Gödöllői Röplabda Club

Junior Kézilabda Szabályok és Játékidő Kezelése az Alsóbb Korosztályokban

2026.06.11

A kézilabda egy dinamikus labdajáték, amelyet két 7 tagú csapat (hat mezőnyjátékos és egy kapus) játszik egymás ellen. Bár a felnőtt kézilabdára szigorú szabályok vonatkoznak, az alsóbb korosztályokban, különösen az első osztályosok számára, a szabályrendszer a gyerekek képességeihez és fejlődéséhez igazodik. Különösen fontos megérteni, hogy a junior kategóriákban az "időkérés" fogalma eltér, vagy egyáltalán nem is létezik a felnőtt sportággal ellentétben.

Kézilabda pálya felülnézetből vonalakkal

A Szivacskézilabda: A Jövő Kézilabdázóinak Alapjai

A szivacs, mint anyag puhaságával és rugalmasságával alkalmas arra, hogy úgy nyújtson izgalmat a legkisebb, a mozgás örömeit ösztönösen kóstolgató gyerekeknek, hogy a vele történő kontaktus semmilyen fájdalmat nem okoz számukra. A szivacslabda varázsával kelthető fel legkönnyebben a testnevelés, a rendszeres sportolás iránti vágy.

Ezt a lehetőséget használja ki a most már évtizedes múltra visszatekintő szivacskézilabda is, ami két reménynek ad esélyt egyszerre: Egyrészt felkeltheti a mozgás, a rendszeres sportolás iránti vágyat, másrészt segítheti valamely sportjáték iránti érdeklődést, jelesül a kézilabdázás megkedvelését. A szivacskézilabda lehetővé teszi a főbb kézilabda szabályok megismerését, technikai elemek könnyebb elsajátítását, ami a „gyors" sikereken keresztül kedvezően hat a gyerekek fejlődésére, a sportághoz való kötődésük kialakulására. A szivacskézilabdázás nyitott az óvodáskorúak és az általános iskola alsó osztályainak tanulói számára is.

A Játéktér és Felszerelések Az Alsóbb Korosztályokban

A kézilabdát téglalap alakú játékterületen játsszák, melynek méretei a korosztálytól függően változnak. Hasonlóan, a labda és a kapu méretei is igazodnak a junior játékosok fizikai adottságaihoz.

Szivacskézilabda gyerekeknek

U7-U8 Korosztályok Szabályai

  • Játéktér: téglalap alakú, hossza 20 méter, szélessége 10-12 méter.
  • Kapuelőtér vonal: a kapu közepéből húzott 5,5 méter sugarú félkörív.
  • Kapu: az alapvonal közepén áll, mérete: 150-160 centiméter magas és 240-250 centiméter széles.
  • Labda: anyaga fedett szivacs, 13-14 centiméter átmérőjű, 100-130 gr súlyú. Lehetőség szerint több labdát kell előkészíteni mérkőzésenként.

U9 Korosztály Szabályai

  • Játéktér: téglalap alakú, hossza 20 méter, szélessége 10-15 méter.
  • Kapuelőtér vonal: a kapu közepéből, a kapufák vonaláig húzott 5,5 méter sugarú félkörív, amelyeket a kapu szélességének megfelelően egy egyenes vonal köt össze.
  • Kapu: az alapvonal közepén áll, mérete: 150-160 cm magas és 240-250 cm széles.
  • Labda: anyaga bevonatos szivacs, 15-16 centiméter átmérőjű és 140-170 gr súlyú. Lehetőség szerint több labdát kell előkészíteni mérkőzésenként.

Az alap- és oldalvonal mindkét korosztályban 5 centiméter széles folytonos vonal. A cserevonal a középvonaltól mindkét irányban 150 cm távolságra lévő 15 cm hosszú szakasz.

Játékoslétszám és Csere Szabályok

A játékosok száma a pályán és a nevezhető játékosok száma is eltérő a korosztályok között, elősegítve a minél több játéklehetőséget a fiatalok számára.

U7-U8 Korosztályok

  • A játéktéren egy időben 3 mezőnyjátékos és 1 kapus tartózkodhat.
  • Egy mérkőzésre legalább 5 és legfeljebb 8 játékost lehet benevezni.

