Fejlesztő játékok és közösségépítő gyakorlatok kamasz lányoknak
A kamaszkor egy rendkívül érzékeny és identitásformáló időszak, amelyben a fiatalok gyakran szembesülnek belső és külső kihívásokkal. A kamaszok gyakran zárkózottak, de ez nem jelenti azt, hogy ne vágynának biztonságos, ítélkezésmentes kapcsolatra. Ha a szülők nyitottan, kíváncsian és elfogadóan fordulnak feléjük, az hatalmas támasz lehet ebben a kiszolgáltatott időszakban.
A közös játék nem gyerekes menekülés, hanem kapcsolódás. Olyan eszköz, ami lehetőséget ad beszélgetni, együtt nevetni, szembenézni és - talán a legfontosabb - hallani egymást. A játék nem csak kikapcsolódás, hanem pedagógiai eszköz is: segít csapatot formálni, közös élményeket építeni, sőt, gyakran észrevétlenül fejleszti a kreativitást, kommunikációt vagy problémamegoldást.
A Portálon található Ötlettár és Játéktár tartalma a Csodaszarvas Iskolai Közösségi Programhoz kapcsolódóan került kifejlesztésre, átdolgozásra, összegyűjtésre. A gyűjtés során válogattunk klasszikusnak mondható, ismertebb játékok, módszerek közül, továbbá építettünk a képzéseinken már jól működő, különböző kompetenciákat fejlesztő gyakorlatokra is, melyek közül számos példát mutatunk be a kamasz lányok számára is. A jó hangulatú közös játékoknak felbecsülhetetlen értékük van a közösség és a módszertani gazdagság szempontjából, és nekünk, felnőtteknek is jót tesz.
Ismerkedős és jégtörő játékok a kapcsolódásért
A közösségépítés első lépcsőfoka az ismerkedés, a nevek megtanulása és a bizalom megalapozása. Ezek a játékok segítenek a résztvevőknek közelebb kerülni egymáshoz egy könnyed és szórakoztató módon.
Két igazság, egy hazugság
Mindenki írjon magáról egy kis papírra két igaz és egy hamis állítást. A csoportvezető szedje össze a papírokat és olvassa fel személyenként. A csoportnak először ki kell találni, ki írta az állításokat, majd azt, hogy melyik állítás a hamis. Ez a feladat egymás jobb és alaposabb megismeréséhez nagyon alkalmas, de a képtelen állításokkal mókás feladványt adhatnak egymásnak a csapattagok. Érdekes dolgokat fogtok így megtudni egymásról.
Mi van a bőröndömben?
Egy játékos kimegy a teremből. Közben a többiek kitalálják, kinek csomagolnak be egy bőröndbe (a csoport egyik tagjának, a játékvezetőnek). Végiggondolják, hogy az illető számára milyen sajátos, tipikus dolgokat kellene becsomagolni egy utazáshoz. Ha ebben nagyjából megegyeztek, behívják a kint várakozó játékostársat. Ő egyik csoporttagot a másik után végigkérdezi, hogy mit tett be ő a bőröndbe. Minden kérdezettnek meg kell neveznie egy új tárgyat, és így lassan kirajzolódik a képzeletbeli bőrönd tartalma. Izgalmasabb lesz a játék, ha a csomagolók először a szokványosabb dolgokat nevezik meg, amelyek nem jelölik ki egyértelműen a bőrönd tulajdonosát, és csak később fedik fel azokat a jellegzetes dolgokat, amelyekről feltehetőleg könnyebb ráismerni.
Pillanatkép
Egy körben most minden tag egy mondatban, legfeljebb egy perc alatt mondja el, mi van a tudatában, mire gondol éppen, hogy érzi magát, mit szeretne. Ez a gyakorlat bármikor újra és újra, rendszeresen felhasználható. „Pillanatképet” akkor érdemes csinálni, ha unalom vagy passzivitás, kedvetlenség vagy agresszivitás érezhető a csoportban, vagy ha a csoport kibillen egyensúlyából, vagy kizárólag feladatcentrikusan dolgozik. A „Pillanatkép” révén újra megszülethet a csoport összetartása.
