 1924 és 1988 között nem szerepelt az olimpiák műsorában.)

Aktív teniszezők a Grand Slam történetében

A férfi tenisz története során számos kivételes tehetséggel találkozhattunk, akik játékstílusukkal, kitartásukkal és mentalitásukkal, illetve a legnagyobb versenyeken nyújtott teljesítményükkel örökre beírták magukat a sport történelemkönyvébe. Akár az utóbbi két évtizedet uraló Nadal-Djokovic-Federer nagy hármasra gondolunk, mind fontos szerepet játszottak a tenisz világszintű népszerűsítésében.

1. Rafael Nadal, a salakkirály

Ki ne ismerné, vagy legalábbis ne hallott volna már a salak királyáról? A gyakran csak Rafának becézett Rafael Nadal 1986-ban született Mallorcán, és bár legtöbb sikerét salakon érte el, pályafutása messzemenően túlmutat a vörös színpadon. 14 trófeát nyert a Roland Garroson. Ő volt az első férfi, aki 22 GS-címet nyert egyéniben, köztük két Australian Opent, két Wimbledont és négy US Opent. Egyéniben összesen 92 ATP-tornagyőzelmet aratott, két olimpiai aranyat szerzett (egyéniben 2008-ban és párosban 2016-ban), és 209 hétig vezette a világranglistát. Játékstílusát acélos mentalitás és ugyanilyen kemény, pörgetett tenyeresek jellemezték. Lefegyverző balkezes játéka kivételes sportszerűséggel és példa nélküli küzdeni akarással párosult. Több mint 20 éves karrierje során a krónikus fájdalmak és sérülések sorozata ellenére mindig vissza tudott térni - nem is akárhogyan. Ő volt az első teniszező, aki le tudta győzni Federert GS-döntőben, minden felületen. 2024-ben vonult vissza, hivatalos búcsújára a tenisztől a 2025-ös Roland Garroson kerül sor.

Rafael Nadal rekordjai

• 14 Roland Garros
• 11 Monte Carlo ATP Masters 1000
• 12 Barcelona ATP Masters 500

2. Novak Djokovic, a vasember

Novak Djokovic (Nole, Djoker, Iron Man) 1987-ben született az akkori Jugoszláviában, aki gyakorlatilag mindent megnyert, amit a teniszben meg lehet. Egyéniben a férfiak között rekordszámú 24-szeres GS-bajnok, köztük megint csak rekordszámú 10 Australian Opennel. Emellett háromszor nyert a Roland Garroson, négyszer a US Openen és hétszer Wimbledonban. Ezzel egyedüliként nyerte meg mind a négy GS-tornát legalább háromszor. 99 ATP-trófeája mellé 2024-ben, 37 évesen utolsó hiányzó címét, az olimpiai aranyat is bezsebelte. Bár Novak Djokovic mindent megnyert, legtöbb sikerét mégis keménypályán aratta. Játékát tekintve Nolet tartják a tenisz legjobb fogadójának, de fonákjai, valamint fizikai, és különösen mentális állóképessége is alapvető szerepet játszottak példátlan karrierjében.

Novak Djokovic rekordjai

• Minden idők legtöbb egyéni GS-trófeával rendelkező férfi teniszezője.
• Rekordszámú, összesen 428 héten át volt a világranglista első helyezettje.
• Rekordszámú nyolc alkalommal végezte elsőként az évet.
• Emellett ő a legtöbb GS-döntőt játszó férfi teniszező, ő rendelkezik a legtöbb ATP Finals-címmel és ő a legidősebb világelső, de a lista itt még nem ér véget.

