A Focilabda: Története, Típusai és Jellegzetességei

Focilabda nélkül nem lehet focizni. Egyeseknek a foci „csak” egy játék, másoknak az életük. Azonban mindkét esetben kell egy focilabda a játékhoz. Kergethetjük akár egy high-tech cég, akár egy diszkontáruház labdáját, a játékkal a fociban megtalált örömünket teljesítjük be.

A labdák méretükben, súlyukban és dizájnjukban térnek el egymástól. Választáskor figyelembe kell venni a játékosok korát és a felület is, amin rúgni fogják a bőrt. Nem szabad megfeledkezni a focisták tudásszintjéről sem.

A Focilabda Története és Fejlődése

A labdarúgás, és vele együtt a focilabda, hosszú utat járt be, mire elérte mai modern formáját. Természetesen, mint mindennek, a labdáknak is van fejlődéstörténete. Az aktuális verziókkal a készítők mindig megpróbálták túlszárnyalni az adott korszak trendjeit, folyamatosan kutatva, hogy merre és hova lehet még fejlődni.

A kezdetek: Koponyák és hólyagok

Foci cselek már akkor voltak, amikor még maga a labdarúgás sem nagyon létezett, hiszen Geoffrey Chaucer a Canterbury mesékben már a XIV. században említést tesz a labdajátékokról. A Ts'in és Han-dinasztiák idején (Kr. e. 255-220) a kínaiak „tsu chu”-t játszottak, amely valamennyire hasonlított a focihoz. Volt is a játékban kapu, de a legenda szerint csak egy, és annak is félhold alakú kapufája volt. A labda valamilyen madártollal bélelt hólyag lehetett. A középkorban már létezett egyfajta foci, ez azonban inkább labdakergetéshez hasonlított, hiszen nem volt pálya, hanem maga a település volt a grund. A játékot lehetett két falu között is játszani, ekkor a cél a játékszer a szomszéd falu főterére való eljuttatása volt. Ez vélhetően még több zavargást okozott, mint a mai modern focimeccseken. És hogy mivel gurigáztak? Egészen elképesztően hangzik, de állati koponyákat rugdostak. Amit viszont könnyű elképzelni, az az ezzel járó fájdalom lehetett, mert se stoplis cipő, se lábszárvédő nem volt. Ebből kifolyólag nem igazán vált népszerű sporttá a koponyafoci.

A koponyalabdát az idők folyamán szépen lassan felváltotta a disznóhólyag, ami bár már nem volt annyira fájdalmas mint játékszer, de túl tartós sem. Mivel a disznóhólyag nem eredményezett nagy forradalmat a labdarúgásban, ezért 1855-ben Charles Goodyear elkészítette az első vulkanizált gumiból készült futball-labdát. Igen, ez az a Mr. Goodyear, akinek cége mára a világ egyik legnagyobb gumiabroncsgyártója lett. A gumilabda egy óriási lépés volt, mivel ezzel automatikusan elkezdődött egyfajta szabványosítási folyamat a futball-labda mérete és alakja tekintetében. Ezt megelőzően a disznóhólyagok különböző formájúak és méretűek voltak, és szinte lehetetlen volt irányítani őket. Soha nem lehetett tudni, hogy hová gurulnak a rúgást követően.

A futball-labda következő verziója 1862-ben jelent meg. H.J. Lindon készítette ezt a felfújható labdát, amely sokkal könnyebb volt, mint a Goodyear gumilabdája, és egy kicsit jobban meg is őrizte a formáját, bár így is egy kicsit ovális lett a végeredmény. Lindon felesége korábban tragikus módon, tüdőbetegségben halt meg. Állítólag Mr. Lindon kísérletei alatt a felesége által, sok száz sertéshólyag felrobbanása miatt. Lindondot valószínűleg a sertéshólyag felrobbantásának káros hatásai ihlették a felfújható gumihólyag kifejlesztésére. Lindon azt is állította, hogy ő találta fel a rögbilabdát, - mivel labdái inkább tojásdad alakúak voltak - de nem szabadalmaztatta az ötletet.

