A működést segítő rendszerek: Innovációk a sportban és a járművezetésben

A modern technológia, különösen az IT eszközök robbanásszerű fejlődése és elterjedése, jelentősen felgyorsította az iparágak és tevékenységi körök fejlődését. Ez a jelenség éppúgy megfigyelhető a járműiparban, mint a sport területén, ahol a döntéshozatalt és a biztonságot támogató rendszerek egyre fontosabbá válnak. Ezek a segítő rendszerek nemcsak a kényelmet és hatékonyságot növelik, hanem alapvető elemei lettek a minőségi munkavégzésnek és a szabályok betartatásának.

A témakör hangsúlyosságát Európa-szerte jelzi, hogy 2024 júniusában a CIECA munkacsoporti ülésén elhangzottak alapján valamennyi tagország lépéseket fontolgat, ahogy hazánk is. A cél elérése érdekében a Vizsgaközpont mentori rendszert hozott létre vizsgabiztosok részvételével, képviselve benne valamennyi vármegyét. A konkrét munka 2024 júniusában indult, amikor a rendszerek áttekintésére, illetve az egyes rendszerek működésének, beavatkozásának helyes és egységes értékelési módszertanának megvitatására került sor. Az ott lefektetett alapelvek képzik jelen segédlet alapját is.

Vezetéstámogató rendszerek a járműiparban és a vizsgáztatásban

A járműipar fejlődése az IT eszközök robbanásszerű fejlődése és elterjedése miatt erőteljesen felgyorsult. Példaként lehet említeni az ABS és a két frontlégzsák megjelenését, mint kötelező alapfelszereltséget, amely az európai típusbizonyítvány megszerzésének egyik feltétele lett a 2000-es évek közepétől.

Különböző vezetéstámogató rendszerek bemutatása

Az alábbiakban a legelterjedtebb vezetéstámogató rendszereket mutatjuk be, amelyek mind a biztonságot, mind a kényelmet szolgálják:

1. ABS (Blokkolásgátló fékrendszer)

   Fékezéskor nem engedi a kereket blokkolni, illetve mérsékeli a fékerőt. Ezzel hozzájárul a fékezés közbeni irányíthatóság megőrzéséhez is. Működése fékezéskor jellegzetes kattogó hangról ismerhető fel.

2. ASR (Kipörgésgátló rendszer)

   Megakadályozza, hogy a jármű kerekei - pl. laza talajon - elinduláskor kipörögjenek (a motor visszaszabályozásával és/vagy egyoldali hajtott kerék fékezésével). Ma már az ESP egyik részfunkciója. Működésképtelen (hibás vagy kikapcsolt) állapotát a műszerfalon sárga ASR, vagy ESP visszajelző lámpa folyamatos világítása, működésbe lépését pedig ugyanennek a lámpának a villogása jelzi.

3. ESP (Elektronikus menetstabilizáló program)

   A kormánykerékállásnak megfelelő irány tartására törekszik, szükség esetén az egyes kerekek különálló fékezésével, a motor leszabályozásával. Működésképtelen / kikapcsolt / módosított üzemmódú állapotát sárga ESP vagy ESP OFF lámpa jelzi a műszerfalon.

   
4. Automata vészfékező rendszer

   Feltűnő fényjelzéssel és - esetenként - hangjelzéssel hívja fel a járművezető figyelmét az azonnali fékezés szükségességére. Ha a vezető nem tesz ennek eleget, a rendszer végrehajtja a vészfékezést. Téves riasztás előfordulhat (pl. alacsonyan szálló madár miatt).

5. Sávtartó asszisztens

   Az útburkolati jeleket kamerával figyelő rendszer jelzést ad a sáv nem szándékos, azaz irányjelzés vagy határozott kormánymozdulat nélküli elhagyásakor. A jelzés lehet optikai, akusztikus, vagy haptikus (ülés, vagy kormány rezgetése). Általában 60 km/h felett aktív. Bekapcsolt és működőképes állapotát a műszerfalon zöld színű, forgalmi sávot ábrázoló piktogram jelzi. Figyelmeztetéskor a piktogram színe megváltozik.

