Kovács Antal: A Magyar Judo Világbajnokának Felejthetetlen Útja Hamiltonba

1992-ben megszületett a magyar dzsúdó első olimpiai aranyérme Barcelonában, egy év múlva, 1993. szeptember 30-án pedig az első világbajnoki arany is. Ez a történelmi győzelem Kovács Antal nevéhez fűződik, aki Pakson született 1972. május 28-án. Már 1985-ben, bátyját követve ment le a Paksi Atomerőmű Sportegyesület judotermébe, ahol Hangyási László mesteredző azonnal felfigyelt rá. Bár 198 centis termete ellenére kezdetben nem volt igazán erős, remekül futott rövid- és hosszútávon is, bírta a terhelést, és könnyen tanulta az új technikákat.

Kovács Antal karrierje során egyedülálló módon lett olimpiai és világbajnok, és hosszú sportpályafutása után sportvezetőként is meghatározó szerepet játszik a magyar dzsúdóban és a teljes magyar sport irányításában.

Az Olimpiai Áttörés: Barcelona 1992

Kovács első jelentős sikerét 15 évesen könyvelhette el az ifjúsági magyar bajnokság megnyerésével. 1990-ben Ifjúsági Barátság Versenyt nyert, és már tinédzserként bekerült a válogatott keretbe. 1991-ben bronzérmes lett a junior Európa-bajnokságon, s kivívta a jogot, hogy az 1992-es barcelonai olimpiára utazhasson.

Az 1992-es esztendő óriási áttörést hozott: a még mindig juniorkorú fiatal előbb a párizsi felnőtt Európa-bajnokságon állhatott fel a dobogó harmadik fokára, majd 1992. július 28-án óriási meglepetésre aranyérmet szerzett a barcelonai olimpián, a 95 kilogrammos súlycsoportban. Ezzel ő lett a magyar cselgáncs első, és mind ez idáig egyetlen olimpiai bajnoka.

Menetelése közben túljutott a szöuli olimpiai bajnokon, az elődöntőben a vb-ezüstérmesen, majd a fináléban egy brit cselgáncsozót legyűrve diadalmaskodott. Érdekesség, hogy úgy akasztottak aranyat a nyakába, hogy még felnőtt magyar bajnoki címe sem volt előtte, egyből az olimpiai arannyal nyitott. A húszéves "Atom Anti" hősként tért haza, az olimpia után az egyik legnépszerűbb magyar sportember lett.

A Világbajnoki Cím Hajszája: Hamilton 1993

1993-ra Kovács Antal már célpont lett. A sportág történetében addig mindössze egyszer jutott el vb-döntőig magyar versenyző, 1983-ban Bujkó Tamás lett második. Az 1992-es, kifejezetten jól sikerült olimpia után viszont a négy olimpiai érmes volt ott a vb-re utazó magyar csapatban, és Kovács Antal csodás versenyzéssel bajnok lett az olimpián.

Felkészülés és Utazási Peripetiák

A 95 kilós Kovács az olimpia után a fellegekben járt. Az ezt követő versenyeken azonban nem tudott győzni, a junior-vb-n még 1992-ben második lett, az athéni Európa-bajnokságon 1993-ban a harmadik hely jutott neki. Hamiltonba nagy felelősséggel utazott, mert meg akarta mutatni, hogy az az olimpiai arany nem a véletlen műve volt, nem egy kicsúszott eredmény, és egyébként is beleerősödött a súlycsoportjába.

Kovács pontosan tudta, új fogásokat kell begyakorolnia, mert a Barcelonában ismertté vált combhorogdobására már készülni fognak a riválisai. Ugyanazokkal a technikákkal már nem ment volna semmire, ezért kellett egy olyan kombináció, amit addig nem láttak tőle - ez lett a lábfelszedés. Bár egy tüdőgyulladás és kisebb sérülések is nehezítették a felkészülését, alapvetően jó erőben érkezett a vb-re.

Az utazás sem volt zökkenőmentes. Kovács az edzőjével, Hangyási Lászlóval Paksról kelt útra, és még idejében észrevették, hogy az útlevelek otthon maradtak. Visszafordultak, így szinte csak az utolsó pillanatban érték el a repülőgépüket. New York felett háromnegyed órát köröztek egy kiadós vihar miatt, sőt le is késték a csatlakozásukat. Amikor Csősz Imre meglátta, hogy az eredetileg tervezett gép helyett kisebb, propelleres repülővel kell folytatniuk, azt mondta, inkább dobják össze a pénzt taxira. Végül beszálltak, majd jó néhány órás késéssel landoltak Kanadában. Eközben a szervezők már elkészítették a sorsolást, másnap pedig már versenyeztek is.