3. Roger Federer, a tenisz művésze

A svájci születésű Roger Federert (1981) legtöbben elegáns játékáról és egykezes fonákjáról ismerik. Kecses játéka kivételes higgadtsággal és sportszerűséggel párosult. Bár 20 GS-trófeájával alulmaradt Noleval és Rafával szemben, a 2000-es évek elején sorra döntötte meg az addig megdönthetetlennek hitt rekordokat, például zsinórban ötször nyert US Opent és Wimbledont (utóbbit Björn Borggal közösen tartja). GS-címei közt rekordszámú nyolc Wimbledon-győzelemmel rendelkezik. Összesen 103 ATP-tornát nyert egyéniben, köztük 28 ATP 1000-es tornát és hat ATP Finalst. Nadallal való rivalizálása a tenisz történetének egyik legnagyobb és legemlékezetesebb fejezete, amelyhez Djokovic 2006-tól fokozatosan felzárkózott, majd statisztikailag dominált is. Roger Federer Wimbledon és a füves pályák koronázatlan királya.

Roger Federer rekordjai

• Legtöbb hét megszakítás nélkül világelsőként: 237 egymást követő hét (2004. február - 2008. augusztus).
• 105 győzelem Wimbledonban férfi egyesben.
• 8 Wimbledon-győzelem.

4. Andy Murray, a nagy hármas kitartó kihívója

A nagy hármas uralmát nem igen tudták megkérdőjelezni. Kivételt talán csak Andy Murray - és Stanislas Wawrinka - jelentettek. Az 1987-es születésű skót Murray három GS-címet és két olimpiai aranyat nyert egyéniben. Utóbbiból Djokovicnak és Nadalnak is csak egy van, Federernek pedig csak ezüst. Murray nagyságát jól tükrözi, hogy 2012-ben az olimpiai aranyat hazai pályán, Wimbledon centerpályáján szerezte meg a füves pálya koronázatlan királya, Federer ellen. Ugyanebben az évben pedig a US Open döntőjében heves csatában múlta felül Djokovicot. A 2010-es évek második felére komoly csípőproblémái adódtak, és műtéten esett át. Bár visszatért sérüléséből, 2024 nyarán visszavonult, majd novembertől fél éven át Djokovic edzője volt.

Andy Murray jelentős eredményei

• 46 ATP-tornagyőzelem, köztük 14 ATP 1000 és egy ATP Finals.
• 41 hétig világelső.
• Legtöbb (11) kétszettes hátrányból fordított meccs.

5. Stanislas Wawrinka, a meglepetések embere

Murray mellett Stan Wawrinka volt a másik játékos, aki komoly fejtörést tudott okozni a nagy hármasnak. A kemény ütéseiről és alapvonaljátékáról ismert svájci 1985-ben született. Intenzív játékstílusából erednek a Stand the Man és a Stanimal becenevek. Legnagyobb fegyvere Federerhez hasonlóan az egykezes fonákja volt. Háromszoros GS-győztes: a 2014-es Australian Openen Nadal, a 2015-ös Roland Garroson és 2016-os US Openen pedig Djokovic felett győzedelmeskedett. A pekingi olimpián Federerrel párosban aranyérmet szerzett. Összesen 16 ATP-győzelme van, legjobb világranglistás helyezése pedig 3. 2002 óta profi és ma is aktív játékos.

6. Juan Martín del Potro, a csupaszív óriás

Az argentin származású Juan Martín del Potro 1988-ban született. Legnagyobb győzelmét a 2009-es US Openen aratta, ahol az elődöntőben Nadalt, a döntőben pedig Federert győzte le. A hatalmas szívéről ismert argentin óriás karrierjét komoly sérülések törték ketté. Bombatenyereseit senki sem fogadta szívesen. 22 ATP-tornagyőzelmet aratott, legjobb helyezése pedig a 3. hely volt.

7. Lleyton Hewitt, a villámgyors küzdőgép

A küzdőszelleméről, elképesztő pályasebességéről és hajthatatlanságáról ismert ausztrál 1981-ben született, két GS-trófeát nyert, és sokat tett a tenisz hazájában való népszerűsítéséért. A 2001-es US Openen a tenisz egyik legnagyobb alakját, Pete Samprast győzte le. Ezt követően ő lett az addigi legfiatalabb világelső. Összesen 30 ATP-tornagyőzelmet szerzett.

A ma is aktív teniszezők közül Marija Sarapova számára a párizsi tornagyőzelem hiányzik a teljességhez.

