Juventus Játékosok Fizetései és a Klub Pénzügyi Helyzete

A labdarúgás nemcsak a győzelmekről és a gólokról szól, hanem hatalmas üzlet is. A klubok pénzügyi stabilitása és a játékosok javadalmazása kulcsfontosságú elemei ennek a komplex ökoszisztémának. A Juventus, Olaszország egyik legpatinásabb futballklubja, különleges helyzetben van ezen a téren, figyelembe véve tőzsdei jelenlétét és a játékosfizetésekre vonatkozó stratégiáját.

A Juventus a Tőzsdén: Üzleti Stratégia és Kockázatok

A Juventus Football Club SpA történelmi tettet hajtott végre, nem a pályán, hanem a tőzsdén. A klub ugyanis egyike azon nagyon ritka eseteknek, amikor egy fociklub papírjai egy irányadó tőzsdeindex kosarába kerülnek bele. A múlt hónaptól a Juve papírjai szerepelnek a milánói tőzsde indexében, az FTSE MIB-ben.

A Juventust azonban mindössze egyetlen elemző, a Banca IMI SpA egyik részvényelemzője figyeli. A Juve részvényekre vonatkozó elemzések száma így messze a legalacsonyabb a milánói indexbe tartozó vállalatok között. Az index kosarába tartozó cégeket átlagosan 19 elemző vizsgálja, a Juvét mindössze egy. Vajon mi állhat ennek a hátterében? Miért nézik levegőnek a tőkepiacon egy nemzetközi szinten is sikeres, az olasz pályákon meg egyenesen legendás klub részvényeit?

A Bloomberg szerint ennek hátterében az áll, hogy a csúcskategóriás fociklubok, amelyek közül egyre több jelenik meg a tőzsdén is, meglehetősen más elvek szerint gazdálkodnak, mint a hagyományos vállalatok. „Egy fociklub sikerét alapvetően az határozza meg, hogy a pályán hogy teljesít. Ez a legtöbb befektető számára elegendő információ.” A Juvét tavaly december 21-én tették be az FTSE MIB kosarába, azóta árfolyama 16 százalékkal emelkedett. A torinói gárda hét éve egyfolytában nyeri az olasz első ligát, a Serie A-t. A klubot figyelő bankház tőzsdei elemzője mégis vásárlásról tartásra minősítette le a részvényeket.

A tőzsdei elemzési érdeklődés hiánya már csak azért is furcsa, mert a focicsapatok egyre inkább úgy viselkednek, mint egy szórakoztatóipari vállalat és egy tartalomszolgáltató keveréke. A jegyeladások, a tévés közvetítési jogok, a szponzorok által biztosított összegek, a merchandise-ból befolyó pénzek mind nyilvánosak, és viszonylag jól előre jelezhetőek. A tőzsdén lévő focicsapatok árfolyamának alakulását a Stoxx Europe Football index követi (az angol csapatok ebben nem szerepelnek). Az index kosarában 22 klub szerepel, közülük mindössze négyet figyelnek az elemzők: a német Borussia Dortmundot, a francia Olympique Lyonnaist, a skót Celticet, valamint a holland Ajaxot.

A Juve kapitalizációja 1,2 milliárd euró, ezzel a legnagyobb cég a Stoxx fociklubjainak indexében. A csapat fő tulajdonosa az Exor, az olasz Agnelli család holding cége, 64 százalékos részesedéssel. Számos befektető érvel a mellett, hogy a labdarúgó csapatokat nem lenne szabad beengedni a tőzsdére, mert bevételeik esetlegesek, nagyon nehéz előre jelezni a gazdálkodást. A szurkolók szintén kiszámíthatatlanok: ha megy a csapatnak, alig lehet jegyet kapni és ezerszám adják el a mezeket, ha viszont rossz idők járnak a pályán, alig van érdeklődés. Túlságosan is érzelmekkel átitatott műfaj ez egy hideg fejű tőzsdei rókának - érvelnek. Volt olyan időszak, amikor az angol klubok közül 20 is tőzsdén volt, legtöbbjüket már kivezették onnan és magántársaságokként működnek tovább.

