Dr. Kapus Krisztián: Magyarország Diplomarekordere és az Élethosszig Tartó Tanulás Mestere
A kiskunfélegyházi születésű Kapus Krisztián 1974. január 14-én látta meg a napvilágot, és 1992-ben ült be először a felsőoktatási iskolapadba. Kis túlzással azóta fel sem állt mögüle, hiszen a jelenlegi információk szerint nála több felsőfokú végzettséggel senki sem rendelkezik az országban. A rekorder címet a Magyar Rekord Egyesülettől zsebelte be négy évvel ezelőtt, de azóta minden évben megelőzte önmagát.
Krisztián négy évvel ezelőtt, 15 diplomával lett Magyar rekorder, ám azóta bőven túlszárnyalta mindezt. Dr. Kapus Krisztián diplomarekorder nemrégiben átvette a 25. felsőfokú oklevelét a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán. A Bács-Kiskun vármegyei rekorder számára azért is volt különleges ez az alkalom, mert sorsszerűen az első és a 25. diplomáját is az SZTE JGYPK-n (akkori nevén Juhász Gyula Tanárképző Főiskola) szerezte meg. Ráadásul az intézmény idén ünnepli fennállásának, illetve a magyar pedagógusképzés 150. évfordulóját, így Krisztián mondhatni egyszerre jubilált alma materével. Mint beszélgetésünk során a rekorder elárulta, 25. diplomájával „roma integrációs tanulmányok” pedagógus-szakvizsga végzettséget szerzett. Kapus Krisztián jelenleg Jászszentlászlón él.
A Tudásvágy Gyökerei és a Korai Motiváció
Kapus Krisztiánt egyértelműen a tudásszomj hajtja és ösztönzi a tanulásban. Nyitottsága és kíváncsisága születése óta határtalan. Elmondása szerint mindezt a szüleinek köszönheti, ők voltak azok, akik erre nevelték. „A tudásvágy egész életemben elkísért. Emlékszem, édesanyám sokat fejtett rejtvényt, és mivel én is szerettem volna beirkálni a megfejtéseket, már óvodás koromban megtanultam írni és olvasni is.”
Általános iskolában, amint lehetett, beiratkozott a könyvtárba, és ha valamit nem tudott, rögtön utána nézett. A tudásszomj tehát mindig is benne volt, de a Kecskeméti Piarista Gimnáziumban eltöltött négy év megerősítette benne ezt a motivációt. A kecskeméti Piarista Gimnáziumban végezte el középiskolai tanulmányait, és már harmadikos korában eldöntötte, hogy orvos szeretne lenni. Akkor még azt gondolta, hogy megelégszik majd egy diplomával, ám a szőlőcukor képleténél elvesztette a fonalat. Így úgy döntött, olyan területet választ magának, ami mindig is érdekelte: pedagógia, közösségfejlesztés, társadalomismeret.
Az Élethosszig Tartó Tanulás Útja
1992-ben ült be először a felsőoktatási iskolapadba, és alig két héttel később levelezőn szerezte meg a katolikus hitoktató végzettséget. Krisztián vallja: „Minél többet tud az ember, annál alázatosabban szemléli az életet. A diplomáim nem nagyképűségre sarkallnak, vagy büszkeséggel töltenek el, hanem sokkal inkább a szolgálatkészség, az alázatosság az, amit érzek. Minél többet tudsz, annál alázatosabbnak érzed magad.”
Ötvenévesen sokan megkérdezik tőle, hogy lehetséges, hogy már 25 diplomája van, hiszen ez csak úgy jöhetne ki, ha bébikortól kezdve kétévente elvégzett volna egy főiskolát. Azonban 32 éve van a felsőoktatásban, és nyilvánvalóan párhuzamosan folynak a képzései. Amikor a legtöbbet tanult, négy-öt szakot végzett egyidőben. Ez több egyetemet, több várost is jelent. Többek között Szegeden, Budapesten, Pécsett és Piliscsabán tett szert sokszínű és egyben sokrétű tudására. „Jártam Kínában, és ott megtapasztaltam, hogy Magyarországon nincsenek távolságok” - meséli Kapus Krisztián.