A Labdarúgás és a Labda Szabványosítása

Amikor a XIX. században (1863-ban) az angol Football Association elfogadta a játék első szabálykönyvét, megkezdődött a labdarúgás máig tartó szervezett keretek közt zajló fejlődése. 1863-ban az újonnan megalakult Angol Labdarúgó-szövetség összeült, hogy lefektesse a labdarúgás alapszabályait. Ez az első szabályzat nem tartalmazott leírást a labdáról. Az erre vonatkozó szabályok rögzítésére először az 1872-es felülvizsgálat alkalmával került sor. Itt már lefektették, hogy a labdának gömb alakúnak kell lennie, kerületének pedig 27-28 hüvelyk (68,6-71,1 cm) közé kell esnie. A szabály a mai FIFA -szabályrendszerben is szerepel. Azóta az egyetlen változás a labdát illetően 1937-ben volt, amikor is a hivatalos súlyt 13-15 unciáról 14-16 unciára emelték.

Ennek a szabályozásnak egyenes következménye volt, hogy elkezdődött a futball-labdák tömeggyártása, amelyek a jobb minőségű labdáknál a tehenek faránál található bőrből, míg a gyengébb minőségű játékszerek a tehenek vállánál található bőrből készültek. Ezeket még kézzel varrták, így minden egyes darabon voltak apró eltérések és kisebb hibák is a varrás miatt. A focilabdák tömeggyártásának elindulása a glasgow-i Mitre és Thomlinson's vállalat nevéhez fűződik. Úttörőként azt vallották, hogy a minőségi labda kulcsa az, hogy az mennyire tudja megőrizni formáját. A bőr szilárdsága, valamint a bőrvágók és a varrók szakértelme volt a fő tényező a formáját megőrző labda elkészítésében.

Megnőtt az igény a labdák erősebbé és tartósabbá tételére, hogy így ellenálljanak a keményebb játéknak is. Eddig a futball-labdákat bőrrel bevont belső tömlőkből készítették. Egy innovatív elgondolást követve azonban elkezdték kézzel varrni a cserzett bőrpaneleket, amelyeken hagytak egy rést, hogy egy szintetikus tömlőt lehessen belehelyezni. Ezek szinte műalkotásnak számítottak, mivel egy labda elkészítése nagyon sok munkaórába telt, a csapatok pedig szerencsésnek érezhették magukat, ha egy labda kitartott a meccs végéig.

A labdák vitákat váltottak ki a csapatok között, mivel akkoriban úgy gondolták, hogy a megfelelő labda kiválasztásának készsége ugyanolyan fontos, mint maga a futballtudás. Ez volt a helyzet az 1930-as első világbajnokság döntőjénél is, ahol a labda a mérkőzés végkimenetelében is szerepet játszott. Argentína és Uruguay ugyanis nem tudott megegyezni abban, hogy melyik labdát használja. Ezért úgy döntöttek, hogy az első félidőben egy argentin labdát, a második félidőben pedig egy Uruguay által szállított labdát használnak. Mint kiderült, Argentína saját lasztijával a félidőben 2-1-re vezetett, azonban Uruguay csapata a második félidőben visszatért a meccsbe, és az általa hozott labdával 4-2-re megnyerte a mérkőzést, ezzel pedig a világbajnokságot is.

Modernkori fejlesztések és az Adidas dominanciája

Volt még egy probléma ezekkel a labdákkal. Az esős területeken (például az Egyesült Királyságban) általában eláztak. Ezt kivédendő, 1940-ben a futball-labdák egy erős réteget kaptak a tömlő és a külső burkolat közé, hogy ezáltal növekedjen a tartósságuk. Szintetikus, és nem porózus anyagokat kezdtek el használni a külső borításhoz, hogy a labda vízálló legyen, valamint egy szelep is került rá, és így a középső réteg cserélhetővé vált. A 2. világháború alatt a hangsúly természetesen másra került, és a nyersanyagokat másra kezdték el használni. Körülbelül a reflektorok megjelenésével egy időben, 1951-ben engedélyezték először a fehér színű labdát, hogy a nézők könnyebben lássák azt a meccsek alatt. A fehér színű változatot már 1892-ben is használták nem hivatalosan, de az ötletet akkor még elvetették, és az addig használatos szín maradt a pályán. A fehér labdát úgy állították elő, hogy a bőrt egyszerűen fehérre mosták, így elérve a kívánt színt.

