A Jégkorong: Szabályok, Gólok és a Hosszabbítás Részletes Rendszere

A jégkorong (köznyelvben: jéghoki, hoki) két csapat által, jégpályán, ütővel és koronggal játszott csapatjáték. A játék célja, hogy a korongot az ellenfél kapujába juttassák, lehetőleg többször, mint az ellenfél. Az amúgy is népszerű sportág iránti érdeklődés megnőtt, és várhatóan sokan lesznek, akik korábban nem számítottak állandó nézőnek, most azonban leülnek majd a tévékészülékek elé. Jelen cikk célja, hogy segítséget nyújtson a jégkorong legfontosabb szabályainak megértésében, különös tekintettel a gólokra és a hosszabbításra.

A Jégkorong Alapjai

Pálya és felszerelés

A jégkorong játékot a Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) által négy évente kiadott szabálykönyv alapján játsszák. A Nemzetközi Jégkorong Szövetség rendezvényein, így a világbajnokságon is, a pálya méretének 60-61 m hosszúnak és 29-30 m szélesnek kell lennie. A sarkokat le kell kerekíteni 7 - 8,5 m sugarú körívvel. A palánkkal körbekerített jégpálya legnagyobb mérete 60 X 30 méter, legkisebb mérete 56 X 26 méter.

A jégfelületet hosszában 5 vonallal osztják fel, melyek a jégpályát teljesen átszelik, és függőlegesen a palánkon folytatódnak. A pálya mindkét végétől 4 m-re 5 cm széles piros vonalat kell húzni, ezek a gólvonalak. A két gólvonal közti jégfelületet 30 cm széles kék színű vonalakkal három egyenlő részre kell osztani, ezek más néven a kék vonalak. Ezek a vonalak jelölik ki a három harmadot, a csapat kapujánál lévő a védekező harmad, a középsőnek semleges, a legtávolabbinak támadó a neve. A pálya középen lévő piros színű és 30 cm széles vonal a középvonal, ez választja el a két csapat térfeleit.

Az A, B, C, D, E bedobópontokat körrel jelölik. Átmérőjük 30 cm, a körök átmérője 9 méter. A bedobópontok és a körök piros színűek, csak a pálya közepén levő kék színű. Azért vannak a bedobópontok és körök a jégfelületen, hogy a játékvezetők a mérkőzés kezdetekor, minden harmadkezdésnél és minden játékmegszakítást követően a bedobásnál, más néven bulinál azokhoz tudják igazítani a játékosokat. Az ütőket fából, vagy a nemzetközi szövetség által engedélyezett anyagból kell készíteni. Az ütőtoll legfeljebb 7,5 cm széles lehet.

Játékidő és csapatok

A mérkőzés három húszperces harmadból áll. A húsz perc tiszta játékidőnek számít, azaz csak akkor megy az óra, ha a korong játékban van. A jégkorong mérkőzés három, egyenként 20 perces harmadból áll. A 20 perc tiszta játékidőt jelent, vagyis a játék megszakítása alkalmával az órát megállítják. Játékmegszakítás után a korongot a bedobással (bulival) hozzák játékba.

Egy mérkőzésre 20 mezőnyjátékos és 2 kapus nevezhető. Öt mezőnyjátékos és egy kapus lehet egyszerre a jégen egy csapatból. Az öt mezőnyjátékos eloszlása: két védő és három csatár (balszélső, center, jobbszélső). A kapus a jégről lehívható, és másik játékossal helyettesíthető, de ez a játékos nem rendelkezik a kapust megillető előjogokkal. A játékosok sorokat alkotnak, az első sor általában a legerősebb, de a sorok összeállítása menet közben bármikor módosítható. A játékosok a cserepadról bármikor cserélhetők. A sérült játékos azonnal elhagyhatja a pályát és őt cserejátékos helyettesítheti. Cserélni menet közben és játékmegszakítás alatt is lehet.

Mivel a jégkorong a világ egyik leggyorsabb játéka, az állandó cserélgetés a frissítést szolgálja. A cserélés egy meghatározott területen zajlik, ha rossz csere következtében eggyel több játékos van a jégen, akkor a vétkes csapatot kétperces kiállítással kell büntetni. A jégen összesen hárman vannak a játékvezetők: a főbíró és két vonalbíró. A főbírót onnan lehet megkülönböztetni, hogy egy piros vagy narancssárga karszalagot visel. A jégen kívüli hivatalos személyek közé tartozik még a gólbíró, a jegyzőkönyvvezető, az időmérő, a bemondó, a büntetőpad-felelős és a video-gólbíró.

