A magyar labdarúgás legendás játékvezetőjének, Kassai Viktornak vitatott ítéletei és pályafutása

Nem túl hálás feladat játékvezetőnek lenni a futball világában, elvégre olyan ítéletet nehéz hozni, amely mindkét csapat tetszését maradéktalanul elnyerné egyes szituációkban. Ráadásul ha a bírósporttárs még rosszul is dönt bizonyos helyzetekben, abból aztán óriási tömegjelenetek alakulhatnak ki, és évek múlva is felemlegetik őket. Kassai Viktor, az elmúlt két évtized legsikeresebb magyar játékvezetője, akinek a neve összefonódott a nemzetközi elit futballal, pályafutása során számos kiemelkedő mérkőzésen működött közre. Ugyanakkor több alkalommal is döntései kerültek a figyelem középpontjába, komoly vitákat kiváltva. Az mlsz.hu közlése szerint az elmúlt két évtized legsikeresebb magyar játékvezetőjét nem látjuk többé a hazai és külföldi futballpályákon. Közel harmincéves pályafutása alatt megszerzett tapasztalatát más területen hasznosítja a jövőben.

Kassai Viktor: Egy kivételes karrier és a visszavonulás

A kezdetektől a nemzetközi elitig

Kassai Viktor 1990-ben, tizenöt évesen tette le a játékvezetői vizsgát, és mindössze huszonnégy évesen már az NB I-ben vezetett mérkőzéseket. Nem sokkal később az ország egyik legjobb játékvezetőjeként tartották számon, 2003-ban, az MLSZ Játékvezetői Bizottságának ajánlására a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) keretébe került.

Kassai 2007-ben került a világ elitjátékvezetői közé, ebben az évben három mérkőzésen működött közre az U20-as világbajnokságon, 2008-ban a pekingi olimpia döntőjét vezette, 2010-ben pedig már a dél-afrikai felnőtt világbajnokságon kapott szerepet: két csoportmérkőzést, egy nyolcaddöntőt és a spanyol-német elődöntőt vezette.

Pályafutásának csúcsai

2011-ben addigi legrangosabb küldését kapta, május 28-án a Barcelona-Manchester United Bajnokok Ligája-döntő játékvezetője volt, ezzel 35 évesen minden idők legfiatalabb olyan játékvezetője lett, aki BL-döntőt dirigálhatott. Még ugyanebben az évben az IFFHS a világ legjobb játékvezetőjének választotta. A számos BL-összecsapás mellett bíráskodott a 2012-es és a 2016-os Európa-bajnokságon, és ő lett az első játékvezető, aki 2016-ban - a klubvilágbajnokságon - igénybe vette az új technológia, a videóbíró segítségét. A magyar élvonalban idén novemberben állított fel új játékvezetői rekordot, ekkor vezette 322. NB I-es mérkőzését.

Visszavonulás és új kihívások

Kassai Viktor harmincéves játékvezetői pályafutást fejezett be, hogy új kihívások elé tekintsen. Húsz évet töltött a magyar élvonalban, a nemzetközi mérkőzéseken pedig lényegében minden összejött, amit célul tűzhetett ki. Három évtized hosszú idő. Úgy döntött, hogy kezdődjön egy új korszaka az életében. Nem szeretne eltávolodni a labdarúgástól, a sportvezetésben képezte magát az elmúlt időszakban, és bízik benne, hogy sikeres lehet ezen a területen is. Kassai Viktorral együtt visszavonul asszisztens társa, Ring György is, aki az elmúlt évtizedek legsikeresebb magyar játékvezető-asszisztensének vallhatja magát. Asszisztensként Ring György 285 NB I-es találkozón működött közre, emellett pedig számtalan kiemelkedő nemzetközi mérkőzésnek is részese volt.

Súlyos tévedések, amelyek beárnyékolták a hírnevét

A 2012-es Európa-bajnokság ukrán drámája

Kassai Viktornak a 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokságig meredeken ívelt felfelé a nemzetközi karrierje. Ennek a felfelé ívelő pályafutásnak a két csúcspontja az volt, amikor a 2010-es dél-afrikai világbajnokságon 35 évesen megkapta a Németország-Spanyolország elődöntőt, majd egy évvel később ő vezethette Londonban a Barcelona-Manchester United BL-döntőt. Azonban karrierjét visszavetette, hogy a 2012-es Európa-bajnokságon nem adta meg a házigazda ukránok Anglia ellen szerzett szabályos gólját. Haza is küldték a magyar játékvezetői négyest a tornáról. A téves döntésnek óriási szerepe volt abban, hogy a fociban a videóbíró bevezetése mellett döntöttek.

