A kiskunfélegyházi oktatásügy története és egy jeles osztálytalálkozó emlékezete
A középiskolát végzettek bizonyos időközönkénti találkozója régi hagyományokra nyúlik vissza. A 19. század második feléből több oktatási intézmény egykori diákjairól is tudjuk, hogy közös tanulmányaikról, az iskola befejezéséről megemlékezni évtizedekkel később is összegyűltek. Azonban a Félegyházi Hírlap 1890-es számában megjelent - és jelen tanulmány megírását ihlető - cikk azt bizonyítja, hogy Kiskunfélegyházán egy ilyen összejövetel korántsem számított bevett gyakorlatnak.
„Érdekes eszmét pendített meg Ulrich István városi főjegyző. Tanulótársait, kik 25 év előtt végezték a helybeli algymnásium IV. osztályát, a jövő hó utolján városunkban találkozásra hívja össze. Ennek a találkozásnak nemcsak a lefolyt negyedszázad, de az is kiváló érdeket kölönöz, hogy ők voltak az elsők, kik az 1861-ben újból felállított algymnázium tanfolyamát bevégezték” - olvashatjuk a korabeli beszámolóban. A találkozó különlegességét az adta, hogy az 1854-től kapuit hét évre bezárni kényszerült kisgimnázium 1861-es újranyitásakor beiratkozott első tanulók 1865-ös végzése utáni negyedszázados összejövetelről volt szó.
Az algimnázium küzdelmes története
A város anyagi lehetőségei nem tették lehetővé egy nagygimnázium alapítását, így a választás a kisgimnázium létesítésére esett, amely 1809 őszén kezdte meg működését az Ótemplom melletti iskolaépületben. Az 1850-ben életbe lépett, „Entwurf” néven elhíresült osztrák szabályzat azonban súlyos terheket rótt a fenntartókra. Kiskunfélegyházán nagy gondot jelentett az algimnáziumok számára előírt hat tanár alkalmazása és a szertár felszerelése.
A szigorú abszolutisztikus szabályozás nem volt tekintettel a helyi sajátságokra, így 1854 nyarán a városnak meg kellett szüntetnie a csaknem fél évszázados „helyben létező al tanodát”. Az iskola bezárása mély nyomot hagyott a közvéleményben: „sok zsenge tehetség csírázásában elfojtva elenyészett” az intézmény hiánya miatt.
Az iskola újranyitása és a fejlődés útja
1860-ra az osztrák önkényuralmi rendszer az abszolutizmus feladására kényszerült. Az ezt követő enyhébb politikai légkörben a város lakossága összefogott a kisgimnázium visszaállítása érdekében. A közgyűlés örömmel karolta fel a nevelés szent ügyét, és a költségeket három elemi iskolai tanítói állás megszüntetése révén biztosították.
A pártfogolt (dokumentumfilm, játékfilm, 1982)
Az iskola 1861 őszén nyitotta meg kapuit, 1865-re pedig az algimnázium teljes négyosztályúvá vált. A kiskunfélegyházi nyolcosztályos főgimnáziumot később, 1922-ben Szent Lászlóról nevezték el. A hajdani algimnázium mai jogutóda az egykori híres tanítvány nevét 1956 óta viselő kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium.
Az 1861-ben induló első osztályról az alábbi adatok ismertek:
| Tanév | Osztály | Tanulók száma |
|---|---|---|
| 1861/62 | Algimnázium I. osztály | 53 fő |
| 1865 | IV. osztály (végzettek) | 25 fő |
Az első tanév anyakönyveiből kiderül, hogy az osztályban számos, később jeles életpályát befutott fiatal tanult együtt, megalapozva ezzel a város későbbi szellemi életét.