A Gólok Szabályai a Jégkorongban

A jégkorongban a gól megszerzése a játék alapvető célja. Azonban nem minden kapuba jutó korong számít érvényes gólnak, számos szabály határozza meg ezt.

Érvényes gólok

Az érvényes gólok megszerzésének szabályai a következők:

• Érvényes gólt az ütővel lehet szerezni.
• Érvényes a gól, ha a korong bármely testrészről a kapuba pattan.
• Lehet a levegőből is gól ütni, de csak akkor, ha a támadó játékos ütője nem a kapu keresztvasának magassága felett ér a koronghoz.
• Lehet rúgni a korongot, de a lábbal nem lehet gólt szerezni, kivéve, ha a támadó által rúgott korong megpattan egy csapattársa botján. Akkor is érvényes a gól, ha a támadójátékos nem tett rúgómozdulatot, hanem a korcsolyájáról bepattan a korong.
• Érvényes a gól, ha lövés után a lövő egyik játékostársát érinti a korong és így jut a kapuba.
• Ha a korong valamilyen módon a védekező csapatnak egyik játékosát érintve jut a kapuba, öngólt kell ítélni, ami a támadó csapat javára írandó.

Érvénytelen gólok és leshelyzetek

Bizonyos esetekben a kapuba jutó korong sem számít érvényes találatnak:

• A szándékos rúgó vagy dobó mozdulat nem érvényes.
• Érvénytelen a gól, ha a korongot szándékosan rúgják, dobják, vagy nem ütővel ütik a kapuba.
• Ha valamelyik bírót érintve kerül a korong a hálóba, a gól érvénytelen.
• Kisles: Kisles az, ha a támadójátékos a kékre festett kapuelőtérben játssza meg a korongot. Így a gól érvénytelennek számít, ha a támadó a kapuelőtérben áll vagy botját ott tartja, amikor a korong bemegy a kapuba, és akkor is, ha a támadó bekorcsolyázik a kapuelőtérbe vagy ott veszi fel pozícióját, hogy ezzel akadályozza a kapust a látásban és zavarja a védésben, és gólt lőnek.

A jégkorongban a les szabálya is befolyásolja a gólok érvényességét. A futballhoz hasonlóan a hokiban is van les, elbírálása azonban egyszerűbb, és jóval kevesebb vitára ad okot, mint a fociban. A támadó csapat játékosai nem mehetnek a támadó harmadba a korong előtt, amennyiben ez mégis bekövetkezik, akkor les miatt meg kell szakítani a játékot, és bedobással kell folytatni. A leshelyzet elbírálásánál az egyik fontos tényező a játékos korcsolyáinak helyzete, ha a játékos mindkét korcsolyája teljes egészében a kék vonalon túl van a támadó harmadban, mielőtt a korong teljes egészében áthalad a vonalon, akkor a játékos lesen van. Fontos tudnivaló, hogy azt a játékost, aki ténylegesen vezeti és felügyelete alatt tartja a korongot, és a korong előtt halad át a vonalon, nem lehet lesen lévőnek tekinteni. Akkor sem ítélnek lest, ha a védekező játékos viszi vagy passzolja a korongot a saját védekező harmadába, miközben a támadó csapat játékosa leshelyzetben van. A félpályáról céltalannak tűnő körbelőtt korongnak sokszor éppen az a célja, hogy a támadók a lest elkerülve indulhassanak el a korongért.

A tilos felszabadítás (vagy túlütés) is egy játékmegszakítást eredményező szabálytalanság: amennyiben egy egyenlő létszámban vagy emberelőnyben játszó csapat játékosa a saját térfeléről az ellenfél gólvonallal jelölt területén túlra lövi vagy üti a korongot, vagy az oda pattan róla, a játékot meg kell állítani és tilos felszabadítást kell ítélni, amit bedobás követ. A bedobást annál a pályavégi bedobópontnál fogják elvégezni, amelyik a legközelebb esik ahhoz a ponthoz, ahol a vétkes csapat utoljára a koronghoz ért. Nincs tilos felszabadítás, ha az emberhátrányban lévő csapat üti el a korongot a már említett módon; ha a korong érinti az ellenfél játékosát, beleértve a kapust is, mielőtt átcsúszik a gólvonalon; ha a korongot közvetlenül bedobásból üti el a bedobáshoz felálló játékos; ha a vonalbíró úgy ítéli meg, a másik csapat bármely játékosának, a kapus kivételével, lehetősége van megjátszani a korongot, mielőtt az áthalad a gólvonalon; ha a kapus elhagyja a kapuelőteret, vagy ha a kapus a kapuelőtéren kívül van tilos felszabadítás helyzetben és a korong felé mozog. Akiknek a túlütés szó dereng, azok valószínűleg tudják, miről van szó, hiszen az a kifejezés is a tilos felszabadítást takarja, de mostanság utóbbit használják hivatalosan.

