Imre Lajos és a Magyar Jégkorong Válogatott Háttérstábjának Elhivatottsága

Miközben a világbajnokságra készülő férfi felnőttválogatott játékoskerete folytatja a házon belüli edzőmérkőzés-sorozatot, amit a szakvezetőség folyamatosan értékel, érdemes benézni a háttérbe is, ahol kisebb hadseregnyi szakember dolgozik azon, hogy a csapatnak valóban csak a felkészüléssel kelljen törődnie. Ezen szakemberek egyike Imre Lajos, a válogatott csapatvezetője, aki munkájával és személyes elhivatottságával jelentősen hozzájárul a magyar jégkorong sikeréhez és fejlődéséhez. Különösen izgalmassá vált a története, amikor fia, Imre Patrik is bekerült a nemzeti csapatba.

Imre Lajos, a Válogatott Menedzsere

Imre Lajossal, a válogatott csapatvezetőjével olvashatnak interjút, amelyből kiderül, milyen sokrétű és felelősségteljes feladatkört lát el. A csapatvezető a válogatott körüli 8-9 fős stáb tagjaként alapvetően a felkészülés megszervezéséért és lebonyolításáért felelős, valamint az események alatti folyamatos menedzseri, szervezési feladatok ellátásáért. Tevékenységi köréhez tartozik többek között a jégidők megrendelése, a szállodai ellátás, szobák megrendelése, de a gyümölcs és frissítők utánpótlásáért is ő felel. Emellett a légiósok utaztatását is ő egyezteti velük, illetve segíti beszerezni nekik a megfelelő felszerelést, amíg itthon játszanak.

Imre Lajos már 2008-ban a férfi nagycsapathoz került, a lehető legizgalmasabb időben, hiszen néhány hónappal a „szapporói csoda” után és háromnegyedévvel az „A-csoportos” világbajnokság előtt. Munkáját mindig is hatalmas jégkorong rajongás övezte. Feleségével az első közös külföldi útjuk Stockholmba, az A-csoportos vb-re vezetett. Először 2002-ben, a dunaújvárosi vb-n került kapcsolatba a Szövetséggel, ekkor kezdte segíteni az ellátási feladatok szervezésében. Majd 2008-ban felkérték a feladatra, hogy csapatvezetőként kísérje a válogatottat.

Imre Lajos a mai napig imádja a munkáját, egy nagyon jó szellemiségű csapattal dolgozhat együtt, és nagyon örül annak, hogy a fiúk is elfogadták, és a válogatott tagjának tekintik. Mint általában a jégkorong szurkolók, reálisan látja a helyzetet, ezért az a véleménye, hogy meg kell próbálnunk a feljutást, és a csapat mindent meg is fog tenni azért, hogy elérje. A csapatvezetés mellett zsűrizik is.

Az edzői stáb határozza meg a programot, amely alapján Imre Lajos dolgozik, ezért nagyon fontos, hogy könnyen együtt tudjanak működni. Elmondása szerint nagyon sok edzővel dolgozott már, és Rich Chernomazzal különösen hamar kialakult a jó kapcsolat. Gyakorlatilag a válogatott minden lépését végigkíséri, ismeri a fiúkat, látja a játékukat.

A Háttérstáb Fontossága az A-csoportos Jégkorongban

A háttérstáb, melynek Imre Lajos is oszlopos tagja, elengedhetetlen a modern, profi jégkorongban. Rich Chernomaz, a szövetségi kapitány, 2014-ben Dél-Koreában a világbajnokságon hívta fel a figyelmet a háttérstáb fontosságára. Körbevitte Németh Miklós akkori elnököt az öltözőfolyosón, megmutatta neki Ausztria és Szlovénia öltözőjét, a stábjuk listáját, és rámutatott, hogy ezek az országok nemcsak a játékosaik miatt „A-csoportosak”, hanem azért is, mert a háttérstáb tudása és mérete is arányos, ahogy a körülményeik is. Miklós elmondta, látja, érti a helyzetet, Rich pedig élt a lehetőséggel.

Ennek eredményeként a személyzet folyamatosan bővült. Ahogy a személyzetünk bővült, lassan minden pozícióra két emberünk lett, ami rendjén is van, hiszen „A-csoportos” nemzet lettünk. Equipment managerből, fizioterapeutából is kettő van, és immár mi is ketten dolgozunk, mert rengeteg a feladat. Amikor egyedül csináltam, az év 365 napján volt elfoglaltságom.

