Jean Piaget válogatott művei és elméleteinek összefoglalója
Jean Piaget (1896-1980) svájci pszichológus, a huszadik század egyik legkiemelkedőbb gondolkodója, akinek munkássága tette a legnagyobb hatást a fejlődéslélektanra. Főként fejlődéslélektani elméleteivel vált híressé, melyekben a gyermekek kognitív fejlődését vizsgálta. Fellépése előtt a gyermekek kognitív fejlődéséről való gondolkodást két szemben álló nézet uralta: a biológiai (érésközpontú) megközelítés és a környezeti (tanulási, vagy nevelésközpontú) elmélet. Piaget viszont a két komponens egyensúlyát, kölcsönös hatását hirdette a lelki fejlődésre.
Piaget a gyermeket a fejlődésben aktív tényezőnek tekintette, nem pedig a fenti két összetevő passzív eredőjét. Úgy vélte, a gyermek érdeklődik a külvilág iránt, és miniatűr „kísérleteket” hajt végre, amelyek alapján „elméleteket” alkot - ezeket az elméleteket Piaget sémáknak nevezte.
Életútja és munkássága
Jean William Fritz Piaget 1896. augusztus 9-én született Neuchâtelben, Svájcban. Már fiatalon, 14 évesen írta meg első tudományos munkáját. A Neuchâteli Egyetemen természettudományt hallgatott, és itt szerezte meg 22 évesen PhD-fokozatát is. Később a pszichoanalízis iránt kezdett el érdeklődni, és Franciaországban dolgozta ki a genetikai episztemológiával kapcsolatos elméleteit.
1921-ben tért vissza Svájcba, ahol kinevezték a genfi Jean-Jacques Rousseau Intézet igazgatójává. 1929-ben elfogadta az International Bureau of Education igazgatói posztját, és egészen 1968-ig töltötte be ezt a pozíciót. 1929 és 1975 között a genfi egyetem pszichológia professzoraként dolgozott. Különféle díjakkal és tiszteletbeli fokozatokkal az egész világon elismerték munkásságát. Jean Piaget 1980. szeptember 16-án hunyt el Genfben.
Jean Piaget életrajza - A kognitív fejlődés atyja
Piaget alapfogalmai: sémák, asszimiláció és akkomodáció
Thorne és Henley (2000) szerint Jean Piaget fiatal tudósként bizonyította azt a korábbi feltevést, hogy az életkor előrehaladtával az intelligencia mennyiségileg nő és minőségileg is változik, ennek köszönhetően a kognitív funkcióik fejlődnek. Piaget a megfigyelés módszertanát alkalmazva rájött, hogy a gyermekek bizonyos reflexekkel születnek, például a fogóreflexszel. Ezek a reflexek a világra adott válaszok, vagyis egyfajta interakció jön létre a külső környezet és a gyermek között. Ezeket a reflexeket nevezte el Piaget sémáknak.
- Sémák: A sémák olyan mentális struktúrák, amelyek a gyermek tudását és viselkedési mintáit szervezik. Ezek a világra adott válaszok, a külső környezet és a gyermek közötti interakciók eredményei.
- Asszimiláció: Mikor a gyerek új tárggyal, jelenséggel vagy eseménnyel találkozik, megpróbálja értelmezni a már meglévő sémáival. Ha az új élmény illeszkedik az egyén sémájához, akkor a tapasztalat bekerül a tudatba.
- Akkomodáció: Ha az új élmény nem illeszkedik a sémához, akkor a séma képes megváltozni azért, hogy az élmény illeszkedhessen a sémához. Ezt nevezik akkomodációnak. A valóság és korábbi séma közötti rossz illeszkedés egyensúly felborulást eredményezhet, aminek a következménye, hogy az egyén megváltoztatja a mentális struktúráit. Például a gyermek minden négylábú állatot kutyának hív, de egyszer találkozik egy másik állattal (pl. macska), ami nem úgy néz ki és nem is úgy viselkedik, ahogy azt a sémából le lehetne vezetni.
Piaget szerint a fejlődés az asszimiláció és az akkomodáció közötti folyamatos huzavona, és ez a folyamat, ez az egyensúlykeresés az ekvilibráció, vagy kiegyensúlyozás.
A kognitív fejlődés szakaszai
Megfigyelései alapján Piaget arra a következtetésre jutott, hogy a gyermekek fejlődése szakaszosan megy végbe, így azt egymástól minőségileg különböző négy fő szakaszra osztotta. Thorne és Henley (2000) szerint Piaget a gyermeki fejlődést négy szakaszra osztotta, ezeken minden gyermek átmegy, de nem feltétlenül ugyanabban az életkorban.
1. Szenzomotoros szakasz (születéstől 2 éves korig)
Az elnevezés arra utal, hogy az élet első két évében a gyermek érzékelésének és mozgásának kölcsönös fejlődése áll a középpontban. Ebben a szakaszban tanulja meg a gyermek, hogy a szenzoros élményei és a motoros válaszai között kapcsolat van. A gyermek felfedezi saját cselekvése, és annak következménye közötti kapcsolatot (pl. megrázza a csörgőt, és ennek hatására az csörög).
Kialakítja az önmagáról, mint a külvilágtól elkülönülten létezőről szóló fogalmát. Elsajátítja a tárgyállandóságot, vagyis felismeri, hogy a tárgyak akkor is folyamatosan léteznek, ha ő éppen nem érzékeli azokat.