6. Holttérfigyelő és sávváltást segítő rendszerek

   Sávváltási szándék (irányjelzés) esetén egyrészt figyelmeztet a holttérben lévő vagy hátulról gyorsan közeledő járművekre, másrészt a kormányzásba be is avatkozik. Figyelmeztet és a járművet képes akár megállítani is, ha jobbra történő kanyarodáskor a holttérben mozgó akadályt (pl. kerékpáros) észlel. Hátramenetben történő kiparkolás közben figyeli a keresztirányú forgalmat és jelzi azt is, ha gyalogost és/vagy kerékpárost észlel. Közeledő tárgy, vagy személy érzékelésekor hang- és oldalhelyes vizuális jelzést ad. A holttérfigyelő funkció kiterjesztése: a jármű melletti holttéren túl a szomszédos sávokat hátrafelé nagyobb távolságban is figyeli, érzékelve az onnan gyorsabban érkező járműveket is. Fontos megjegyezni, hogy a holttér állapotáról folyamatos fényjelzésekkel értesítő berendezés ahelyett, hogy a vezető éberségét tartaná fenn, egyfajta megszokást idéz elő városi közlekedésnél.

7. Adaptív sebességtartó automatika (ACC)

   A beépített érzékelők segítségével folyamatosan figyeli az autó előtti területet, miközben tartja a járművezető által beállított sebességet, valamint a közte és az előtte haladó jármű között megadott távolságot. Az elöl haladó jármű haladása alapján gyorsítani és lassítani tudja a járművet. Az adaptív sebességtartás (ACC) jótékony hatása, hogy az általánosan megengedett sebességet be lehet állítani és nem hagyja túllépni azt, ugyanakkor a vezető figyelmén múlik, hogy az adott útviszonyok között ne lépje túl a relatív, illetve a táblával jelzett sebességkorlátozás esetén pedig az abszolút sebességhatárokat. A sebességhez mérten a túl kicsi oldal- és követési távolságot is jelezheti a jármű.

8. Parkolást segítő rendszerek

   A parkolást segítő berendezések csak a folyamat egyes részeit képesek hatékonyan segíteni. Az irányjelzés eleve szükséges a bekapcsolt parkolást segítő berendezés működésbe lépéséhez. A tolatóradar és a tolatókamera csak tájékozódási lehetőséget nyújt a parkolásnál.

Vezetéstámogató rendszerek és a vizsgáztatás

A járművezetői vizsgák során szigorú szabályok vonatkoznak a vezetéstámogató rendszerek használatára:

• Vizsgáztatás közben tiltott azoknak a rendszereknek a használata, amelyek beleavatkoznak a jármű irányításába (pl. önparkoló rendszer, sávtartó rendszerek, amelyek beleavatkoznak a kormányzásba).
• Megengedettek azok a rendszerek, amelyek megléte és működése a vizsgasikeresség megítélése szempontjából kevésbé relevánsak (pl. tolatóradar, tolatókamera, holttérfigyelő).

Járó motornál ellenőrizze a jelölt azt, amit járó motorral lehet ellenőrizni (pl. fékpedál lenyomásával a fékrásegítő működését). A biztonsági berendezések elindulás előtti ellenőrzését nem befolyásolja a hagyományostól eltérő berendezések megléte; nem kell beszélni a teendőkről, csak elvégezni azokat.

Kiegészítő, de nem kötelező tennivaló a menet közben használni kívánt vezetéstámogató rendszerek bekapcsolása, szükség esetén azok beállítása. Ezt önálló tevékenységként kell végrehajtani, a szakoktatói beavatkozás nem megengedett. Ahogy a szakoktató nem kezelheti, illetve nem adhat utasítást sem az ablaktörlő kezelésére, úgy pl. a vezetéstámogató rendszerek bekapcsolására sem.