A stáb tagjainak elhivatottságát jól jellemzik a mindennapok: Tornyi Gábor és Nagy József, akik felszerelés-menedzserként dolgoznak, viccesen jegyezték meg: "Szabadidő? Az mi? Amikor a srácok esznek. Illetve… Mi akkor élezzük be a korcsolyájukat, mert letették az ajtónk elé. De próbálunk lopni-csalni tíz perceket." Hozzátették: "Majd pihenünk, ha hazajöttünk! Utazás közben pihenünk, regenerálódunk. Már hozzászoktunk." Mindannyian arra törekednek, hogy "Még jobban, még pontosabban, még pöpecebben szeretnénk mindent elvégezni. Olyan csapatok fogják megnézni az öltözőnket, amelyek jégkorong-nagyhatalmak." A stáb előtt kezd másfél-két órával, és ennyivel utánuk végez.

Családi Kötelek a Jégkorongban: Imre Lajos és Patrik

A családi kör a jégkorong-válogatottunknál szinte folytatja a történelmi hagyományokat, újabb famíliák párosai debütáltak a nemzeti csapatunkban a Bledben rendezett EIHC-tornán. Az Imre-família esete különösen figyelemre méltó.

Az 1997. február 27-én született Imre Patrik Bledben játszotta az első mérkőzéseit a felnőttválogatottban. Ő a megboldogult Budapest Starsból igazolt Székesfehérvárra, ahol a 2015-2016-os idényben debütált a Mol/Erste Ligában a Titánokban, innen hívták most be a nemzeti csapathoz is, amelynek viszont az édesapja, Imre Lajos a csapatvezetője ősidők óta. Imre Lajos a 2009-es elit-világbajnokság óta a stáb tagja, 2015-ben és 2016-ban is az volt, úgyhogy megélt egy feljutást és két elit-vb-t.

A finn Jarmo Tolvanen az ötödik szövetségi kapitány, aki mellett dolgozik, de az első, aki behívta a fiát. Ugyanakkor a családi kötelék szóba sem került sem a keretkijelölés, sem az edzőtábor, sem a torna alatt - leszámítva persze a zrikákat.

Imre Lajos mosolyogva mesélte: „A héten dőlt el, hogy meghívót kap a gyerek, ami nagyon jó érzés volt, de vigyáztam arra, hogy ne találkozzunk sokat, amit persze Rajna Miki sokszor felemlegetett… Próbáltam úgy közlekedni, hogy ne adjak támadási felületet.” Hozzátette: „Amikor bement a jégre, én is mozogtam a széken, próbáltam korcsolyázni és ütni - mint egy szülő… Egyébként a baráti megjegyzéseken túl semmi különbség nem volt.”

Patrik is osztotta apja érzéseit: „Stresszes volt az első mérkőzés és a második is, a körülmények miatt, hogy első válogatottság… Nem gondoltam rá, hogy behívnak, mert sokáig sérült voltam, habár a visszatérésem óta jó formában hokiztam. Nagyon jó érzés megkapni a behívót, és én nem is az ellenfelekkel foglalkoztam, hanem azzal, hogy kik lehetnek a csapattársaim, ez jelentette a legjobb motivációt. Apukám talán nálam is jobban örült: fura, de nagyon jó volt, hogy egyszerre itt lehettünk. Meg szoktuk beszélni, hogy mi történt az edzésen, a meccsen, ám ezúttal másként alakult: ő is dolgozott, én is el voltam foglalva - de majd otthon megbeszéljük.”

További Családi Hagyományok a Magyar Jégkorongban

Újabb családtörténetekkel gazdagodott a magyar jégkorong a Bledben rendezett EIHC-torna során, igazolva, hogy a sportágban a családi kötelékeknek nagy hagyományuk van:

• Voltak már apák és fiúk is válogatottak évtizedes csúszásokkal, például az idősebb, majd az ifjabb Kovács Csaba.
• Volt már úgy, hogy apa és fia edző és játékos is volt, például az idősebb és ifjabb Ocskay Gábor a kilencvenes években az utánpótlásban.
• Volt már úgy, hogy unokatestvérek kerültek egy válogatottba, hiszen az egyaránt kanadai honosított Frank Banham és Jesse Dudás anyai ágai összekapcsolódnak.
• Volt már úgy, hogy két (fél)testvér játszott egyazon válogatottban, ráadásul a harmadik fivérük bíráskodott: Vas János és Márton jégkorongozott, Mátyás fújta a sípot.

