Jégkorong Szabályok és Információk: Átfogó Útmutató

A jégkorong egy dinamikus és izgalmas sportág, ahol két csapat küzd egymással a jégen egy vulkanizált gumiból készült korong birtoklásáért és az ellenfél kapujába juttatásáért. Ahhoz, hogy megértsük a játékot, elengedhetetlen a szabályok és a pálya jellemzőinek ismerete. Ez az átfogó útmutató részletesen bemutatja a jégkorong alapvető előírásait, a felszereléseket, a játékmenetet, a büntetéseket és az utánpótlás-nevelés speciális szabályait, valamint a TAO rendszerrel kapcsolatos változásokat.

A Játék Alapjai és Célja

A jégkorong mérkőzéseken két, egyenként 6-6 játékosból álló csapat mérkőzik meg a pályán. A játékosok speciális botot (ütőt) tartanak a kezükben, amelynek nyéllel szöget alkotó, úgynevezett toll része van. Ezzel a tollal igyekeznek a 2,54 cm vastag és 7,62 cm átmérőjű korongot az ellenfél kapujába juttatni. A mérkőzések 3 X 20 perc tiszta játékidőből állnak, ami azt jelenti, hogy az óra a játékmegszakítások idejére megáll.

A Jégpálya és Felszerelések

A Jégpálya

A jégkorong mérkőzéseket egy palánkkal körbekerített jégpályán játsszák. A pálya legnagyobb mérete 60 X 30 méter, míg a legkisebb mérete 56 X 26 méter lehet. A pálya rövidebb oldalain elhelyezett palánkoktól legalább 300 cm, de legfeljebb 400 cm távolságban, a pálya egész szélességében, párhuzamosan a palánkkal egy 5 cm széles piros vonal található, ez a kapuvonal.

A kapuvonal közepén helyezkednek el a kapuk. A kapufák átmérője 5 cm, a kapu magassága 122 cm, szélessége pedig 183 cm. A kapu belmérete (a háló) a kapuvonal külső élétől a háló legmélyebb pontjáig nem lehet több mint 100 cm, és nem lehet kevesebb mint 60 cm.

A pályán különböző színű és méretű bedobópontok és körök segítik a játékvezetést. Az A, B, C, D, E jelű bedobópontokat körrel jelölik. Átmérőjük 30 cm, a hozzájuk tartozó körök átmérője pedig 9 méter. A bedobópontok és a körök piros színűek, kivéve a pálya közepén levő bedobókört, amely kék színű.

Az Ütő, Korcsolya és Korong

A jégkoronghoz elengedhetetlenek a megfelelő felszerelések, amelyek egy része szigorú szabályokhoz kötött. A korong egy vulkanizált gumiból készült, kemény, fekete korong, melynek vastagsága 2,54 cm, átmérője pedig 7,62 cm.

Az ütőket fából, vagy a nemzetközi szövetség által engedélyezett anyagból kell készíteni. Fontos, hogy az ütőnek ne legyenek kiálló részei. Az ütő maximális méretei: a külső saroktól a nyél végéig 135 cm, a külső saroktól az ütőtoll végéig pedig 37 cm. Az ütőtoll legfeljebb 7,5 cm széles lehet, míg a kapus ütőjének tolla a hajlatnál 11,5 cm, a többi részben pedig 9 cm-nél nem lehet szélesebb.

A korcsolyák mintáját a nemzetközi szövetség írja elő, gyorskorcsolya és műkorcsolya nem használható, mivel sérüléseket okozhat. A korcsolya és az ütő kivételével a kapus felszerelése kizárólag a fej és a test védelmét szolgálhatja, és sokkal robosztusabb a mezőnyjátékosokénál.

Csapatfelállás és Játékoscsere

Egy teljes csapat 6 játékosból áll a jégen: egy kapus, két hátvéd (jobb- és balhátvéd), valamint három csatár (jobbszélső, középcsatár, balszélső). A mérkőzés megkezdésekor egy csapatnak akár 17 beöltözött játékosa is lehet, akik közül kettő kapus. Játék közben azonban egyszerre csak hat játékos tartózkodhat a pályán, a többiek a palánkon kívül, a cserepadon foglalnak helyet.