2. Műveletek előtti szakasz (2 éves kortól 7 éves korig)
Ezt követi a művelet előtti szakasz, mely hét éves korig tart. Erre a szakaszra jellemző, hogy a gyermek megtanulja használni a nyelvet, vagyis képes lesz szimbólumokban gondolkodni. Ebben a szakaszban jön rá a gyermek azokra a képességeire (pl. előre-tervezés), melyek később összetettebb problémák megoldásához szükségesek.
Piaget műveletnek nevez egy információ átalakítására vonatkozó mentális szabályt, amely megfordítható: minden műveletnek van ellentettje. A műveletek előtti szakaszban a gyermek nem rendelkezik a megfordítás képességével, vagy más mentális műveletekkel. Ezért Piaget szerint ebben az életszakaszban a gyerekek még nem jutottak el a konzerváció (megmaradás) elvéhez. Vagyis gondolkodásukat a vizuális ingerek uralják, nem értik, hogy pl. a víz mennyisége megmarad, mert nem képesek egyszerre több tényezőt figyelembe venni. Erre a szakaszra jellemző a mennyiség megmaradás fogalmának a hiánya, vagyis a gyermek ekkor még nem tudja, ha a külső megváltozik, attól még a mennyiség állandó marad.
3. Konkrét műveleti szakasz (7 éves kortól 11 éves korig)
A következő szakasz a konkrét műveleti szakasz, mely tizenegy éves korig tart. Ez arra utal, hogy a gyermek minden olyan feladatot meg tud oldani, melynek során a tárgy kézzelfogható. Ebben a szakaszban a gyermek képessé válik logikailag gondolkodni tárgyakról és eseményekről, képes absztrakt fogalmak használatára, de csak azon tárgyak kapcsán, amelyek számára konkrétak, vagyis érzékszervileg elérhetők.
Megértik a számok, a tömeg, a súly megmaradását, és képessé válnak egyszerre több tulajdonság alapján osztályozni, illetve egy dimenzió mentén sorba rendezni őket. Ebben a szakaszban azokat a feladatokat, melyek megoldásához absztrakt fogalmak ismerete szükséges még nem tudja megoldani.
4. Formális műveleti szakasz (11 éves kortól felnőttkorig)
Az utolsó szakasz a formális műveleti szakasz, mely felnőttkorig tart. Ekkor a fiatal személy már képessé válik az absztrakt gondolkodásra és a problémák hipotetikus tesztelésére. Ekkor a gyermek már képes elvont kijelentésekben, logikai szempontok szerint gondolkodni, és feltevéseit módszeresen ellenőrizni. Foglalkozik a lehetségessel, a jövővel, és ideológiai problémákkal is. Ez a felnőttekre jellemző gondolkodásmód kezdete.
Neopiaget-iánus elméletek
A kisgyermekkori fejlődés Piaget által felállított elméletének modern követői, újraértelmezői, illetve továbbfejlesztői három nagyobb csoportba sorolhatók. Az első ág képviselői megtartják Piaget eredeti elméletét, de bizonyításához kifinomultabb, korszerűbb módszereket alkalmaznak, illetve az elmélet részleteinek csiszolására összpontosítanak.
Szerintük a gondolkodás fejlődése egymástól függetlenül megy végbe a különböző területeken, mint például a rajzolás, a társas viszonyok, a zene, a nyelv stb. Vagyis minden területnek megvan a maga logikája és tartalma, és ezért elképzelhető, hogy az egyikben a gyermek magas szinten áll, miközben a másikban még egy alacsonyabb szinten tart. A harmadik csoportba tartozó kutatók ezzel szemben úgy vélik, hogy igazolható a gondolkodás fejlődésének egyidejű és általános volta.
Piaget művei magyarul
Piaget munkássága jól ismert a magyar olvasóközönség számára, munkásságát nem kell bemutatni a magyar értelmiségi közönségnek. Mint pszichológus és mint filozófus is jól ismert. Művei többségének fordítása és közreadása Magyarországon igazából az 1990-es évekkel, a rendszerváltozás éveivel kezdődött, de már 1989 előtt is megkerülhetetlen volt az ő munkásságának ismerete. Magyar pszichológusok is tanultak nála a két világháború közti időszakban, köztük Binét Ágnes és Kiss Tihamér László.
Válogatott magyarul megjelent művei:
- A kísérleti pszichológia módszerei / Jean Piaget, Paul Fraisse, Maurice Reuchlin ; [ford. Semjén András] Budapest : Akadémiai K., 1967.
- A gyermek logikájától az ifjú logikájáig : A formális műveleti struktúrák kialakulása / Baerbel Inhelder, Jean Piaget ; [ford. Kiss Árpád]. Budapest : Akadémiai K., 1967.
- Válogatott tanulmányok / Jean Piaget ; [vál., bev. Kiss Árpád] ; [ford. Gergelyi Mihály et al.] Budapest : Gondolat, 1970.
- Szimbólumképzés a gyermekkorban : Utánzás, játék és álom : A kép és ábrázolása / Jean Piaget ; ford. és a bevezető tanulmányt írta Mérei Ferenc Budapest : Gondolat, 1978.
- A viselkedés mint a fejlődés hajtóereje / Jean Piaget. Budapest : Akad. K., 1988.
- Hat pszichológiai tanulmány / Jean Piaget. [Budapest] : Piaget Alapítvány, 1990.
- Az értelem pszichológiája / Jean Piaget ; [ford. Piaget - Inhelder: Gyermeklélektan, Budapest, Osiris, 1999.
- Szociológiai tanulmányok; ford. Gervain Judit; Osiris, Bp., 2005.
tags: #jean #piaget #valogatott