Először a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar - könyvtár szakára járt, de ezzel nem elégedett meg, közben levelezőn elvégezte a Szegedi Hittudományi Főiskola katolikus hittanár szakát is. Valójában két főiskolán, három szakon kezdte el felsőfokú tanulmányait, hiszen az órarendje úgy állt össze, hogy volt még szabad kapacitása, így egy évvel később még egy szakot felvett. Mindezt azzal a céllal tette, mert azt gondolta, hogy egy diploma nem diploma, két diploma már egy kicsit stabilabb élethelyzetet adhat, három diploma már olyan, mintha az ember egy háromlábú kicsi széken ülne. A 90-es években úgy ítélte meg, biztosabb az ember helyzete több diplomával a munka világában.
GENERÁCIÓK ÉS SZAKADÉKOK - Interjú Steigervald Krisztián generáció-kutatóval / F.P. 84.
A Tudás Fája: Szakok és Specializációk
Kapus Krisztián a tanulást egy fa metaforájával írja le: „Úgy lehet ezt elképzelni, mint egy fát: van a törzs, amely megadja a fő irányt, vannak ágak, amelyeken tovább mehet az ember, és azokon is vannak ágak, amik tovább specializálják azt a területet.”
A fő csapásiránya a humán terület és az ember megismerése. „Engem mindig is a legjobban az emberi természet érdekelt. ’Sok van, mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb’ - írta Szophoklész. Az emberek gondolkodása, jelleme, szervezete, felépítése, értékrendje érdekelt mindig a legjobban, és ezen belül is a fiatalság. Azóta foglalkozom fiatalokkal, mióta nem velem foglalkozik valaki.”
Sokszor megtetszett egy-egy szakirány, egy-egy kurzus, amit szívesen tanult nemcsak egy félévig, hanem azon a területen újabb diplomáig. „Vannak olyan szakok, amikről szerintem sokan nem is hallottak, én viszont örömmel lelem fel ezeket.” Járt Szegeden kisebbségpolitikai mesterszakra, és ott tudta meg, hogy van stíluskommunikátori képzés. Minden, ami viselkedés, öltözködés, stílus, protokoll. Görög Ibolya, a magyar protokoll nagyasszonya volt a tanára és a kézcsók történetéből írta szakdolgozatát. Annyira foglalkoztatta ez a téma, hogy utánajárt, Magyarországon hol lehet ezt a protokollt diplomás képzés keretein belül tanulni. Három ilyen helyszín van, ezek közül a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet választotta és protokolltanácsadó szakon végzett. Természetesen az egyszerű protokolltól a nemzetközi diplomáciáig sok szakterületet bejártak.
Legutóbbi szakdolgozata a roma integrációs tanulmányokról szólt. „Bár sokan biztosan azt gondolják, hogy miért kellene a romák integrációjáról tanulni, de azt gondolom, hogy 2050-ig komoly kulturális változás vár ránk. Az integráció és a különböző kultúrák megismerése, együttélése, a multikulturalizmus nagyon fontos az életünkben. A roma integráció és szegregáció szerepét kutattam az általános- és középiskolai oktatásban.” Mint beszélgetésünk során a rekorder elárulta, 25. diplomájával „roma integrációs tanulmányok” pedagógus-szakvizsga végzettséget szerzett. „Egy modernkori polihisztornak tartanak, hiszen több tudományterületen gyűjtöm össze a tudást. Ezek között van szociális, pedagógus, teológiai diploma, de Klinikai Idegtudományok Doktori Iskolában is szereztem doktori fokozatot. Leginkább mindig is az ember érdekelt, hiszen sok van, mi csodálatos, de az embernél nincs csodálatosabb.”
Dr. Kapus Krisztián Diplomái
Az eddigi diplomáinak sora lenyűgöző és sokrétű:
- Magyar szakos tanár (könyvtáros szak)
- Katolikus hittanár
- Művelődésszervező (média szakirány)
- Egészségfejlesztő-mentálhigiénikus
- Közoktatási vezető
- Könyvtár (könyvtári informatikus) szakos bölcsész
- Orosz nyelv és irodalom
- Társadalom- és állampolgári ismeretek
- Művelődésszervező MA
- Ifjúsági szakértő
- Pedagógus szakvizsga
- Politikai tanácsadó
- Jogi szakokleveles közoktatási szakember
- Okleveles kisebbségpolitikai szakember MA
- Okleveles stíluskommunikátor
- Közszolgálati protokoll tanácsadó
- Hittanár-Nevelőtanár MA
- Integritás tanácsadó
- Katolikus teológus szak
- Közszolgálati kompetenciafejlesztő tréner
- Klinikai idegtudományok doktora (Pécsi Tudományegyetem)
- Roma integrációs tanulmányok pedagógus-szakvizsga
Nehézségek és Tanulási Módszerek
A legnehezebbnek eddig az orosz nyelv és irodalom szak elvégzése bizonyult. „Többet tanultam rá, mint amit eredetileg gondoltam, hogy fogok. Utolsó évfolyamosként ugyanis oroszból érettségiztem, ennek köszönhetően azért volt némi tudásom, azonban a csoporttársaim mind idősebbek voltak és ebből kifolyólag sokkal jobban ismerték a nyelvet.”