A játékosok a cserepadról bármikor cserélhetők a játék megszakítása nélkül, az úgynevezett "repülő cserével". Sérült játékos azonnal elhagyhatja a pályát, és cserejátékos helyettesítheti. Kapus sérülése esetén a tartalékkapusnak kell azonnal beállnia. Fontos szabály, hogy a büntetését letöltő játékos csak akkor mehet vissza a jégre, ha a büntetőpadról a pályán át saját cserepadjához korcsolyázott.

Büntetések és Szabálytalanságok

A jégkorongban számos szabálytalanság van, melyek különböző súlyosságú büntetéseket vonnak maguk után. A játékvezetők célja a fair play és a játékosok biztonságának garantálása.

Büntetéstípusok

• Kis büntetés: Ez a leggyakoribb büntetési típus. A játékosnak, kivéve a kapust, el kell hagynia a jeget 2 perc tényleges játékidőre, amely idő alatt cserejátékossal nem helyettesíthető. Technikai kis büntetés is 2 percet von maga után, ilyenkor a csapatkapitány jelöli ki a büntetést letöltő játékost. A kis büntetés megszűnik, ha a kiállított játékos csapata gólt kap.
• Nagy büntetés: Komolyabb szabálytalanságokért jár. Az első nagy büntetés esetén a hibázó játékos, kivéve a kapust, 5 perc tényleges játékidőre áll ki, anélkül, hogy őt egy cserejátékos helyettesíthetné. A második esetben is 5 perc a tényleges büntetési idő, de ha ugyanaz a játékos kapta a két nagy büntetést, akkor 15 percig nem mehet vissza a jégre (5 perc nagy büntetés + 10 perc fegyelmi büntetés). Az 5 perc letelte után másik játékos beállítható.
• Fegyelmi büntetés: Ez minden játékos számára, kivéve a kapust, a tényleges játékidőből való 10 perces kizárásból áll.
• Végleges kiállítás: Súlyos szabálytalanságok esetén alkalmazzák. Egy játékosnak a játék teljes hátralévő idejére történő kizárásakor a megbüntetettet azonnal az öltözőbe kell küldeni.

Kapusok Büntetése

A kapusokat nem lehet büntetőpadra küldeni. Amennyiben a kapus szabálytalanságot követ el, helyette csapatának egyik játékosa tölti le a büntetést, aki a hiba elkövetésének időpontjában a jégen tartózkodik. Ezt a játékost a csapatkapitány jelöli ki. Kapust nem lehet kis, nagy vagy fegyelmi büntetésért kiállítani.

Gyakori Szabálytalanságok

• Testjáték/Ütközés: Kis vagy nagy büntetéssel kell sújtani azt a játékost - a játékvezető véleményétől függően, figyelembe véve a palánkra esés hevességét -, aki ellenfelét oly módon löki testével, vagy nyomja a könyökével, illetve szabálytalanul támadja vagy gáncsolja, hogy annak következtében erősen a palánkhoz vágódik. Fontos tudni, hogy az egész pályán lehet testtel játszani, tehát nemcsak a védekező térfélen, és két lépés nekifutást lehet végrehajtani a támadáshoz.
• Ütővel való visszaélés: Az ellenfél testére ütni a legsúlyosabb vétségnek számít az ütővel. Kis büntetés jár érte, ha a játékos az ütőjét úgy használja, hogy azzal ellenfelének esését idézi elő. Tilos az ütőt vállmagasság fölé tartani, és az így elért gól is érvénytelen. A korongot vezető játékos ütőjére adott könnyű ütés, mint védelmi akció, megengedett.
• Gáncsolás, akadályozás: Kis büntetés jár, ha a játékos ütőjét, térdét, lábát, könyökét, karját vagy kezét úgy használja, hogy azzal ellenfelének botlását vagy esését idézi elő. Szintén kis büntetéssel kell sújtani azt a játékost, aki a korong birtokában nem lévő ellenfelének előrehaladását megakadályozza, vagy aki ellenfele kezéből szándékosan kiüti az ütőt.
• Korongra esés/odahúzás: Minden játékost, kivéve a kapust, kis büntetéssel kell sújtani, aki szándékosan a korongra esik, vagy azt valamilyen módon odahúzza, mialatt a jégen áll vagy fekszik.
• Korong szándékos kilövése a pályáról: Kis büntetés jár minden játékosnak, beleértve a kapust is, ha szándékosan kilövi a pályáról a korongot, ezzel késleltetve a játékot. A bedobást ott kell eszközölni, ahol a hibát elkövették.
• Korong szándékos palánkhoz szorítása: Kis büntetéssel kell sújtani minden játékost, kivéve a kapust, aki a korongot valamilyen módon szándékosan a palánkhoz vagy a kapunak valamelyik részéhez szorítja anélkül, hogy őt az ellenfél támadná.
• Korcsolyával rúgás: Végleges kiállítással kell sújtani azt a játékost, aki ellenfelét szándékosan korcsolyával megrúgja, vagy ezt megkísérli.
• Feleslegesen kemény játék: A játékvezető megítélése szerinti feleslegesen kemény játék kis és nagy büntetéssel is sújtható.