Akiknek kevés hiányzott: a "Small Slam" és egyéb közelítések

A férfiaknál kilenc, a nőknél nyolc olyan teniszező van, akinek egy évben csak egy nagy győzelem hiányzott, ahhoz, hogy megcsinálja a Grand Slamet. A férfiaknál hét évben is csak a Roland Garros „lógott ki a sorból”, és nem került az egyébként uralkodó teniszező kezébe a párizsi trófea, így maradt a Small Slam a másik három torna győztesének.

Small Slam győztesek

• Férfiak: Jack Crawford (1933, hiányzó GS: US Open), Fred Perry* (1934, Roland Garros), Tony Trabert (1955, Australian Open), Lew Hoad (1956, US Open), Ashley Cooper (1958, Roland Garros), Roy Emerson* (1964, Roland Garros), Jimmy Connors (1974, Roland Garros), Mats Wilander (1988, Wimbledon), Roger Federer* (2004, 2006, 2007, Roland Garros)
• Nők: Helen Wills (1928, 1929, Australian Open), Margaret Court* (1962, 1969, 1973, Wimbledon; 1965, Roland Garros), Billie Jean King* (1972, Australian Open), Martina Navratilova* (1983, Roland Garros; 1984, Australian Open), Steffi Graf* (1989, Roland Garros; 1993, 1995, 1996, Australian Open), Szeles Mónika (1991, 1992, Wimbledon), Martina Hingis (1997, Roland Garros), Serena Williams* (2002, Australian Open)

* Pályafutásuk során elérték a karrier Grand Slamet.

Fentieken kívül számtalan olyan versenyző akad, aki pályafutása során három Grand Slamet is megnyert, ám egy (vagy kettő) mindig kifogott rajta. Björn Borg 11-szer nyert GS-t, ám az Australian Openen legjobb eredménye csak harmadik forduló volt, míg a US Open fináléjában Jimmy Connors és John McEnroe is kétszer kibabrált vele. Melbourne-ben csak egyszer indult.

Ken Rosewall három nagy tornán nyolc győzelmet aratott, Londonban viszont négyszer is döntőt bukott, így wimbledoni bajnoki cím nélkül maradt. Ivan Lendl Rosewall mellett áll a Grand Slam-győzelmek listáján, azonban Wimbledon neki is kemény dió volt, kétszer vesztett finálét. Guillermo Vilas, Mats Wilander, Szeles Mónika és Justine Henin pályafutása is megegyezik abban, hogy csupán az All England Clubban nem jutottak fel a csúcsra. John McEnroenak - hét Grand Slam-trófeája mellett - az Australian Open és a Roland Garros hiányzik gyűjteményéből.

John Newcombe, Arthur Ashe, Jimmy Connors, Boris Becker, Stefan Edberg, Pete Sampras, Martina Hingis és Lindsay Davenport mind-mind megegyeznek abban, hogy remek teniszezők, korszakuk legnagyobb egyéniségei voltak, és hogy a győzelem a Roland Garroson csak vágyálom maradt számukra, mindannyiuknak a salakos torna hiányzik csak karrier Grand Slamhez. Sampras 14 győzelmével már-már utolérhetetlennek tűnt a GS-győztesek nevét tartalmazó lista élén, különösen érdekes, hogy Roger Federer épp a számára is az akhilleuszi saroknak számító tornán aratott győzelmével érte be az örökranglista élén.

Grand Slam rekordok és érdekességek

Egyéni Grand Slam győzelmek száma

* Ma is aktív teniszező.

Legjobbak tornánként

Férfiak

• Australian Open: Roy Emerson - 6 győzelem
• French Open: Max Decugis - 8 gy.*, Björn Borg - 6 gy.
• Wimbledon: William Renshaw, Pete Sampras - 7 gy.
• US Open: Richard Sears, Bill Larned, Bill Tilden - 7 gy.

