Kajdi János: A magyar ökölvívás legendás alakja
Kajdi János, olimpiai ezüstérmes és kétszeres Európa-bajnok ökölvívó, 1939. december 30-án Szombathelyen született. Tragikus módon, 1992. április 10-én, életének 53. évében autóbalesetben hunyt el. Emlékét máig őrzi a magyar sporttörténet, mint az egyik legtechnikásabb magyar ökölvívóét.
Fiatal évei és egyesületei
Kajdi János 1939. december 30-án Szombathelyen született. A Szalézi téren nőtt fel, ahol rengeteget fociztak. Bár a labdával is kiválóan bánt, ő mégis a boxtermek világát választotta. 1950-től a Szombathelyi Dózsa, 1955-től a Komáromi Mélyépítők, 1958-tól a Sztálinvárosi Vasas, majd 1960-tól a Budapesti Honvéd ökölvívója volt. Egyesületei voltak a Szombathelyi Dózsa (1950-1954), a Komáromi Mélyépítők (1955-1957), a Sztálinvárosi Vasas (1958-1959), a Budapesti Honvéd ökölvívója (1960-1972).
Válogatott szereplése és lenyűgöző mérleg
1961 és 1972 között tizenegy éven keresztül volt a magyar válogatott kulcsembere. Ez idő alatt, 1961-től 1972-ig hatvan alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Pályafutása alatt 580 mérkőzésen szerepelt, ebből 568-ban győzött, tízszer szenvedett vereséget és kettő végződött döntetlennel.
Olimpiai sikerek és kihívások
Kajdi János három olimpián vett részt: az 1964. évi, az 1968. évi és az 1972. évi nyári olimpiai játékokon. Részt vett az 1964. Tokió; 1968. Mexikó és 1972. München olimpiákon. Az 1964-es tokiói olimpián könnyűsúlyban az 5/8. helyen végzett. 1968-ban már éremesélyesnek számított, de pechére az első körben a későbbi győztes lengyel Kulejjel mindjárt az első körben összecsapott. A mexikóvárosi olimpiával sem volt szerencséje.
Az 1972-es müncheni olimpián azonban ezüstérmet szerzett. 1972-ben úgy lett ezüstérmes, hogy a döntőben törött bordával állt ki a kubai Emilio Correával szemben, a kubai Correa elleni váltósúlyú döntőt követően. A negyeddöntőben a brit Hope ellen egyhangú pontozással nyert, az elődöntőben a kenyai Murungával szemben 4:1-gyel hozták ki jobbnak őt a pontozók. Jánosnak nem kellett szégyenkeznie, a megszerezett ezüstérme egy fantasztikus pályafutás megkoronázása volt. Gedó György szerint szombathelyi barátja is megérdemelte volna az olimpiai bajnoki címet, hiszen döntőbeli ellenfele, a kubai Emilio Correa nem volt jobb nála, de a pontozók a kubai fiút hozták ki győztesnek.
Európa-bajnoki diadalok és kiemelkedő technika
Kajdi János összesen négy Európa-bajnoki érmet, közöttük 1963-ban Moszkvában és 1971-ben Madridban aranyérmet nyert. Kijevben 1963-ban a könnyűsúlyúak mezőnyében felállhatott a dobogó tetejére. A szovjet Nikanorovot hazai pályán verte, kétség sem férhetett a sikeréhez. A római Eb-n kisváltósúlyban bronzérmes lett 1967-ben. Továbbá Eb 3. volt 1961-ben könnyűsúlyban. 1971-ben a keletnémet Manfred Wolkét múlta felül. Madridban megválasztották az Európa-bajnokság legtechnikásabb versenyzőjének. A 172 centi magas sportoló ismérve az volt, hogy „»levívta« a legjobb vívókat, közelharcban megverte a legjobb verekedőket, csak a belharccal birkózott meg nehezen”.
Az 1971-es madridi Európa-bajnokság: A sikerek kovácsa
Papp László és az új szemlélet
Az 1968-as mexikóvárosi olimpián a magyar ökölvívók leszerepeltek. A sportági vezetőség a közvélemény nyomásának is engedve Papp Lászlót nevezte ki szövetségi kapitánynak, Adler Zsigmondot pedig szaktanácsadónak. A mexikóvárosi olimpia (1968) kudarca után Papp László lett az ökölvívók szövetségi kapitánya. Papp-pal új szemlélet érkezett, amelynek eredményeként az 1969-es bukaresti Európa-bajnokságon Gedó György (papírsúly) és Orbán László (pehelysúly) aranyérmet szerzett.