Az 1960-as évektől a futball-labdákat teljesen szintetikus anyagokból készítették. R. Buckminster Fuller építész alkotta meg azt az ikonikus futball-labdát, amelyet mindannyian ismerünk és szeretünk. Fuller 20 hatszögletű és 12 ötszögletű darabot használt, amelyeket összevarrva egy gömböt alkotott. Ekkor kerültek a labdára az ikonikus fekete ötszögek. A fekete darabok célja az volt, hogy a játékosok jobban lekövethessék a labda útját.

A globális, sportruházatot és -kiegészítőket forgalmazó Adidas 1963-ban kezdett el futball-labdákat gyártani. 1970-ben készítettek először hivatalos labdát világbajnokságra, a mexikói tornára. A labdát Telstarnak hívták, és 32 fekete-fehér panelt tartalmazott. A fekete-fehér panel kialakításának egyik oka az volt, hogy az 1970-es verseny volt az első, amelyet világszerte lehetett látni a tévében, és akkoriban a legtöbben fekete-fehérben nézték a világbajnokság televíziós közvetítését. Ennek a színkombinációnak köszönhetően a televízió képernyőjén is jobban követhetővé vált a labda útja. A csapatok az 1974-es nyugat-németországi tornán is használták a Telstar labdát, bár némi módosítással.

A 78-as tornán bajnokságon jött egy újabb nagy durranás: a Tango Durlast lenyűgöző lépés volt a futball-labda fejlődésében. Egyedülálló kialakítása miatt optikai csalódást keltett, és úgy tűnt, mintha 12 egyforma kör lenne a labda felületén. A gyártó ezt az illúziót 20 darab belső hármas panel felhasználásával hozta létre. A labda valódi bőrből készült, műanyag bevonattal, hogy vízálló legyen.

A 80-as években az Adidas Azteca néven bemutatta az első, teljesen szintetikus anyagokból készült labdát, amelyet el is készített az 1986-os mexikói világbajnokságra. Ez a labda poliuretán bevonattal rendelkezik, így ellenáll az esőnek és más zord időjárási körülményeknek. Az 1990-es olaszországi világbajnokságon természetesen egy új Adidas-labda jelent meg Etrusco néven. Belsejében fekete poliuretán habréteg volt, amely a labdát enyhén puhábbá, ugyanakkor gyorsabbá tette a levegőben való mozgáskor, gyorsításkor, átadáskor, keresztezéskor és lövéskor. Később ezt is továbbfejlesztették, és amikor 1994-ben az Egyesült Államok adott otthont a FIFA világbajnokságnak, már a Questra volt a torna hivatalos labdája. Ekkor debütált a labdán kívüli polisztirol habréteg is, amely javította a vízszigetelést, és még gyorsabbá tette a labda mozgását a levegőben, illetve a felszínen is.

Az új évezred elején is folytatódtak a fejlesztések a futball-labdák tervezése terén. Sok vállalat új csúcstechnológiás anyagokkal és mintákkal rukkolt elő a futball-labdákhoz. Az egyértelmű cél egy olyan optimális futball-labda kifejlesztése volt, amely kiváló repülési együtthatókkal rendelkezik, emellett vízálló, gyors, puha tapintású, az összes rúgóerőt átadja a labdának (nem nyeli el az energiát), és biztonságosan fejelhető. A fenti specifikációk egyetlen termékben való egyesítése nem kis feladat, pláne, hogy a labdáknak meg kell felelniük az irányító testületek, például a FIFA által megadott labdaspecifikációknak is.

Dél-Korea és Japán 2002-es, közös rendezésű tornáján a Fevernova hozta lázba a közönséget háromszög alakú mintázataival, valamint a labda megvastagított belső rétegeivel, amitől az pontosabban mozgott a levegőben. A következő hivatalos labda a Teamgeist volt, ami a 2006-os németországi világbajnokságon kapott főszerepet. Ez volt egyúttal az első olyan csúcskategóriás futball-labda, amelyen nagyon kevés varrás és gerinc volt található, és mindössze 14 panelből állt. Az Adidas jelentősen csökkentette a panel érintési pontjait, ami azt jelentette, hogy a labda pontosabban használható és könnyebben irányítható volt a játékosok számára. A döntőn ennek a labdának egy speciális változatát használták, a Teamgeist Berlint.