A Hamiltoni Világbajnokság Küzdelmei

Az Egyiptomi és a Kazah Kihívás

Az első ellenfele, egy egyiptomi tökéletesen szolgálta a célt, a bemelegítést - gyorsan megverte, nem voltak azonos tudásszinten. A kazah Szergej Sakimov viszont nagyon meglepte, ráadásul a meglepetéssel együtt egy nagy értékű akciót, waza-arit hajtott végre rajta. Kovácsnak hétpontos hátrányban kellett kitalálnia valamit. Űzte-gyömöszölte a jó kötésű kazahot, de sokáig eredménytelenül, aztán bevillant neki, amit egy koreai-német edzőtől tanult, mit is kell csinálnia egy balkezes ellenféllel szemben.

„Azon a vb-n rájöttem, hogy nincs feleslegesen elvégzett munka. Amikor edzettem, untam, nem is értettem, miért van szükség erre, nem veszem hasznát, hogy balkezes ellen gyakorolok. Aztán egyszer csak pontosan úgy mozgott, ahogy az edzéseken gyakoroltuk, én pedig döntöttem annál a lépésnél. Abban a nehéz helyzetben elő tudtam húzni a tárból valamit, és azzal nyertem”

- emlékezett vissza Kovács Antal.

A Címvédő Elleni Győzelem: Stephane Traineau

A harmadik fordulóban az a francia Stephane Traineau volt az ellenfele, akit úgy jellemzett, hogy 1992-ben még ő volt a világ legjobb dzsúdósa, csak az olimpia napján nem tudta magából kihozni a maximumot. Ő volt a vb-címvédő is, és Kovács meg akarta mutatni, hogy 1993-ban már jobb nála. Sőt, külön várta ezt a küzdelmet, mert a franciával elkerülték egymást az olimpián.

Traineau jól kezdett, előnybe került, egy kicsit talán fel is pontozták, ami után amennyire tudta, óvta is az előnyét. Negyven másodperc lehetett hátra, amikor hosszan igazította a szerelését, és Kovács tudta, ez nem véletlenül van így. Amikor a szemébe nézett, már nem látta azt a tüzet, mint az elején, és érezte, most kell elkapnia. Rohamával felszedte a francia lábait, a hátára vágta, és ipponnal nyerte meg a találkozót.

„Akármennyire dörzsölt is valaki, a kétségbeesettséget nem tudja letagadni, a szem és a test nem hazudik. És én ezt láttam rajta. Talán meglepte, mennyit erősödtem, és hogy bírni fogom kondival. Nem esett rosszul, amikor a végén megdicsért, mennyire erős vagyok.”

Az Elődöntő: Marc Meiling

Az elődöntőben a német Marc Meiling várt rá, aki nem jutott ki az előző évi olimpiára, mert a német válogatón váratlanul legyőzték. Hatalmas akarat volt benne, be akarta bizonyítani, hogy tud még feljebb lépni az addigi legjobbját jelentő vb-ezüst után - emellé pedig olyan kondija volt, ami egyedülállónak számított a mezőnyben. Meg akarta mutatni, hogy az 1992-es éve csak egy véletlen kisiklás volt, az olimpiai bajnokot legyőzni pedig egy nagyszerű elégtétel lett volna. Kemény, igazi egymásnak feszülős meccs volt, fárasztották, izzasztották egymást.

Akkor öt percig tartott egy meccs, utána nem volt hosszabbítás, hanem a bírók döntötték el, melyik versenyző mehet tovább. Rizikós volt a bírókra hagyatkozni, ezt láthattuk Hajtós olimpiai döntőjénél. Kovács észlelte a német apró kihagyásait, és úgy mérte fel, hogy egy hátsó gánccsal megsebezhető. Erre az utolsó előtti másodpercben jött el a pillanat. Nem sikerült tökéletesen az akciója, de arra jó volt, hogy egy jukót kapjon érte, a német pedig bámult maga elé, mit rontott el, mivel ellentámadásra és fordításra már nem maradt ideje.

