Jégkorong tehetség: mikor bontakozik ki és hogyan lehet sikeres?
A jégkorong az egyik legösszetettebb csapatjáték, amely küzdést, csapatmunkát, magas szintű fizikai képességeket és megfelelő döntési képességet igényel. Ezáltal felkészít az élet kihívásaira.
Az NHL draft és a tehetséggondozás kihívásai
Az NHL draft egy évente megrendezett esemény, amelyet általában a szezon vége után két-három hónappal tartanak, tehát június végén vagy július elején. A draft során a liga 32 csapata összesen hét fordulón keresztül körülbelül 224 játékost választ ki. Ez a szám kismértékben változhat a cserék miatt, de például a 2023-as draftban pontosan 224 játékost draftoltak. A draftolt játékosok közül azonban nem mindenki jut el az NHL-be: kutatások szerint csak körülbelül 28,5%-uk játszik legalább 100 mérkőzést a ligában, ami már jelentős karriernek számít.
Egy általános ifjúsági jégkorongozó esélye az NHL-be kerülésre rendkívül alacsony. Ontarióban, a sportág őshazájában ez az arány 0,1%, ami azt jelenti, hogy 30 000 játékosból csupán 33-an érhetik el a ligát. Az elit junior vagy egyetemi szintre eljutó játékosok esetében ez az esély jelentősen javul: itt már 5%-ra nőhet annak a valószínűsége, hogy valaki rendszeres NHL-játékossá válik.
Nemzetközi tehetségek az NHL-ben
Az NHL nemzetközi jellege markánsan megmutatkozik a játékosok származási országainak eloszlásában. Kanada és az USA dominál, ám Szlovákia és Csehország is villant, elég Juraj Slafkovskýra gondolni, akit 2022-ben elsőként kaparintott meg a Montreal.
A draftolt játékosok többsége a kanadai major junior ligákból érkezik, mint az Ontario Hockey League (OHL), a Western Hockey League (WHL) és a Quebec Major Junior Hockey League (QMJHL). Például 2005 és 2009 között az OHL 198, a WHL 178, a QMJHL pedig 122 játékost adott, ami a draftok közel 46%-át tette ki.
Szlovákiából jelenleg 8 aktív NHL-játékos van, és a draftolásukhoz vezető utak változatosak. A szlovák játékosok számára a szlovák extraliga, az észak-amerikai junior ligák (CHL, USHL, NAHL) és a svéd junior ligák a legígéretesebb utak. Juraj Slafkovský esete különleges példa: őt 2022-ben az első helyen draftolta a Montreal Canadiens, miután a finn Liigában (HC TPS) és a 2022-es téli olimpián (7 gól 7 meccsen, torna MVP-je) kiemelkedett.
Csehországból 29 aktív NHL-játékos van, és a draftolásuk fő forrásai a cseh extraliga és az észak-amerikai junior ligák. A csehek számára a cseh extraliga mellett az OHL, WHL, QMJHL és az USHL a legjobb lehetőségek.
Slafkovský példája: út a csúcsra
Juraj Slafkovský pályafutása Košice helyi ifjúsági csapataiban kezdődött, majd 14 évesen a Red Bull jégkorong akadémiájára került Ausztriába. Nemzetközi szinten először a 2022-es téli olimpián tűnt fel, mint a torna legfiatalabb játékosa, a két tinédzser egyike Szlovákia keretében, Šimon Nemec mellett. Mindkét szlovák gólt ő szerezte a nyitó mérkőzésen Finnország ellen, egy 6-2-es vereségben, és a torna gólkirálya lett 7 góllal 7 mérkőzésen, ezzel Szlovákiát első olimpiai érméhez segítve. A teljesítményéért a torna legértékesebb játékosának (MVP) választották. Később a 2022-es IIHF világbajnokságon is játszott, 3 gólt és 6 asszisztot szerzett 9 mérkőzésen.
