Az MTK alapítása és sporttörténeti jelentősége
Az MTK (Magyar Testgyakorlók Köre) története a 19. század végének magyar sportmozgalmába ágyazódik. Kezdetben a hazai sportéletet a porosz mintára szerveződött Nemzeti Torna Egylet (NTE) határozta meg, ám 1888 őszén néhány „rebellis” tag forradalmi lépésre szánta el magát: angol mintára atlétikai versenyt szerveztek. A viadalt 1888. szeptember 10-én a Freudiger Villa udvarán tartották meg, ahol többek között Donáth Sándor, Kohn Arnold és Horner Ármin is részt vett.
Bockelsberg Ernő, az NTE művezetője a versenyt követően élesen bírálta a fiatalokat, és megtiltotta számukra a hasonló rendezvényeket az egyesület színeiben. A letolás azonban váratlan eredményt szült: az ifjak új egyesület megalapítását tervezték. 1888. november 16-án délután 4 órakor Donáth Sándor, Klauber Izidor, Sachs Lipót, Kohn Arnold, Müller Dávid, Totis Lajos, Horner Ármin, Leitner Ármin, Szekrényessy Kálmán, Kükemezey Árpád, László Lajos és az elnöklő id. Weisz Dezső megalakította az új egyesületet.
Az első évek sikerei és az MTK felemelkedése
Az MTK vagy ahogy akkor írták az M.T.K. tagsága gyorsan gyarapodott, és már az első években kiderült, hogy a klub nagy jövő előtt áll. Az első nagy jelentőségű esemény a klub elnökének megválasztása volt: Nagybudafalvy Vermes Lajos, a korszak egyik legismertebb sportmecénása örömmel tett eleget a felkérésnek. Alig pár hónappal az alakulás után már hat sportágban jeleskedtek versenyzőink: atléták, úszók, tornászok, kerékpárosok, birkózók és súlyemelők is voltak az egyesületben.
Az 1890-es esztendő eredményei az első év sikereit is nagyságrendekkel haladták meg. Ekkor született meg az MTK történetének első Európa-csúcsa úszásban, illetve az első hivatalos magyar rekord kerékpározásban. Az 1892-es év új elnököt hozott Porzsolt Gyula személyében, aki megteremtette az MTK azóta is tartó liberális szellemiségét. Az ő vezetése alatt rendezték meg az első nyilvános úszóversenyt Magyarországon.
Sportolói sikerek és rekordok
A 19. század végén és a 20. század elején az MTK sportolói sorra döntötték meg az országos csúcsokat. Malcsiner Gyula 1894-ben érte el az első hitelesített országos csúcsot két angol mérföldes síkfutásban, majd ugyanabban az évben megszületett az első hivatalos MTK világcsúcs is 1000 méteres síkfutásban. Az alábbi táblázat az egyesület első bajnoki címeinek mérföldköveit foglalja össze:
| Évszám | Esemény / Eredmény |
|---|---|
| 1892. július 24. | Müller Dávid palicsi győzelme (nem hivatalos bajnoki cím) |
| 1894. szeptember 10. | Deutsch Gyula úszóbajnoki címe |
| 1894. szeptember 24. | Rottenbiller János kerékpáros bajnoki címe |
Orth György, a klub legendás alakja
Orth György az MTK és a magyar labdarúgás egyik legnagyobb ikonja volt. 1901-ben született, és már 16 évesen bekerült a válogatottba. Az MTK színeiben 1918 és 1925 között nyolc bajnoki aranyat nyert, és háromszor volt gólkirály. Kortársai szerint Orth nemcsak kiváló labdarúgó, de nagy tudású, művelt ember is volt, akinek jellegzetes testtartása - keresztbe font karok - mindenki számára ismerőssé vált.
1925-ben elszenvedett súlyos térdsérülése kettétörte játékoskarrierjét, de edzőként később a világ számos pontján - Chilétől Portugáliáig - dolgozott. Portóban hunyt el 1962-ben. Emlékét az MTK-stadionban felállított mellszobra is őrzi, amelyet 1978-ban lepleztek le. A szobor sorsa hűen tükrözi a klub iránti tiszteletet, hiszen többszöri áthelyezés után is kiemelt helyet kapott a létesítményben.
Emlékezet és hagyományápolás
Az MTK mint nagy múltú egyesület abban a szerencsés helyzetben van, hogy saját tradíciójából vehet arculati elemeket, és ápolhatja a közösség összetartó erejét. Orth György neve és munkássága ma is etalon a sportbarátok körében. Az 1968-as 80 éves jubileum kapcsán az egyesület vezetősége kiemelte: „Orth György szobrának felállításával nem csak minden idők legnagyobb játékosának kívánunk emléket állítani, hanem személyén keresztül egyesületünk és a magyar labdarúgás valamennyi nagy egyéniségének is.”
