A Jégkorong Büntetéseinek Világa: A 10 Perces Fegyelmi Kiállítás és Más Szabályok

A jégkorong, ez a lenyűgöző és dinamikus csapatsport, évtizedek óta rabul ejti a szurkolók millióinak szívét világszerte. A jégen száguldó játékosok, a villámgyors passzok és a lélegzetelállító gólok mind hozzájárulnak e sport varázsához. Azonban ahhoz, hogy igazán élvezhessük és megérthessük a játékot, elengedhetetlen, hogy ismerjük a szabályait. A jégkorong nemcsak fizikai, hanem mentális kihívás is, ahol a játékosoknak gyorsnak és erősnek kell lenniük, emellett gyorsan kell gondolkodniuk és dönteniük is a jégen.

A jégkorong egy fizikai sport, de a szabályok szigorúan szabályozzák, mi megengedett és mi nem. A jégkorong játékszabályainak és stratégiáinak megismerése nemcsak a játékosok és edzők számára fontos, hanem a szurkolóknak is izgalmas betekintést nyújt e lenyűgöző sport mélységeibe. Ezúttal a büntetések meghatározásai és eljárásai kerülnek terítékre, különös tekintettel a 10 perces fegyelmi kiállításra.

A Jégkorong Alapjai

A jégkorongban két csapat mérkőzik meg egymással, mindkét oldalon 6-6 játékossal a jégen. Ez általában 5 mezőnyjátékost és 1 kapust jelent csapatonként. A pályán két 6-6 játékosból álló csapat küzd egymással. A játékosok a kezükben botot (ütőt) tartanak, amelynek a nyéllel szöget alkotva egy úgynevezett toll része is van. Ezzel a tollal igyekeznek a vulkanizált gumiból készült (2,54 cm vastag és 7,62 cm átmérőjű) korongot az ellenfél kapujába beütni. A kapus szerepe kulcsfontosságú: ő az utolsó védvonal a gólszerzés ellen. A mérkőzések tartama három, egyenként 20 perces tiszta játékidőből áll.

A jégkorong pálya egy egyedülálló és izgalmas terep, amely a játék minden aspektusát befolyásolja. A szabványos jégpálya méretei nemzetközi mérkőzéseken 61 méter hosszú és 30 méter széles, míg az NHL-ben használt pályák valamivel kisebbek, 61 méter hosszúak és 26 méter szélesek. A palánkkal körbekerített jégpálya legnagyobb mérete 60 X 30 méter, legkisebb mérete 56 X 26 méter. A kapuvonal közepén kell a kapukat elhelyezni: a kapufák átmérője 5, a kapu magassága 122, szélessége 183 cm.

A korongot a játékvezető hozza játékba a következőképpen: bedobásnál egy-egy játékos áll a bedobókörbe, egymással szemben, párhuzamosan az oldalpalánkkal. A játékvezető a kezdő játékosok ütői közé ejti a korongot, és miután az a jeget érintette, kezdődik a játék.

A Büntetések Rendszere a Jégkorongban

A büntetések rendszere nemcsak a játék tisztaságát hivatott fenntartani, de stratégiai elemként is szolgál. A jégkorongban számos szabálytalanság létezik, amelyekért különböző súlyosságú büntetések járnak. A büntetéseket a tiszta játékidő szerint kell mérni, és a mérkőzés vége után kiszabott büntetéseket a játékvezetőnek a jegyzőkönyvbe be kell jegyeznie. Amennyiben egy csapat büntetést kap, emberhátrányba kerül, ami azt jelenti, hogy kevesebb játékosuk van a jégen, mint az ellenfélnek. Ez jelentősen befolyásolja a játék dinamikáját.

A büntetéseket a következő kategóriákba soroljuk, a letöltendő idővel együtt:

Néhány szabály kimondja, hogy a csapatvezetőnek vagy az edzőnek ki kell jelölnie egy játékost, hogy letöltse a büntetést. Ha megtagadják a kijelölést, a játékvezetőnek jogában áll megnevezni a vétkes csapat bármelyik játékosát, hogy letöltse a büntetést. Minden végleges fegyelmi büntetés és végleges kiállítás esetén a játékvezetőnek a mérkőzés után azonnal jelentenie kell azt az illetékes szerveknek.