Amibe a jármű elektronika beleszólhat, de nem dönthet, az az elindulás és a gyorsítás. A tengelykapcsoló- és a gázpedál ténylegesen egyidejű használata a technikai kezelés során sem lehetett döntő szempont, hiszen a már említett motorleállást akadályozó elektronika vagy egyszerűen egy nagy nyomatékú dízelmotor már elegendő ahhoz, hogy jól begyakorolt bal lábbal és ügyesen kezelt kuplunggal sikeres legyen az elindulás és a folyamatos manőverezés.

A hibavonallal jelezhető elvétések alól - kellő figyelem mellett - várhatóan mentesülnek azok, akik olyan járművet vezetnek, amelyben az ajtók nyitott állapotára (bár ezt egy belső világítás is képes jelezni), a biztonsági öv bekapcsolására (nem menet közben) figyelmeztető eszközök vannak.

A sáv elhagyására figyelmeztető berendezések használatával kapcsolatban: aki kijelölt sávok esetén a vizsgán nem tud megmaradni a saját sávjában, az sikertelen vizsgát tesz. A vizsga sikertelenségét megalapozó körültekintés vagy irányjelzés elmulasztása, még a sávváltást segítő berendezés használatával is kifejezetten észrevehető a vizsgabiztos számára. Ha a vizsgázó nem jelzi az irányváltoztatási szándékát, akkor a berendezés nem fogja figyelmeztetni a veszélyre; ha megtörtént a jelzés, de a kihúzódás közben figyelmeztetés érkezik, akkor nem volt megfelelő a körültekintés. Megengedett a jármű biztonságos előrehaladását szolgáló berendezések használata.

Egy átlagos parkolás folyamata: elhatározás, körültekintés, irányjelzés, lassítás (megállás), manőverezés körültekintéssel, járműrögzítés - folyamatosan figyelemmel kísérve a környezetet és a saját jármű mozgását. A parkolást segítő berendezések csak a folyamat egyes részeit képesek hatékonyan segíteni, az elhatározást a vizsgán is az oktatótól kapott utasítás előzi meg. Az irányjelzés eleve szükséges a bekapcsolt parkolást segítő berendezés működésbe lépéséhez. A tolatóradar és a tolatókamera csak tájékozódási lehetőséget nyújt a parkolásnál. A jármű mozgatása, technikai kezelése és a vezető figyelmének iránya a vezetéstámogató rendszerek működésétől függetlenül is érzékelhető, értékelhető.

Folytatódhat a vizsga, hiszen a parkolási manőver már előtte sikeresen teljesítve lett, de a vizsgabiztos mérlegeli, hogy milyen szinten követte járműve mozgását a jelölt (pl. figyelt-e a veszélyes közelségre; odatekintett-e vagy sem, illetve használta-e a tükröket). Elképzelhető, hogy szűk helyre történik a parkolás ezért másképp nem is lehet ki, illetve beállni. Nem jelent problémát, amennyiben a jármű biztonságosan üzemkész. A vizsga lefolytatható még akkor is, ha a vizsgázó ezt menet közben jelzi, miközben a jármű továbbra is biztonságosan üzemkész.

Ha a vizsgázó csak készül a sávváltásra, nem okoz problémát. Ha a vizsgabiztos számára egyértelmű, hogy a manővert már megkezdte, akkor hibavonal, de a vizsga mehet tovább, amennyiben a vizsgázó lereagálta a jelzést. Ha a jármű jelzése ellenére gyorsít, akkor csinálta jól. Ha lassan halad tovább, de rövid időn és távolságon belül észreveszi HIBAVONAL adható; ha huzamosabb ideig és távolságon (pl. több mint 20-30 méter), vagy hirtelen veszélyhelyzetet idéz elő akkor sikertelen vizsga.