Érzések megfogalmazása
Ismerjük egymást, de változunk is folyamatosan, sőt a hangulatunk, az érzéseink még gyorsabban is változnak, mint mi magunk. Most úgy mondjuk el a nevünket sorban egymás után - s nem kell az előttem szólót megismételni - hogy a névhez hozzáteszem azt az érzést is, ami itt és most leginkább betölt, ami leginkább jellemző rám. Törekedjünk arra, hogy érzéseket és ne gondolatokat mondjunk. Persze a rövid és gyors megfogalmazás is fontos, válasszuk ki a legjellemzőbbet, azt, ami a leginkább uralkodó érzés.
A legjobb dolog ezen a héten
A csoporttagok körben ülnek és a következő mondatot kell folytatniuk: “A legjobb dolog, amely ezen a héten megtörtént velem...” Lehet ez nagy és izgalmas eset, lehet apró, mindennapi történés.
Lánc-bemutatkozás
Körben állunk. Az egyik játékos mond magáról egy információt, pl. szeretem az eperfagyit. Egy másik játékos csatlakozik ehhez elismételve a mondatot, majd megfogja az első játékos kezét, és hozzáfűz egy új gondolatot saját magáról, pl. olaszul tanulok. Újra csatlakozik valaki, míg a csapat láncot nem alkot. Ha többen is csatlakoznának, a legelőször odaérő játékos lesz a következő. Ha nincs jelentkező, akkor legyünk kreatívak! Lehet hasonló állítással csatlakozni (pl. én szeretnék majd egyszer olaszul tanulni), vagy kérjünk új állítást az adott játékostól! Ha közben felírjuk, melyik játékos mit említett, a játék után visszakérdezhetjük, memóriajátékként alkalmazva a jégoldó játékot.
In-service Training Icebreaker hammer
Humán Bingó
A humán bingó ideális az ismeretségek mélyítésére. A bingó táblázatban állításokat gyűjtünk össze (pl.: Szeretek fára mászni. Zongorázni tanulok. A kedvenc madaram a feketerigó.), majd mindenki kap egy bingólapot és egy tollat. Találj minden állításhoz a társaságból valakit, akire igaz! Ha igaz rád egy állítás, írd alá a táblázat megfelelő rubrikáját. Mindenki csak egy egyszer írhat alá egy lapot!
Hógolyózás
Minden játékos kap 3 papírcsíkot, amelyekre egy-egy igaz állítást ír saját magáról. A cetliket ezután gyúrjátok kis hógolyóvá, majd következik a hógolyózás - azaz a papírgalacsinok óvatos dobálása. Ezután járjatok körbe, találjátok ki, kiknek a papírjai vannak nála. A játék akkor ér véget, amikor mindenki megtalálta mindhárom nála lévő hógolyó tulajdonosát.
Kommunikációt és empátiát fejlesztő gyakorlatok
A kamaszkorban különösen fontos a hatékony kommunikáció és az empátia fejlesztése. Az alábbi játékok segítik a nonverbális jelek értelmezését, a pontos önkifejezést és a mások érzéseinek megértését.
A kapu
A csoporttagok körben állnak, egy embert kimegy, a többiek addig megbeszélik, hogy hol lesz a kapu, melyik két csoporttag között. A kint levőt behívjuk, az a feladata, hogy meg kell találnia a kaput. Senki sem szólalhat meg. Szemkontaktus felvételével próbálják meg a kapu őrei hívogatnia a játszót, a többiek pedig szemmel taszítani kell maguktól. Arcjáték nincsen! A játékos háromszor próbálkozhat, ha nem sikerül újra kezdődik a játék.
Képek és gondolatok
A képeket kitesszük a földre, a kör közepére vagy egy asztalra, amit beállítottunk a kör közepére. Lehetőleg ne takarják egymást a képek, jól látható mindegyik. Arra kérjük a résztvevőket, hogy nézzék meg mindegyiket alaposan, esetleg járjunk körbe, hogy jobban lássa mindegyik képet minden résztvevő. Ha már megnézték, válasszanak ki egyet, ami a leginkább „megszólította”, vagy leginkább „gondolatébresztő” volt számára. De ne vegye még kézbe a kiválasztott képet, csak jegyezze meg, hogy melyikre esett a választása. Mikor már mindenkinek megvan a számára fontos kép, akkor leülünk. Egyvalaki kézbe veszi a maga által választott képet, körbemutatja a többieknek és egyes szám első személyben mondja: „Ez a kép azért fontos nekem, mert ...”, vagyis elmond valamit magáról a csoportnak a kép kézbevétele és körbemutatása kapcsán.