A 2022-es NHL drafton a Montreal Canadiens az első helyen választotta, történelmet írva, mint a legmagasabban draftolt szlovák játékos. Az NHL-ben a 2022-23-as szezonban debütált, és gyorsan alkalmazkodott, első gólját 2022. október 20-án szerezte az Arizona Coyotes ellen, 6-2-es győzelemben.
Juraj Slafkovsky visszatér oda, ahol NHL-útja kezdődött
A magyar jégkorong helyzete és a draftolás esélyei
Magyarok számára a draft igazi kihívás, de a top ligákban parádézva nem lehetetlen! A szükséges statisztikák ligától, poszttól és kortól függően változnak, de kiemelkedő teljesítmény szükséges a draftoláshoz. Például Vas János a svéd U20 ligában 42 pontot (21 gól, 21 assziszt) szerzett 41 mérkőzésen draftolása évében (2002), ami körülbelül 1,03 pont/meccs, és a 32. helyen választották ki, ami a második kör eleje.
Az OHL-ben a draftolt csatároknak általában pont/meccs vagy annál jobb statisztika szükséges, különösen a draft első köreiben, míg védők esetében a védekező képességek és fizikai adottságok is fontosak. Európai ligákban szintén az élmezőnyben kell szerepelni, de pontos átlagokat nehéz meghatározni, mivel a ligák szintje és a játékosok szerepe eltérő. Ezek alapján a magyar játékosok számára a draftolás legnagyobb esélyét az észak-amerikai junior ligák (pl. OHL, WHL, QMJHL) vagy a top európai junior ligák (pl. svéd U20, finn junior liga) kínálják. A nemzetközi tornák, mint a junior világbajnokság, szintén növelhetik a láthatóságot.
A tehetséggondozás fejlődése Magyarországon
A Tehetségközpont program egyre meghatározóbb szerepet tölt be a magyar jégkorong utánpótlás-nevelési rendszerében. A program kiemelt feladata, hogy hidat képezzen a klubok és az akadémiák között, biztosítva, hogy a legtehetségesebb játékosok megfelelő szakmai felkészítéssel érkezzenek az U16-os, U18-as és U20-as korosztályokba. A program szakmai alapját a modern, játékosközpontú fejlesztési filozófia adja, amely a nemzetközi trendekkel összhangban a Constraint-Led Approach (CLA) módszertanra épül.
Az Ifjabb Ocskay Gábor Jégkorong Akadémia Székesfehérváron
Nem vitás, évtizedek óta Székesfehérvár a magyar hoki legerősebb bástyája. Az Ifjabb Ocskay Gábor Jégkorong Akadémia az elmúlt években sok tehetséget nevelt ki a sportágnak, többen a válogatottban is bemutatkoztak már, az intézmény szakmai vezetősége pedig arra törekszik, hogy a minőség tovább javuljon.
A Volán a kilencvenes évek második felétől elkezdte sorban nyerni a bajnokságokat, kupákat, a klub fejlődött, egyre több szakembert foglalkoztatott, és eljött a pillanat, amikor az utánpótlás-nevelésben is szintet kellett lépni. „2007-ben kezdődött el nálunk a Titán-projekt, akkor indult el a felnőttcsapatunk az osztrák bázisú ligában, és a hazai szövetség kötelezett minket egy fiatalokból álló együttes versenyeztetésére - mondta idősebb Ocskay Gábor, aki jelenleg az akadémia kuratóriumi elnöke. - Nem volt könnyű feladat, de visszagondolva, sikeresnek bizonyult a kezdeményezés, és csak néhány nevet említenék az első titános generációból: Sofron István, Nagy Gergő, Hegyi Ádám, Kiss Dávid, Bálizs Bence, aztán jött Tóth Adrián, Hajós Roland - csupa válogatott jégkorongozó. 2009-ben a fiam tragédiája után elsőként alapítottuk meg az akadémiát, amely idén áprilisban lesz tizenöt éves.”
