Kemény Ferenc: A magyar vízilabda legendás nevelőedzője és a „Dream Team” alapjai
Gyászol a Kemény család és a magyar vízilabda-társadalom. A szövetségi kapitányként háromszoros olimpiai bajnok Kemény Dénes csütörtökön, édesapja 94. születésnapján jelentette be, hogy a sportági legenda, Kemény Ferenc, avagy ahogy mindenki emlegette, „Fecsó bá” bő egy hónapja elhunyt.
„Fecsó ma lenne 94 éves, de bő egy hónapja elköszönt tőlünk. Kérte, hogy ezt az időszakot békében, magunkban éljük meg, ez így is történt, és reméljük, a továbbiakban is így lesz. A világ sokkal szegényebb hely lett, mi pedig most vigasztalhatatlanok vagyunk” - olvasható Kemény Dénes közösségi oldalán. A hírt a Magyar Vízilabda-szövetség is megerősítette.
A Nevelőedző, Aki Generációkat Formált
Kemény Ferenc a magyar vízilabda egyik legnagyobb hatású nevelőedzőjeként írta be magát a sportág történelmébe. Edzői munkáját következetesség, fegyelem és pedagógiai szemlélet jellemezte. „Fecsó bá” különösen nagy hangsúlyt fektetett az alapokra: az úszástudásra, az erőnlétre és a játék megértésére. Nem csupán mérkőzéseket akart nyerni, hanem gondolkodó vízilabdázókat nevelt, akik értették a csapatjáték logikáját.
Kemény Ferenc neve szorosan összefonódik azzal a generációs utánpótlás-munka-hagyománnyal, amely sok évtizeden át biztosította a magyar póló utánpótlását és későbbi sikereit. Edzőként soha nem a felnőtt válogatott élén dolgozott, hanem azt a kulcsfontosságú munkát végezte, hogy a fiatal tehetségeket megtalálja, formálja és felkészítse a világklasszis szerepre. Az utánpótlásban végzett munkájával generációkat formált, tanítványai közül sokan később a válogatottban is meghatározó szerepet játszottak.
„Egy utánpótlásedzőnek az a dolga, hogy jó játékosokat neveljen, nem pedig az, hogy jó csapatot csináljon - vallott egyszer ars poeticájáról. - A válogatottban viszont a színesek mellé színesek kellenek, nem szürkék. Állítom, minden edzőnek el kellene töltenie két-három évet egy gyerekcsapat kispadján. Anélkül nem lehet az igazi. Épp ezért nem veszem komolyan azokat, akik úgy bírálják az utánpótlás-nevelést, hogy sohasem foglalkoztak fiatalokkal.”
A „Dream Team” és a Siker Sorozat
Kemény Fecsó különösen ismert volt arról, hogy a magyar vízilabda „aranygenerációját” indította el - olyan nevekkel, akik később sporttörténeti sikereket hoztak a magyar férfi válogatottnak. Tanítványai között volt többek között Kásás Tamás, Fodor Rajmund, Steinmetz Barnabás, Kiss Gergely, Varga Zsolt és Molnár Tamás is.
1989 és 1997 között tizenkétszer szerepelt utánpótlás-válogatottja világbajnoki és Európa-bajnoki dobogón. 1989 és 1997 között tanítványai korosztályos világversenyeken összesen 12 alkalommal végeztek dobogós helyen, ami önmagában is ritka és egyedülálló teljesítmény a sportágban. Az általa nevelt játékosok közül sokan a felnőtt válogatott meghatározó tagjai lettek, és később nemzetközi szinten is sikereket értek el.
Miután 1985-ben szövetségi edzőként a korosztályos válogatottak mellé került, eleinte másodedzői szerepkörben számítottak rá. Majd amikor 1989-ben Faragó Tamás lemondott a kapitányságról, Szivós Istvánnal párban átvették a junior Eb-re készülő válogatottat, amely aztán egészen elképesztő menetelést bemutatva aranyéremig száguldott Isztambulban. A jugoszlávok elleni finálét 3-7-ről fordította meg az ifjú had, melyet olyan tehetségek repítettek, mint Benedek Tibor és Varga Zsolt.
Miután Szivóst a rendszerváltás a Fradi elnöki székébe repítette, Kemény úgymond abszolút főnökké vált a honi utánpótlásban, neve pedig összefonódott egy páratlan sikerszériával. 1992-ben, Sopronban ismét junior Eb-t nyert csapatával, hogy aztán 1993-tól összeálljon a keze alatt az a gárda, amelyre azóta is élete fő műveként tekintenek. Idővel csak Dream Team néven emlegették a csapatot, az 1975-76-os generációt, melynek tagjai - többek között Kásás Tamás, Molnár Tamás, Fodor Rajmund, Steinmetz Barnabás, Kiss Gergő - hamarosan a sportág állócsillagaivá váltak.
