Az MLSZ intézkedései a magyar labdarúgás megújulásáért
A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) folyamatosan hoz stratégiai döntéseket és vezet be új intézkedéseket, melyek célja a hazai labdarúgás minőségének emelése, a fiatal tehetségek kibontakoztatása és az infrastruktúra fejlesztése. Ezek a lépések érintik a profi bajnokságokat, a kupasorozatot, az utánpótlás-nevelést, sőt, még a sporttudományos felkészítést is.
A hazai játékosok szerepeltetésének ösztönzése és az akadémiai rendszer
A magyar labdarúgás egyik kiemelt célja, hogy minél több hazai játékos jusson szóhoz az élvonalban. Péntek délelőtt a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) közgyűlése 53 igen, két tartózkodás és egy nem mellett szavazattal elfogadta azt a stratégiát, amely arra ösztönzi az NB I csapatait, hogy minden mérkőzésen öt magyar játékos - közülük egy U21-es - legyen a pályán. Az ötlet évek óta napirenden volt, mégis csak most sikerült átnyomni a közgyűlésen. Érdekes egybeesés, hogy március végén Orbán Viktor miniszterelnök már elhintette ezt a javaslatot egy podcastban, néhány nappal később pedig már az a hír terjedt a sajtóban, hogy ez a pont az MLSZ ötéves tervének egyik sarokköve lesz.
Csányi Sándor, az MLSZ elnöke az MTI-nek nyilatkozva többek között azt mondta, „nem elfogadható, hogy az elmúlt tizenöt évben rengeteg pénzt használtunk fel, és van olyan csapat, amelyben alig van magyar játékos”. Hozzátette, „látható, hogy a Fradinál volt a legtöbb külföldi az elmúlt szezonban, de a helyzet javult, már ők is törekszenek arra, hogy fiatalokat építsenek be. Bízom benne, hogy ha nem is a következő, de a 2026/2027-es szezonban lesz annyi fiatal magyar tehetséges játékos a Fradinál, hogy tudja teljesíteni ezt.”
Azok a csapatok, amelyek nem tesznek ennek eleget a következő idénytől kezdve, nagyságrendileg 500 millió forinttól esnek el. A májusi közgyűlésen elfogadott 4+1-es ajánlás (vagy ahogy az MLSZ hivatalosan hivatkozik rá, a „hazai szabály”) lényege, hogy minden élvonalbeli klubnak, minden egyes mérkőzésen legalább öt magyart (köztük legalább egy 2005. január 1-jén vagy utána született magyar állampolgár) a pályán kell szerepeltetnie. A részteljesítéshez átlagban mérkőzésenként legalább 45 percet kell játszania egy fiatalnak (2005. január 1-jén vagy utána született magyar állampolgár) és átlagosan legalább 450 percet kell kapniuk a hazai (magyar állampolgársággal rendelkező) játékosoknak.
Az első fordulón már túl is vagyunk, így már azt is látjuk, hogy a tizenkettőből három csapat máris lemondott a maximális 500 milliós prémiumról. Az Újpest már korábban bejelentette, hogy ebben a szezonban nem foglalkozik a 4+1-es ajánlással, így nem meglepő, hogy a DVTK ellen csak négy magyar játékos lépett pályára (összesen 280 percet hoztak össze).
Ezek a szabályok szorosan összefüggnek a labdarúgó akadémiák működésével. Magyarországon jelenleg kilenc államilag elismert labdarúgó-akadémia van. Közülük hétnek (DVSC, DVTK, ETO, FTC, Kisvárda, MTK PAFC) az élvonalban, kettőnek (Budapest Honvéd, Vasas) pedig a másodosztályban szerepel az első csapata. Korábban egyébként volt egy tizedik is, ám a sportállamtitkár szerdán elmondta, hogy a szombathelyi Illés Akadémia a jogszabályi előírásokban foglalt szakmai feltételeknek nem felelt meg, így 2025. július 1-jétől elveszíti kiemelt státuszát. Ezeknek a többnyire állami támogatásokból fenntartott kiemelt akadémiáknak a működését az NSMI felügyeli, a kifizetések egy részét pedig a produktivitási feltételek teljesítéséhez köti.
Az akadémiák állami támogatása két részre, egy üzemeltetési és egy sportszakmai egységre bontható. Előbbit a rendszer 2023-as indulásától kezdve minden szezon elején megkapják az akadémiák, ebben pedig most sem történt változás. Utóbbi esetében az indulás évében előzetesen a támogatási összeg 70 százalékát kapták meg, a produktivitási rendszer teljesítésének függvényében pedig további 30-at.
A sportállamtitkár elmondása szerint a kiemelt akadémiai címnek egyetlen „belépő” és egyben kötelező alapfeltétele van jelenleg: eszerint az élvonalbeli kluboknak minden bajnoki mérkőzésen öt magyar labdarúgót végig a pályán kell tudniuk. „Ez egy olyan szabályzó, amit egyáltalán nem kell mindenkinek betartania, viszont egy ilyen szintű támogatás óriási segítség a kluboknak. Ennek ellenére bárki mondhatja azt, hogy én nem szeretnék ezekkel a támogatásokkal élni, de akkor magának kell megoldania gazdaságilag. Ebből viszont az következik, hogy az akadémia és az első csapat fenntartását játékosértékesítésből és folyamatos európai kupaszereplésből lehet elérni.”