Arra talán mindenki tisztán emlékezik, hogy egy ukrán támadás után a társrendező csapat Devics révén gólt ért el (a visszajátszások egyértelműen bizonyították, hogy a labda teljes terjedelmével áthaladt a gólvonalon), arra viszont kevesebben, hogy az ukrán támadás eleve lesről indult. Ennél a szituációnál előbb Erős Gábor partjelző nem lengetett, majd az alapvonalon álló Vad II. István nem jelezte Kassainak a gólt. Ez a hiba egészen a 2014-es világbajnokságig elkísérte őt, a FIFA ugyanis nem nevezte a magyar bírót a Brazíliában megrendezett világbajnokságra.

A Real Madrid-Bayern München BL-negyeddöntő sorozatos hibái (2017)

Cristiano Ronaldo három gólja mellett a bíráskodás miatt is hosszú ideig beszédtéma volt a 2017-es Real Madrid - Bayern München (4-2) labdarúgó Bajnokok Ligája negyeddöntő visszavágója. A Kassai Viktor vezette magyar bírócsapatnak akadt néhány olyan döntése, amely döntően befolyásolta a találkozó végkimenetelét. Kassai partjelzői sem álltak a helyzet magaslatán, ettől azonban a tény az, hogy az egész futballvilág a legmagasabban jegyzett magyar játékvezetőről beszél. Ami azért baj, mert egy ilyen mérkőzés után a futballról, a cselekről, a taktikáról kellene beszélni. Nem pedig a játékvezetésről.

Soroljuk fel pontokba szedve azokat a játékvezetői döntéseket, amelyek felbőszítették a futballvilágot a kedd esti mérkőzés után:

1. 83. perc: Kassai másodszor adott sárgát a müncheni Vidalnak, aki ezzel a kiállításig jutott. Vidal korábban már elkövetett olyan szabálytalanságot, amely miatt megérdemelte volna a második sárgát, de akkor Kassai nem fújt. Ez a szabálytalanság viszont nem volt az, úgyhogy a kiállítás jogtalannak bizonyult.
2. A hosszabbítás legelején: Casemirót a tizenhatoson belül felrúgta Boateng. A müncheni szurkolókat kivéve az egész Bernabeu-stadion tizenegyest látott - Kassai Viktor nem.
3. A 105. percben: Cristiano Ronaldo mellel vette le a labdát a tizenhatoson belül, majd megszerezte a Real Madrid második gólját. A probléma csak az volt, hogy a portugál klasszis lesen állt. Itt a partjelzőnek kellett volna mindezt jeleznie, de ez is elmaradt, Kassai megadta a gólt.
4. A 110. percben: Újabb lesgól, amelyet újra Ronaldo szerzett. Marcelo egyedül tört a német kapu felé, majd önzetlenül Ronaldo elé tálalt. A portugál, ha néhány centivel is, de lesen volt az átadás pillanatában.

A meccs alakulását tekintve az első és a második hibát is sorsdöntőnek kell minősíteni. A tizenegyest megelőző szituáción - Casemiro lépett be Robben elé - szintén el lehet meditálni, de fogadjuk el, hogy ez megadható tizenegyes volt. Kassainak két ítélete megroppantotta az amúgy nagyot küzdő Bayernt.

A 2013-as BL-elődöntő vitatott ítéletei: Bayern München - Barcelona

Még egy év sem telt el az emlékezetes donyecki meccs óta, amikor 2013. április 23-án Kassai megkapta a Bayern München-Barcelona Bajnokok Ligája-elődöntőt, amelyet a bajorok 4-0-ra nyertek meg, de az ottani bíráskodásban sem volt sok köszönet. A Marca keményen odacsapott Kassai Viktornak, a spanyol sportnapilap szerint ugyanis a négy hazai gól közül három szabálytalan körülmények között született. Juan Andujar Oliver egykori játékvezető azt mondta, hogy a négy gólból egyedül az utolsó volt szabályos. Az elsőnél Dante szinte rámászott Daniel Alvesre, és két karral átfogva szabálytalankodott ellene, a másodiknál Mario Gomez egyértelműen lesen állt, a harmadiknál pedig Thomas Müller szabálytalanul blokkolta a Robbent üldöző Jordi Albát.

Mindez már az UEFA játékvezetői bizottságának is sok volt. Kassai Viktor - azok után, hogy 2011-ben döntőt, majd 2012-ben és 2013-ban elődöntőt vezetett a Bajnokok Ligájában - a következő két idényben csak epizodista lehetett a legrangosabb európai kupasorozatban. A 2013/14-es szezonban a legjobb tizenhatig "jutott", egy évvel később pedig odáig sem, mert a 2014/15-ös BL-idényben mindössze egy BL-selejtezőt (Celtic-Maribor) és két csoportmeccset (Real Madrid-Liverpool és Arsenal-Dortmund) bíztak rá. Kassainak innen kellett újra felépítenie magát, amely ennyi hiba és tévedés után a világ egyetlen játékvezetőjének sem egyszerű feladat.