A fehérvári hokipápa szerint Magyarországon általában azt mondják egy 23 éves játékosra, hogy fiatal, szerinte addigra kész jégkorongozónak kell már lennie. Ocskay azt tapasztalja, hogy a fiatalok sport iránti érdeklődése, motiváltsága nagyon megváltozott. Jólétben élő kisgyerekek kerülnek a sportágba, nincs meg bennük az éhség vagy a kitörési pont érzékelése, hogy a versenysporton keresztül olyan szintre juthatnak, ami a nagy élményen túl egzisztenciát is jelenthet. „Finoman fogalmazva sok elkényeztetett gyerek űzi a sportágat, a szülők mindent tálcán nyújtanak át nekik.”
Ocskay Gábor szerint nagyon fontos, hogy akik fiatalon elmennek külföldre és tehetségesek, van bennük alázat, olyan helyre kerüljenek, ahol tényleg kifogástalan a szakmai színvonal. Sajnos vannak olyan külföldi klubok, amelyek a „kenyérfényezők” szintjén állnak, viszont a szülőnek egy vagyonba kerül, hogy a gyerekük ott sportoljon. Olyan klubhoz kell menni, amelyben el lehet érni a nemzetközi nívót. A magyar hoki helyzete nem rossz, férfi- és női válogatottunk is A-csoportos, a fiúknál az U20-asok szintén a világ legjobb 16 csapata között szerepelnek, ahogy az U18-asok is. A kérdés, hogy a kritikus években, 17-től 21 éves korig hogyan fejlődik egy ifjú személyisége. Lesz-e elegendő elhivatottság benne ahhoz, hogy odakerüljön a felnőttegyüttesbe. A tendencia nem jó, mert vannak olyan magyar klubok, amelyek túl sok légióst foglalkoztatnak. A külföldiek számát redukálni kell, ez az egyik feltétele, hogy kibontakozzanak a fiatalok.
A négy jégkorong-akadémia módszertani központja Fehérváron működik a szakmai igazgató Kovács Csaba és az ügyvezető Fekti István vezetésével, évente több konferencián, megbeszélésen, szimpóziumon találkoznak a szakmai vezetők, sőt, a pre-akadémiáknak is vannak rendezvények, amelyek a fejlődési lehetőséget jelentik. Ocskay elmondta, hogy korábban, amikor ő is edzősködött, ilyenre nem volt lehetőség, mindenki autodidakta módon tanult, esetleg elment külföldre, lopkodta az ötleteket, ellesett kollégáktól gyakorlatokat. Manapság minden más, kinyílt a világ, egy fiatal edző bármikor megnézheti a világháló segítségével például a kanadai válogatott edzését, ez hihetetlen lehetőség. Nagyon fontos, hogy a fiatal edzőkben legyen megfelelő ambíció, elhivatottság és sok időt szánjanak a saját fejlődésükre.
A Magyar Jégkorong Szövetség (MJSZ) által indított Tehetségközpontok-mentorprogram (TK) a 12-14 éves korosztály fejlődésére koncentrál. A program lényege a napi szintű támogatás és a folyamatos visszacsatolás. A programhoz csatlakozó külföldi mentoredzők végiglátogatják a klubokat, szakmai tapasztalataikkal és gyakorlati tanácsaikkal támogatva az edzők munkáját. „Az MJSZ által kijelölt egységes szakmai alapelvek mentén folyik a képzés annak érdekében, hogy az ország minden tehetséges játékosa hasonló színvonalú lehetőségekhez jusson - hangsúlyozta a Tehetségközpontok koordinálásáért felelős Mihály Jenő. - A Tehetségközpontok nem helyettesítik, hanem kiegészítik az egyesületi munkát. Minden klub egyedi helyzettel és lehetőségekkel rendelkezik, ezért a mentoredzők a saját közegükben támogatják a kluboknál dolgozó kollégákat.”
Kovács Csaba víziója a magyar hoki jövőjéről
Kovács Csaba, a fehérvári módszertani központ szakmai igazgatója úgy látja, hogy a feltételek adva vannak a magyar hoki folyamatos fejlődéséhez, de a munkát a legkisebbeknél kell elkezdeni, hogy a piramis csúcsán sok játékosból lehessen válogatni.