A legkedvesebb tárgyam
Mindannyian használunk tárgyakat, eszközöket, melyek elkísérnek bennünket a mindennapokban. Ezek között van olyan, ami valami miatt kiemelkedik a többi közül, vagy azért, mert valakire emlékeztet, vagy azért, mert használatához kedves emlék kapcsolódik. Gondolkodjunk el azon, hogy kinek mi a legkedvesebb tárgya, s azt képzeletben hozza be, s mindenki mutassa be, mi az a tárgy, miért lett az a legkedvesebb tárgya. Lehet azt is kérni, hogy valóban válasszanak a tárgyaik közül egy kedveset, és azt hozzák be bemutatni a többieknek.
Vakhúzás
Alkossatok párokat, és minden párnak adj egy-egy képet. Az egyik csapattag leírja a képet anélkül, hogy felfedné, mi látható rajta, míg a másik tag megpróbálja lerajzolni a leírás alapján. A pároknak hatékony kommunikációs és kifejezőkészséget kell tanúsítaniuk a feladat során.
Kártyajátékok a mélyebb beszélgetésekhez
Vannak olyan kártyajátékok, amelyek kifejezetten a kommunikáció, az önismeret és az érzelmek kifejezésének fejlesztésére szolgálnak. Ezek a játékok segítenek egy bizalmi légkör kialakításában, amely elősegíti a mélyebb beszélgetéseket és az érzelmek őszinte kifejezését.
Az alábbi táblázatban néhány ajánlott kártyajátékot gyűjtöttünk össze:
| Játék neve | Fő cél | Rövid leírás |
|---|---|---|
| Hogy vagy? | Érzelmek felismerése és kifejezése | 85 db nagyméretű színes fénykép, melyek hátoldalán pozitív megerősítést segítő mondatkezdetek olvashatók. |
| Mental fókusz 55 kérdés | Kommunikáció segítése, önismeret | Kérdéskártyákkal segíti a kommunikációt, oldja, finoman vezeti a beszélgetéseket. |
| Dixit | Személyes emlékek és érzelmek felidézése | A kártyákon látható képek személyes emlékeket és érzelmeket idéznek fel, melyekről a játékosok beszélhetnek. |
| A körvonal | Önismeret és társismeret | Kérdésekből és felvetésekből álló kártyajáték, ami segít jobban megismerni egymást és önmagunkat is. |
Kreatív önkifejezés és problémamegoldó feladatok
A kamaszok számára fontos, hogy teret kapjanak a kreativitásuknak és a problémamegoldó képességüknek, miközben együttműködnek társaikkal. Ezek a játékok ösztönzik az innovatív gondolkodást és a közös alkotást.
Közös rajz
A csoport körben ül és előre elkészített, nagy fehér csomagolópapírra, az ugyancsak elkészített színes ceruzákkal közös rajzot készít. Mindenki egy vonást, alakot, színt tesz hozzá, a képet lehet egyszerre vagy egymás után rajzolt módon készíteni. A végén címet adunk a képnek, és megbeszéljük, mit rajzoltunk, miért, ki mit fejezett ki a rajzával. A csapattól távol (vagy nem túl messze, de valamivel letakarva) helyezz el egy képet. Azután a következő játékos mehet a képhez, megfigyelései, elmondása alapján további részletekkel bővül a csapat rajza. Mindenki csak egy alkalommal mehet ki megnézni a képet, és aki már látta, nem rajzolhat. A játék végén hasonlítsátok össze az eredeti alkotást a csapatéval.
Élő szobrok
A társaság egyik része a szobor „anyaga”, a másik része a „szobrász”. A feladatot adhatjuk kiscsoportoknak és egyéneknek is. A szoboralkotást instrukció nélkül is rábízhatjuk a szobrászra. Az alkotásokat elemezni kell. Ez a szobor alanyaitól fegyelmet, fizikai koncentrációt igényel. A többiek mondják meg, hogy mit ábrázol a szobor.