Hazai és Európa Liga tévedések

Mielőtt felidéznénk a legnagyobb vihart kiváltó eseteket, emlékezzünk arra, mi történt a labdarúgó-NB I. 23. fordulójában, az Újpest-Honvéd mérkőzésen. 1-0-s Honvéd-vezetésnél Lanzafame lépett ki a labdával, amikor az újpestiek kapusa, Balajcza a tizenhatoson belül elütötte a kispesti támadót. Nem volt olyan ember az országban, aki ne látott volna tizenegyest - egyet kivéve, Kassai Viktort. Bár ma még nem tudhatjuk, de könnyen lehet, hogy ez a meg nem adott tizenegyes sorsdöntően befolyásolja majd a bajnokság végkimenetelét.

De Kassai nemcsak ezen a mérkőzésen nem mutatott jó formát, hanem az Európa Ligában március 16-án lejátszott AS Roma-Lyon rangadón sem. Az olaszok egyértelműen Kassai nyakába varrták a kiesést, mert előbb Lucas Tousart kezezése után nem adott meg egy tizenegyest, majd a római Edin Dzeko gólját érvénytelenítette les címén - pedig az a támadás nem volt les. Kassai Viktor az Olaszország-Svédország Eb-meccs játékvezetőjeként 2016-ban sárga lapot adott Buffonnak is.

Játékvezetői kihívások és a technológia szerepe

A játékvezetés nehézségei Kassai Viktor szemével

A játékvezetőnek a pálya közepéről, körülbelül húsz méterről megítélni egy szituációt - visszajátszás és lassítás nélkül - szinte lehetetlen. A labdarúgásban előforduló jelenetek megítélése sok esetben nagyon szubjektív, hiszen sokszor amit az egyik csapat szurkolója műesésnek lát, a másik szurkolótábor egyértelmű szabálytalanságként értékel. Minden helyzetet másképp ítél meg a focista, a bíró és a szurkoló. Játékvezetői szempontból a labdarúgás a legnehezebb sport, hiszen a leghosszabb ideig, a legnagyobb területen a legnagyobb számú játékost kell kontroll alatt tartani.

Az utóbbi évtizedekben a közvetítési technika igen sokat fejlődött: egy nagy tornán már nem öt kamera játssza vissza a vitás eseteket, hanem huszonöt. Míg a bírónak a felgyorsult játék miatt egyre nehezebb megítélni ezeket a szituációkat, a szurkolók egyre teljesebb képet kapnak. A bíróval szembeni elvárás viszont nem változott: nem hibázhatunk, mert a hibáinkat azonnal észreveszik, és csak erre emlékeznek majd. Ezzel párhuzamosan a focistákba kis koruktól belenevelik a győzni akarást, köztük azokat a kis trükköket is, melyek hozzásegíthetik őket a sikerhez. A reklamálások, színészkedések és egyéb praktikák nem könnyítik meg a munkánkat. A futballban sok a verbális kontaktus a játékosok és köztünk, ráadásul sosem tudjuk, mire készüljünk.

A játékvezetőknek és a partjelzőknek megvan a pozíciójuk, ahol tartózkodniuk kell. A partjelzőnél ez a leshatár, ami ritkán egyezik meg a gólvonallal. Ha a leshatár több mint tíz méterre van a gólvonaltól, szinte lehetetlen biztosan megállapítani, teljes terjedelmével bent volt-e a labda vagy sem. Nem kizárt, hogy egy játékvezető már a szünetben szembesüljön egy hibájával, de ő igyekszik elkerülni az ilyen eseteket. Egy ítéletet utólag nem lehet megváltoztatni, s egy esetleges hibát nem lehet egy másikkal jóvá tenni - ez ugyanis már két hiba lenne. A meccs után - hol egyedül, hol az asszisztensekkel közösen - úgyis kielemzünk minden mérkőzést. A döntések meghozatalához önbizalom kell, a labdarúgás szabályait mi, játékvezetők ismerjük a legjobban. Ráadásul képesek vagyunk objektíven ítélni, ami az edzőkre, a játékosokra és a szurkolókra nem mindig jellemző.

A videóbíró (VAR) és a jövő

Kassai Viktor volt az, aki a futballtörténelem során először tavaly decemberben a Kashima Antlers - Atlético Nacional (3-0) klubvilágbajnoki mérkőzésen a videobíró segítségét kérte annak a büntetőnek a megítélésénél, amelyből Doj Soma megszerezte az első gólt. Ez volt az első eset, hogy a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) hivatalos tornáján igénybe vették ezt az eszközt. A videoelemzés sokat segíthet, de szét is szedheti a játékot. Félő, hogy ha kis teret engednénk a videobírónak, a szurkolók idővel nagyobbat követelnének.