Cristiano Ronaldo hatása a bevételekre

Cristiano Ronaldót mindenki követi. Az ügyes marketing segíthet a mez, a sál- és a sapka eladásokban és a belépőjegyek értékesítésében. Az igazán nagy pénz azonban akkor jön, amikor a csapat sorra nyeri a meccseket - a nemzetközi rangadókon is. A klubvezetők várakozásai szerint Ronaldo leigazolása 2022-ig megháromszorozza a mezeladásokat. Arra is számítanak, hogy a szponzorok, köztük az Adidas vagy a Fiat Chryslerhez tartozó Jeep mélyebben nyúlnak majd a pénztárcájukba. Cristiano Ronaldo majdnem háromszor annyit keres, mint a csapattársai, ami jól mutatja a szupersztárok gazdasági vonzerejét és árát.

A Juventus keretének költségei és a fizetési rendszer átalakítása

„Riadó a Juventusnál” címmel írt a La Gazzetta dello Sport arról, hogy tarthatatlanul magas a játékosok fizetése az olasz labdarúgó-bajnokság címvédőjénél. Az olasz sportnapilap szerint a torinói klub vezetése eltökélte, hogy a bércsapdából átgondoltabb igazolásokkal próbál szabadulni. Az újság riasztó példaként hozza fel az évente egyformán hétmilliót kereső Ramseyt és Rabiot-t, akik "egyformán magas fizetés mellett is rossz teljesítményt nyújtottak". Az olasz lap megállapítása szerint a koronavírus-járvány okozta válság miatt lehetetlennek tűnik fenntartani a jelenlegi javadalmazási rendszert, és belemenni újabb nagy értékű játékos-beszerzésekbe.

A Juventus keretének értéke lényegében stabil maradt a 2025/26-os szezonban. A nyári átigazolási időszak lezárása után a klub által igazolt játékosok összértéke kismértékben nőtt a 2024/25-ös szezonhoz képest, körülbelül 233,5 millió euróról 235,2 millió euróra. A játékosok - beleértve a keretben állandóan szereplőket, a kölcsönbe adottakat és az ideiglenes szerződéssel érkezőket - költségvetési hatásának becsléséhez a Calcio e Finanza figyelembe vette a bruttó fizetéseket (amikor a Juventus fizeti őket), az egyes játékosok amortizációs rátáját, valamint a kölcsönbe érkező játékosokkal kapcsolatos költségeket.

A jelentős igazolások ellenére, különösen a támadósorban, a Juventus bizonyos fizetéseken spórolt (elsősorban néhány kölcsönvett játékosén), így a keret költsége idén 235,2 millió eurón maradt, kivéve a januári átigazolási időszakban végrehajtott bármilyen kiigazítást vagy más olyan körülményt, amely befolyásolhatta volna az eddig figyelembe vett számokat. A tavalyi szezonhoz képest a Juventus 14 játékost hagyott el, beleértve a végleges átigazolásokat, a lejárt vagy felmondott szerződésűeket, valamint a kölcsönbe adott játékosokat (mind a keretben már szereplőket, mind a máshol kölcsönben lévőket, akiknek lejárt vagy felmondták a szerződésüket).

Az eladott játékosok közül egyértelműen Douglas Luiz (kölcsönadva a Nottinghamnek) és Nico Gonzalez (szintén kölcsönadva az Atletico Madridnak) járultak hozzá a legnagyobb mértékben a fizetésekhez. Kolo Muani távozása szintén helyet szabadított fel, lehetővé téve Lois Openda leigazolását. Továbbá a Bianconeri elbúcsúzott két olyan játékostól is, akiket leírásra szántak, mivel kétéves kölcsönben voltak a Lazio-nak: Nicolò Rovellától és Luca Pellegrinitől. Az átigazolások terén öt játékos érkezett véglegesen: Joao Mario védő (a Portótól), Kalulu védő (az AC Milantól vette meg), valamint Conceicao (a Portótól), David (a Lille-től, de szabadügynökként), és Zhegrova (a Lille-től).