Büntetőlövés

A büntetőlövés egy speciális játékszakasz, melyet súlyos szabálytalanságok vagy bizonyos helyzetekben történő gólhelyzet meghiúsulása esetén ítélnek. A végrehajtás a következőképpen történik: a korongot a felezővonal közepére kell helyezni, és az edző által kijelölt játékos köteles a koronggal kapura törni és gól elérését megkísérelni.

A kapus nem hagyhatja el a kapuelőteret, amíg a támadójátékos a korongot meg nem érintette. Ezután a kapus megkísérelheti a korongot, vagy a játékost minden megengedhető módon feltartani. Gólt kell ítélni, ha a kapus az ütőt a korongot vezető játékos felé dobja. Nem lehet gólt elérni a kapusról, a kapufáról vagy a palánkról lepattanó koronggal. A büntetőlövés akkor is véget ér, ha a korong áthalad a kapuvonalon.

A végrehajtás megkezdése előtt mindkét csapat játékosainak vissza kell húzódniuk a félpályát jelző piros vonal mögé. Ha nem sikerült gólt elérni a büntetőlövésből, akkor a harmad két bedobópontja valamelyikén kell a korongot játékba hozni. Ha a védekező csapatnak valamelyik játékosa, beleértve a kapust is, az ütőjét a korongot vezető játékos felé dobja a védekező harmadban, a játékvezetőnek engednie kell, hogy az akció befejeződjék, és ha nem esett gól, a támadócsapat javára büntetőlövést kell ítélnie. Amennyiben gól esett, nem kell büntetőlövést alkalmazni.

A Játék Menete és Különleges Szabályok

Bedobás (Buli)

A korongot a játékvezető hozza játékba bedobással, amelyet "bulinak" vagy "faceoff"-nak is neveznek. Bedobásnál egy-egy játékos áll a bedobókörbe, egymással szemben, párhuzamosan az oldalpalánkkal. Az ütő teljes tollát a jégre kell fektetni úgy, hogy a toll hegye a bedobó középponti kör szélén legyen. A játékvezető a kezdő játékosok ütői közé ejti a korongot, és miután az a jeget érintette, kezdődik a játék. A játékvezetőnek minden bedobásnál sípolnia kell.

A bedobás helye szabálytalanságok esetén változhat. Ha szabálysértés történt a támadó harmadban a támadócsapat részéről, akkor a bedobás a semleges harmad bedobópontján történik. Ha a védekező csapat okoz a védőzónában játékmegszakítást, akkor a bedobás ott történik, ahol a megszakítás bekövetkezett. Ha a megszakítás a semleges harmadban történik, akkor a bedobást ott hajtják végre. A bedobást az oldalpalánkhoz 6 méternél közelebb nem lehet elvégezni (természetesen, amennyivel kisebb a pálya, annyival csökken a méterek száma).

Les (Offside) Szabályok

A jégkorongban három fő les szabály létezik, amelyek a játék áramlásának biztosítását és a stratégiai mélység megőrzését szolgálják.