A Fegyelmi Büntetés: A 10 Perces Kiállítás Részletei

A fegyelmi büntetés a jégkorong egyik sajátos szankciója, mely a játékosok sportszerűtlen viselkedését, illetve bizonyos szabálytalanságokat hivatott büntetni. Ennek értelmében a játékos számára a tényleges játékidőből való 10 perces kizárás jár, kivéve a kapust.

Az első fegyelmi büntetés esetén - a kapus kivételével - bármely játékost le kell küldeni a jégről tíz percre, és helyette azonnal cserejátékost kell engedélyezni. Ez azt jelenti, hogy a csapat létszáma a jégen nem csökken, csupán a vétkes játékosnak kell pihenőre vonulnia. Fontos megjegyezni, hogy annak a játékosnak, akinek a fegyelmi büntetése letelt, a büntetőpadon kell maradnia a következő játékmegszakításig.

Amennyiben egy játékos a mérkőzés során a második fegyelmi büntetését is begyűjti, az automatikusan súlyosabb következményeket von maga után. Ebben az esetben bármely játékost - beleértve a kapust is - automatikusan le kell küldeni a jégről a mérkőzés hátralévő részére (ez végleges fegyelmi büntetésként kerül a jegyzőkönyvbe), és helyette azonnal cserejátékost kell engedélyezni. Ez a szabály hivatott visszatartani a játékosokat a ismétlődő fegyelmi vétségektől, biztosítva a játék tisztaságát.

További Büntetéstípusok és Alkalmazásuk

Kisbüntetés (2 perc)

A leggyakoribb büntetésforma a jégkorongban. A játékosnak, kivéve a kapust, el kell hagynia a jeget 2 perc tényleges játékidőre, amely idő alatt cserejátékossal nem helyettesíthető. Kapust nem lehet büntetőpadra küldeni, helyette csapatának egyik játékosa tölti le a büntetést, aki a hiba elkövetésének időpontjában a jégen tartózkodik. Ezt a játékost a csapatkapitány jelöli ki. A kis büntetés megszűnik, ha a kiállított játékos csapata gólt kap. Technikai kis büntetés is 2 percet von maga után, melyet a büntetett csapat bármely játékosa - a kapus kivételével -, akit a csapatvezető vagy az edző a csapatkapitányon keresztül kijelöl, letölt. Ha egy csapat emberhátrányban játszik egy vagy több kisbüntetés vagy technikai kisbüntetés miatt, és eközben az ellenfél csapata gólt lő, az első ilyen büntetésnek automatikusan törlődnie kell, kivéve, ha az ilyen büntetést ugyanakkor szabták ki, mint az ellenfél egyik játékosának büntetését, ami eredetileg azt eredményezte, hogy mindkét csapatnak egy emberrel kisebb létszámban kellett játszania. Ekkor a gólt kapó csapatra kiszabott következő kisbüntetésnek vagy technikai kisbüntetésnek kell törlődnie.

Nagybüntetés (5 perc)

Súlyosabb szabálytalanságokért jár a nagybüntetés. A mérkőzés folyamán az első nagy büntetés esetén a hibázó játékos, kivéve a kapust, 5 perc tényleges játékidőre áll ki, anélkül, hogy őt egy cserejátékos helyettesíthetné. Ez öt perc emberhátrányt jelent a vétkes csapat számára. A második esetben is 5 perc a tényleges büntetési idő, de ha ugyanaz a játékos kapta a két nagy büntetést, akkor 15 percig nem mehet vissza a jégre (5 perc nagybüntetés + 10 perc fegyelmi büntetés). Az 5 perc letelte után másik játékos beállítható.