Az elnevezés arra utalt, hogy az amerikai kosarasokhoz hasonlóan nem lehetett őket legyőzni: a három év során 66 meccset vívtak, amiből 65-öt megnyertek, és csupán egy végződött döntetlennel. Azt a gárdát gyakorlatilag senki sem tudta megszorítani, a döntőiket is 4-5 góllal nyerték, 1993-ban ifi Eb-t, 1994-ben junior Eb-t, 1995-ben pedig - a magyar vízilabda történetében először - junior vb-t nyertek.
A Szakértelem és a Pedagógia Ötvözete
Kemény Ferenc fia, Kemény Dénes, szintén legendás alak a sportágban. Dénes a magyar férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya volt 1997 és 2012 között, és a csapatot világhírű sikerekhez vezette: három egymást követő olimpiai aranyérmet nyert 2000-ben, 2004-ben és 2008-ban, emellett világbajnoki és Európa-bajnoki címeket is szerzett. Fia csapataiban 19 olyan vízilabdázó nyert olimpiai aranyat, akik az idősebb korában csak „Fecsó bának” becézett edzőlegenda kezei közül kerültek ki.
Fecsó bá’ nem csak edzőként volt elismert, hanem emberi kvalitásai miatt is. Edzői hitvallása szerint nem csupán jó játékosokat akart nevelni, hanem olyan fiatalokat, akik értéket visznek a csapatba és a sportba. Ezt a hozzáállást a korosztályos csapatok sikerei és a nemzedékeken átívelő hatása is igazolja.
Fizikai és Mentális Képességek a Vízilabdában
Mit jelent a vízilabdában a tehetség? Kire mondhatjuk, hogy erre a sportágra termett? Ahogy más sportágakban, a vízilabdában is előtérbe került az atlétikus termet. Manapság jó eséllyel abból lehet klasszis pólós, aki legalább 190 centi magas, nyurga fiú lesz. Gondoljunk csak bele! Aki mondjuk tíz centivel kisebb, annak a karja is rövidebb, azaz amikor felemelik a kezüket, még nagyobb lesz a különbség.
Ez egyszerűen hangzik, de honnan tudja egy gyereknél, hogy mekkora lesz? „Talán nem meglepő, amit mondok: de megnéztük a családot, a szülőket, a nagyobb testvéreket, hogy ki milyen termetű, s abból igyekeztünk következtetést levonni. Az úszáshoz hasonlóan természetesen a vízilabdában is nagyon fontos a fajsúly, s az ebből következő vízfekvés.”
„És ami minden sportágban fontos, nem csak a vízieknél: a laza ízületek.”
Túllépve a fizikai képességeken: lelkileg milyen a jó vízilabdázó? „Ha ezt egyetlen jelzős szerkezettel kellene leírnom, azt mondanám: egészségesen vagány. Ezt ugye egy gyerek esetében nehezebb megítélni, mert ahogy nőnek, ebben a tekintetben gyakran sokat változnak.”
Ez azt jelenti, hogy egy igazi klasszis a tétmeccsen is el meri vállalni ugyanazt, mint egy edzőmérkőzésen. „Emlékszik Vári Attila csavarból lőtt góljára Sydney-ben? Egy olimpiai döntőn! No erről beszélek. De ugyanide tartozik, hogy megpróbáljuk átverni a bírókat, vagy úgy csípünk bele az ellenfélbe a víz alatt, hogy ő a víz felett vegye elégtételt érte.”
Mit tanácsol azoknak a szülőknek, akiknek a gyerekük várhatóan nem lesz elég magas, vagy nem elég vagány a gyereke, de pólózni szeretne? „Ilyet a világért nem mondanék, ugyanis egy sportág nem csak az olimpiai aranyéremről szól. Gondoljon csak bele: ma körülbelül tízezren vízilabdáznak Magyarországon, s ebből úgy huszonöt-harmincnak van esélye arra, hogy ott legyen a tokiói olimpián. A gyerekeknél az a fontos, hogy jól érezzék magukat, testileg, lelkileg fejlődjenek, s higgye el, egy másodosztályú meccsen is csodálatos élményeket lehet szerezni. Így igaz, mert megtanulnak csoportban élni és dolgozni.”
Modern Edzésmódszerek és Pszichológia
Természetesen Kemény Ferenc idejében is alkalmaztak tudományos módszereket: „mi is csináltunk sportélettani méréseket, néztük a játékosok testzsír- és izomszázalékát, s ennek megfelelően mindenki kapott egyénre szóló edzésterveket.” Emellett a statisztikák is kulcsfontosságúak voltak. „Én arra is emlékszem, hogy annak idején a csapatorvos, Pavlik doktor minden meccsen statisztikákat vezetett. Hogyne, a statisztikák nagyon hasznos segítséget adnak, akár már meccs közben is.”
