Kaló Sándor – A Magyar Kézilabdázás Halhatatlan Legendája

Hosszú, súlyos betegség következtében január 28-án, életének 76. életévében elhunyt Kaló Sándor. Kaló Sándor (Egyek, 1944. március 16. - 2020. január 28.) magyar válogatott kézilabdázó, edző, olimpikon.

Hosszan tartó, súlyos betegséget követően életének 76. évében elhunyt Kaló Sándor, egykori válogatott kézilabdázó, a magyar férfiválogatott korábbi szövetségi kapitánya - tájékoztatott a Magyar Kézilabda-szövetség (MKSZ) honlapja. Újabb óriási veszteség érte az egyetemes, a magyar és a tatabányai kézilabdázást. Kaló Sándor, a sportág meghatározó alakja kedden, hosszan tartó betegség után hunyt el. A Magyar Kézilabda Szövetség saját halottjának tekinti.

Játékos Pályafutásának Fénykora

Korai Évek és Tatabányai Sikerek

Kaló Sándor a Hajdu-Bihar megyei Egyeken született, ahonnan 1958-ban költözött Tatabányára. Három évig vájártanuló volt, és ez idő alatt került be a város másodosztályú kézilabdacsapatának keretébe. Tanulmányait ezután a Bányászati Aknászképző Technikumban folytatta, de a kézilabdát továbbra sem hagyta abba, sőt, egyre komolyabban vette.

Albrecht Miklós szövetségi kapitány még a másodosztályban, egy válogatott elleni edzőmérkőzésen felfigyelt a játékára, és 1965-ben lehetőséget is adott a fiatal jobbátlövőnek a szovjetek ellen, amit két góllal hálált meg. Az első válogatottság nagy lendületet adott a további pályafutásomnak is, mivel láttam, hogy az elvégzett munka gyümölcsözik.

1967-ben a Tatabányai Bányásszal feljutott a hazai élvonalba, de a csapatnak elsőre nem sikerült bennmaradnia még úgy sem, hogy Kaló lett a bajnokság gólkirálya. Egy év másodosztály után a Bányász újra ott volt az NB I-ben, sőt, a Magyar Kupa döntőjében 14-13-ra legyőzte a Bp. Spartacust, megszerezve a klub első kupagyőzelmét. Kaló Sándor ismét gólkirály lett, igaz, ezúttal Vass Sándorral (Elektromos) megosztva.

A Tatabánya népszerű játékosa 1970-ben megnősült, 1974-ben, 1978-ban, 1979-ben pedig magyar bajnokságot nyert az együttesével. 1978-ban a Magyar Kupát is megnyerte, ami után év végén másodszor is az év legjobb magyar kézilabdázójának választották.

A Válogatottban

Kaló Sándor 1965 és 1978 között 130 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Balkezes átlövőként tagja volt az 1972-es müncheni olimpián, valamint az 1967-es és 1970-es világbajnokságon egyaránt 8. helyezett nemzeti csapatnak. Részt vett az 1972-es müncheni olimpián a magyar válogatottban, ahol tizennégy gólt szerzett.

1978-ban még egyszer visszatért a nemzeti csapatba az akkori szövetségi kapitány, Faludi Mihály hívására, de 1980-ban visszavonult, hiszen akkor már elkezdődött pályafutásának új szakasza, a tatabányai utánpótlásban dolgozott edzőként.

Elismerések és Egyedülálló Rekordok

Kaló Sándor klubjában egyedülálló teljesítménnyel dicsekedhetett: 1969 és 1974 között egyetlen mecset sem hagyott ki, mind a 155 alkalommal pályára lépett a csapatban, sőt, mindegyik alkalommal gólt is szerzett, hat év alatt összesen 842-t. A pályán nem csak a termeteddel emelkedett ki, hanem intelligens, magas szintű játékával. 1967-ben az év játékosának választották Magyarországon, 1967-ben és 1969-ben az NB I gólkirálya volt.

Összegzésképp az alábbi táblázatban tekinthetők át Kaló Sándor játékosként elért kiemelkedő eredményei:

Edzői Karrier és Szövetségi Kapitányi Teendők

A Veszprémi Évek

Edzői karrierje hamar beindult, 1980 októberében egy évre a Tatabányai Bányász vezetőedzőjének nevezték ki, majd 1982 nyarától Kovács László segédedzője volt a felnőtt-férfiválogatottnál. Bár tárgyalt a Tatabányával is, 1983-ban végül Veszprémbe került, ahol az Építők kispadjára ült le, amellyel történelmet írt: 1985-ben megnyerte a klub történetének első magyar bajnoki címét, majd 1987-ben a másodikat is. Edzőként vezetésével a Veszprém 1985-ben és 1987-ben hódította el története első két bajnoki címét.

