Kemény Ferenc, az olimpiai mozgalom magyar úttörője
Az első újkori olimpia színhelyén, az athéni stadionban, márványtömb őrzi egy a magyar sporttörténetben meghatározó szerepet vitt férfi nevét. Kemény Ferenc (született Kohn Ferenc, Nagybecskerek, 1860. július 17. - Budapest, 1944) széles látókörű pedagógus, sportdiplomata volt, aki a XIX. századi magyar polgári békemozgalom legnagyobb alakjaként vált ismertté. Magyarországi és németországi középiskolai tanévei után a Budapesti Tudományegyetemen folytatta tanulmányait, ahol matematika-fizika, valamint német-francia szakos tanári diplomát szerzett.
Kapcsolat a nemzetközi olimpiai mozgalommal
Kemény Ferenc az 1880-as években, párizsi évei alatt került kapcsolatba, majd szoros barátságba Pierre de Coubertin báróval. Nézeteik megegyeztek az olimpiai gondolat felelevenítésének szükségességéről és a nevelés eszközeként való felhasználásáról. Amikor 1894-ben a Sorbonne egyetem dísztermében egy sportfórum keretében Coubertin lelkesítő előadásának nyomán megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), Kemény Ferenc alapító tag volt.
Nem volt annyira kézenfekvő, hogy Athén ad otthont az első újkori olimpiának, hiszen a város jelentős financiális gondokkal küszködött. Kemény Ferenc felajánlotta a bizottságnak, hogy Budapest szívesen vállalja a rendezést. A nemzetközi alapok letételét követően Kemény Ferenc hozzálátott a magyar olimpiai mozgalom megszervezéséhez.
A Magyar Olimpiai Bizottság alapítása
Munkájának eredőjeként 1895. december 19-én Budapesten megtarthatta alakuló ülését a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB). Az alapítók sorában találjuk többek között a Nemzeti Torna Egyletet, a Magyar Atlétikai Klubot, a Budapesti (budai) Torna Egyletet, az Magyar Testgyakorlók Körét (MTK), a Nemzeti Hajós Egyletet és a Neptun Evezős Egyletet. Az 1896. évi athéni olimpián 13 tagú magyar küldöttség vett részt, a delegációt Kemény Ferenc vezette.
A MOB alapító tagjai és a sportklubok
- Nemzeti Torna Egylet
- Magyar Atlétikai Klub (MAK)
- Budapesti Torna Egylet
- Magyar Testgyakorlók Köre (MTK)
- Nemzeti Hajós Egylet
- Neptun Evezős Egylet
Tudományos munkásság és békeeszmények
Elméleti munkássága homlokterében mindvégig megmaradt a testnevelés és az olimpiai mozgalom békeeszményének kérdése. 1903-tól tagja volt a Magyar Pedagógiai Társaságnak. Tudományos munkásságának értékét mutatja az 1906-ban papírra vetett A béke-probléma megoldásának egyik módja: a Világakadémia című műve. 1920-as nyugdíjba vonulását követően megszerkesztette a Pedagógiai Lexikon két kötetét is.
Az 1906. évi jubileumi athéni verseny körül keletkezett viták okán, 1907-ben Kemény Ferenc kilépett a nemzetközi vezetőségből és a magyarországi titkárságáról is lemondott. Élete tragikus véget ért: a nyilas hatalomátvételt követően korai kikeresztelkedése ellenére is gettóba kellett vonulniuk. Az ekkor 84 éves tudós, egykori sportdiplomata feleségével együtt 1944-ben hunyt el.
Öröksége a modern korban
Kemény Ferenc életét és munkásságát egészen az 1970-es évekig feledés homálya borította, majd a Testnevelési Főiskola szoborparkjában felállították emlékművét. Napjainkban Egerben iskola, szobor és emléktábla őrzi emlékét. 1995-ben, a Magyar Olimpiai Bizottság megalapításának centenáriumát a Magyar Posta három bélyegből álló sorozattal köszöntötte, amelynek nyitóértékét Kemény Ferenc arcképe díszíti „a MOB alapítója” megnevezéssel.