U9 Korosztály

  • A játéktéren egy időben 5 mezőnyjátékos és 1 kapus tartózkodhat.
  • A kapus a mezőnyben nem szerepeltethető hatodik mezőnyjátékosként.
  • Egy mérkőzésre legalább 6 és legfeljebb 12 játékost lehet benevezni.

U10-U14 Korosztályok (Kiemelt és Régiós Bajnokság)

  • A Kiemelt Bajnokság teljes időtartamára egy csapatba U10 - U14 korosztályok vonatkozásában minimum 12, maximum 30 játékost nevezhető.
  • A Régiós Bajnokság teljes időtartamára egy csapatba U10 - U14 korosztályok vonatkozásában minimum 7, maximum 30 játékost nevezhető.

A felnőtt kézilabdával ellentétben, ahol egy csapat 14 játékosból áll és tetszőleges számú csere hajtható végre, a junior kategóriákban a nevezhető és pályán lévő játékosok száma is a korosztályi sajátosságokhoz igazodik. A csere során a lecserélt játékosnak a cserevonalnál kell elhagynia a pályát, és csak ezután léphet pályára a becserélendő játékos.

Játékidő és Az Időkérés Kérdése a Junior Korosztályokban

A játékidő kezelése és az időkérés szabályai kulcsfontosságúak, és jelentősen eltérnek a felnőtt kézilabdától a junior kategóriákban.

Játékidő

  • U7-U8 korosztályok: 2 x 10 perc (2 perc szünettel).
  • U9 korosztály: 2 x 15 perc (5 perc szünettel).

Fontos megjegyezni, hogy az U7, U8 és U9 korosztályokban időkérés nincs a mérkőzések során.

Ez azt jelenti, hogy az edzőknek nincs lehetőségük taktikai szünetet kérni a játék megállítása céljából, ahogy a felnőtt kézilabdában. Ehelyett a játékvezetők kezelik a játékidő megszakításait. A felnőtt mérkőzésekkel ellentétben, ahol az óra a játékmegszakítások (pl. szabálytalanság megítélése, gól utáni középkezdés) alatt is megy, de hosszabb leállások esetén (sérülés) megállítható, a junior mérkőzéseken az időkérés mint taktikai eszköz nem áll rendelkezésre.

Az óra a játékmegszakítások alatt is megy, azonban ha a játék várhatóan hosszabb ideig szakad meg (pl. sérülést követő ápolás miatt), akkor a játékvezetőknek lehetőségük van az órát erre az időszakra megállítani. Vannak továbbá olyan esetek, amikor a játékvezetőknek kötelező megállítaniuk a játékidőt. Ilyen például egy játékos időleges kiállítása (1 perces büntetés) vagy kizáráskor (piros lap). A játékidő lejárta szigorúan értelmezendő: az utolsó másodperc leteltekor a mérkőzés befejeződött.

Általános iskolai testnevelés - Hogyan kell kézilabdázni

A még játékidőben ellőtt, de a kapuba csak a játékidő letelte után beérkező lövés nem minősül érvényes találatnak. A szabályos találat eléréséhez az kell, hogy a labda még a rendes játékidő letelte előtt teljes terjedelmével áthaladjon a gólvonalon. Amennyiben azonban még a játékidőn belül szabaddobást vagy büntetődobást ítélnek a játékvezetők, de a mérkőzésből (vagy a félidőből) már olyan kevés idő van hátra, hogy a megítélt dobást az alatt nem végzik el, akkor az elvégezhető a játékidőn túl is (ún. időntúli szabaddobás vagy büntetődobás).

Fontosabb Játékhelyzetek és Büntetések

A junior kézilabda szabályai egyszerűbbek, de alapvető elemei megegyeznek a felnőtt sportágéval, hangsúlyt fektetve a fair play-re és a játék élvezetére.

  • A játék középkezdéssel indul, ekkor a védekező csapat játékosai kötelesek a saját büntetőterületük előtt elhelyezkedni.
  • Gólt követően a labda szintén középkezdéssel kerül játékba, amikor a védekező csapat játékosaira a középkezdésnél érvényes szabály vonatkozik.
  • A rögzített dobások (bedobás, szabaddobás, büntetődobás) elvégzésekor a védőjátékosnak legalább 1 méter távolságban kell elhelyezkedni a dobást végrehajtó játékostól.
  • Szabaddobás végrehajtásakor a támadó csapat játékosainak 1 méternél távolabb kell tartózkodniuk az ellenfél kapuelőtér-vonalától.
  • A büntetődobást kapuelőtér vonaltól kell végrehajtani (U7-U8: 5,5 méter, U9: 6 méter).