A produktivitási rendszer lényege, hogy az MLSZ-ajánlása mellett a kiemelt akadémiával rendelkező kluboknak egy előzetesen az NSMI-vel egyeztetett fiatalpercet is el kell érniük minden szezonban. Ezt (a mostani idényre nézve) kisebb részben a 2004-es születésű játékosokkal, nagyobb részben pedig 2005-ös vagy azutáni születésű játékosokkal kell elérni. Játékperceket azonban nemcsak a bajnokságban, hanem a nemzetközi kupában és a Magyar Kupában (a legjobb nyolcban rendezett meccsektől kezdve) is lehet gyűjteni. Az NSMI-nek viszont nincs olyan megkötése, hogy egyszerre hány fiatalnak kell a pályán lennie, azaz dönthetnek úgy az edzők, hogy az egyik meccsen nulla, míg egy másikon mondjuk három fiatalt is pályára küldenek - éppen ezért a 3+2-es ajánlás nem pontosan írja le az ösztönzőt. Schmidt Ádám szerint éppen amiatt, hogy ez egy már két éve bevezetett, mindenki által ismert és folyamatosan egyeztetett rendszer, annak részletei senkit sem érhettek meglepetésként.
Változások a klubok keretében és a versenykiírásokban
A hazai labdarúgás strukturális átalakításának részeként az MLSZ elnöksége 2020. januárban maximálta az élvonalbeli keretek méretét. A 2020-2021-es idénytől 25 főben határozza meg a játékoskeretek méretét az MLSZ elnöksége az OTP Bank Ligában annak érdekében, hogy csökkenjen a csapatoknál alkalmazásban lévő, de keveset szerepeltetett labdarúgók száma. A 25-ös keret kizárólag U19-es vagy fiatalabb korú játékosokkal növelhető. A 12 élvonalbeli klub augusztus 1-én kezdi meg a 2020-2021-es őszi idényét.
A másodosztályú pontvadászat rendje lényegében változatlan marad: a húsz csapatos NB II továbbra is a fiatal tehetséges hazai labdarúgóknak adhat kibontakozási lehetőséget. Az elnökség elfogadta a női és a futsal versenykiírásokat is.
Új kuparendszer a férfi Magyar Kupában
Igazi klasszikus kuparendszerré alakul a férfi Magyar Kupa 2020-ban rajtoló idénye, hiszen minden körben mindössze egy mérkőzésen dől el a továbbjutás, minden esetben az alacsonyabb osztályú csapat a pályaválasztó. Újrajátszás továbbra sincs: döntetlen esetén hosszabbítás és büntetőpárbaj zárhatja le a továbbjutás kérdését. A professzionális csapatok a 6. fordulóban, a legjobb 128 között csatlakoznak a mezőnyhöz, és kiemeltként egymással nem találkozhatnak. Az első forduló időpontja egyébként július 29., szerda, míg az OTP Bank Liga és Merkantil Bank Liga csapatai egy hétvégén, szeptember 19-én csatlakoznak, ami azt jelenti, hogy az ország 32 pontján (jellemzően kis településeken) élőben láthatják a szurkolók a legjobb magyar csapatokat. A döntőt a Puskás Arénában rendezik, 2021. május 8-án.
Infrastrukturális fejlesztések: a Kedvezményes Pályaépítési Program
A labdarúgás alapjainak megerősítése érdekében az MLSZ jelentős infrastrukturális fejlesztéseket hajtott végre. A Kedvezményes Pályaépítési Program keretében az MLSZ 2012-2019 között 123 kispályát épített országszerte, elsősorban hátrányos helyzetű településeken, melyek önkormányzatainak csupán a költségek tíz százalékát kellett biztosítania. A tavalyi pályázati felhívást követően - a korábbi hat pályázati ütemhez hasonlóan - ebben a kedvezményes formában létesül 20 településen egy-egy, az örömfocit szolgáló létesítmény. Ehhez kapcsolódó elnökségi döntés, hogy a Nógrád megyei Diósjenőn és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gyulaházán is 20x40 méteres pálya létesül, az MLSZ és a Belügyminisztérium együttműködésében, a felzárkóztatást és a bűnmegelőzést szolgálva.
Klublicenc és adminisztratív frissítések
A sportág professzionalizmusának fenntartásához elengedhetetlen a szigorú licenceljárás. Ülésezett az MLSZ Elsőfokú Licencadó Bizottsága. A mlsz.hu-n megtalálható közleményből kiderül, hogy a mostani NB I-es mezőnyből csak a Mezőkövesd nem kapott licencet (sem NB I-est, sem NB II-est). Az NB II-ben a feljutásért harcoló csapatok (Nyíregyháza, Vasas, ETO FC Győr és Szeged) egyaránt megkapták az NB I-es indulási jogot. Köztudott, hogy a másodosztályban az első és a második helyezett indulhat az új idényben a legmagasabb osztályban.