A videóelemzés is korán bevezetésre került: „Igen, ez eleinte úgy nézett ki, hogy én cipeltem magammal két VHS-magnót. Megnéztem mondjuk az oroszok elleni meccs előtt az ellenfél addigi három összecsapását, s abból úgy öt-hat órás munkával összevágtam a játékosoknak is emészthető 15 perces videókat, egyet arról, hogyan játszanak emberelőnyben, egy másikat, hogyan védekeznek emberhátrányban, meg ilyesmik.”
Manapság egyre több versenyző dolgozik sportpszichológussal. „Az idehaza legelismertebb szakemberrel, Budavári Ágotával dolgoztunk. Igaz, korlátozottan vettük igénybe a szakértelmét, csak a feltárást végezte, de a kezelést nem. Ennek legfőbb oka az volt, hogy a srácok úgy gondolták, csak a «gyagyások» szorulnak pszichológusra, az olyan okos fiúk - egyébként tényleg azok - mint ők, nem. De Ágota segítségével tudtam, hogy kire kell odafigyelni, mert a magánélete válságban van, vagy a klubjában van valami olyan gondja, ami miatt elnézőbbnek kell vele lenni.”
Kemény Ferenc Bölcsességei és Hagyatéka
Megannyi kiváló játékos formálásán túl sziporkázóan szellemes mondásai és mély gondolatiságról tanúskodó nyilatkozatai alighanem örökre fennmaradnak. Ezeket klasszikusként idézgetik még mostanság is a medencék partján.
- „Gyerekek, ha egy olyan lövésből gól lesz, ami nem megy kapura, hívjatok fel, be leszek kapcsolva.”
- „Ami a legfontosabb: a kapus lábbal tapos, és kézzel véd.”
- „A világ összes nőjét nem szerezheted meg, de törekedned kell rá.” (Tanács a korosztályos újoncoknak)
- „Ha egy edző nem ismeri úgy a játékosát, hogy nyitott könyv legyen előtte, az nem edző. Ez nem azt jelenti, hogy nem kérhet tanácsot szakembertől, de az az igazi, amikor az edző elölről-hátulról, alulról-felülről ismeri a gyereket. A gyerek lehet már kétszeres olimpiai bajnok, nekem akkor is a gyerekem marad.”
A nagybetűs szakmáról és a képzésről: „Nem értek egyet a jelenlegi helyzettel, hogy két év alatt el lehet valamit végezni, mert bitang magas lehet a színvonal az edzőképzésen, amikor én adok elő, de a tízszemeszteres Testnevelési Egyetemet nem pótolhatja semmi.”
Arról, hogy mit adott a vízilabda neki és a nemzetnek: „Vízilabdázónak lenni Magyarországon mindig is rang volt. Meg egy kicsit misztikus valami. Mi vagyunk ennek a nációnak a jól fésült csibészei. Még ha ez az én számból furán hangzik is... ”
A Magyar Edzők Társasága ma is emléket állít számára: létezik Kemény „Fecsó” Ferenc Nevelőedzői Életműdíj, amelyet azon edzők munkájának elismerésére adnak át, akik hasonlóan meghatározó szerepet töltenek be a sportág utánpótlásában. Kemény Ferenc 2014-ig játszott aktív szerepet a sportágban szakmai igazgatóként, azután úgy döntött, ideje teljesen visszavonulni; az utóbbi években az oly sokat látott dobogókői házban élte a csendes mindennapokat, túl a 90. születésnapján.
Kásás Tamás a következőket mondta róla: „Ami először eszembe jut Fecsó bácsiról, hogy mennyire szeret minket. Ez elég szentimentálisan hangzik, de különleges kapcsolat van közöttünk ifikorunktól kezdve, amikor ő volt a szövetségi kapitány, és a vezetésével mindent megnyertünk. Mindig tudta, hogyan kell hozzánk szólni, amikor szigorú volt, akkor sem tudta palástolni, szeret minket. Azt a mondását például, hogy félig berúgni kidobott pénz, azóta is használom - ami egyébként elsősorban arra vonatkozott, hogy csináljunk bármit, azt csináljuk maximálisan.”
Kemény Dénes záró gondolatai édesapjáról: „Sok mindenben más voltam, jobban tudtam az érzelmeimet fékezni bizonyos pillanatokban, ő több emóciót hagyott a döntéseiben, de ettől még nagyon sikeres volt. Bár játékosként túlléptem az ő eredményein, mindketten sokkal többet értünk el edzőként. Azt kívánom mindenkinek, hogy ha eredményes és kiemelkedő játékos volt, tartsa a szintet, ha meg nem, abban az arányban tegyen hozzá a magyar és a nemzetközi vízilabdához, ahogyan Fecsó tudott hozzátenni később. Amíg az emberben van energia, fantázia és alázat, addig szolgálja azt, ami a szerelme. Egy pólósnak nem lehet más szenvedélye, mint a póló."
tags: #kemeny #fele #vizilaba #valogatott