A Döntő és a Történelmi Ippon: Aurélio Miguel

A döntőben a brazil Aurélio Miguel volt Kovács ellenfele. Jobb dramaturgia nem is létezhet: az 1988-as és az 1992-es olimpia bajnoka csapott össze azért, hogy eldöntse, melyikük a világbajnok. A brazil az orosz Szergejeven lépett át az elődöntőben, noha előzetesen inkább az orosz győzelmére lehetett számítani. A kor Kovács mellett szólt, a tapasztalat a brazil győzelmét jósolta. Illetve még egy valami: a bíróbizottságot egy brazil vezette, ezért Kovács azzal a fejében ment fel a tatamira, hogy emiatt egy juko hátrányban van. Nem emésztette magát emiatt, így is meg akarta oldani a feladatot. Ahogy megtette egy évvel korábban az olimpián is, akkor a negyeddöntőben verte a brazilt.

Kovács indított egy támadást, amit csak azért nem adtak meg, mert a négyszög sarkában ülő bíróra estek rá. Ma már ippont adnának érte, akkor elmaszatolták, és még csak ponttal sem jutalmazták az aktivitását. Akkor futott át az agyán, hogy a másik irányba kell elindítania azt a támadást, mert akkor nem zavarhatnak be a bírók. Beforgatta az ellenfelét, indított és ipponnal győzött. A helyszínen tartózkodó magyar dzsúdósok üvöltve köszöntötték a sportág első magyar világbajnokát.

„Annál a második akciónál már tudtam, nem tudják kimeszelni. Csodálatos érzés volt. Talán az életemben nem ugrottam akkorát, mint akkor, nem is gondoltam volna, hogy ekkora a súlypontemelkedésem. Benne volt ebben a magam öröme, és annak az átélése, mennyi embernek okoztam még örömet.”

Az időeltolódás miatt a családja ébren maradt, de az eredményt, hogy meddig jutott el, nem tudták, nem volt még internet. A Eurosport közvetítette az eseményeket, és az első bronzmeccsen nem látták. A másodikon sem, de amikor kiszúrták Béres doktort, akkor sejtették, nem véletlenül került a képre, és még lesz valami. Pár perc múlva jött a döntőre: megérte megvárni a késői órán. Az eredményhirdetésnél kiderült, hogy nincs meg a kazettájuk, amin a Himnuszt magukkal vitték. Sok magyar is eljött, elvonultak a társai, hogy felénekeljék, mert nem akartak belenyugodni, hogy a történelmi aranyat csendben kapja meg. Szerencsére ott volt a nézőtéren egy korábbi cselgáncsozó, Szepesi Pisti Torontóból, aki valahogy megérezte, hogy kazettával együtt kell a helyszínre érkeznie. Így megszólalhatott neki a legcsodálatosabb dallam. Világbajnok lett. Bár azt hiszem, csak napokkal később tudatosult benne, amikor már itthon voltak.

A Hősként Hazatérés és Az Elismerések

Egyéni szponzorától, a későbbi MLSZ-elnök Kovács Attilától 250 ezer forintos jutalmat kapott, ezzel törlesztett a neki adott Seat Toledo árából. Az új Hullám sörözőben igazi népünnepély volt Pakson, mert 666 korsó sört csapoltak le, amiért nem kellett fizetni. 1993-ban ő lett az év férfi sportolója is Magyarországon, az Európai Judo Szövetség pedig az Év férfi dzsúdósa címet ítélte neki.

Kovács Antal Eredményei

Kovács Antal pályafutása során számos kiemelkedő eredményt ért el:

Olimpiai Játékok:

• 1992, Barcelona: Aranyérem (95 kg)
• 1996, Atlanta: 5. hely (95 kg)

Világbajnokságok:

• 1993, Hamilton: Aranyérem (95 kg)
• 2001, München: Ezüstérem (100 kg)
• 1992, Buenos Aires (junior): Ezüstérem (95 kg)

Európa-bajnokságok:

• 2004, Bukarest: Ezüstérem (100 kg)
• 1992, Párizs: Bronzérem (95 kg)
• 1993, Athén: Bronzérem (95 kg)
• 2002, Maribor: Bronzérem (100 kg)
• 2003, Düsseldorf: Bronzérem (100 kg)
• 2004, Budapest: Bronzérem (open)
• 2005, Debrecen (csapat): Ezüstérem
• 1991, Finnország (junior): Bronzérem

Ezen felül kétszeres egyetemi világbajnok (1998, Prága; 2000, Malaga), és 1993 és 2008 között nyolcszor nyert magyar bajnokságot, hatszor egyéniben és kétszer csapatban. A Világkupákkal felérő versenyeken tíz aranyat gyűjtött, és összesen huszonháromszor lett érmes. Pályafutását a 95 kg-ban kezdte, 1998-tól 100 kg-ban versenyzett. A válogatottságtól a 2005-ös debreceni csapat Európa-bajnokságon elért ezüstéremmel búcsúzott. Az aktív versenyzéstől 2008-ban vonult vissza.