A vizsgabiztos értékeli azt, hogy megfelelő volt-e az oldal- és a követési távolság, a sebesség, valamint a kerékpáros iránytartása. Mérlegelés! A forgalomfigyelés hiányossága vagy a követési távolság nem megfelelő betartása lehet hibavonal, de ha váratlan esemény történt, akkor a vizsga hibavonallal nélkül folytatódik (mert a jelölt jól reagált). A hangsúly a rezgéssel figyelmeztetés rendszerességén van.

Összegzés a vezetéstámogató rendszerekről

Játékvezetői rendszerek a sportban

A játékvezetők képzése és minősítése

A játékvezetői képzés és a tehetséggondozás kulcsfontosságú a sport integritásának és színvonalának fenntartásához. Az UEFA Játékvezető Konvenció keretében négy évvel ezelőtt az MLSZ Játékvezető Bizottsága három kiemelt projekt végrehajtását vállalta: az elit kategória (FIFA, NB I) támogatását, a játékvezetői létszám emelését, valamint a talent-mentor program keretében a tehetségekkel való kiemelt foglalkozást. Ez utóbbi az utánpótlás-rendszer átalakítását is jelenti.

Valamennyi - megyék által javasolt - tehetséges játékvezető bekerült egy országos nyilvántartásba, ahol eredményeiket folyamatosan vezetik. A talent-mentor rendszer kialakítása biztosítja a tehetségekkel való folyamatos kapcsolattartást, fejlődésük segítését. A program első két kategóriájába bekerültek 55%-a lépett előre magasabb osztályba, vannak, akik ma már a FIFA-keret tagjai. Ennek is betudható, hogy az országos keretben soha nem tapasztalt fluktuáció mehetett végbe. Ezzel párhuzamosan több mint kétezer játékvezető tette le az alapfokú vizsgát, közülük számos tehetség szépen halad a 'ranglistán'.

A FIFA és UEFA óriási energiát és pénzt mozgósít a képzés modernizálására, az időben felfedezett, tehetséges játékvezetők nemzetközi követelmények szerinti, központi képzésére. Az európai szövetség ezért is hozta létre Nyonban központi játékvezető-képző centrumát, melynek megnyitására, első kétheti képzésre nyolc ország között hazánk is meghívást kapott. Farkas Ádám, Berettyán Péter és Horváth Róbert a napokban már sikeresen teljesítette a Svájcból irányított írásbeli és szóbeli nyelvvizsgát.

Az MLSZ JB tovább kívánja fejleszteni az utánpótlás-játékvezető képzés jelenlegi intézményi és szakmai rendszerét. A képzés átalakításának célja:

• A játékvezetők képzésének minőségi fejlesztése
• Összhang a nemzetközi és hazai intézményrendszerrel
• A képzés centralizálásával az oktatás és követelményrendszer egységesítése
• A megyékben folyó játékvezető képzés szakmai támogatása

A részletek kidolgozására munkacsoport jött létre, amelynek vezetője Székely Ferenc, tagjai Hartmann Lajos, Ring János és Dubraviczky Attila. A működés költségeinek nagy részét az UEFA által nyújtott pénzügyi támogatás fedezi. A Játékvezető Képző Központ (Akadémia) várhatóan 2010. július óta működik.

A vizsgázónak le kell vezetnie az összes neki kijelölt mérkőzést egy versenyen. Ezeket a mérkőzéseket egy már minősített teqis játékvezető értékeli. A játékvezető képzés minden résztvevője jogosult 1 vizsgára és 1 pótvizsgára. A vizsgázónak egy teljes teqisversenyt (Challenger Cup-ot) le kell bonyolítania, a verseny elejétől (sorsolás) a végéig (díjátadó). Minden minősített bírónak ki kell töltenie egy online tesztet az év elején és egy másikat minden hónapban, melyek felhívják a figyelmet a szabályváltozásokra, a nem egyértelmű szabálykérdésekre és a versenyeken tapasztalt nem egyértelmű szituációkra. Sikeres játékvezető vagy versenybíró vizsga után az újdonsült bíró C kategóriájú minősítést kap.

