A Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Program és a Budapesti Atlétikai Stadion
A kormány 11 sportberuházásból álló létesítményfejlesztési tervet fogadott el, amelynek alapjául a Magyar Közlönyben közzétett Kemény Ferenc Program szolgál. A program célja a hazai verseny- és szabadidősport sportszolgáltatások fejlesztése, az olimpiai felkészülés feltételeinek biztosítása, valamint egyes sportágak elterjedésének és hozzáférhetőségének javítása.
A sportlétesítmény-fejlesztési programról Fürjes Balázs, a magyar olimpiai pályázat vezetője elmondta, az olimpiától függetlenül valósul meg. A kormányhatározatból az is kiderül, hogy a 11 fejlesztési elem az olimpiai pályázathoz kapcsolódó városrendezés és közlekedésfejlesztés korábbi kormányhatározatával összhangban valósul meg.
A program elemei és a fejlesztések célja
A Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Program keretében olyan hiánypótló létesítmények valósulnak meg, mint a budapesti fedett pályás atlétikai multifunkciós csarnok, az új Budapesti Teniszközpont, a Budapesti Velodrom, valamint a Népliget sportcélú fejlesztése. A programhoz szükséges ingatlanok körének meghatározását a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. (KKBK) feladataként jelöli meg a határozat, amely 744,8 millió forintos forrást biztosít az előkészítéshez.
Mivel Magyarország nem rendelkezik jelentős fedett vagy szabadtéri atlétikai verseny rendezésére alkalmas arénával, a program javaslatot tesz egy hiánypótló fővárosi atlétikai központ létrehozására. A projekt indoklása szerint egy önmagában álló atlétikai stadion kevéssé volna alkalmas a program megfogalmazott céljainak elérésére, ezért a döntéshozók a kapcsolódó fejlesztéseket is megvalósítják a közvetlen környezetében.
A Budapesti Atlétikai Stadion megvalósítása
A Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Program keretében Budapest IX. kerületében, a Kvassay-zsiliptől északra megépült a Budapesti Atlétikai Stadion. A beruházás részeként a tervezett stadion környezete is megújult, továbbá a terület rendezésére is sor került. A stadion mellett a HÉV és a Kvassay út alatt új aluljáró épült, illetve a jelenleg meglévő aluljáró áthelyezésre került.
A stadionhoz kapcsolódóan a Csepel-sziget északi oldalán edzőpályákat alakítanak ki, mely a Soroksári-Duna felett átívelő új gyalogoshídon keresztül közelíthető meg. Az építészeti pályázati folyamat során a kiíró legfontosabb elvárása volt, hogy a feszes program alapján megépíthető legyen a kompakt és hatékony alapállapot, amely ideiglenes szerkezettel világversenyek befogadására alkalmas nagystadionná legyen átalakítható.
| Létesítmény típusa | Helyszín |
|---|---|
| Budapesti Atlétikai Stadion | Budapest IX./XXI. |
| Fedett pályás atlétikai csarnok | Budapest XXI. |
| Budapesti Teniszközpont | Budapest XXI. |
| Budapesti Velodrom | Budapest III. |
Építészeti koncepciók és bírálati szempontok
A Bíráló Bizottság valamennyi érvényes pályamunkában talált olyan megoldásokat és erényeket, amelyek miatt a megvételére javaslatot tett. Építészet és tömegformálás tekintetében a kiíró határozott elvárása volt, hogy az alapelrendezés építészeti megjelenése magas esztétikai és műszaki minőséget mutasson. Tekintettel arra, hogy egy világverseny után a kibővített stadion ismét az alapállapotban kerül hasznosításra, a visszaépítés gazdaságossága és költséghatékonysága kiemelt szempontot jelentett a bírálat során.
- Racionális megközelítés: A bővítés a kiírás szó szerinti megvalósítása, ahol az alapépületre szerelt acél lelátórendszer kerül.
- Formai szimbolika: Egyes tervek az ipari építészettörténetből vett szimbólumokat, például hűtőtornyok formavilágát emelik be a stadion megjelenésébe.
- Zöldfelületi integráció: A legkreatívabb pályázatok a stadiont egy élő, aktívan használható városi zöldfelületként képzelték el, amely zöldfolyosóvá alakítja a Duna ezen szakaszát.
tags: #kemeny #ferenc #atletikai #stadion
