Az Amerikai Játékosok Kulcsszerepe és Hatása a Magyar Kosárlabda Bajnokságban
A magyar kosárlabda bajnokságban az amerikai játékosok jelenléte már megszokottá vált, sőt, meghatározó erővé lépett elő. Szerepük messze túlmutat a puszta légióskontingensen; hatással vannak a játék színvonalára, a klubok stratégiájára és az utánpótlás-nevelés kihívásaira egyaránt.
Az Amerikai Játékosok Vonzereje és Jelenléte
Senki ne higgye, hogy csak a Körmendnél megy a légiósok favorizálása, még ha az a klub is a legjobb példa arra, hogy milyen fázisban van a magyar kosárlabda. A Körmend októberben 100-85-re győzött a holland Limburg ellen az Európa Kupában. Az MTI fel is sorolta a magyar csapat legjobb dobóit: Saddler 19, Allen 18, Smith 17, Loveridge 16, Petty 15. Ez a példa is jól mutatja, mennyire számítanak a külföldi, ezen belül is az amerikai játékosok a csapatok eredményességében.

Az itthon képzett játékosok közül egyelőre kevesek versenyképesek az amerikai egyetemi bajnokságból érkezőkkel, mert azok más körülmények között készültek, és eleve nagyon jó fizikai adottságaik vannak. „Amerikai játékost a legkönnyebb hozni, sok újonc kerül ki az egyetemekről. Viszonylag kis pénzért lehet szerződtetni őket, van kockázat, de nagy is lehet a megtérülés. A magyar bajnokság nem gyenge, itt felépíthetik magukat, és jó ugródeszka lehet más ligákba is. Az amerikai kosarasok minősége változó, nem véletlenül van néhány csapatnál légióskeringő szezon közben is, de olyanok is jönnek, akik bárhol, az Euroligában is megállnák a helyüket.”
A Légiósok Hatása a Hazai Kosárlabdára
A külföldi játékosok jelenlétének megvannak a maga pozitív és negatív következményei. „Van pozitív hozadéka, hogy itt vannak a légiósok, lehet tőlük kosárkultúrát, technikai, taktikai elemeket tanulni, de a játékpercek nagyon hiányoznak a fiataloknak.” Az eredménykényszer jelentős tényező a klubok számára. „Az eredménykényszer miatt a klubok egy-két évben gondolkodnak, nem négy-ötben, pedig lehet, hogy egy 19 éves ennyi idő alatt olyan szintre jutna, mint a külföldiek. A premizálási rendszerbe nehezen építhető be egy játékos felépítése. De azért azt is látni kell, hogy akik nagyon tehetségesek, azok megkapják a lehetőséget.”
Utánpótlás-nevelés és a Légiós Kérdés
A tao-rendszer miatt a hangsúly most az utánpótlás-nevelésen van, javultak a körülmények, a merítési lehetőség is bővebb, de egyelőre nem látni, hogy a fiatalokat tudatosan vezetnék a profi lét felé. A rendszer kimenete túlságosan szűk keresztmetszetű. Hogy ez mennyire nagy probléma, azt a Vasas meghökkentő közleménye mutatta meg. Az egyesület visszalépett az NB I./A-tól, mert szerinte a jelenlegi légiósokra és hazai játékosokra vonatkozó szabályozás nem támogatja eléggé az utánpótlás-nevelő klubok munkáját. A magyar játékosok szerepeltetése már csak a válogatott miatt is fontos volna, hiszen hosszú idő után szerepel újra idén Európa-bajnokságon, de már most rotációban kéne tartani a klubokban azokat a fiatalokat, akikre pár év múlva épülhet fel a csapat.
Nemzetközi Versenyképesség
Igaz, hogy a Szolnoki Olaj két Eurochallenge Final Fourja óta nem ért el egyik csapat sem értelmezhető sikert, de a harmadik, negyedik számú sorozatban, az Eurokupában és Eurochallenge-ben is megéri elindulni. Azt is látni kell, hogy a nemzetközi kupákban indulók versenyhátrányba kerülnének, hiszen a belga, francia vagy német csapatoknál lazább a szabályozás.
Szabályozási Keretek és a Jövő
A jelenlegi szabályok szerint öt nem hazai nevelésű kosaras játszhat egy csapatban, de ha valaki ennél is több benevezett külföldivel találkozik egy-egy meccsen, akkor sem kell egyből csalásra gondolni. Létezik ugyanis a kosárlabdamagyar státusz is. Ez azokra a légiósokra vonatkozik, akik 21 éves koruk előtt legalább két és fél évet nálunk készültek. Így technikailag őket nem sorolják a külföldiek közé, és több kettős állampolgár is játszott, játszik az NB I./A-ban.

A csapatokkal is egyeztettek, amikor meghozták ezt a szabályt évekkel ezelőtt, akkor még kevés volt a minőséget képviselő, használható játékosok száma. Most úgy látjuk, jó döntés volt, éles bajnokság, talán húsz éve nem volt ilyen színvonalas, mint most. Az európai szabályozás szerint a nemzetközi meccseken egy csapatban annyi nem hazai nevelésű játékos léphet pályára, amennyit a hazai bajnoksága is megenged.
„Az nem lehet valós indok, hogy valakit a külföldiek miatt nem szerepeltetnek, a sportvezetők elég bölcsek ahhoz, hogy kit tegyenek a csapatba, és az igazi tehetség úgyis utat tör magának, ahogy azt például Vojvoda Dávidnál is láttuk.” A szabályon az MKOSZ is kész lesz változtatni, a mostani 1999-2000-es évjáratú taós generáció három-négy év múlva érhet az NB I. kapujába. A futballban már vezettek be néhány ösztönzőt, az NB I.-ben az MLSZ fizet azért, ha egy-egy klub betartja a fiatalszabályt, és nem szerepeltet háromnál több külföldit a meccsein, ami példaként szolgálhat a kosárlabda számára is.
Az Amerikai Játékosok Jelenlétének Előnyei és Hátrányai - Összegzés
Az amerikai kosárlabdázók jelenléte komplex képet mutat a magyar bajnokságban. Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a legfontosabb szempontokat:
| Szempont | Pozitívumok | Negatívumok |
|---|---|---|
| Minőség és Költség | Könnyebb hozni újoncokat az egyetemekről; viszonylag kis pénzért szerződtethetők; jó ugródeszka más ligákba | Minőségük változó, van légióskeringő; itthon képzett játékosok kevésbé versenyképesek velük fizikai adottságaik miatt |
| Hatás a Játékra | Kosárkultúra, technikai és taktikai elemek tanulása | Játékpercek hiánya a fiatal magyar játékosoknál |
| Klubstratégia | Rövidtávú sikerélmény, nemzetközi kupákban való részvétel | Eredménykényszer miatt rövidtávú gondolkodás; a premizálási rendszer nem támogatja a hosszú távú játékosfelépítést |
| Utánpótlás | - | A fiatalok tudatos profi lét felé vezetése hiányzik; a rendszer kimenete túlságosan szűk keresztmetszetű (pl. Vasas esete) |
tags: #kamerikai #jatokosok #a #magyart #kosarlabda #bajnoksagban