*A French Open (még nem a Roland Garroson) 1924-ig csak francia klubok teniszezői számára volt meghirdetve - Max Decugis ebben a korszakban aratta a győzelmeit.

Nők

• Australian Open: Margaret Smith Court - 11 gy.
• Roland Garros: Chris Evert - 7 gy.
• Wimbledon: Martina Navratilova - 9 gy.
• US Open: Molla Bjurstedt Mallory - 8 gy.

Legtöbb egyéni döntő Grand Slam-eken

Férfiak

• 19 Roger Federer (14 győzelem), Ivan Lendl (8)
• 18 Pete Sampras (14)
• 17 Rod Laver (11)

Nők

• 34 Chris Evert (18)
• 32 Martina Navratilova (18)
• 31 Steffi Graf (22)

Összes Grand Slam-győzelem száma (egyéni, páros, vegyes páros)

Férfiak

• 28 Roy Emerson (12 egyéni, 16 páros)
• 26 John Newcombe (7 egyéni, 17 páros, 2 vegyes páros)
• 22 Frank Sedgman (5 egyéni, 9 páros, 8 vegyes páros)

Nők

• 62 Margaret Smith Court (24 egyéni, 19 páros, 19 vegyes páros)
• 59 Martina Navratilova (18 egyéni, 31 páros, 10 vegyes páros)
• 39 Billy Jean King (12 egyéni, 16 páros, 11 vegyes páros)

További érdekességek

Az angol szakirodalomban kialakult még egy gyűjtő kifejezés, a Boxed Set (~ teljes gyűjtemény), amelyet azon teniszezők esetén használnak, akik megnyerték a Grand Slamet egyesben, párosban és vegyes párosban is. A világon összesen három női játékos, Doris Hart, Margaret Smith Court és Martina Navratilova rendelkezik hasonló gyűjteménnyel. Férfi éljátékos - minthogy ritkán indulnak párosban vagy vegyes párosban - még nem ért hasonló közelébe. A mai játékosok közül Serena Williamsnek csupán az ausztrál és a francia bajnokság vegyespáros-bajnoki címe hiányzik a „mindent viszhez”.

A legmagasabb világranglista-helyezéssel az ausztrál Mark Edmondson játszott döntőt a négy nagy torna valamelyikén. Az egyszeres GS-győztes Edmondson 1976-ban világranglista-212. volt, amikor megnyerte az Australian Opent. Wimbledon egyik legemlékezetesebb döntőjét két francia játékos vívta. 1927-ben Henri Cochet 6(!) meccslabdát hárítva győzött honfitársa, Jean Borotra ellen a döntőben.

A legtöbb ászt egy GS-meccsen a horvát Ivo Karlovic ütötte a júniusi Roland Garroson. A 208 centis játékos az 1. körben 55 védhetetlen szervát vágott be az ausztrál Lleyton Hewittnak - és öt játszmában kikapott. A legrövidebb döntő Steffi Graf és Natasa Zvereva között zajlott a ’88-as Roland Garroson. Grafnak 32 perc kellett hozzá, hogy 6:0, 6:0-ra megnyerje minden idő legsimább Grand Slam-fináléját. A leghosszabb meccs szintén Párizshoz köthető: két francia, Fabrice Santoro és Arnaud Clément 2004-ben 6 óra 33 percen át püfölte a labdát, míg végül előbbi öt szettben, döntő játszma 16:14-gyel továbbjutott.

Rafael Nadal üzenete: Szívvel és akarattal többet nyerhetsz, mint bármi mással.

A tenisz és a Grand Slam versenyek evolúciója

A tenisz a 12-13. századi francia jeu de paume („a tenyér játéka”) labdajátékból ered. Az akkor még kézzel ütött labdajáték gyorsan meghódította a 15. századi Angliát is. A modern tenisz szabályai azonban csak a 19. század második felében rögzültek, amellyel párhuzamosan a sportág is egyre népszerűbb lett. Az igazi lökést a Wimbledonban szervezett első tenisztorna jelentette 1877-ben, amelynek hatására hamarosan az USA-ban és Ausztráliában is rendeztek hasonló versenyeket. A modern teniszjáték alapszabályainak megalkotása egy brit katonatiszt, Walter Clopton Wingfield nevéhez fűződik, aki a játékot a walesi birtokán megrendezett kerti partin játszotta először vendégeivel, 1873 decemberében.