„Azon kluboknak, akiknek a licenckérelme az április 23-i ülésen nem került jóváhagyásra, van még lehetőségük arra, hogy licencet kapjanak, ugyanis a klublicenc-alapeljárásban meghatározottaknak megfelelően április 25-től május 3-ig pótolhatják a hiányzó dokumentumokat, és bizonyíthatják a Klublicenc Szabályzatnak való megfelelésüket. Az Elsőfokú Licencadó Bizottság következő ülésére 2024. május 10-én kerül sor, és azon klubok licenckérelmeiről születik döntés, amelyek az első ülésen még nem kapták meg az igényelt licencet. Az ülés végeztével az elsőfokú eljárás lezárul, a kluboknak nem lesz lehetőségük hiánypótlás keretében további dokumentumokat benyújtaniuk.”
Adatkezelés és ügyviteli rendszer
Az MLSZ folyamatosan fejleszti adminisztratív rendszereit is. Az adatfeldolgozók személyében változás történt, a Jet-Sol Kft. helyett az MLSZ ügyviteli rendszerét a továbbiakban az SMP Solutions Zrt. kezeli. Jelen tájékoztató az adott adatkezeléssel kapcsolatos fő információkat (adatkezelés jogalapja, célja, kezelt adatok köre, időtartama és az Önt megillető jogok) tartalmazza, amelyet kiegészít az Adatkezeléssel kapcsolatos általános információk nevű dokumentum, amely kifejti az Ön jogait, azt, hogy hogyan tudja gyakorolni, az adatbiztonsággal kapcsolatos kötelezettségeket és a tájékoztató módosításának szabályait. A versenyengedély kiadására vonatkozó folyamatot az Stv. szabályozza. A versenyengedélyek egységes tartalmát és formáját a Magyar Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: MOB) - az amatőr és a hivatásos sportolói versenyengedély kiadásának feltételeiről szóló miniszteri rendeletben foglaltakra figyelemmel - határozza meg. Ha a sportszövetség szabályzata másként nem rendelkezik, egy sportágban egy versenyzőnek csak egy versenyengedélye lehet. Az adatkezelés jogalapja a Rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti jogi kötelezettségnek való megfelelés teljesítése.
Modern sporttudomány a válogatottak felkészítésében
A magyar válogatottak felkészülésében egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a modern sporttudományos módszerek. A modern sporttudományos gyakorlat és a napi fáradtság, valamint terhelhetőség monitorozásban rendszeresen alkalmazott módszer a kreatin-kináz (CK) koncentráció mérése. A férfi felnőtt és utánpótlás válogatott csapataink CK méréseit 2016 óta végezzük, mely idő óta rengeteg tapasztalatra tettünk szert és számos kutatás végeztünk, valamint publikáltunk a CK tekintetében.
A kreatin-kináz egy az izomműködés metabolikus folyamataiban résztvevő enzim, melynek vérben mért koncentrációja az izomsérülések - akár direkt izomtrauma, szakadás vagy explozív munkából történő mikrosérülés - esetén megemelkedik. Ezáltal az enzim szintje segít megállapítani az edzés vagy mérkőzés okozta izomterhelést és a következményes fáradtságot, illetve szerepe van a játékos következő napi terhelhetőségének a megállapításában is. A hazai sporttudományos közeg is egyre gyakrabban alkalmazza a módszert, amelyet korábban jellemzően a Roche által gyártott Reflotron Plus típusú készülékkel végeztünk. Mivel a gyártó megszüntette a méréshez szükséges tesztcsíkok gyártását, át kellett térnünk a SimplexTas nevű eszköz használatára.
A magyar labdarúgás történelmi pillanatai
A folyamatos fejlesztések mellett fontos emlékezni a magyar labdarúgás gazdag múltjára és sikereire. Soha rosszabb világbajnoki szereplést annál, ha gólrekordot érsz el, ha csak a címvédőtől szenvedsz vereséget, és ha döntetlenre zársz az aktuális Európa-bajnoki ezüstérmessel. Márpedig a magyar válogatott az 1982-es spanyolországi világbajnokságon ezt az eredménysort produkálta. Törőcsik András május 1-jén ünnepli 62. születésnapját. 1976-ban debütált a magyar válogatottban, az osztrák-magyar összecsapáson, amely Nyilasi Tibor kommentálásával teljes egészében megtekinthető az MLSZ TV Archív csatornáján.
Az 1986-os világbajnokságot megelőző időszakban a magyar válogatott végigverte fél Európát. A vb-selejtezőket öt győzelemmel és egy vereséggel zártuk, majd 1986 tavaszán a Népstadionban Détári Lajos, Kovács Kálmán és Esterházy Márton góljával 3-0-ra leléptük Brazíliát. Napra pontosan 26 évvel ezelőtt, 1991. március 27-én a magyar válogatott 4-2-re verte Spanyolországot Santanderben.