Az interjúban elmondta, hogy a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori címére a legbüszkébb, elmondhatja magáról azt is, hogy ő az idegtudományok doktora. A doktori címem megszerzése volt a legnehezebb, a klinikai idegtudományok doktori iskolájába járt, ahol a fiatalokat, és a modern kori digitális függőségeket kutatta. A doktori képzést 46 évesen végezte el - magyarázta a háromgyermekes édesapa a legnagyobb alázatossággal. „Sokan azt képzelik, hogy egy droid vagyok, pedig számomra a tanulás hobbi, amit igyekeztem mindig úgy űzni, hogy az ne menjen a család rovására.”
„A tanulásra nem kötelezni kell, hanem kedvet csinálni hozzá. Az ember egy idő után rájön, hogy milyen módszerrel képes tanulni, 5-10 diploma után pedig pláne lesz benne rutinja! Egy jegyzetet egyszer olvasok el, abból kiemelem a lényeget, azt pedig átírom egy másik papírra. Nálam így rögzül legegyszerűbben a tudás, vizuálisan - avatott be a trükkbe Krisztián.”
„Ugyanakkor fontosnak tartom azt is, hogy mennyire tudunk ráhangolódni az adott tanárra. A 2000-es évek elején volt egy művészettörténet tanárnőm, akinél 20-ból 18 vizsgázó fixen megbukott. Úgy döntöttem, hogy én márpedig a kivétel leszek. Megfigyeltem, hogy nagyon kedveli a sötétbarnát, gyakran hordott ilyen színű ruhákat. A vizsgára én is beszereztem egy ugyanilyen nyakkendőt, és láttam az arcán, hogy egyből szimpatikus voltam neki, amint beléptem a terembe. Végül ötössel távoztam.”
Huszonnyolc év távlatából már szerzett akkora rutint, hogy tudja, a tanulás sikerességéhez mire kell nagyon figyelni: fontos, hogy jól osszuk be az időnket, legyünk személyesen jelen az órákon, hiszen ezt egy könyv vagy jegyzet sem pótolhatja, és ami a legfontosabb, tanulás közben ne hagyjuk, hogy bármi elvonja a figyelmünket. Mindezeket úgy tette eddig, hogy közben egyszer sem halasztott.
Munka, Család és Életvitel
„Sokan kérdezik tőlem, hogy dolgoztam-e valaha, vagy eddig csak tanultam. Az igazság az, hogy a 90-es évek közepe óta dolgozom. A munkaidőm többnyire mindig is rugalmas volt, az első diplomák után a képzések pedig levelező szakon inkább a hét végét érintették.”
Ami a jelenlegi munkáját illeti, kommunikációs tanácsadással és felnőttképzéssel foglalkozik. Három gyermekük van, akikre büszke. Szabadidejében ő is szeret utazni, és a természetben járni-kelni, és bár igaz, hogy nagyon sok idejét elveszi a tanulás, számára az olvasás és az új ismeretek begyűjtése már hozzátartozik a mindennapokhoz. Úgy, ahogyan most ő is ezt teszi három lányával, miközben dolgozik és tanul.
A Tudásvágy Hatalma és Jövőbeli Tervek
„A tudásvágy motivációt biztosít, ez pedig tanulásra serkenti az embert, aztán pedig már csak a kitartást kell gyakorolni, hogy az adott személy végigcsinálja, amit elkezdett, és ne tántorítsák el az akadályok - meséli Krisztián.”
Elmondása szerint a különböző diplomák és oklevelek terén számszerűsített célja nincs. Amíg van benne érdeklődés - márpedig úgy tűnik, ez nem fogy -, illetve van rá lehetősége, ideje és pénze, addig folytatja majd a tanulást. Az az integrált, komplex tudásanyag, ami segít a különböző szakokon és kurzusokon átívelő összefüggések megértésében, és a teljes összkép kialakításában, sokkal nagyobb örömmel tölti el, mint a pénz. Hozzá kell tenni, tandíjra körülbelül 5 és 10 millió forint között költött már el eddig, ezt azonban egy cseppet sem bánja, hiszen vallja, hogy inkább a tudásgyarapításra és a fejlődésre, mintsem a káros szenvedélyekre szórja el a pénzt.