A következő táblázat összefoglalja Kovács Antal főbb érmeit:

A Sport utáni Élet és a "Atom Anti" Öröksége

Kovácsnak azóta egy követője van, a szintén paksi Braun Ákos, aki 2005-ben nyert vb-aranyat, de alig várják, hogy csatlakozzon valaki még ehhez a szűk klubhoz. 2018-ban beválasztották a sportág halhatatlanjai közé, az erről szóló diplomát a dzsúdó ikonja, a francia nehézsúlyú Teddi Riner adta át neki.

Kovács négy vb-n és négy olimpián indult, 2004-ben vonult vissza. 2005-ben lépett civil pályára, addigra már közgazdász diplomát szerzett a Pécsi Tudományegyetemen. Később doktori címet (PhD 2010) és 2022-ben nukleáris szakmérnöki diplomát is szerzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.

2012 óta az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatója, a Tájékoztató és Látogatóközpont vezetője. 2008-ban a Paksi Atomerőmű SE ügyvezetője, 2011-ben elnöke lett, 2009-től a Sportegyesületek Országos Szövetségének elnökségi tagja. 2012-től a Magyar Judo Szövetség média alelnöke, 2018-tól szakmai alelnöke. 2017-ben a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökségi tagjának választották meg. 2020-tól a Szaszaki Kicsiszaburo Alapítvány kuratóriumi tagja. 2004-ben nősült meg gyermekkori szerelmével, dr. Kiss Ágnessel, egy lány, Léda és két fiú, Ágoston és Vencel büszke édesapja.

1992-ben Paks díszpolgára lett, ugyanabban az évben átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje kitüntetést. Négy alkalommal lett az Év férfi dzsúdósa Magyarországon (1992, 1993, 2001, 2003), és háromszor Tolna megye legjobb férfi sportolója (1992, 1993, 1998). Hetedik danfokozatú dzsúdó nagymester. A sportágban elért meghatározó érdemeiért 2009-ben átvehette a Magyar Judo Szövetség aranyfokozatú érdemérmét. 2018-ban a Nemzetközi Judo Szövetség - elsőként honfitársaink közül - beválasztotta az IJF Judo Hall of Fame-be, vagyis a sportág hírességeinek csarnokába.

A "Atom Anti" becenév egy animációból ered, amit még az Olimpiai Játékok előtt kezdett el használni a dzsúdó család, és azóta is rajta ragadt. Még ennyi év után is sokan csak így ismerik, ami a népszerűségét és a sportághoz való ikonikus kötődését mutatja. Amikor csak teheti, jelentkezik a paksi edzőteremben a reggeli tréningre, s az élménybeszámolókra szóló meghívókat sem utasítja el, ha sűrű teendői engedik, ma is ugyanolyan lelkesen tud mesélni a gyerekeknek a dzsúdóról és nagy győzelmekről.

Az Atom Kupa és a Helyi Közösség

Paks, ahol Kovács Antal született és felnőtt, otthont ad az egyik legnépszerűbb és legsikeresebb Junior Európa Kupa eseménynek, az Atom Kupának. Sok dzsúdós, aki az Atomerőmű Sportegyesületből indult, európai, világ- és olimpiai érmeket, sőt címeket nyert. Az első Atom Kupa 1986-ban volt, és azóta is nagy gyakorlatot biztosít a fiataloknak. Számos olimpiai érmes is megfordult már itt. Kovács Antal, mint az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatója, szoros kapcsolatban áll az eseménnyel, amely a közeli atomerőműről kapta a nevét. A gyermekek, akik itt kezdik a dzsúdót, gyakran olyan szülők gyermekei, akik az erőműben dolgoznak.

tags: #judo #kovacs #anti #meccs

Népszerű bejegyzések:

• Szegedi röplabda edzői képzés
• Hanna Gubik tengerentúli strandröplabda sikerei
• Világbajnoki siker Irán ellen
• A DVSC legendája
• A sziget 2. évadának kihívásai