2010-ben Dél-Afrika volt a házigazdája a vb-nek, ahol a Jabulani volt az új üdvöske. Ez volt az első eset a modern labdák történetében, amikor a labda váltotta ki a legnagyobb vitákat a bajnokságon, az aerodinamikája ugyanis szokatlanul kiszámíthatatlan volt, és ezzel együtt a kapusok leggyűlöltebb focilabdája lett. Rengeteg kapus ki akarta tiltatni a pályákról a Jabulanit, az Adidas pedig behúzta fülét-farkát, és bölcsen csendben maradt. A játékszer fő problémája az ún. „grip and groove” technológia bevetése volt, ami elvben biztosította volna a labda stabilitását repülés közben, illetve azt, hogy a játékosok könnyebben kezeljék le a lasztit a lábukkal. A Jabulani fő problémája a levegőben való mozgása köré összpontosult. A játékosok hamar rájöttek, hogy a labda egyenesen, lábuk felső részével való elrúgása esetén extrém módon pörög, majd extrém módon csapódik/süllyed lefelé, ettől pedig teljesen kiszámíthatatlanná vált. Cserébe a távoli lövéseket előnyben részesítő játokosok pont a kiszámíthatatlansága miatt imádták. Akkora balhé lett a labdából, hogy egyenesen a NASA-t kérték fel, hogy vizsgálja meg a sporteszközt.

A 2014-es évre, a brazil vébére, az Adidasnak össze kellett szednie magát az előző vb okozta blama miatt. Elő is jöttek a Brazuca nevű labdával, aminek a nevét a nagyközönség döntötte el szavazás alapján. Nos, a sportszergyártónak sikerült a nagyot gurítania, mivel elkészítette a valaha volt legkorszerűbb és legaerodinamikusabb labdát. A játékosok imádták ezt a labdát, mivel az sokkal kiszámíthatóbb és pontosabb volt mint az elődei, de ugyanakkot sikerült megőriznie a Jabulani sebességét.

2018-ban az oroszországi vébére a Telstar 18 labdát dobták piacra. Ezt sok sportrajongó ismerheti, hiszen a Telstar 18-at az 1970-es és 74 vébé tiszteletére tervezték. Míg az eredeti Telstaron 32 panel volt, ezen már csak 6. Minden panelt egy 3D-s texturált felső réteggel ragasztottak össze, hogy javítsák a labda irányíthatóságát és tapadását.

Mivel a vébék hivatalos labdájának óriási presztizsértéke van, így nem szabad azon csodálkozni, hogy az Adidas pénzt nem spórolva igyekszik kitűnni a versenytársai közül. Az, hogy összehozták a gólvonal-technológiás labdájukat, már óriási előrelépés. Ez az újítás úgy működik, hogy a játékvezetők egy okosóraszerű eszközt viselnek, amely a futball-labdában lévő érzékelővel folyamatos kapcsolatban van, és jelzi a sporinak, hogy a labda áthaladt-e a gólvonalon vagy sem. Itt nincs szükség azonnali VAR-segítségre.

A közeljövőben megrendezendő 2022-es katari labdarúgó-világbajnokság az eddigiekkel szemben télen került megrendezésre, így erre is figyeltek a fejlesztők, mérnökök. Az idei vb labdája az Al Rihla nevet kapta, és esetében a fenntarthatóság lett a fő szempont a tervezésnél. Így ez lett az első olyan hivatalos meccslabda, amelynek a belseje butilból készült, felülete teljesen varratmentes, és termikus ragasztott felületét vízbázisú ragasztókkal és festékekkel látták el, hogy a környezetet ne terheljék.

Attól függően, hogy hol és mikor éltek az emberek, látható, hogy szinte bármit felhasználtak amivel lehet focizni. Természetesen ennek a hosszú útnak még messziről sincs vége, hiszen minden focivébé tartogat újításokat a labdák terén, amit minden fociszerető izgatottan vár.