Krisztián azonban ennél a szép kerek számnál sem áll meg, már folyamatban van a 26. diplomája. „A diplomarekorder azt is elárulta, a 25. diplomájánál sem áll meg, már folyamatban van a 26. diplomájának megszerzése is, hiszen a tudás olyan kincs, ami örök életre elkíséri az embert, amitől csak többé, nemesebbé válhat valaki.” „Igen, a következő diplomával már félúton vagyok. Hamarosan végzek az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen gondoskodáspolitikai szakmenedzser szakon. Eger azért is vonzott, mert ott korábban még nem szereztem diplomát. Szociális területen bővítem az ismereteimet.”
Üzenete a Jövő Tanulóinak
„Nem a 25. diploma a fontos, hanem az az üzenet, hogy jó tanulni, és bármeddig lehet tanulni, nem muszáj abbahagyni. Ezzel szeretnék buzdítani, bátorítani mindenkit a tanulásra, nem csupán a fiatalokat, hanem a régebb óta fiatalokat is” - vélekedett a rekorder.
„Azt gondolom, hogy az idősebb emberek életbölcsességeikből mindig tudunk valamit tanulni. Kétségkívül igaz tehát az a mondás, hogy minden ember holtig tanul. Főleg a mai rohanó, informatív világunkban szükséges, hogy kövessük a fejlődést, hiszen olyan mennyiségű információ ér bennünket nap, mint nap, és olyan rohamléptekben történnek a technikai fejlődések a világban, hogy nem elég az, hogy egyszer valamiből megszerezte az ember a tudást, azt szinten is kell tartani.” Mint a diplomarekorder elárulta, végzettségei sem szétbonthatóak egy-egy megszerzett területre, mindenképpen egy szintézist alkot a sok megszerzett tudás, amely egészét szemlélve juthat az ember következtetésekre, konklúziókra, s láthatja át globálisan a világ, az ember működését. A tudás lényeglátást biztosít.
„Küldetésemnek tartom, hogy elhitessem a középiskolásokkal és felnőttekkel egyaránt, hogy merjenek belevágni a felsőoktatásba. A történetem nem a saját magam sztárolásáról vagy a celebkedésről szól, hanem arról, hogy elmondjuk, milyen fontos és hasznos a tanulás. Hatalmas öröm nekem, amikor egykori diákjaim írnak nekem, hogy megvan az első vagy második diplomájuk, és írják, hogy utol fognak érni engem. Ilyenkor mindig visszaírom nekik, hogy büszke leszek rájuk, ha megelőznek engem, ugyanis számomra ez nem verseny. Sok visszajelzést kaptam arról, hogy emberek azért mertek egyetemre menni, belevágni a tanulásba, mert hallották a történetemet. Számomra ez a legfontosabb.”
Itt pedig nem csak az egyetemi, főiskolai oklevelekről van szó, Krisztiánnak emellett számos végzettsége van, mint például horgászvizsga, vagy egy ingatlanközvetítői szakképzettség, aranykalászos gazda végzettség stb. A tanulásnak tehát nagyon sok formája van. Sok tudást meríthetünk például az idősebb emberek élettapasztalatából. Meg kell tanulni azt is, hogyan kell tanulni más emberektől. Alázat szükségeltetik ahhoz, hogy a másikat megtisztelve beszélgessünk, és megtaláljuk az elmondottakból azt az információt, ami hatással lehet ránk.
Mindenkinek van egy érdeklődési köre, ahol szélesítheti a látókörét, akár felnőttképzésekkel, különböző tanfolyamokkal, tréningekkel. A különböző szakmákban is nagyon fontos szerepük van a szakképzettségeknek, jó szakemberekre nagy szükség van! A lényeg, hogy az ember mindig képezze magát, próbáljon meg fejlődni, hiszen erre megvan a lehetőség Magyarországon. A mai oktatási rendszerben 12 félévet lehet állami finanszírozású felsőoktatásban eltölteni. A környezet hazánkban adott a továbbtanuláshoz, diplomaszerzéshez, de ingyen semmit sem adnak, kell hozzá alázat és szorgalom. Szülőként hiszi, hogy különböző országokat, városokat, múzeumokat, várakat, kiállításokat, ételeket, kultúrákat kell megismertetni a gyerekekkel, hogy minél szélesebb legyen a látókörük.