A VAR (Video Asszisztens Rendszer) alkalmazása

Az egyik legfontosabb változás a labdarúgásban, hogy kötelező lesz a VAR, a videóbíró használata. Az NB I 2021-2022-es idénye ennek alapján még nyáron, július 30-án, pénteken indult el, és a szezon 2022. május 15-én ért véget. A lebonyolítás nem változik, tehát marad a 12 csapat, amely három körben találkozik majd egymással.

A bulvárlap szerint Angliában a videóbíró használatának költsége 9251 font, azaz megközelítőleg négymillió forint meccsenként. A lap megkeresésére az MLSZ közölte, a videóbíró-rendszer alkalmazását kilenc egymásra épülő lépéséből álló szigorú és folyamatosan ellenőrzött nemzetközi képzési protokoll írja elő. A koronavírus-járvány az élet minden területén példátlan nehézséget okoz, így a honi VAR-képzés forgatókönyvét is jelentősen befolyásolja. A kiválasztott játékvezetőink 11 napon keresztül „videóbíró” (VAR), illetve „videóbíró-asszisztens” (AVAR) szerepben gyakorolták be a VAR-protokoll helyes alkalmazását, az éles helyzethez hasonló körülmények között. Döntött az MLSZ arról is, hogy a Magyar Kupába az első két osztály csapatai a harmadik fordulóban, a legjobb 32 között csatlakoznak majd be.

A világbajnokságon Oroszországban bemutatkozó videobíró-rendszer lehetővé teszi a játékvezetőknek, hogy téves ítéleteiket korrigálják. Íme az új technológia legfontosabb ismérvei:

• A nemzetközi szövetség négy területre korlátozza a fejlesztés alkalmazását: gólok, tizenegyesek és piros lapok esetére, illetve ha nem egyértelmű, hogy melyik játékost kell megbüntetni.
• A rendszer bemutatásánál a nemzetközi szövetség (FIFA) hangsúlyozta, hogy a videoasszisztens (video assistant referee - VAR) nem hoz semmilyen döntést, csupán segíti a mérkőzésvezetőt a döntéshozatalban, a rendelkezésére álló adatok, felvételek alapján javaslatot tesz a játékvezetőnek.
• A videoasszisztens folyamatosan figyeli az eseményeket, de kizárólag csak akkor szól a játékvezetőnek, ha az nyilvánvaló hibát követett el vagy nem vett észre egy súlyos szabálytalanságot.
• A bíró maga is elindíthatja a visszajátszási folyamatot, ha bizonytalan a döntésében. Ilyenkor jelzi a videoasszisztensnek, hogy ellenőrzést kér. Ennek érdekében megszakíthatja a játékot, ha éppen nem vezet támadást egyik csapat sem.
• A visszajátszást meg kell néznie a játékvezetőnek, ha felmerül, hogy a gól előtt a támadó játékos szabálytalankodott, vagy egy másik játékos lesen állt, és ez befolyásolhatta az akciót, továbbá a kétséges tizenegyeseknél és a piros lapoknál.
• A bíró elfogadhatja a videoasszisztens álláspontját annak megítélésénél, hogy gól előtt volt-e lesállás vagy a labda elhagyta-e a játékteret, hogy tizenegyesnél kívül vagy belül történt-e a szabálytalanság, elhagyta-e előtte a labda a játékteret, vagy volt-e lesállás a szituációt megelőzően.

Ami a fejlesztés ismertségét illeti, minden mérkőzésen alkalmazzák a német, az olasz, a portugál, az amerikai, a dél-koreai és az ausztrál élvonalban. Miután a sportág szabályalkotó testülete (IFAB) márciusban zöld utat adott az újításnak, az oroszországi vb-n meccsenként egy videobíró és három aszisztens követi az eseményeket több képernyőn a moszkvai központban. „Videovisszajátszás nélkül a helyes döntés meghozatalának 93 százalékos esélye van.” A vb-n közreműködő 35 játékvezető közül csak négy dolgozik olyan ligában, ahol rendszeresen alkalmazzák a videobírót: a német Felix Brych, az amerikai Mark Geiger és Jair Marrufo, valamint az olasz Gianluca Rocchi. Az eddigi bírálatokra reagálva a FIFA a vb stadionjaiban közzéteszi a visszajátszásokat.