A madridi felkészülés
Az 1971-es madridi kontinensbajnokságra, az 1972-es ötkarikás játékok főpróbájára a válogatott keret a Széchenyi-hegyen készült. Az edzőtáborozás programjához hozzátartozott a futás és a favágás, mindkettőt Papp László honosította meg az ökölvívóknál. A favágást azért illesztette a felkészülésbe, mert profiként rájött, hogy minden izomcsoportot megmozgat. Papp ahhoz is szigorúan ragaszkodott, hogy a nyolc kerettag nem hagyhatja el az edzőtábort. A Népsport az Eb előtt riportokban számolt be a felkészülésről. Június elsején Adler azt ecsetelte, a bukaresti eredmény megismétlését csodának tartaná. Az esélyesek bemutatását Badari Tiborral kezdte a sportlap. A harmatsúlyú bunyós rendre súlyproblémával küszködött. Badarival ellentétben Botos András újoncként készült. A salgótarjáni születésű, de már honvédos bokszoló a miskolci junior Eb-n bronzérmes lett még harmatsúlyban. A Vasas légsúlyú öklözője, Junghaus Gusztáv már az 1967-es római Eb-n megmutatta oroszlánkörmeit. A legtöbb szó Kajdi Jánosról esett. Madridba a becsvágy is hajtotta, nagyon nehezen viselte el, hogy azt írták róla, fogatlan oroszlán benyomását kelti. Erre így reagált: „Nos, azóta kinőttek a fogaim. Vagy megnyerem az Eb-t, vagy az nyeri, aki engem legyőz.”
Magyar sikerek Madridban
A madridi repülőtéren a fogadóbizottság tagja volt Papp nyolc évvel korábbi profi ellenfele, Luis Folledo. A magyarok sorsolása nem volt rossz, kiderült, két nyert mérkőzés után minden versenyzőnk dobogós lehet. Az első körben Gedó 5:0-ra legyőzte a szovjet Sztrelnyikovot. Junghaus fölényesen győzött az angol Peter Wakefield ellen (5:0). Juhász szintén nagy fölényben volt a csehszlovák Sommerrel szemben (5:0). Badari parádésan kezdett, a dán Christiansenre kétszer is nyolcat számoltatott, a harmadik alkalom után a mérkőzésvezető Badari döntő fölényét hirdette ki. Kajdi és a walesi Davies csatája végigment, a magyar siker egyértelmű volt (5:0). Orbán 4:1-es pontozással verte meg az NDK-beli Fambachot.
A négy közé jutásért Junghaus a román Gruescutól, a nehézsúlyú Juhász a lengyel Denderystől kapott ki pontozással. Rajtuk kívül valamennyi magyar állva maradt. Botos a török Ergant iskolázta le 4:1-re. Badari a francia Cosentinót még nagyobb arányban (5:0) győzte le. Orbán a fordított alapállású ír Nasht verte meg. Kajdi az első két felvonásban bevitte a pofonok völgyébe a román Zilbermannt, aztán leállt verekedni, de így is nyert persze (4:1). Gedó és Udella csatája rangadó volt.
Az elődöntő magyar parádét hozott. Botos az ír McCarthy ellen aratott győzelmet. Gedó nagy fölénnyel nyert a lengyel Rozek ellen. Badari a román Dumitrescut - annak ellenére, hogy fejelésért megintették - győzte le. Kajdi a törökök nehézbombázóját, Sandalt intézte el. Csupán Orbán kapott ki, a román Vasile vitatható pontozással győzte le.
A fináléban nem volt kérdés, hogy Gedó nyer a román Aurel Mihai ellen. Badarinak már nehezebb dolga volt a szovjet Melnyikovval. Botosnak kevés esélye volt az aranyéremre, miután a lengyel Ryszard Tomczyk lecsapta. Kajdi az NDK-s Wolkével csapott össze, addigi két meccsükből egyet-egyet nyertek a felek. Wolke színtelen-szagtalan boksza nem ízlett Kajdinak, ráadásul a harmadik menetben felrepedt a bal szemhéja, ám ha szorosan is, de behúzta a meccset (3:2). Az 1971-es madridi kontinensbajnokságon három arany-, egy-egy ezüst- és bronzérem volt a mérleg. Az éremtáblázaton három arannyal (Gedó György, papírsúly; Badari Tibor, harmatsúly; Kajdi János, váltósúly) egy ezüsttel (Botos András, pehelysúly) és egy bronzzal (Orbán László, könnyűsúly) Magyarország végzett az élen.