Büntetések és Kiállítások

A jégkorong egy fizikailag intenzív sport, ahol a szabályok betartatása érdekében különböző büntetéseket alkalmaznak a játékvezetők.

A büntetések típusai

• Kisbüntetés: Kétperces kiállítást von maga után, és azonnal véget ér, amint az emberelőnyben lévő csapat gólt ér el.
• Technikai kisbüntetés: Szintén kétperces büntetésnek számít például a rossz csere, ilyenkor az edző vagy a csapatkapitány jelöli ki, hogy ki töltse le a büntetést. A kisbüntetés lejár, ha az emberelőnyben játszó csapat a kapuba talál.
• Nagybüntetés: Ötperces kiállítást jelent. Nagybüntetés esetén a játékost - beleértve a kapust is - le kell küldeni a jégről a mérkőzésről hátralévő időben, és helyette öt perc elteltével érkezhet cserejátékos.
• Fegyelmi büntetés: Tíz percre szól, de a kiállított helyett azonnal jöhet cserejátékos. Fegyelmiből maximum kettő gyűjthető be, de a másodiknál nem jöhet vissza a vétkes.
• Végleges fegyelmi büntetés: Egyből az öltözőbe kell küldeni a játékost, de egyből érkezhet csere a helyére.
• Végleges kiállítás: A fegyelmezetlen hokis egyből mehet zuhanyozni, és csak öt perc után érkezhet a helyére a társa.

Büntetőlövés akkor jár, ha a támadó egyértelmű gólhelyzetben, a korongot birtokolva tör egy az egyben kapura, és eközben hátulról szabálytalankodnak vele. A büntetőnél a lövő játékosnak nem törhet meg a lendülete, és csak egyszer próbálkozhat - ha a kapus véd, hiába lövi be a kipattanót, az már érvénytelen.

Kapusra vonatkozó különleges szabályok

A kapusokra speciális szabályok vonatkoznak a büntetések terén:

• Kapust nem lehet büntetőpadra küldeni, a büntetést más tölti le helyette. Ezt a játékost a csapatkapitány jelöli ki.
• Nagybüntetés, végleges fegyelmi büntetés vagy végleges kiállítás esetén a kapust le kell küldeni a jégről a mérkőzés hátralévő részére, és a cserekapus jöhet a helyére.
• Ha nincs cserekapus, akkor egy mezőnyjátékos állhat a ketrec elé, akinek tíz percet kell biztosítani, hogy magára öltse a kapusfelszerelést.
• Büntetőlövés során, ha a kapus az ütőt a korongot vezető játékos felé dobja, gólt kell ítélni.
• Büntetőlövésből nem lehet gólt elérni a kapusról, a kapufáról vagy a palánkról lepattanó koronggal.

Hosszabbítás a Jégkorongban - A Hirtelen Halál Elve

A jégkorongban, ha a rendes játékidő végén döntetlen az állás, hosszabbítás következik, amelynek során a "hirtelen halál" elve érvényesül: az első gól eldönti a mérkőzés sorsát.

Általános elvek és a világbajnoksági szabályok

A világbajnokságon a hosszabbítás időtartama a mérkőzés fázisától függően változik:

• A csoportkörben és a középdöntőben öt perc a ráadás.
• Az egyenes kieséses szakaszban tíz perc a ráadás.
• A döntőben húsz perc a ráadás.

A hosszabbításban négy-négy mezőnyjátékos lehet a jégen, amennyiben ekkor gól születik, vége a mérkőzésnek. Ha a ráadásban sem esik gól, akkor három-három rávezetéses büntetővel döntik el a győztes kilétét a csapatok. Ha a három pár után nem dőlt el a meccs, akkor egyesével kell folytatni az első hibáig.

