A Puskás Ferenc Stadion története és építése
Magyarországon egy nagy befogadóképességű stadion gondolata már a 19. század végén felvetődött. A megvalósítást azonban az első világháború meghiúsította. Az építész Hajós Alfréd 1924-ben ezüstérmet nyert a párizsi szellemi olimpián a stadion terveivel, de elképzelései papíron maradtak évtizedekig, bár 1921-ben törvény is született a nemzeti stadion felépítéséről. Végül a két világháború és a helyszínválasztás nehézségei miatt, csupán a második világháborút követően, 1948-ban a kommunista hatalom foglalta határozatba egy új stadion építésének tervét.
A Népstadion születése és dicsőséges évei
Az Országgyűlés 1945-ben megszavazta a stadion költségeit, majd elkészültek az első vázlattervek, amelyek a létesítményt a XIV. kerületi Régi Lóversenytér területére álmodták meg. A munkálatok innentől kezdve felgyorsultak, azzal a határozott céllal, hogy Budapest és az új Népstadion legyen az 1960-as ötkarikás játékok leendő otthona. Az építész Dávid Károly, a statikus Gilyén Jenő volt. Az első kapavágást 1948. június 12-én tették meg, a munkálatok öt évig folytak részben a sportolók és a lakosság társadalmi munkájának igénybe vételével.
A határidő többszöri módosítása után végül 1953. augusztus 20-án adták át ünnepélyes keretek között az új monstrumot, amely 78 000 fő befogadására volt alkalmas, bár a tervek szerint százezerre bővítették volna a befogadóképességet. Sebes Gusztáv, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, az átadó kapcsán így írt A magyar labdarúgás című könyvében: „A magyar sport évtizedes álma valóra vált. Felejthetetlen ünnepséggel megnyílt a Népstadion.”
A Népstadion a közel hat és fél évtizedes működése alatt számos labdarúgó-mérkőzésnek, sporteseménynek és rendezvénynek adott otthont. Ilyen volt a világhírű 1953-as londoni 6-3-as győzelem „visszavágója” is, amelyre itt került sor 1954. május 23-án. Ekkor a legendás Aranycsapat tagjai 7-1-re győzték le az angolokat.
A válogatott mérkőzések között nagy hagyományokkal rendelkező magyar-osztrák párharc 100. találkozójára 1955. október 16-án szintén a Népstadionban került sor 104 000 néző előtt. Sebes Gusztáv szövetségi kapitány a következő kezdőcsapatot küldte a pályára, melyben hat „klasszikus” Aranycsapat-tag is játszott még: Fazekas - Buzánszky, Kárpáti, Lantos - Bozsik, Szojka, Kertész - Kocsis, Tichy, Puskás, Czibor. A legendás Schlosser Imre végezte el a kezdőrúgást, és a magyar csapat 6-1-es győzelmet aratott.
A stadion kulturális rendezvényeknek is otthont adott. Fellépett többek között Louis Armstrong, a Queen, a Rolling Stones és a U2. 1991-ben itt találkozott a magyar fiatalokkal II. János Pál pápa is.
A Névadó és az állapotromlás
A létesítmény 2002. április 2. óta viseli Puskás Ferenc, az Aranycsapat csatárának nevét. Hosszú ideje rossz állapotban volt, az éghajlatunkra jellemző időjárási viszonyok eredményeként a szerkezet mára már oly mértékig leromlott, hogy több mint egy évtizede le kellett zárni a felső lelátó nézőtéri szektorait. A 2016-os lebontás évében biztonsági okokból már csak 28 300 férőhely állt rendelkezésre.
Az új Puskás Aréna koncepciója és tervezése
A létesítmény újjáépítéséről 2011 novemberében döntött a kormány, de a koncepció többször is változott. Eleinte a régi mellé épülő, 45 ezres, de 60 ezresre bővíthető aréna volt a terv, később pedig „stadion a stadionban” koncepcióval a Puskás Ferenc Stadionon belül tervezték felépíteni az akkor már 68 ezresre tervezett létesítményt.
Végül 2015 márciusában Fürjes Balázs, budapesti beruházásokért felelős kormánybiztosként átvette a projektet. Vezetésével egyszerűsítették és ésszerűsítették a terveket, mivel méretében, tömegében, műszaki megoldásaiban és funkcióiban egyaránt nehezen megvalósítható volt az eredeti elképzelés. Emellett kockázatosnak tűnt a költségkeret és az átadási határidő betartása is. Az építész Skardelli György volt, akihez az volt a kérés, hogy egy XXI. századi ultramodern aréna épüljön, tiszteletben tartva a múltat.