A labdarúgás az egyik legfolyamatosabb sport, ahol két játékmegszakítás között gyakran percek telnek el, ezért semmilyen más sporttal nem hasonlítható össze. Nincs olyan, hogy ha ott működik, akkor itt is. A videós kielemzéshez időre van szükség, többször meg kellene nézni, mielőtt döntést hozunk. Mi van abban az esetben, ha elemzés közben a másik csapat egy gyors gólt szerez? Valószínűleg igen csúnya vitákat szülne az, ha ezt a találatot sztornóznánk, a percekkel ezelőtti gólt viszont érvényesnek minősítenénk.

A labdarúgás szabályalkotó testülete (IFAB) mostanában tanácskozik két újabb asszisztens bevezetéséről. Az Európa Ligában egy éve tesztelik már a hatbírós rendszert, ami annyit tesz, hogy a meccs négy játékvezetőjén kívül egy-egy asszisztens tartózkodik az alapvonal mögött. A kapu mögötti plusz játékvezető ebben sokat segíthet.

Kassai Viktor és a kritika kezelése

Kassai Viktor azt vallja, aki játékvezetésre adja a fejét, az készüljön fel arra, hogy nem fogják szeretni. Hogy ezek az emberek kevesen vagy többen lesznek, az attól is függ, hogy az illető milyen szinten vezet. Aki a megye hármas bajnokságban fúj, arról nyilván nem lesz több ezer ócsárló komment, tehát az előnye és a hátránya is megvan annak, ha valaki híresebb.

Akik figyelik Kassai Viktor pályafutását, tudják, hogy a magyar bíró idehaza gyakran keveredett verbális összetűzésbe a játékosokkal. Tény, hogy Kassai az NB I-es mérkőzéseken teátrális mozdulatokkal és hosszú szövegekkel igyekszik rendet tenni a pályán. Érdekes, hogy ezt a stílust a nemzetközi mérkőzéseken kevésbé alkalmazza. A legnagyobb vihart kiváltó eset az NB I tavaly őszi idényében történt, amikor Kassai a 3-3-ra végződött Ferencváros-Újpest mérkőzésen küldte el keresetlen szavakkal az újpesti Souleymane Diarrát. Az M4 tévéközvetítésén az volt leolvasható Kassai szájáról, hogy azt mondja az Újpest - magyarul egyébként nem beszélő - légiósának, Diarrának, hogy "húzzál innen", illetve hogy "ne dumálj". Vagyis pimaszul és agresszíven tegezte le futballistát.

Csányi Sándor, az MLSZ elnöke kijelentette, hogy ha visszajut hozzá és igazolható, hogy egy játékvezető olyan hangnemet használ a játékosokkal, ami elfogadhatatlan, akkor az ki fog kerülni a játékvezetői keretből. MLSZ-elnöki szigor ide vagy oda, Kassai az ominózus Üllői úti eset után sem került ki a keretből. A Ferencváros vezetősége annyira elégedetlen volt Kassai munkájával, hogy az ősz folyamán kísérletet tett arra, hogy a klub leiratkozzon a játékvezetőről, azaz hogy Kassai ne vezethessen többet Fradi-meccset. Ez azonban a jelenlegi szabályok között nem lehetséges.

Kassai Viktor szerint a profi labdarúgásban egy játékos által elkövetett hiba eldönthet egy vb-döntőt is akár. Néhány rosszul sikerült mérkőzés egy edző karrierjének a végét is jelentheti. Nincs ez másként a játékvezetés esetében sem. Egy-egy hiba egy hetes, egy hónapos, vagy akár egy éves eltiltást is eredményezhet. De ha egy bírói tévedés olyan nagy és súlyos, az hosszú eltiltással jár.

Az a játékvezető, aki 14 éve, azaz 2003 óta folyamatosan vezet nemzetközi mérkőzéseket, aki BL-döntőt és vb-elődöntőt fújt, egészen biztosan a világ legjobb bírói között van. De éppen a múltbeli sikerei miatt volna mire szerénynek lennie Kassai Viktornak. Ez ugyanis mindig segít, ha az ember gödörbe kerül. Legyen az sportoló, edző, vagy éppen labdarúgó-játékvezető. Még akkor is, ha a maga területén a világ egyik legjobbja.

tags: #jatekvezetoi #tevedesek #viktor

Népszerű bejegyzések:

• A megyei futsal bajnokság végeredménye
• az állami sporttámogatások rendszere
• Fokozott biztonsági intézkedések a ZTE-Újpest meccsen
• A spanyol labdarúgás Real Sociedad sikerei
• Ibrahimović legendás pályafutása