A Focilabdák Felépítése és Típusai

A football labda két fő részből áll: egy latex vagy kaucsuk gumi belsőből, és egy több szeletből álló külső kemény részből. A külső rész megvédi a foci belsőt a sérüléstől. A belsőt egy szelep segítségével fújhatjuk fel. Ez adja meg a labda kerek formáját. A klasszikus labdakülső 32 panelből épül fel, melyet a jobb labdák esetén kézzel varrank össze. A modernebb labdák külső borítása ragasztott technológiával készül, panelkialakítása eltér a hagyományos labdáétól.

Focilabdák típusai felhasználás szerint

A focilabdák több szempontból is kategorizálhatók, például felhasználási felület (fű, műfű, salak, beton, terem) vagy anyag alapján (bőr, műbőr, vulkanizált gumi, filc borítás). Alapvetően 5 különböző típusát különböztetjük meg a focilabdáknak:

1. Professzionális focilabdák: Ezen labdák használatával elsősorban a játékosok képességei, készségei dominálhatnak. Az ebbe a csoporba tartozó labdák használatát a legjobb bajnokságokban és nemzetközi versenyeken is engedélyezték. A labdákat a kiváló teljesítmény, precíz megmunkálás, nagy pontosság, valamint gyorsaság és könnyű irányíthatóság jellemzik. Minden természetes és mesterséges talajra, valamint időjárási körülményhez ajánlott.
2. Meccslabdák, mérkőzéslabdák: A kiváló teljesítményű meccs futball labdák használata valamennyi talajra ajánlott. Minden szintű mérkőzésen, valamint életkorban használható. Garantáltan megfelelnek az összes hivatalos méret, súly és forma előírásnak.
3. Training labdák, edzőlabdák: A Training futball labdák kifejezetten a gyakori igénybevételhez lettek kifejlesztve. Speciális anyaguknak köszönhetően valamennyi talajon használhatóak. Az edzők részéről ideális választás minden életkorú játékos számára.
4. Szabadidős focilabdák: Kifejezetten a labdarúgást szabadidős elfoglaltságként űző sportolók részére ajánlott labdák. Használatuk elsősorban természetes talajon ajánlott. Előállításuk a hivatalos méret és súly előírások alapján történik.
5. Speciális focilabdák: Ebbe a csoportba tartoznak a futsal és termlabdák, a speciális súlyú/ méretű/ anyagú labdák melyek általános talajon (füvön/műfüvön) nem alkalmazhatók, valamint az egyéb készségfejlesztő labdák melyek fejlesztik a játékosok lövési, cselezési, fejelési, valamint passzolási képességeiket. A terem focilabdát egy puha textiles külső rész borítja. Ezeket fedett teremben, tornatermekben szokták használni. A terem focilabda nem alkalmas a salak vagy füves pályán való játszásra. A műbőr focilabdát salak vagy füves pályára ajánljuk. A homokban történő focizásra speciális labda kapható. Léteznek úgynevezett utcai (street) focilabdák is, melyek strapabíróbb anyagból készülnek.

Focilabdák méretei és súlyai

A méret a focilabda kiválasztásának egyik legfőbb szempontja. Ez a játékosok korától függ. A futball labdák méretét a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség határozza meg, a gyártók a közérthetőség kedvéért számokat használnak, 1-től 5-ig. A labdák súlya pedig leginkább alapanyaguktól függ. Megfelelő méretű labdával a gyerekek gyorsan elsajátíthatják a labda irányításának fortélyait, valamint az izomegyensúly felbomlása és a későbbi ízületi problémák is megelőzhetők.

A legfiatalabb korosztály játékosainak ne válassz 5-ös méretű labdát arra hivatkozva, hogy majd megnőnek hozzá. Az ilyen focilabda nehéz számukra, nehezen tudják irányítani azt, így a technikájuk is lassabban fejlődik. Ráadásul fennáll a veszély, hogy mivel nem fogják tudni megfelelően elrúgni a labdát, így a focizást sem fogják élvezni. Ha teremfociról van szó, 14 éves korig 4-es méretű labda ajánlott, hogy az ízületek ne legyenek felesleges terhelésnek kitéve, 14 éves kortól pedig futsal labda, ami valamivel nehezebb és nem pattog annyira.