Végleges Fegyelmi Büntetés (20 perc) és Végleges Kiállítás (25 perc)

Egy játékosnak a játék teljes hátralevő idejére történő kizárásakor a megbüntetettet azonnal az öltözőbe kell küldeni. Végleges fegyelmi büntetés esetén bármely játékost - beleértve a kapust vagy a csapat hivatalos személyét is - le kell küldeni a jégről és az öltözőbe kell rendelni a mérkőzés hátralevő részére. A játékos vagy a kapus helyett azonnal cserejátékos léphet a jégre, természetesen csak abban az esetben, ha kis- vagy nagybüntetés nélkül kapta a vétkes a végleges fegyelmi büntetést. Végleges kiállítás esetén bármely játékost - beleértve a kapust is - le kell küldeni a jégről és az öltözőbe kell rendelni a mérkőzés hátralévő részére. Helyette öt perc után cserejátékos állhat be.

Büntetőlövés (Penalty Shot)

A büntetőlövés a jégkorong egyik legizgalmasabb momentuma, amikor egy játékos egyedül próbál gólt szerezni a kapussal szemben. Öt feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy büntetőlövést kelljen ítélni a szabálytalankodó játékossal szemben:

• A szabálytalanságnak akkor kellett történnie, amikor a korong a támadó játékos védekező harmadán kívül van (teljes egészében a kék vonalon túl).
• A támadó játékosnak birtokolnia kellett a korongot, és irányítása alatt kellett tartania.
• A szabálytalanságnak hátulról kellett történnie.
• A korongot birtokló és irányítása alatt tartó támadó játékost valós gólszerzési lehetőségtől fosztották meg.
• A korongot birtokló és irányítása alatt tartó játékos és a kapu között az ellenfél játékosai közül a kapuson kívül senki nem volt.

Ha mind az öt egyszerre teljesül, akkor lehet büntetőt adni. Ha a szabálytalanság bármely egyéb büntetést is magával von, a büntetőlövést meg kell adni, és a büntetést ki kell szabni, tekintet nélkül arra, hogy a büntetőlövés gólt eredményez-e vagy sem.

A Büntetőlövés Végrehajtása

A vétlen csapat edzője vagy csapatkapitánya választja ki a végrehajtót, és tájékoztatja a játékvezetőt, hogy hányas számú nem büntetett játékos az, aki elvégzi a büntetőlövést. A játékvezetőnek be kell mondatnia a büntetőlövést végző játékos nevét és számát, aki nem lehet büntetését töltő játékos, és olyasvalaki sem, akit késleltetett büntetéssel sújtottak. Mindkét csapat játékosainak a pálya oldalaihoz kell húzódniuk, a piros vonal mögé. A játékvezetőnek a középső bedobópontra kell helyeznie a korongot. Csak egy kapusnak szabad védenie a büntetőlövést. A kapusnak a kapuelőtérben kell maradnia, amíg a játékos hozzá nem ér a koronghoz. A játékosnak a játékvezető utasítására meg kell játszania a korongot, az ellenfél gólvonala felé kell haladnia, és meg kell próbálnia gólt lőni a kapusnak. Ha már egyszer ellőtték a korongot, az akciót befejezettnek kell tekinteni, és semmilyen második kísérletből nem lehet gólt elérni. Gólt kell ítélni, ha a kapus az ütőt a korongot vezető játékos felé dobja. Nem lehet gólt elérni a kapusról, a kapufáról vagy a palánkról lepattanó koronggal. A büntetőlövés akkor is véget ér, ha a korong áthalad a kapuvonalon.

Ha gólt lőttek, a bedobást a középső bedobóponton kell elvégezni. Ha nem lőttek gólt, a bedobást az egyik pályavégi bedobóponton kell elvégezni, abban a harmadban, ahol a büntetőlövést elvégezték. A büntetőlövés elvégzéséhez szükséges időt egyik harmadban sem lehet beleszámítani a tiszta játékidőbe.

Gyakori Szabálytalanságok és Büntetéseik

Palánkra lökés (Body checking/Boarding)

A bodicsek az egyik legismertebb szabálytalanság a hokiban. Kis vagy nagy büntetéssel kell azt a játékost sújtani - a játékvezető véleményétől függően, figyelembe véve a palánkra esés hevességét -, aki ellenfelét oly módon löki testével, vagy nyomja a könyökével, illetve szabálytalanul támadja vagy gáncsolja, hogy annak következtében erősen a palánkhoz vágódik. Az egész pályán lehet testtel játszani, tehát nemcsak a védekező térfélen. Két lépés nekifutást lehet végrehajtani a támadáshoz.