Később visszatért Veszprémbe, ahol a csapattal 1998-ban újra megnyerte a bajnokságot és a kupát. Összességében 1998-ban is aranyérmes lett a bakonyiakkal, 1984-ben, 1988-ban, 1989-ben és 1998-ban a Magyar Kupa-győztes együttes mestere volt.

Máig emlékezetes párharcot vívott a Fotex élén 1998-ban a Bajnokcsapatok Európa-kupájában (BEK) negyeddöntőjében a spanyol Barcelona ellen. A mieink a hazai pályán aratott ötgólos sikerük után Barcelonában összesítésben már tíz góllal is vezettek, végül azonban - játékvezetői támogatással - fordítottak a katalánok és az idegenben lőtt több góljuknak köszönhetően továbbjutottak.

Szövetségi Kapitányként

1991-ben a válogatott másodedzője lett, 1993-ban pedig a hazai szövetség őt nevezte ki szövetségi kapitánynak, amely pozíciót két évig töltötte be. A magyar nemzeti együttes szövetségi kapitányaként is dolgozott 1993 és 1995 között. Csapatával az 1994-es Európa-bajnokságon a 7. helyen zárt, majd együttesével részt vett az 1995-ös világbajnokságon (17. hely).

Várpalotai Időszak és Pályafutása Vége

Veszprémi sikerei után került Várpalotára a Bányász csapatához edzőnek. Ezen időszak alatt 1989-től 1992-ig komoly sikereket ért el a csapatunkkal a negyedik hely megszerzésével. Az NB I-es bajnokság meghatározó szereplőjévé tette a csapatot. Azt mondta, hogy ezt az időszakot és a negyedik helyet szakmai élete kimagasló teljesítményének értékeli. A kapitányi időszaka után hosszas beszélgetés hatására ismét a csapat rendelkezésére állt, NBI/B-ben és az NB II-ben is sikeres munkát végzett.

Edzősége ideje alatt nem csak a szakmai tudását ismerhették meg, hanem kiváló pedagógiai érzékét is, ahogy a játékosokkal szót értett, motiválta őket, és szeretettel közeledett hozzájuk. A közönség is szívébe fogadta és megszerette közvetlensége, és embersége miatt. Várpalotán, alacsonyabb osztályban fejezte be edzői pályafutását 2015-ben. Az ezredforduló után négy éven át dolgozott Kuvaitban, és 1999-ben Európa-bajnokságot nyert az ifjúsági válogatottal.

Emlékezés és Örökség

Kaló Sándor, a magyar kézilabda meghatározó alakja. A kézilabdázás csúcsára kivételes képességei, játékintelligenciája, hozzáállása, sportemberi magatartása és sportszerűsége, a kézilabda iránti alázat emelte. Megjelenése, határozott fellépése a pályán, majd edzői, szövetségi kapitányi ténykedése során is tiszteletet parancsoló volt. Kaló távozásával a kézilabda olyan egyéniséget veszített, aki a mai játékosoknak is példát szolgálhat. Aki látta őt játszani, annak a játéka örök élmény marad.

A felsoroltaknál is fontosabb, hogy szelíd, szerény, szerető és szerethető ember volt, s marad nekünk. Lassu Tamás egykori VBSK elnök személyes gondolataiban így búcsúzott tőle: „Személyesen veszprémi edzőséged idején találkoztunk és mélyebb barátságunk akkor kezdődött, amikor többször találkoztunk az egymás ellen vívott mérkőzések alatt és után.” Hozzátette: „Legutolsó találkozásunk alkalmával mondtad, hogy szívedbe zártad a városunkat, és továbbra is drukkolsz, figyelemmel kíséred a csapatunk szereplését.”

Kaló Sándor magánéletét derékba törte családja tragédiája, az 1991-ben volt halálos autóbaleset, amelynek vétlen elszenvedője Gábor fia volt.

Köszönjük! Életével nagybetűkkel beírta nevét a magyar kézilabdázás történetébe, halálával nagy űrt hagyott maga mögött. Mostantól az égiek csapatában lesz játékos, edző és kapitány! Ahol már várják az egykori társak, barátok, mint Simó Lajos, Antalóczy Alfréd, Faragó János... Várpalota Városa, a Várpalotai Bányász Sport Kör, a VBSK Kézilabda Szakosztály, a sportot és a kézilabdát szerető várpalotaiak búcsúznak Kaló Sándortól. Várpalota város és a VBSK örökké őrizni fogja emlékét.

tags: #kalo #sandor #kezilabda

Népszerű bejegyzések:

• Nemzetközi NFL-mérkőzések
• Férfi kézilabda Eb: esélyek
• Életútja és hatása a röplabdasportra
• Eredmények és kihívások a magyar skyrunningban
• Hogyan juthatsz jegyhez a Bayern München és Liverpool rangadókra?