REF.REC alkalmazás a játékvezetői munkában

Léteznek olyan digitális eszközök is, mint a REF.REC alkalmazás, amelyek a játékvezetők személyes fejlődését és a játékelemzést segítik.

Hogyan működik? Az alkalmazás és annak "ÉLŐ Felvétel" funkciója segítségével. Mindkét esetben csak egy gombot kell megnyomnia. A mentési helyzetek teljesen függetlenek a játék videójától. Csak manuálisan kell szinkronizálnod a videofelvételt és a szituációidat. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy meg kell keresned a mérkőzés kezdetét az alkalmazásban. Ezután a videoklipjeid a játék megfelelő pillanatát fogják mutatni. Csak nyomja meg a gombot akár a REF.REC alkalmazáson belül, akár egy külső RECORDER-eszközzel.

Szűrd ki a videókat kategória szerint - pl. szabálytalanság, gól, büntetés. Minél több játékot látsz, annál jobb játékvezető leszel! Pick a moment before the match begins and start recording the match. The closer are to the actual start of the match, the more likely it is that the video camera recording will already be running. During the match, whenever a situation arises that you would like to create a video clip, mark it by pressing the button. To understand this better...

A következő sportágak nem támogatottak teljes mértékben (azaz nincsenek előre definiált videókategóriák), de mindenesetre használhatja a REF REC-et kifejezett kategóriák nélkül:

• Field hockey
• Tennis
• Badminton
• Korfball
• Lacrosse
• Box
• Fighting
• Table tennis
• Beach handball

Вашего вида спорта нет в списке? Вы хотите работать с нами и стать пионером в своем спорте с REF REC? Пожалуйста свяжитесь с нами. A teljes mértékben támogatott sport azt jelenti, hogy vannak kész és meghatározott video kategóriák. A játékvezetők kategorizálhatják videóikat. Az te sportágad nincs a listán? Szeretnél partnerünk lenni és úttörő szerepet vállalni a sportágában a REF REC segítségével?

A játékvezető hatásköre és döntéshozatala

Minden mérkőzést egy játékvezető vezet, akinek korlátlan joga, hogy azon a mérkőzésen érvényt szerezzen a játékszabályoknak. A játékvezetőnek döntéseit saját véleményére alapozva, a legjobb tudása szerint, a játékszabályoknak megfelelően és a "játék szellemében" kell meghoznia.

A játékvezetőnek mérkőzéssel kapcsolatos döntései többek között a következők:

• biztosítja, hogy a mérkőzésen használt valamennyi labda megfeleljen a 2. szabálynak;
• biztosítja, hogy a játékosok felszerelése megfeleljen a 4. szabálynak;
• megszakítja a mérkőzést, ha véleménye szerint egy játékos súlyosan megsérült és biztosítja, hogy eltávolítsák a játéktérről;
• gondoskodik arról, hogy az a játékos, akinek vérző sebe van, elhagyja a játékteret;
• fegyelmező eszközzel él a figyelmeztetendő és kiállítandó szabálytalanságban vétkes játékosokkal szemben;
• a mérkőzésről az illetékes szerv számára jelentést készít, amelyben információt ad a játékosok és/vagy csapatvezetők elleni fegyelmezési akcióról és bármely más incidensről, amely a mérkőzés előtt, alatt vagy után történik.