Túlzottan kemény játék

Kis és nagy büntetéssel lehet büntetni a játékvezető megítélése szerinti feleslegesen kemény játékot.

Szándékos rúgás

Végleges kiállítással kell sújtani azt a játékost, aki ellenfelét szándékosan korcsolyával megrúgja, vagy ezt megkísérli.

Gáncsolás, Bottal ütés, Ütőhasználat

Kis büntetés, ha a játékos ütőjét, térdét, lábát, könyökét, karját, kezét úgy használja, hogy azzal ellenfelének botlását, esését idézi elő. Az ütővel ütni a legsúlyosabb vétség. A korongot vezető játékos ütőjére adott könnyű ütés, mint védelmi akció, megengedett. Az ellenfél testére azonban nem szabad ütni. Kis büntetés jár érte, ha a játékos az ütőjét úgy használja, hogy azzal ellenfelének esését idézi elő.

Magas bot

Tilos az ütőt vállmagasság fölé tartani, és az így elért gól is érvénytelen. Fontos, hogy nem szabad vállmagasságnál feljebb emelni az ütőt a játék során.

Akadályozás, Ütő kiütése

Kis büntetéssel kell sújtani azt a játékost, aki a korong birtokában nem levő ellenfelének előrehaladását megakadályozza, vagy aki ellenfele kezéből szándékosan kiüti az ütőt.

A játék késleltetése (Delay of Game)

Kis büntetéssel kell sújtani minden játékost, beleértve a kapust is, ha szándékosan kilövi a pályáról a korongot és ezáltal a játékot késlelteti. A bedobást ott kell eszközölni, ahol a hibát elkövették. Kis büntetéssel kell sújtani minden játékost, kivéve a kapust, aki a korongot valamilyen módon szándékosan a palánkhoz, vagy a kapunak valamelyik részéhez szorítja anélkül, hogy őt az ellenfél támadná. Ha a kapus a korongot védte és nem hozza játékba, akkor a játékvezető három másodpercig vár, utána fújja le az akciót.

Szándékos korongra esés/odahúzás

Kis büntetéssel kell sújtani minden játékost, kivéve a kapust, aki szándékosan a korongra esik, vagy pedig a korongot valamilyen módon odahúzza, mialatt a jégen áll vagy fekszik.

Kapus szabálytalanságok

A kapusnak tilos a korongot előre, az ellenfél kapuja felé dobni; csak oldalra és hátra dobhatja el.

Törött ütő, ütő bedobása

Törött ütővel mezőnyjátékos nem játszhat. A kapus azonban addig, amíg nem kap új ütőt, használhatja a töröttet. A törött ütőt a játékosnak a jégre kell ledobnia, és új ütőért a cserepadhoz kimennie. Nem lehet kintről bedobni a jégre az ütőt, csak a kapusnak viheti be játékostársa. Ha a védekező csapatnak valamelyik játékosa, beleértve a kapust is, az ütőjét a korongot vezetőjátékos felé dobja a védekező harmadban, a játékvezetőnek engednie kell, hogy az akció befejeződjék, és ha nem esett gól, a támadócsapat javára büntetőlövést kell ítélnie. Ha gól esett, nem kell büntetőlövést alkalmazni.

A Büntetések Hatása a Játékra: Emberhátrány és Emberelőny

Amikor egy csapat büntetést kap, emberhátrányba kerül. Ez azt jelenti, hogy kevesebb játékosuk van a jégen, mint az ellenfélnek. Az emberhátrányt játszó csapat keményen védekezik, igyekszik kivédeni az ellenfél támadásait és túlélni a büntetett időt. Ezzel szemben az emberelőnyben lévő csapat igyekszik kihasználni a létszámfölényt gólszerzésre, gyakran különleges felállásokkal és passzjátékokkal. Ez a dinamikus váltás az egyik legizgalmasabb taktikai eleme a jégkorongnak, és gyakran döntő a mérkőzés kimenetele szempontjából.