„A mostani fiataloknak bizonyos szempontból sokkal jobb dolguk van, de nem szabad, hogy minden természetessé váljon nekik, megfelelő értékrendnek kell kialakulnia. A mostani ifjaknak sokkal több zavaró tényező van az életükben, de remélem, hogy a sport olyan eszköz, amelynek köszönhetően ki tudnak teljesedni, és stabilitást ad az életükben. Sikeres élsportolókat szeretnénk nevelni, de fontosabb, hogy jó embereket.”
Kovács Csaba szerint nagy kihívás előtt áll a magyar jégkorongsport, az elmúlt évtizedek fejlődése után sokkal nehezebb lesz további lépéseket tenni felfelé, a következő lépcsőfok lehet az ingázás, esetleg a bennmaradás az elitben. A célok elérése egyre inkább a részleteken múlik. „A hokiban is ez a helyzet. A nehézséget egyedül a Raktár utcai létesítményünk állapota jelenti, ez sok kérdést vet fel, és meg kell találni a megoldást a közeljövőben. Ettől függetlenül kifogást nem szabad keresni, mert dolgozni tudunk. Egy csalogatóbb környezet persze sokat jelentene.”
Juraj Slafkovsky visszatér oda, ahol NHL-útja kezdődött
A jégkorong alapjai és szabályai
A jégkorong alapvető elemei viszonylag egyszerűek. Két csapat azért versenyez, hogy gólokat szerezzen azáltal, hogy a korongot az ellenfél hálójába küldi. Minden mérkőzés három periódusra oszlik, amelyek hossza a játék szintjétől függően változik. A profi mérkőzések általában három 20 perces periódusból állnak, míg az ifjúsági mérkőzéseken rövidebb periódusok is előfordulhatnak.
A jégpálya néven ismert játékfelület téglalap alakú, lekerekített sarkokkal, és palánknak nevezett falakkal van körülvéve. A pályát egy piros vonal osztja ketté, két kék vonal pedig további három zónára osztja: a védekező zónára, a semleges zónára és a támadó zónára. A kapu mérete 122×183 cm, a korong 2,54×7,62 cm méretű, fekete, vulkanizált gumihenger, melynek súlya 154-172 gramm.
A játékmenet és a szabályok
A jégkorong nyelvében való elmélyülés olyan, mintha egy új dialektust tanulnál meg. Az olyan kifejezések, mint a "faceoff", a "power play" és a "hat trükk" egyedülállóak a sportágban, és elengedhetetlenek az árnyalatok megértéséhez. Az erőjáték egy jelentős előny, amely akkor keletkezik, amikor az egyik csapat több játékossal van a jégen az ellenfél elleni büntetés miatt. A "hatos trükk" egy ünnepi kifejezés, amelyet akkor használnak, amikor egy játékos három gólt szerez egy mérkőzésen. Ez egy ritka teljesítmény, és gyakran eredményezi azt, hogy a szurkolók kalapokat dobálnak a jégre tiszteletük jeléül.
A hokimeccs menetét jégkorong szabályok határozzák meg, amelyek a folyamatos játékot segítik elő, és csak a szabálysértések, gólok vagy a korongnak a játéktér elhagyása miatt bekövetkező megszakítások szakítják meg. A cél egyszerű: több gólt kell szerezni, mint az ellenfélnek. A játékmenet egyik kulcsfontosságú eleme a sorcsere. Ellentétben sok sportággal, ahol a cserék a szünetekben történnek, a hokisok gyakran "menet közben" cserélődnek. Egy másik jellegzetesség a szétlövés, amelyet egyes ligákban a győztes eldöntésére használnak, miután a hosszabbítás döntetlennel végződött.
A büntetések a jégkorong egyik központi eleme, amely a nem biztonságos vagy tisztességtelen játéktól való elrettentést szolgálja. Amikor egy játékos szabálysértést követ el, például botlást, ütést vagy magasra emelt ütést, meghatározott időtartamra a büntetőpadra kerül, általában két percre a kisebb büntetéseknél vagy négy-öt percre a nagyobb büntetéseknél. Egyes szabálysértések elég súlyosak ahhoz, hogy játékmegszegési büntetést vonjanak maguk után, ami a játékos játékból való kizárását eredményezi.