A játékvezetőnek a játékkal kapcsolatos tényekre vonatkozó döntései - beleértve, hogy egy gól érvényes vagy nem és a mérkőzés eredményét - véglegesek. A játékvezető (értelemszerűen ideértve a játékvezető asszisztensét és a negyedik játékvezetőt is) nem vonható felelősségre: játékos, vezető vagy néző semmiféle sérüléséért, tulajdonban esett semmiféle kárért, bármely személy, egyesület, vállalat, szövetség vagy más intézmény semmiféle veszteségéért, amely tényleges vagy feltételezett következménye a játékszabályok értelmében hozott vagy a mérkőzés megtartásával, lejátszásával illetve vezetésével kapcsolatos játékvezetői döntésnek, vagy a liga szabályzataiból ráhárul.

Incidenesek kezelése és döntéshozatal

A játékvezető megállíthatja a játékot, ha véleménye szerint a világítás nem elégséges. Ha egy néző megdobja egy tárggyal a játékvezetőt, az egyik játékvezető asszisztenst, egy játékost vagy egy csapatvezetőt, akkor az eset súlyosságától függően a játékvezető folytathatja, félbeszakíthatja, vagy beszüntetheti a mérkőzést. Azonban minden esetben jelentenie kell az esetet az illetékes szövetségnek. A játékvezető jogosult sárga vagy piros kártya felmutatására a félidei szünetben, a mérkőzés befejezése után, éppen úgy, mint a hosszabbítás alatt és a büntetőpontról végzett rúgások idején, mivel ezekben az időszakokban is a mérkőzés az ő irányítása alatt marad. Ha bármely okból a játékvezető ideiglenesen akadályoztatva van, akkor a játék a játékvezető asszisztens felügyelete alatt folytatódhat, amíg a labda játékon kívülre nem kerül.

Ha egy néző belefúj egy sípba, és a játékvezető véleménye szerint ez hatással van a játékra (pl. egy játékos felveszi a kezébe a labdát, feltételezve, hogy a játékot megállították), akkor a játékvezetőnek meg kell szakítania a mérkőzést, és labdaejtéssel újraindítani, arról a helyről, ahol a labda a játék megszakításakor volt. Kivéve akkor, ha a kapuelőtéren belül állították meg a játékot, mert ebben az esetben a játékvezető a kapuelőteret határoló, kapuvonallal párhuzamos vonalnak azon a pontján ejti a labdát, amelyik a legközelebb esik ahhoz a helyhez, ahol a labda a játék megszakításakor volt.

Ha a mérkőzés alatt egy rendkívüli labda, más tárgy vagy állat kerül a játéktérre, a játékvezetőnek csak akkor kell megállítania a játékot, ha az hatással van a játékra. A játékot labdaejtéssel kell folytatni arról a helyről, ahol a labda a mérkőzés megszakításakor volt. Kivéve akkor, ha a kapuelőtéren belül állították meg a játékot, mert ebben az esetben a játékvezető a kapuelőteret határoló, kapuvonallal párhuzamos vonalnak azon a pontján ejti a labdát, amelyik a legközelebb esik ahhoz a helyhez, ahol a labda a játék megszakításakor volt. Ha a mérkőzés alatt egy rendkívüli labda, más tárgy vagy állat kerül a játéktérre, és az nincs hatással a játékra, a játékvezetőnek el kell távolíttatnia azt a lehető leggyorsabban.

Szabálytalanságok és sérülések

A játékvezetőnek a szabálytalanságok megítélésekor számos tényezőt figyelembe kell vennie:

• A szabálytalanság súlyosságát. Ha a szabálysértés kiállítást von maga után, akkor a játékvezető állítsa meg a játékot, és állítsa ki a játékost, hacsak nincs közvetlen gólszerzési lehetőség.
• A szabálytalanság helyét: minél közelebb van az ellenfél kapujához, annál eredményesebb lehet.
• A közvetlen és veszélyes támadás esélyét az ellenfél kapujára.
• A mérkőzés légkörét.

Az eredeti szabálytalanság büntetéséről a döntést néhány másodpercen belül kell meghozni. Ha a szabálytalanság figyelmeztetést von maga után, akkor azt a játék következő megszakításánál kell megtenni. Javasolt, hogy a játékvezető állítsa meg a játékot, és közvetlenül ezután figyelmeztesse a játékost. Ha a következő megszakításnál ELMARAD a figyelmeztetés, akkor ezt már később nem lehet felmutatni.