Bal kéz sziluettje
Személyes munka: minden csoporttag egy lapra lerajzolja bal kezének sziluettjét, majd beleír néhány szót vagy mondatot, amelyek olyan dolgokra vonatkoznak, amitől ő fél. Csoportos munka: a csoportvezető feltűzi mindenkinek a hátára a bal kéznek megfelelő lapot, a mellkasára, pedig a jobb kéznek megfelelőt.
Madzagból háromszög
Mindenkinek be kell csuknia a szemét, és a játék alatt végig csukva kell lennie. A játék elején csak annyit kell elmondani, hogy az a feladat, hogy egy madzagból (amelynek a két vége össze van kötve) egy egyenlő oldalú háromszöget kell kialakítani, és ha ez kész, akkor közösen ki kell jelenteni, hogy „kész vagyunk”. A kialakított háromszöget mindenkinek fognia kell.
Aknakereső
Helyezz el véletlenszerű akadályokat a szabadban vagy egy nagyobb helyiségben, és jelölj ki egy helyet célként. Alakítsatok ki csoportokat, amelyekben egy játékos bekötött szemmel, két-három másik tag pedig navigátorként vesz részt. Hangutasításokkal kell a „vak” csapattársat az akadályok között a célvonalig elvezetni. A feladat a kommunikációt és az együttműködést egyaránt fejleszti, ezen kívül vicces a botladozás - de vigyázat, nem kinevetjük egymást, hanem együtt nevetünk.
Gordiuszi csomó
A játékosok kört alkotnak, becsukják a szemüket, és parancsra a bal kezüket a körön belülre helyezik, és megpróbálják elkapni a másik kezét. Ezután ugyanezt a jobb kezükkel is megcsinálják. Amikor kinyitják a szemüket, azt látják, hogy rejtélyes módon összefonódtak. A második fázis az emberi csomó kibogozásából áll, anélkül, hogy elengednék a kezüket. Tetszés szerinti forgás, ugrálás és elhelyezkedés megengedett, de nem engedhetik el egymás kezét.
Jenga
A jenga egy olyan játék, amelyben egy fakockákból álló tornyot kell építeni úgy, hogy minden sorban három blokkot helyezünk el a sorok irányát váltakoztatva. A játék célja, hogy az alsó szintekről eltávolítsuk a fakockákat, és a tetején új sorokat hozzunk létre. A csapattagok célja, hogy sikeresen kivegyék és egymásra helyezzék a blokkokat anélkül, hogy a torony többi része szétesne. Az a csapat, amelynek a tornya ledől, veszít. Ez a játék az egész csapattól nagyon alapos gondolkodást és összefogást, valamint hatékony kommunikációt követel meg.
Bizalomépítő és együttműködő gyakorlatok
A bizalom kialakítása elengedhetetlen egy erős és támogató közösség létrehozásához. Ezek a gyakorlatok segítik a résztvevőket abban, hogy rátaláljanak egymásban a támaszra, és megtapasztalják az együttműködés erejét.
Dőljünk egymásra
A csoporttagok kézenfogva kört alkotnak. Páros számúnak kell lenniük - a játékvezető be- vagy kiáll. Lassan, óvatosan a páros számúak előre-, a páratlan számúak hátradőlnek, amennyire csak lehet, és amennyire bírnak, természetesen nagyon figyelve a másikra, hiszen egymást kell tartaniuk. Amikor kész, akkor csere, most fordított irányba dőljenek. Ha még szeretnék, lehet megint cserélni, majd lassan befejeződik a játék.