A tenisz történetében fontos mérföldkő volt az 1968. esztendő, amikortól a Grand Slam versenyeken már nemcsak az amatőr, hanem a hivatásos versenyzők is elindulhattak, s a versenyek pénzdíjasakká váltak. Ezt az időszakot nevezzük Open Erának.

Fontos tudni, hogy napjainkban a négy nagy tornán diadalmaskodni sokkal nagyobb kihívás, mint fél évszázada volt, mivel ma már mindegyik versenyt eltérő borítású pályán rendezik, s a játékosok „szakosodnak” a számukra leginkább megfelelő játékfelületre.

Wimbledoni Teniszbajnokság

A világ legrégebbi, és sokak szerint legrangosabb teniszversenye a wimbledoni teniszbajnokság. A verseny minden évben június második felében kezdődik és július elején ér véget, helyszíne Wimbledon, London egyik városrésze. A füves pályás bajnokságot első ízben 1877-ben rendezték meg, amikor még csak férfi egyes számot rendeztek, 22 versenyző részvételével. A női egyes versenyeket - a férfi páros versenyszámmal egyidejűleg - 1884-ben vették fel a programba. 1921-ig gyakori volt a címvédés, ugyanis az előző év bajnoka automatikusan döntőt játszott a következő évben, s így pihentebben tudott megmérkőzni a trónkövetelővel. Ezt az ún. kihívásos rendszert 1922-ben megszüntették.

A versenyek során a játékosok több évtizeden keresztül hosszú fehér nadrágot viseltek, mígnem 1933-ban egy amerikai versenyző elsőként rövidnadrágot húzott, hatalmas közfelháborodást kiváltva a nézők körében. Az idők azonban gyorsan változtak, s 14 évvel később már mindenki ilyen szerelésben lépett pályára. Sárga labdákat első ízben az 1986-os bajnokságon használtak, mivel azok - a korábban használatos fehér labdákhoz képest - jobban nyomon követhetőek a televízió-képernyőkön. Wimbledonban a leghosszabb győzelmi sorozat Navratilovához kötődik, aki 6 egymást követő tornán diadalmaskodott (1982-87). A férfiaknál a karrierjét mindössze 26 évesen befejező Borg, illetve Federer egyaránt ötször nyert egymás után (1976-80, illetve 2003-07) a „tenisz Mekkájában”. A férfiaknál a legfiatalabb győztes Boris Becker volt, aki 1985-ben 17 évesen és 7 hónaposan hódította el az 1887 óta használatos serleget. A világranglistán leghátrábbra, 125. helyre sorolt játékos, aki diadalmaskodni tudott a „szent gyepen” a horvát Goran Ivanisevics, aki 2001-ben szabadkártyás versenyzőként győzött.

A kilencvenes évek során három wimbledoni döntőt is elbukó Ivanisevics tornagyőzelmét nagyban elősegítette, hogy a 7 mérkőzésén 212, a torna történetében rekordszámú ászt ütött. Ezzel összefüggésben érdemes kiemelni, hogy a jól szerváló, röptéző játékosok számára kedvező a fű azon tulajdonsága, hogy a labda felgyorsul rajta és nem pattan magasra. Nemcsak a wimbledoni bajnokság, hanem a tenisz egész történetében a leghosszabb mérkőzést az amerikai John Isner és a francia Nicolas Mahut játszotta egymással, 2010-ben. A mérkőzés 3 napon keresztül tartott, teljes időtartama 11 óra és 5 perc volt. Az ötödik, döntő szettet 70:68 arányban nyerte az amerikai. Az utolsó brit egyéni győzelmet 1977-ben, a torna centenáriumának az évében ünnepelhették a házigazdák, amikor is Virginia Wade emelhette magasba a királynőtől átvett, „Vénusz rózsavíztálcájaként” nevezett női trófeát. A férfiak mezőnyében az utolsó angol győzelemnek 1936-ban örülhettek a hazaiak, ami Fred Perry nevéhez fűződik. Wimbledonban hazánk képviseletében Taróczy Balázs diadalmaskodott az 1985-ös páros versenyen.