Csapatösszetétel és szerepek
Minden jégkorongcsapat hat játékosból áll a jégen: egy kapus, két védő és három csatár. Az öt játékos és egy kapus alkot egy csapatot, a játék intenzitása miatt azonban cseresorok vannak.
- Kapus: A kapus szerepe a legkülönlegesebb, mivel ő az utolsó védelmi vonal, feladata a kapura lövések megállítása.
- Védők: A védők feladata az ellenfél gólszerzési kísérleteinek meghiúsítása és a kapus segítése. Kulcsfontosságú szerepet játszanak a labdabirtoklás fenntartásában és a védekezésből a támadásba való átmenet elindításában.
- Csatárok: A csatárok feladata elsősorban a gólszerzés, és jellemzően ők a leggyorsabb korcsolyázók és a legügyesebb korongkezelők. Ők centerekre és szélsőjátékosokra oszthatók. A centerek sokoldalú játékosok, akik a támadások élére állnak, míg a szélsőjátékosok a pálya széléről történő támadásra összpontosítanak.
Főbb szabálysértések és büntetések
A jégkorongban számos szabálysértés létezik, amelyek különböző büntetéseket vonhatnak maguk után. Fontos, hogy a játékosok tisztában legyenek ezekkel a szabályokkal a biztonságos és fair játék érdekében.
Büntetések:
- Kis büntetés (2 perc): Akkor jár, ha egy játékos ütőjét, térdét, lábát, könyökét, karját, kezét úgy használja, hogy azzal ellenfelének botlását, esését idézi elő. A kapusnak tilos a korongot előre, az ellenfél kapuja felé dobni; csak oldalra és hátra dobhatja el. Ha a kapus a korongot védte és nem hozza játékba, akkor a játékvezető három másodpercig vár, utána fújja le az akciót.
- Nagy büntetés (5 perc): Súlyosabb szabálysértések esetén, például feleslegesen kemény játékért, amely a játékvezető megítélése szerinti túlzottan agresszív.
- Fegyelmi büntetés (10 perc): Akkor szabható ki, ha egy játékos szabálytalanságot követ el, vagy sportszerűtlen magatartást tanúsít.
- Végleges kiállítás: Akkor kell sújtani azt a játékost, aki ellenfelét szándékosan korcsolyával megrúgja, vagy ezt megkísérli.
- Büntetőlövés: A korongot a felezővonal közepére kell helyezni, és az edző által kijelölt játékos köteles a koronggal kapura törni s gól elérését megkísérelni. Gólt kell ítélni, ha a kapus az ütőt a korongot vezető játékos felé dobja.
Lesszabályok:
- Normál les: Egy játékos akkor van lesen, ha mindkét korcsolyája teljes egészében a középvonal vagy a kék harmadvonal külső szélén túl van, mielőtt a korong belépne az adott zónába.
- Hosszú les: A korong nem haladhat át egy teljes harmadot a támadócsapat tagjainak érintése nélkül.
- Kapu előterében előforduló leshelyzet: Ha a korong nincs a kapu előterében, a támadócsapatnak egyik játékosa sem állhat ott, vagy a kapuelőtér vonalán, ha nincs a korong a birtokában. Az ilyen módon elért gól érvénytelen.
A jégkorong-világbajnokságot minden évben rendeznek, de az „igazi” világbajnoki címért mindig a világ aktuálisan legjobb 16 csapata küzdhet. Ők alkotják az ún. főcsoportot. Két nyolcas (A és B) csoportban folynak a küzdelmek, a csoportutolsók kiesnek a divízió I A csoportjába, az első négy helyezett pedig egyenes kieséses rendszerben dönti el a világbajnoki cím sorsát. Igen, ez az alapvető különbség más sportágakhoz képest. A hokiban ugyanis nemcsak a legjobbaknak rendeznek világbajnokságot, hanem még három szinten, feljutási lehetőséggel.
tags: #jegkorong #tehetseg #mikor #bontakozik