Pókháló - amit szeretek benned
Körben ülünk. Az egyik csoporttagnál van egy gombolyag fonal. Odadobja egy csoporttársának a gombolyagot, miközben a nevét mondja, és konkrétan megfogalmazza, hogy mit szeretett meg a másikban, mi benne olyan jó, amit ő is megtapasztalt. Az első dobó nem engedi el a fonál végét, és a következő játékos sem engedi el a fonálnak azt a pontját, ameddig hozzá elérve legombolyodott. A fogadó ugyanígy tesz, csak valaki mással, amikor átdobja a fonalat a kiszemelt társnak. Addig folyik a játék, amíg mindenki legalább egyszer megkapta a gombolyagot. A végén egy háló feszül a kör közepén a játékosok között. Így jól látni, hogy ki kapott már "labdát", ki tartja a fonalat a kezében. Fokozatosan kialakul egy háló, s mindenkinek csak egyszer lehet a kezébe kapni a gombolyagot és a fonalat. Mikor már mindenki kapott labdát, akkor álljunk meg egy kicsit: így mindenki össze van kötve mindenkivel, mindenki kapcsolatban van mindenkivel.
Kacsintós gyilkos
A játék kezdetén a résztvevők körbe állnak és behunyják a szemüket. A játékvezető körbemegy és megérinti egy résztvevő vállát - ő lesz a „kacsintós gyilkos”. Ezután beindítjuk a zenét. A játékosok a zenére mozogva járnak-kelnek a teremben. Közben egymás tekintetét figyelik. A „csábító” rákacsint arra a játékosra, akit ki akar ejteni a játékból. Akire rákacsint, az folytatja a sétát, magában elszámol ötig, majd hangosan megszólal: „Kiestem.” Ezután természetesen nem árulhatja el, ki a „kacsintós gyilkos”. Akinek van gyanúsítottja, felteszi a kezét és rámutat az illetőre. Ha rosszul tippelt, kiesik. Megy tovább a játék.
Vakfoci
A vakfoci bátorságot, bizalmat és együttműködést igénylő csapatjáték. A vakfoci során feláll egymással szemben két focicsapat, csakhogy bekötött szemmel. Minden játékosnak van egy avatar párja, aki kívülről, szavakkal irányítja az ő játékosát, mindenki tehát egyetlen hangra figyel.
Haha-parketta
Semmi extra kelléket, mindössze némi helyet kíván a haha-parketta, valamint némi bizalmat egymás iránt a fizikai kontakt miatt, tehát célszerű ezt nem a csapatépítő hétvége legelejére betenni. A csapat összes tagja lefekszik a földre olyan formán, hogy a második ember az első hasára, és így parkettamintában mindenki lefekszik a földre. Az első ember elkezdi mondani a legkomolyabb hangján: Ha. A második: ha-ha. A harmadik: ha-haha. És így tovább, ameddig el sikerül jutni. Mindezt a lehető legszigorúbb hangon. Amikor már minden résztvevő majd’ megszakad a nevetéstől, akkor oldódhat ki rengeteg év közbeni vagy személyes feszültség. Hiszen a nevetés gyógyít.
A megbeszélés és a reflexió szerepe
Igen fontos, hogy a közösen megélt élményeket közösen is beszéljük meg. Teremtsünk minél gyakrabban alkalmat arra, hogy a tanítványokkal körbe üljünk, és megbeszélést tartsunk! A csoportdinamikai játékok segítenek feltérképezni a csoport tagjai közti viszonyokat - és a kötelékeket szorosabbra húzzák.
Mikrofon játék
Üljünk körbe, és nevezzünk ki egy játékos „mikrofont”, pl. plüssállatot, amelyet annak dobunk, aki szót kért. Soha ne forszírozzuk a hozzászólást, az mindig legyen önkéntes! Feltett kérdéseink legyenek egyértelműek, tömörek.
Pókháló megbeszélés
Megbeszéléskor körbe ülünk és egy gombolyag fonalat elindítunk. Egy adott témát felvetünk, amelyben elsőként vezetőként mi magunk fejezzük ki röviden véleményünket - akár csak kulcsszavakban. Ezután a gombolyagot továbbadjuk, és a következő résztvevő is hozzáteszi a maga véleményét. A gombolyag továbbadásakor ügyeljünk arra, hogy egy kis darabot megtartsunk, hiszen a cél az, hogy fokozatosan egy pókháló alakuljon ki a résztvevők közt. A megbeszélés, ötletelés végeztével a fonalhálót felemeljük, és egy pillanatra megfeszítjük - ezzel szimbolikusan kifejezve a csoport összetartozását.
tags: #kamasz #lanyok #jatekos #felkeszitese