US Open

Az első amerikai teniszbajnokságot 1881-ben rendezték meg, a hölgyek számára az első versenyt 1887-ben írták ki. A tornát 1974-ig füves, az azt követő három évben salakos, majd 1978 óta kemény borítású - jelenleg ún. DecoTurf anyagból készített - pályákon rendezik meg. A versenyek helyszíne a New Yorkban található Flushing Meadows Park, a lebonyolításának ideje augusztus-szeptember, amellyel az utolsó Grand Slam bajnokság az éves tenisznaptárban. A Grand Slam tornák közül az amerikai bajnokságon tették először, 2006-ban lehetővé, hogy a vitás esetek eldöntésére videóbírót, ún. „sólyomszemet” alkalmazzanak. A legtöbb egymást követő egyéni bajnoki címet az amerikai Richard Sears érte el (7 győzelem; 1881-87), a nyílt korszakot tekintve ez Federerről mondható el (5 győzelem; 2004-08).

Roland Garros

A francia nyílt teniszbajnokság, vagy egyszerűen „Roland Garros” a világ első számú salakpályás teniszversenye, amelyet minden évben május második felében és június elején rendeznek meg Párizsban. A salakos pályán a labda lelassul és - a füves, valamint kemény borításhoz képest - magasabbra pattan, így azok a versenyzők, akik a játékukat a gyorsaságra építik, általában gyengébben teljesítenek itt. Az első ízben 1891-ben lebonyolított torna a későbbi nevét Roland Garrosról kapta, aki 1913-ban elsőként repülte át a Földközi-tengert, majd az I. világháborúban vadászpilótaként szolgált a francia légierőnél. Az első években a francia teniszbajnokságon is csak férfiak versenyezhettek, a nők részvételét 1897-ben engedélyezték. Érdekesség, hogy 1925-ig csak francia teniszklubok versenyzőit engedték elindulni a tornán, akik ugyanakkor az anyaország gyarmatairól is érkezhettek. A tenisz több mint négy évtizedre visszanyúló nyílt korszakában mindössze kétszer ünnepelhettek hazai győzelmet a franciák. A francia nyílt teniszbajnokságon a férfiak között a legtöbb, 4 egymást követő győzelmet Borg (1978-81) és Nadal (2005-08) érte el. Hazánk képviseletében az egyéni versenyekben 1947-ben Asbóth József, 1958-ban pedig Körmöczy Zsuzsa szerzett bajnoki címet a Roland Garros-on. Bár hölgyeknél nem illik a kort firtatni, de az évkönyvek megemlítik, hogy Körmöczy máig a torna legidősebb női egyes bajnoka, a cím elnyerésekor 33 éves volt.

Australian Open

Az első ausztrál teniszbajnokságot - ausztrál-ázsiai bajnokság néven - 1905-ben rendezték meg, a hölgyek 17 évvel később indulhattak először a versenyen. A tornát napjainkban január második felében, Melbourne-ben bonyolítják le. A férfiak esetében a leghosszabb győzelmi sorozat Roy Emerson nevéhez kötődik, aki öt egymást követő tornán győzött (1963-67). A nők mezőnyében a szintén ausztrál Margaret Smith Court hét egymást követő évben nyert (1960-66). A hazai versenyzők hosszú győzelmi sorozatai azzal is magyarázhatók, hogy a torna presztízse csak a nyolcvanas években emelkedett arra a szintre, hogy a legkiválóbb európai és amerikai versenyzők felvállalták a távoli földrészre történő eljutás fáradalmait, költségeit. A pálya 1987-ig füves volt, azt követően viszont kemény borítású, jelenlegi anyaga plexicushion.