Sérülések esetén a játékvezetőnek a következő protokoll szerint kell eljárnia:

• Annak a játékosnak, akinek vérző sebe van, el kell hagynia a játékteret. Nem térhet vissza, amíg a játékvezető nem győződött meg arról, hogy a vérzés elállt.
• Miután a játékvezető engedélyezte az orvosoknak a játéktérre lépést, a játékosnak el kell hagynia a játékteret, vagy hordágyon, vagy lábon.
• A sérült játékos csak az oldalvonalon jöhet vissza a játéktérre, ha a labda játékban van.
• Ha a játék nem más ok miatt állt meg, vagy ha a játékos sérülése nem a játékszabályok megszegésének eredménye, akkor a játékvezetőnek labdaejtéssel kell újraindítania a játékot arról a helyről, ahol a labda a játék megszakításakor volt.
• A sérülés miatt elvesztegetett teljes idővel az adott félidő végén meg kell növelni a játékidőt.
• Ha már a játékvezető elhatározta, hogy felmutat egy kártyát egy olyan sérült játékosnak, akinek ápolás miatt el kell hagynia a játékteret, akkor a játékvezetőnek akkor kell felmutatnia a kártyát, mielőtt a játékos elhagyja a játékteret.
• Amikor súlyos sérülés történt, mint például a játékos lenyelte a nyelvét, agyrázkódást vagy lábtörést szenvedett, stb. a játékvezetőnek meg kell állítania a játékot, és labdaejtéssel újraindítani arról a helyről, ahol a labda a játék megszakításakor volt.

A játékvezető helyezkedése és kommunikációja

A játékvezető hatékonyságának optimalizálásához elengedhetetlen a megfelelő helyezkedés és a kommunikációs eszközök használata:

• A játék a játékvezető és az akció oldali játékvezető asszisztens között legyen.
• Az akció oldali játékvezető asszisztens legyen játékvezető látómezőjében.
• A játékvezető alkalmazzon széles átlós rendszert.
• Baloldalról kerülve a játékot könnyebb a játékot és az akció oldali játékvezető asszisztenst a látómezőben tartani.
• A játékvezető legyen elég közel, hogy lássa a játékot, de ne akadályozza azt.
• A fontos események nem feltétlenül mindig a labda környezetében játszódnak le.
• Szabálytalanságok a labda elrúgása után is történhetnek.

Az a legjobb helyezkedés, ahonnan a játékvezető meg tudja hozni a helyes döntést. A helyezkedést segítő ajánlások valószínűségeken alapulnak, és mindig igazítani kell a csapatokról, játékosokról és a mérkőzés eseményeiről meglévő speciális információk felhasználásával. A következő ábrákon ajánlott helyezkedések alapvetők és javasoltak a játékvezetőknek. A játékvezető a legnagyobb valószínűséggel optimalizálhatja hatékonyságát. A zóna lehet kisebb, nagyobb vagy más formájú, a kérdéses pillanatbeli körülményektől függően.

A síp használata:

• A túl gyakran, szükségtelenül alkalmazott sípnak kevesebb hatása lesz, amikor szükséges.
• Amikor síp szükséges a játék indításához, a játékvezető egyértelműen hirdesse ki a játékosoknak, hogy az újraindítás csak a jelzés után történhet meg.

A kommunikációhoz tartozik, hogy a játékvezető elmagyarázza az ítéletét, és más játékvezetőkkel történő kommunikációt szolgáló eszközöket is használhat.

tags: #jatekvezeto #mukodest #segito #rendszer

Népszerű bejegyzések:

• stílusos és kényelmes gyermekruházat
• Fradi mérkőzések és tabella
• Kontroll és autonómia a szabadságvesztés tereiben
• Kihívások a magyar utánpótlásban
• Piros lapok és félbeszakadt meccs a megyei bajnokságban