1. Alap les szabály: Lesen van egy játékos, ha mindkét korcsolyája teljes egészében a középvonal vagy a kék harmadvonal külső szélén túl van. A támadócsapat játékosai a korong előtt nem mehetnek be a támadó harmadba, tehát a kék vonalon legelőször a korongnak kell áthaladnia, és csak utána mehet be a támadójátékos. Továbbá, az egyik zónában lévő játékos a saját csapata játékosának nem adhatja le egy másik zónában (harmadban) a korongot. Azonban, ha egy támadójátékos a korongot hátrafelé, a támadó harmadban saját kapuja felé adja le, az ellenfél a korongot bárhol átveheti.
2. Hosszú les szabály: A korong nem haladhat át egy teljes harmadot a támadócsapat tagjainak érintése nélkül. A védekező harmadból a korongot csak a félpálya előtt veheti át egy játékostárs. Kivételt képez, ha a játékos saját magát szökteti, vagy ha a harmadból érkezett a játékostárs, és úgy fogja meg félpályán túl a korongot. A felezővonal előtt előrejátszott korongot megfoghatja a játékos egészen a kapuvonalig, ha a korong mögött korcsolyázott, ezzel felgyorsítva a játékot.
3. Leshelyzet a kapu előterében: Ha a korong nincs a kapu előterében, a támadócsapatnak egyik játékosa sem állhat ott, vagy a kapuelőtér vonalán, ha nincs a korong a birtokában. Az ilyen módon elért gól érvénytelen.

Tilos Felszabadítás (Icing)

A tilos felszabadítás egy szabálytalanság, melyet a csapatok időhúzás érdekében követnek el. Akkor történik, ha valamelyik csapat egyik játékosa a korongot a piros vonal mögül az ellenfél csapatának gólvonalán túl lövi. Ilyenkor a játékot meg kell szakítani, és a korongot a hibázó csapat közelében lévő alapbedobó pontok valamelyikéről kell bedobni. Ha a korong az ellenfél kapujába jut, a gól érvényes, feltéve, hogy a korong az ellenfél egyik játékosát sem érintette, mielőtt elérte volna a kapuvonalat. Ezzel a szabállyal megakadályozzák, hogy a csapatok szorongatott helyzetből egyszerűen kivágják a korongot a védekező harmadból, időt nyerve.

Gól Érvényessége

A jégkorongban a gól érvényességére vonatkozó szabályok egyértelműen meghatározottak. Akkor érvényes a gól, ha a támadócsapat egyik játékosa a korongot ütőjével elölről, a két kapufélfa között és a keresztrúd alatt, szabályos módon teljes egészében a gólvonalon túlra juttatja. Érvényes a gól akkor is, ha lövés után a lövő egyik játékostársát érinti a korong, és így jut a kapuba. Ha a korong valamilyen módon a védekező csapat egyik játékosát érintve jut a kapuba, öngólt kell ítélni. Érvénytelen a gól, ha a korongot szándékosan rúgják, dobják, vagy nem ütővel ütik a kapuba.

Egyéb Játékszabályok

• Korong elhagyja a pályát: Ha a korong elhagyja a pályát, vagy a pálya fölött tárgyakat, üveget vagy hálót érint, kivéve a palánkot, a bedobást ott kell elvégezni, ahol utoljára egy játékos megérintette.
• Kötelező előrejátszani: Kötelező a korongot előrejátszani. Az a csapat, amelynek saját védelmi harmadában van a korong, tartozik a korongot mindenkor az ellenfél kapuja felé játszani, kivéve, ha ebben az ellenfél csapatának játékosai megakadályozzák. Ilyenkor a bedobás a hibázó csapat védelmi harmadában, az alapbedobó körnél van.
• Korong érinti a játékvezetőt: Meg kell szakítani a játékot, ha a korong a játékvezetőt érinti.
• Kapus korongkezelése: A kapusnak tilos a korongot előre, az ellenfél kapuja felé dobni; csak oldalra és hátra dobhatja el. Ha a kapus a korongot védte és nem hozza játékba, akkor a játékvezető három másodpercig vár, utána lefújja az akciót.
• Korong megállítása kézzel: A játékos nyújtott kézzel megállíthatja a levegőben a korongot és maga elé ejtheti, de játékostársa felé nem.
• Ütő nélküli/törött ütős játék: Ütő nélküli játékos részt vehet a játékban, törött ütővel mezőnyjátékos nem játszhat. A kapus azonban addig, amíg nem kap új ütőt, használhatja a töröttet. A törött ütőt a játékosnak a jégre kell dobnia, és új ütőért a cserepadhoz kimennie. Nem lehet kintről bedobni a jégre az ütőt, csak a kapusnak viheti be játékostársa.

Utánpótlás Jégkorong és a TAO Rendszer

Utánpótlás Korosztályok és Játékszabályok

Az utánpótlás jégkorongban speciális szabályok és célok érvényesülnek, melyek a fiatal játékosok életkorához és fejlődési szakaszához igazodnak. A szupermini, mini és előkészítő korosztályokban még nem számolják az eredményt. Ebben a korban nem a győzelem vagy a minél jobb teljesítmény a fontos, hanem az, hogy a gyerekek megszeressék a játékot, szeressenek jégkorongozni és meccsekre járni.