NHL hosszabbítási statisztikák

Az NHL egyik legnagyobb múltra visszatekintő tradíciója az első gólig tartó hosszabbítás a rájátszás során. Ez az összes major sportot figyelembe véve egyedülálló, hiszen a baseballban, a kosárlabdában és az amerikaifutballban a pontokat szerző csapat ellenfelének van esélye válaszolni. A hokiban nincs. Az NHL-ben 1927-ben vezették be a hirtelen halált, azóta 815 playoff-mérkőzés zárult döntetlennel és folytatódott hosszabbítással. A statisztikák azt mutatják, hogy a gólok jelentős része a hosszabbítás elején vagy végén születik.

A tanulság tehát az, hogy egészen hihetetlen állandóságot mutat ez a statisztika, legyen szó bármelyik vizsgált időintervallumról a hosszabbításban. Ez azért nagyon különleges dolog, mert az elmúlt 90 évben rengeteget változott a játék gyorsasága, dinamikája, a szabályok, a taktika, nem beszélve a játékosok fizikai és testi adottságairól, illetve a felszerelések méretéről.

Különleges hosszabbítási szabályok: EBEL és MOL Liga

Az EBEL és a MOL Liga új szabálya értelmében 60 perc játék utáni döntetlen esetén 7 perces hosszabbítás következik. Az első 3 percben 4 a 4 ellen játszanak a csapatok, utána 3 a 3 elleni játékra állnak át. De csak az első játékmegszakításkor. Tehát előfordulhat, hogy lemegy a 7 perc 4 a 4 ellen. Például ha nincs sípszó 3:00 után 4 percen át. Ez esetben folyamatos 4 a 4 elleni játékkal telik el a hosszabbítás.

Létszámváltozások büntetések esetén a hosszabbításban

A jégkorong egy másik ősrégi alapelve, hogy a mezőnyjátékosok létszáma nem csökkenhet 3 alá egyik oldalon sem. Ez különösen bonyolulttá teheti a hosszabbítás során megítélt büntetéseket:

• A hosszabbítás első 3 percében a szimpla kiállítás esetében semmi gond nincs, 4 a 4 elleniből 4 a 3 ellenire válik a játék.
• A helyzet a 3 a 3 elleni játéknál bonyolódik: az ekkor megítélt kiállítás esetén nem a vétkes csapat létszáma csökken, hanem a vétlené nő, hogy mindkét csapatnál biztosítva legyen a minimális 3 játékos.

Egy konkrét példa a Fehérvár és a Graz hosszabbításából jól illusztrálja a bonyolult helyzeteket: Azonos létszámmal fejezték be a csapatok a harmadik harmadot, ezért 4 a 4 elleni játékkal indult a hosszabbítás. 60:32-nél kiállították Connollyt, ezért a 4 a 4 elleni játék 4 a 3-ra változott. A két percet kivédekezve a Volán csatára visszajött 62:32-nél, így mehetett tovább 4 a 4 ellen. 63:00-nál átlépték a 3 percet, tehát az első megszakításnál 3 a 3-ra kellett volna váltani. Az első megszakítás azonban 63:08-nál egy páros kiállítás volt. Mivel 3 fő alá nem csökkenhet a csapatok létszáma, ezért 3 a 3 ellen ment tovább a meccs, a büntetőpadon 1-1 játékossal. Az ő büntetésük 2 perc múlva letelt, és a szabály szerint, ha valaki letölti a kis büntetését, akkor visszajön a jégre. Így annak ellenére 4 a 4 ellen ment tovább a meccs, hogy a 3. perc letelte után volt egy játékmegszakítás, amikor is 3 a 3-ra kellett volna csökkenteni a játékosok számát (ezt úgy kell értelmezni, hogy a 2 perces büntetéssel sújtott játékos a játék részese marad).

Büntetőlövések

Ha a hosszabbításban sem esik gól, a mérkőzések sorsa büntetőlövésekkel dől el.

A világbajnokságon három-három rávezetéses büntetővel döntik el a győztes kilétét a csapatok. Ha a három pár után nem dőlt el a meccs, akkor egyesével kell folytatni az első hibáig. A büntetőlövés végrehajtása előtt mindkét csapat játékosainak vissza kell húzódniuk a félpályát jelző piros vonal mögé. Ha nem sikerült gólt elérni a büntetőlövésből, akkor a harmad két bedobópontja valamelyikén kell a korongot játékba hozni.

tags: #jegkorongnal #szamit #a #hosszabbitasban #lott #gol

Népszerű bejegyzések:

• A soproni női kosárlabda edzői
• Közelmúltbeli események és az Eb-felkészülés
• Birmingham City FC jelentős eseményei
• Szurkolói bázisok Magyarországon
• A válogatott védő, Korcsmár Zsolt pályafutása