Ezen a héten is unokatestvér-pár debütált játékosként a magyar felnőttcsapatban, továbbá egy apa-fia páros is bemutatkozott csapatvezető-újoncjátékos leosztásban. Horváth Bálint és Odnoga Mátyás esete is példa erre, ők bizony unokatestvérek. Mindketten lökés adott, hogy ott lehetnek a csapatban.

A Magyar Jégkorong Történelmének Jelentős Mérföldkövei

Imre Lajos és az egész stáb munkája a magyar jégkorong gazdag és küzdelmes történelmébe ágyazódik be, amely 1927 óta íródik:

Magyarország 1927. január 23-án nyert felvételt a Nemzetközi Jégkorong Szövetségbe, azaz az LIGH-be - akkor még a francia volt a szervezet hivatalos nyelve, ezért a ma már szokatlan rövidítés. Az azóta eltelt 90 év során számtalan magyar hokisikernek örvendhettünk. Egy szép kort megélt, küzdelmektől sem mentes, sikerekben gazdag, folyamatosan fejlődő és egyre jobban elismert sportág a mi szeretett jégkorongunk. Ahogy René Fasel, az IIHF elnöke kiemelte a 2011-es budapesti világbajnokságon, „egy sportág sikeres jelenéhez és jövőjéhez nélkülözhetetlen a múlt ismerete”. Éppen ezért ismerjük meg a múltat, a magyar hoki 90 évét!

Az akkori válogatott két kiválósága Minder Sándor és dr. Lator Géza volt. Utóbbi neve a Magyar Jégkorong Szövetség első elnökeként is ismert. Sokoldalúságát bizonyítja, hogy játékosként töltött éveit követően megbízták a válogatott szövetségi kapitányi posztjának betöltésével, valamint első nemzetközi játékvezetőnk is ő volt. A központi sportvezetés - ideológiai okokból - kötelességének érezte, hogy a Szovjetunió mellett mi is ott legyünk, ezért - története során először - támogatást nyújtott a sportágnak az 1964-es téli olimpián. A válogatott játékosok Adidas korcsolyákat kaptak - erre azért volt szükség, hogy egyáltalán pályára léphessünk az olimpián.

Rajkai László vezetésével a B csoportos vb-n szerzett 4. helyünkkel a világ 12. legjobb jégkorong válogatottja lettünk. Ez pedig a világbajnoki rendszerbe való újbóli becsatlakozásunk (1959) óta a mai napig legjobb vb-helyezésünknek számít. A kilencvenes években Kercsó Árpád tanítványai, mint Ladányi Balázs, Horváth András, Szélig Viktor, Tokaji Viktor és Tőkési Lajos vették át a stafétabotot a válogatottban, és a sportágban maradtak.

2008-ban, Pat Cortina irányításával, a válogatott megnyerte a szapporói világbajnokságot, így a következő évben, 70 év után ismét a világ legjobbjai között szerepelhetett: feljutott az A csoportba. Kijelenthető, hogy akkora örömöt magyar jégkorongszurkoló még nem élt meg, mint amit a magyar hokisok szereztek.

A magyar jégkorong fejlődése és az utóbbi évek sikerei meghozták a nagyszámú szurkolóközönséget, amelynek legmarkánsabb bizonyítéka a hetedik hazai világesemény, a Papp László Budapest Sportarénában megrendezett 2011-es jégkorong Divízió I-es világbajnokság, ahol minden mérkőzés telt ház előtt zajlott. Szűk egy évvel később pedig a magyar jégkorong visszatért oda, ahonnan indult: a Városligeti Műjégpályára, a magyar hoki bölcsőjébe. 2015. április 25., Krakkó: Egy új mérföldkő a magyar hokiban, mert jégkorong-válogatottunk másodszor jutott fel az elit osztályba, a 16 legjobb csapat világbajnokságára. Imre Lajos és a hozzá hasonlóan elkötelezett szakemberek munkája alapvető fontosságú ezen sikerek fenntartásában és a sportág további fejlődésében. Nem hiszem, hogy a feladatok mások lennének, ugyanolyan komolyan kell vennünk, mint eddig tettük. Az lesz más, hogy másokkal játszunk majd más színpadon.

tags: #jegkorong #szovetseg #imre #lajos

Népszerű bejegyzések:

• A magyar-kazah futball- és futsalmérkőzések története
• Átfogó útmutató röplabda edzéshez
• Az új Mecca Fit Food finomságok
• A Loki-legenda története
• A reneszánsz zseni rejtélyes alkotása