Labdanyomás és karbantartás

A focilabában uralkodó nyomás 0,8-1,2 bar között mozog. A labda felpumpálásához szükségünk lesz egy tűszelepre, amit a pumpánkhoz tudunk csatlakoztatni. A tűszelep lehet vékonymenetes vagy vastagmenetes. A műbőr labdák nem igényelnek karbantartást, azonban a valódi bőr focilabdákat ajánlott bőrápolóval (testápolóval) alkalmanként lekezelni. A használaton kívüli focilabdákban a nyomást (a hosszabb élettartam megőrzése érdekében) ajánlott csökkenteni (leereszteni) amit egy tűszelep segítségével könnyen elvégezhetünk. Ha a lyukas labdának varrott a külső borítás, akkor a labda javítható.

FIFA tanúsítványok

A FIFA tanúsítvánnyal rendelkező rekreációs, edző- és meccslabdák szintén eltérőek lehetnek. A legelső mutató az ár. Magasabb ár = jobb minőség, jobb technológia, ellenállóbb anyag, jobb repülési tulajdonság. Második mutató a FIFA tanúsítvány. A FIFA Inspected tanúsítvánnyal rendelkező futball-labdák profi edzőlabdáknak számítanak, melyeknek egy hétkörös teszten kell sikeresen átmenniük. A FIFA Approved tanúsítvánnyal rendelkező labdák plusz egy teszten esnek át. Ez a legmagasabb szintet jelölő FIFA tanúsítvány, mellyel kizárólag az Európa-bajnokságon, világbajnokságon, az Európa-kupán és más magas szintű bajnokságokon használt profi meccslabdák rendelkeznek.

Foci cselek: A Labdakezelés Művészete

A cselek már a kezdetekkor fontos szerepet játszottak. Ki ne emlékezne Puskás Ferenc legendás visszahúzós cselére az évszázad mérkőzésén az angolok ellen a Wembleyben? A cselezés lényegében két fő kategóriába sorolható:

• A játékhelyzet megszabta cselezés: Ennek lényege, hogy a játékos mindig az adott játékhelyzetet látva dönti el, milyen módon tudja a leghasznosabban megjátszani a labdát.
• A cselezés öröméért cselezés: Ebben az esetben a játék szépsége dominál, a labdarúgó nem feltétlenül a csapat szempontjából hasznosabb és hatékonyabb megoldást választja, hanem „művészi örömet” lel a cselezésben.

A jól cselező labdarúgótól nagyon nehéz elvenni szabályosan a labdát, szabálytalanság esetén pedig a megítélt szabadrúgásból alakítható ki helyzet. Szinte lehetetlen tőlük elvenni a labdát, amint a kezükkel, lábukkal, vállukkal próbálják (természetesen szabályos körülmények között) távol tartani az ellenfél játékosát.

Cselezési tippek és gyakorlatok

Noha feljebb azt írtam, hogy a foci cselek egy része ösztönösen jön, természetesen rengeteg gyakorlással el lehet sajátítani őket. Nézd meg, a legjobbak hogyan csinálják!

• A térdeid közelítsenek egymáshoz, miközben belsővel oda-vissza passzolgatod magadnak a labdát.
• Futás közben tartsd a lábfejed közelében a labdát, egy idő után már érezni fogod és nézned sem kell. Tartsd a labdát a periférikus látásod alsó harmadában.
• Variáld a sebességedet! Ha ugyanabban a tempóban futsz, a védő könnyebben ki tudja számítani a mozgásod, így könnyebben szerel.
• Változtasd az irányt! Erről már írtam az álló helyzetben cselezésnél, de ez igaz mozgás közben is. A hirtelen irányváltások megzavarják a védőt.

tags: #karakter #tabla #foci #labda

Népszerű bejegyzések:

• Megbízható és olcsó NBA közvetítések
• Dortmund ikonikus stadionja
• Autentikus, replika és szurkolói Barca mezek
• A Parc des Princes a PSG otthonaként
• A sztárrá válás első lépései az X-Faktorban