Nemzetközi csapatversenyek és az olimpia

Davis Kupa

A Davis-kupa a férfi teniszezők elsőszámú nemzetközi csapatversenye. A kiváló amerikai teniszjátékos, Dwight Davis ötlete alapján életre keltett első csapatversenyre 1900-ban került sor, s az első években még csak Nagy-Britannia és Egyesült Államok teniszválogatottja közötti megmérettetést jelentette. A Davis-kupa történetében a legtöbb, 32 bajnoki címet az Egyesült Államok hódította el, amely országot Ausztrália követ 28 elsőséggel. A kupagyőztesek a hetvenes évekig, a torna lebonyolítási rendszerének jelentős megváltoztatásáig, szinte kizárólag az angolszász országok közül kerültek ki. Ezt a sorozatot csupán a franciák szakították meg, akik 1927 és 1932 között, hat egymást követő alkalommal diadalmaskodtak kiváló játékosaik, a „Négy muskétás” (Jean Borotra, Jacques Brugnon, Henri Cochet, René Lacoste) révén.

Fed Kupa

A Davis-kupa „női megfelelője” a Fed-kupa. A világ legrangosabb női tenisz csapatversenyét első ízben 1963-ban, a Nemzetközi Tenisz Szövetség megalapításának 50. évfordulójának évében rendezték meg. A kupa neve 1995-ig Federation Cup (Szövetségi kupa) volt, amit akkor Fed Cup-ra rövidítettek. A legtöbb, szám szerint 17 bajnoki címet az Egyesült Államok ünnepelhette (közülük hetet, 1976 és 1982 között zsinórban), amely országot Ausztrália és Csehország követ 7-7 elsőséggel.

Tenisz az olimpián

A tenisz már az első újkori olimpia programján szerepelt, s ott is maradt egészen 1924-ig. A játékokról való száműzetés legfőbb oka a versenyzők amatőrstátuszának tisztázatlansága volt. 1988-ban került vissza a programba, s a londoni olimpián már öt versenyszámot rendeztek meg, miután - az 1924-es játékok óta először - vegyes párosban is lehetőség nyílt a megmérettetésre. Az olimpiai tenisztornák két, magasan kiemelkedő nemzete az Egyesült Államok és Nagy-Britannia, amelyek együttesen a bajnoki címek hattizedét szerezték meg. A legeredményesebb versenyzők a Williams nővérek, akik mindketten négyszeres olimpiai bajnokok. Hazánk teniszben egy érmes helyezéssel büszkélkedhet, amely rögtön az első olimpián született, Tapavicza Momcsilló révén.

Pénzügyi aspektusok a teniszben

A teniszben hatalmas és egyre növekvő összegű pénzek mozognak, az elithez tartozó játékosok a díjakból akár több tízmillió dolláros jövedelemre is szert tehetnek karrierjük során. Sok teniszező esetében a szponzori és a reklámbevételek összege ráadásul sokkal magasabb, mint amit a tornák pénzdíjaiként meg tudnak nyerni. A sportszerűtlen magatartásra történő befolyásolás szándéka nélkül itt említhető meg John McEnroe, aki az egyik legemlékezetesebb dühkitörése alkalmával akkora büntetést kapott, amelynek összege eltörpül az egyik elhangzott mondat későbbi marketingértékéhez képest. Az egyes Grand Slam tornák összdíjazása 6 milliárd forint körül alakul, a legutóbbi szezonban a legmagasabb összdíjazása - az adott árfolyamokkal számolva - az ausztrál versenynek volt. Érdekesség, hogy a férfiak sokáig magasabb díjazásban részesültek, mint a nők, amit azzal indokoltak a szervezők, hogy a nők kevesebb szettet játszanak.

tags: #aktiv #tenisz #jatekosok #karrier #gs

Népszerű bejegyzések:

• A futball pénzügyi oldala
• Gyurkovics Tibor futballal kapcsolatos írásai
• The Outstanding Talent of Buda István
• focipálya méretezése
• részletes információk Quilindschy Hartmanról