| Érem | Súlycsoport | Név |
|---|---|---|
| Arany | Papírsúly | Gedó György |
| Arany | Harmatsúly | Badari Tibor |
| Arany | Váltósúly | Kajdi János |
| Ezüst | Pehelysúly | Botos András |
| Bronz | Könnyűsúly | Orbán László |
Országos bajnoki címek és csapatsikerek
Kajdi János kilencszeres magyar bajnok volt (1961, 1962: könnyűsúly; 1963, 1966-1968: kisváltósúly; 1970-1972: váltósúly). Emellett kilencszeres csapatbajnok is volt (1960, 1961, 1965-1971).
Sportolói pályafutás után és emlékezete
Az aktív sportolástól 1972-ben vonult vissza. 1966-ban a Sportvezető és Edzőképző Intézetben (SEKI) ökölvívó-szakedzői oklevelet szerzett. 1975-től 1983-ig a magyar ökölvívó-válogatott edzője volt, Papp László segítője. Később építési vállalkozóként tevékenykedett. Kajdi János 1992. március végén súlyos autóbalesetet szenvedett, bár az orvosok két hétig küzdöttek az életéért, de nem tudták megmenteni. Április 10-én elhunyt.
2017-ben emléktáblát állítottak szülővárosában, Szombathelyen, az egykori kiváló sportoló tiszteletére, szülőháza helyén. Az eseményen avatóbeszédet mondott dr. Puskás Tivadar Szombathely MJV polgármestere, a Magyar Olimpiai Bizottság tagja. Horváth Vilmos, Olimpiai Egyesületünk elnöke méltatta az egykori szombathelyi olimpiai ezüstérmes sportoló pályafutását, majd felkérte a jelenlevő családtagokat és prominens személyeket, hogy leplezzék le az emléktáblát, Jenei Ferenc nagyszerű alkotását. Az avatáson megjelent Kajdi János Judit lánya és unokái, Melinda és László testvére, rokonok, Gedó György olimpia bajnok és Botos András olimpiai bronzérmes ökölvívó, valamint a sportág helyi képviselői, a Haladás VSE ökölvívó szakosztályának tagjai Szalai Sándor vezetésével és sok-sok sportbarát. Az emléktábla avatását követően a Halmay Egyesület klubhelyiségében Gedó György, a müncheni olimpia bajnoka tartott nagy sikerű élménybeszámolót. Az esemény koszorúzással és a himnusz eléneklésével fejeződött be.
Gedó György emlékezése
Gedó György, a müncheni olimpia bajnoka, nem csak saját kalandos pályafutását idézte fel, hanem beszélt barátjáról, Kajdi Jánosról is. Annak ellenére nagyon jóban voltak, hogy ő a Vasas, míg János a Honvéd versenyzője volt. Gedó György szerint szombathelyi barátja is megérdemelte volna az olimpiai bajnoki címet, hiszen döntőbeli ellenfele, a kubai Emilio Correa nem volt jobb nála, de a pontozók a kubai fiút hozták ki győztesnek.
Gedó György négy ötkarikás játékon öregbítette a magyar ökölvívás jó hírét, mindvégig papírsúlyban versenyzett. Első jelentős eredménye az 1969-ben Bukarestben szerzett Európa-bajnoki cím volt, amelyet két évvel később a madridi Európa-bajnokságon meg tudott védeni. Sikereit nagyban köszönheti Adler Zsigmondnak, akivel a ringen kívül is példás emberi kapcsolatba került. Természetesen a háromszoros olimpiai bajnok Papp Lászlóról is beszélt, valamint a hatvanas és hetvenes évek nagyszerű öklöző társairól, így például a jelenlévő Botos Andrásról, aztán Badariról, Orbánról és a többiekről. Egy szurkolói kérdésre a kényes 100. magyar olimpiai bajnoki címről is véleményt formált: „Mindenki úgy tudja, hogy Hegedüs Csaba szerezte a századik olimpiai bajnoki győzelmünket, de ez nem így történt, mert én délelőtt lettem első, Csaba pedig délután. Mindegy ki nyerte a századikat, az a lényeg, hogy mind a ketten a dobogó legfelsőbb fokára állhattunk.”
tags: #kajdi #janos #jegkorong