A fizetések tekintetében - amelyeket sportsajtószivárgásokból származó adatok és a fiatalabb játékosok bérének becslése alapján számítottak ki, amelyekről nincsenek adatok - Dusan Vlahovic vezeti a csoportot 12 millió eurós nettó fizetéssel. Így a kiegyensúlyozott be- és kiáramlásnak köszönhetően a Juventus a 2025/26-os szezonban lényegében változatlanul tudta tartani a keret költségét, éppen annyira, hogy helyet teremtsen Igor Tudor új igazolásainak.

A labdarúgás elitjének fizetései és a Juventus helye

Aki követi a labdarúgást, pontosan tudja, hogy a nagy fizetések, az igazán jól fizető szerződések most Szaúd-Arábiában vannak. Nemcsak sportágon belül, hanem a teljes sportvilágot figyelembe véve is Cristiano Ronaldo keresi most a legtöbbet, a focisták közül az Amerikában légióskodó Lionel Messi követi. Viszont azzal is mindenki tisztában van, hogy az igazi csúcsfutballt még mindig Európában játsszák, itt vannak a legértékesebb nemzeti bajnokságok, és persze a krémek krémje, a Bajnokok Ligája. Az átigazolási díjak és a fizetések természetesen már a kontinensünket tekintve is a csillagok között járnak, érdemes tehát megnézni, hogy kik azok, akik a legnagyobb szeletet kapják ebből a tortából.

Az átigazolások és játékosszerződések terén mértékadónak számító Transfermarkt idén is elkészítette elemzését, viszont ezúttal egy hatalmas meglepetéssel indul a lista, hiszen annak éléről a Real Madridba szerződő Kylian Mbappé lecsúszott.

Az öt európai topliga legjobban kereső futballistái (éves fizetési adatok)

A lista nagyon érdekes, már csak azért is, mert Frenkie De Jong vezeti, aki kétségkívül remek játékos, de sokkal nagyobb nevek is vannak a listán. Ráadásul pont a Barcelona az a klub, amely az utóbbi időben többször is szembesült anyagi problémákkal. A bajnokságok közül a spanyol La Liga adja a legtöbb játékost a top 20-ba, de szorosan ott van mögötte az angol Premier League is. Németországból kizárólag a Bayern focistái fértek oda, míg az olasz Serie A csupán egyetlen névvel szállt be, Dusan Vlahovics személyében. Hihetetlen, de a PSG is csak egy játékossal képviselteti magát!

Az élmezőnyben egyaránt vannak fiatal sztárok, mint akár Bellingham, akár Vini Jr., de olyan rutinos zsenik is, mint Neuer vagy Müller. De még a listavezető De Jong bére is messze elmarad Cristiano Ronaldo 240 millió euró körülire becsült éves gázsijától. Ami pedig Szoboszlai Dominikot illeti, esetében 125 ezer fontos heti fizetésről lehetett hallani, amikor tavaly aláírt a Liverpoolhoz - ez euróra és éves szintre átszámolva úgy 7,8 millió, tehát bár neki sem kell nélkülöznie, azért ettől a szinttől egyelőre messze elmarad.

A 444 idén év elején kiszámolta azt is egy UEFA-jelentés alapján, hogy a magyar NB1-ben 4,5 millió forint a havi átlagfizetés. A könnyebb összehasonlíthatóság érdekében váltsuk át ezt is euróra és szorozzuk fel egy évre: durván 138 ezerre jön ki, ami persze még mindig bődületesen sok, de láthatjuk, hol van az európai elithez képest. Jó, most De Jongét is számoljuk vissza, az ugyanis bő 1,2 milliárd forint havonta.

tags: #juventus #jatekosok #fizetese

Népszerű bejegyzések:

• A kézilabda dinamikája
• 2018-as Eurovízió második elődöntője
• a Telki edzőközpont fejlesztései
• Magyar Kézilabda Élő Közvetítés
• minden, amit a Puskás Arénáról tudni érdemes