Védekezés

Az U9 korosztályban a védekező csapatnak minden középkezdésnél vissza kell rendeződnie a saját kapuelőtér vonalára, szoros emberfogásra csak ezt követően távolodhat el attól. A labdát nem birtokló játékost csak testtel lehet követni, „lekarolása" szoros emberfogásként nem megengedett.

Gyerek kézilabdázók emberfogásban

Büntetések

A szabálytalanságokért az alsóbb korosztályokban is járnak büntetések, melyek célja a fegyelemre és sportszerűségre nevelés:

  • Figyelmeztetés
  • 1 perces kiállítás (U7-U8 és U9 korosztályokban)
  • A harmadszori kiállítás kizárást von maga után.
  • A súlyos szabálytalanságért, sportszerűtlen magatartásért azonnali piros lappal kizárt játékos a soron következő egy mérkőzésen nem szerepelhet.

A mezőnyjátékos kézzel, karral, fejjel, törzzsel, combbal és térddel érhet a labdába, a labdát ilyen módszerekkel is csak legfeljebb három másodpercig érintheti. Nem szabad a labdát a saját csapat birtokában tartani a támadási akciók felismerhethetősége nélkül, illetve kapura lövési kísérlet elmulasztásával. Ez a passzív játék. A játékvezető, miután felismerte ezt a jelenséget, figyelmeztetésképpen felemeli az egyik kezét, és ha ezután sem változik a támadás intenzitása, nincs kapura lövési kísérlet, akkor a labdát birtokló csapat ellen szabaddobást ítél.

U10-U14 Kiemelt Bajnokság Speciális Szabályai

A Kiemelt Bajnokság minden mérkőzése három szakaszban kerül megrendezésre abból a célból, hogy garantáltan minden - a mérkőzésre nevezett - játékos pályára léphessen.

  1. Az első harmadban szabadon megválasztható a játékot kezdő egy kapus és hat mezőnyjátékos személye, akiket mez számuk karikázásával meg kell jelölni a jegyzőkönyvben. Cserére kizárólag sérülés, kizárás esetén van mód.
  2. Az első harmad játékidejének leteltével - az első játékmegszakítás (bedobás, szabaddobás, gól,...) alkalmával - a játékvezetők megállítják a mérkőzést és szünet beiktatása nélkül csere lebonyolítását rendelik el. Amennyiben a jegyzőkönyvben szereplő játékosok száma lehetővé teszi, teljes cserét kell megvalósítani. Cserélni a kapust is kötelező. A második harmadban cserére kizárólag sérülés, kizárás esetén van mód. Sérült játékos helyett csereként az első harmadban a legkevesebb gólt szerzett mezőnyjátékost vagy a kapus léphet pályára.
  3. A második harmad játékidejének leteltét követően 5 perc szünet következik. A harmadik harmadban a pályára lépő játékosok köre a nevezett játékosok közül szabadon választható meg, cserére az általános szabályok szerint lehetséges.

A mérkőzés végeredménye a három harmadban elért eredmények összesítése alapján kerül megállapításra.

A Bajnokság U10-U14 korosztályaiban - teljes csapatlétszám esetén -, minden harmad/félidő első részében emberfogással történő védekezést (fél, vagy egész pályás) kell alkalmazni, tilos a hatos vonalon felállt védekezés alkalmazása.

Versenyeztetési Rendszer és Célok

Az MKSZ a 2013/2014-es idényben régiónként igények és lehetőségek szerint nyitott versenynapot hirdet nemenként az U7, U8 és az U9-es korosztályok számára (Szivacskézilabda Tornarendszer), ahol hivatalos eredményszámítás és közlés, megjelenítés nem történik. A cél az, hogy minden nevező csapat számára - közeli elérhetőség mellett - legalább 5-5 őszi és tavaszi versenynap álljon rendelkezésre. Mérkőzések közti szünetekben, a nem pályán lévő csapatok számára ügyességi és/vagy hetes dobó versenyeket kell szervezni.

tags: #junior #elso #osztaly #kezilabda #idokeres

Népszerű bejegyzések:

GRC