Az U8-as korosztályban 1*18 perc, U10-ben 2*12 perc, U12-ben pedig 3*18 perc a játékidő. Az U8-as és U10-es korcsoportban tilos a testjáték. A gyerekek fokozatosan, U14-től sajátítják el az ütközések technikáját.

U8-ban és U10-ben egyszerre 3 mezőnyjátékos és 1 kapus van a jégen egy csapatból. A mezőnyjátékosoknak még nincsenek konkrét posztjaik. Szabálytalanság esetén szupermini és mini korcsoportban nem kiállításos büntetést oszt ki a játékvezető, hanem rávezetéses büntetőlövést ítél a szabálytalanságot elszenvedő csapatnak.

A bedobások (bulik) is eltérőek a legfiatalabbaknál. Míg a felnőtt jégkorong mérkőzéseken a korongot a bedobó pontoknál a játékvezetők bedobással hozzák újra játékba, addig szupermini és mini korcsoportban buli helyett a korong sarokba dobásával indul újra a játék.

Az U8 és U10 korosztályokban a mérkőzések kuparendszerben, hétvégi tornákon zajlanak, a pályán keresztben, 1-1 harmadban, 1-1 bíróval. A pályán így egyszerre 3 mérkőzés is folyik, amelyeket a kékvonalakon elhelyezett pályaelválasztó elemekkel osztanak szét. A cserejátékosok az elválasztó elemek között pihennek. Szupermini és mini korosztályban a mérkőzések során teljes sorcsere van. A percenkénti sorcserét dudaszó jelzi, ekkor a fent lévő játékosok lejönnek a pályáról, az újak pedig rástartolással hozzák játékba újra a korongot.

A Pécsi Sport Nonprofit Zrt. jégkorongosai is részesülnek utánpótlás támogatásokból, melyeknek köszönhetően több versenyen is elindulhatnak. Például, 2012. március 10-én, Kaposváron mérkőztek meg a pécsiek többségében fővárosi csapatokkal.

A Jégkorong TAO Rendszer Átalakítása

A Magyar Jégkorong Szövetség (MJSZ) a sportági TAO-rendszer átalakításával a normatív helyett a produktivitási támogatást helyezi előtérbe, arányosabb elosztással. Kovács Attila, az MJSZ sportigazgatója elmondta: „A minőségi fejlesztés érdekében kiemelt figyelmet fordítunk a magas színvonalú szakmai munka támogatására, miközben az alsóbb szinteken szélesítjük és megerősítjük a bázist, hogy minél többeknek legyen biztosítva a fejlődési lehetőség. Nemzetközileg lemaradást látunk az U12-es, U14-es és U16-os korosztályokban, a célunk, hogy a változtatásokkal ez a három korosztály nagyobb figyelmet kapjon. Ebben a korban lehet a legdinamikusabban fejleszteni a technikai, taktikai készségeket.”

A változtatások a versenyrendszerre is hatással lesznek. A következő szezontól U21-es magyar bajnokság nem indul, a korosztály tagjainak az Andersen Liga biztosíthat versenyzési lehetőséget. Az U18-as korosztály helyett a 2025-2026-os idénytől U19-es bajnokságot ír ki az MJSZ, és a produktivitás alapján történik a besorolás a támogatási szintekhez (A1, A2 és B). Az U16-os, az U14-es és az U12-es korosztály esetében is a produktivitást figyelembe véve sorolják be a csapatokat. Az akadémiák - amelyek nem TAO-támogatásból működnek - az elitképzést biztosítják. A cél, hogy a legtehetségesebb játékosok olyan csapatokhoz kerüljenek, ahol biztosított a fejlődésükhöz szükséges szakmai háttér, legyenek azok hazai akadémiák vagy magasabb hokikultúrákban lévő külföldi klubok.

tags: #jegkorong #tao #szabalyok

Népszerű bejegyzések:

• Történelmi összecsapások a Magyar Kupában
• Minden, amit a Fradi-Vidi derbikről tudni érdemes
• Labdarúgás és utánpótlás-nevelés
• Everton hivatalos adatai
• Magyarország útja az Európa-bajnokságra