Különleges Játékhelyzetek és Szabályok

Les (Offside)

A jégkorongban is létezik a lesszabály. Lesen van egy játékos, ha mindkét korcsolyája teljes egészében a középvonal vagy a kék harmadvonal külső szélén túl van, és ott kapja meg a korongot. A hosszú les szabálya szerint a korong nem haladhat át egy teljes harmadot a támadócsapat tagjainak érintése nélkül. Ez azt jelenti, hogy a védekező harmadból kilőtt korongot csak a félpálya előtt veheti át egy játékostárs, kivéve, ha a játékos magát szökteti, vagy ha a harmadból jött játékostárs fogja meg félpályán túl a korongot. A harmadik lesszabály a kapu előterében előforduló leshelyzet: ha a korong nincs a kapu előterében, a támadócsapatnak egyik játékosa sem állhat ott, vagy a kapuelőtér vonalán, ha nincs a korong a birtokában. Az ilyen módon elért gól érvénytelen.

Tilos Felszabadítás (Icing)

A tilos felszabadítás akkor következik be, ha valamely csapatból egy játékos a korongot a piros vonal mögül egészen a másik csapat gólvonalán túl lövi. Ilyenkor megszakad a játék, és bedobás következik a hibázó csapat közelében lévő alapbedobó pontok egyikéről. Ha a korong az ellenfél kapujába jut, a gól érvényes. Ha a korong az ellenfél valamelyik játékosát érinti, mielőtt a kapuvonalat elérné, tilos felszabadítás nem történt. Ezt a szabálytalanságot a csapatok gyakran időhúzás érdekében követik el, szorongatott helyzetből kivágják a korongot a védekező harmadból, és ezzel - igaz, hogy csak pillanatokra - felszabadul a kapu a közvetlen veszélytől.

Gól Érvényessége

A gól akkor érvényes, ha a korong teljes terjedelmével áthalad a gólvonalon. Akkor érvényes a gól, ha a támadócsapat egyik játékosa a korongot ütőjével elölről, a két kapufélfa között és a keresztrúd alatt, szabályos módon teljes egészében a gólvonalon túlra juttatja. Ha a korong valamilyen módon a védekező csapatnak egyik játékosát érintve jut a kapuba, öngólt kell ítélni. Érvényes a gól, ha lövés után a lövő egyik játékostársát érinti a korong és így jut a kapuba. Érvénytelen a gól, ha a korongot szándékosan rúgják, dobják, vagy nem ütővel ütik a kapuba.

A Gyermek Jégkorong Szabályai: A Fejlődés Támogatása

A gyermek jégkorongban a szabályok némileg eltérnek a felnőtt sporttól, hangsúlyt fektetve a játék megszerettetésére és a készségek fokozatos fejlesztésére. A szupermini, mini és előkészítő korosztályokban például nem számoljuk az eredményt. Ebben a korban még nem a győzelem a fontos, hanem az, hogy a gyerekek megszeressék a játékot, szeressenek jégkorongozni és meccsekre járni.

Az U8-as és U10-es korcsoportban tilos a testjáték. A gyerekek fokozatosan, U14-től sajátítják el az ütközések technikáját. U8-ban és U10-ben 3 mezőnyjátékos és 1 kapus van egyszerre egy csapatból a pályán, és a mezőnyjátékosoknak még nincsenek konkrét posztjaik. Szabálytalanság esetén szupermini és mini korcsoportban nem kiállításos büntetést oszt ki a játékvezető, hanem rávezetéses büntetőlövést ítél a szabálytalanságot elszenvedő csapatnak. Szupermini és mini korcsoportban buli helyett a korong sarokba dobásával indul újra a játék. A mérkőzések során teljes sorcsere van, a percenkénti sorcserét dudaszó jelzi, ekkor a fent lévő játékosok lejönnek a pályáról, az újak pedig rástartolással hozzák játékba újra a korongot.

tags: #jegkorong #10 #perces #emberhatrany

Népszerű bejegyzések:

• Labdarúgó fogadási stratégiák
• Tolna Vármegyei Kupa
• A DVSC-MKC kézilabda rangadó elemzése
• az A-csoportbeli rangadó
• Az NK Nafta 1903 következő mérkőzései