Az örökség megőrzése
A koncepció az értékek - mind a jellegzetes elemek, mind a tér-tömegkapcsolat - továbbörökítése volt. Ennek értelmében a 60 éves épület építészettörténeti és városképi szempontból értékes karakterelemeinek - a lépcső pilonok és a toronyépület - megtartása, megújítása mellett, azok szerves beépítésével egy XXI. századi nemzetközi színvonalú sportlétesítmény jött létre.
- A lépcsőpilonok: A hatalmas pilonok visszaépítése alapvető fontosságú eleme az új stadionnak. Az egykori és az új kompozíció meghatározó elemei, eredeti funkciójuk megtartásával, az eredeti tervek felhasználásával újjáépültek. Felületük látszó beton, hatalmas, homokszórással felhordott számokkal.
- A Toronyépület: Ezt nem bontották le. A Toronyépület ráépítéssel kiegészített tömege múzeumi funkciót kap, amely egyúttal a stadiontúrák kiindulási és befejezési pontja lesz a jövőben. A múzeum a magyar labdarúgás, az Aranycsapat történetét és Puskás Ferenc pályafutását mutatja be eredeti relikviák, dokumentumok, tablók és mozgóképes anyagok révén.
Az új Puskás Aréna építése és technikai megoldásai
Az egykori Népstadion területén 2016 februárjában kezdődtek meg a bontási munkálatok. A Puskás Ferenc Stadion nyár végére tűnt el helyéről, így megkezdődhetett az új építése. Az új aréna építése 2017 márciusában indult el, és 2019 novemberére készült el.
„Gyönyörű a Puskás Aréna, ez kellett Magyarországnak!”
Az építkezés három éve alatt mintegy 15 000 ember dolgozott a kivitelezésen. A minél gördülékenyebb kivitelezés érdekében két betongyárat is létesítettek az épülő stadion területén, amelyek maximális kapacitása napi 1200 köbmétert tett ki, elkerülve ezzel a forgalmi dugók okozta csúszásokat. Az alapozásnál 1580 darab, összesen 26 kilométernyi cölöpöt építettek be.
A szerkezetépítés során naponta mintegy 1500 ember dolgozott a helyszínen, illetve 16 darab toronydaru és 5 darab mobil daru munkáját kellett összehangolni. Összesen 19 000 tonna vasbetont, 150 000 tonna betont és 12 000 tonna acélszerkezetet használtak fel.
A tetőszerkezet kihívása
A legnagyobb építészeti kihívást az acél tetőszerkezet megépítése jelentette. Ehhez egy speciális lánctalpas darut vettek igénybe, mely Peruból Antwerpenen keresztül 25 nap alatt érkezett meg Budapestre. Az összeszerelése önmagában két hétig zajlott. Ez a daru emelte be a helyére a tetőszerkezet 125, illetve 85 tonnás acél tartószerkezeti elemeit. A tetőszerkezet több mint 10 000 tonna tömegű. 2018 júniusában a tetőszerkezet is felkerült a stadionra.
Schiffert Péter, a kivitelezésért felelős ZÁÉV Zrt. építésvezetője kiemelte, hogy a projekt rendkívül összetett volt, de az építkezésben résztvevők professzionális hozzáállása miatt sikerült a határidőt tartani.
A vízelvezetés fontossága
A csapadékvízelvezetési rendszer kiválasztásakor a BG-Graspointnerre esett a választás. Fontos kritérium volt a vandalizmus elleni védelem és az öntöttvas rácsok KTL bevonata. A KTL bevonat megbízható korrózióvédelmet és színállóságot garantál, a vandalizmus elleni védelem pedig megóvja a rácsokat a szándékos rongálástól, és könnyű karbantartást biztosít. A cég által nyújtott műszaki támogatás fontos szerepet játszott a beruházó meggyőzésében.
Az új Puskás Aréna: méret és modern funkciók
Az új stadion az 1953-ban épült stadion helyére épült, amely eredetileg közel 78 000 néző számára kínált ülőhelyet. Az aréna a régihez hasonlóan ovális alaprajzú, de lényegesen modernebb és nagyobb. Az átadó 2019. november 15-én volt, és a stadion első nyilvános fénypróbáját 2019. november 12-én tartották, mely lenyűgöző látványt nyújtott. Amikor kivilágítva a Puskás, fölötte az ég is magyar trikolórba borul.
Műszaki adatok
Az alábbi táblázatban az új Puskás Aréna legfontosabb műszaki paramétereit foglaljuk össze:
| Paraméter | Érték |
|---|---|
| Alapterület | 60 703 m² |
| Legmagasabb pont | 50,7 m (a talajszint felett) |
| Legszélesebb rész | 261,3 m |
| Leghosszabb rész | 316,5 m |
| Teljes terület | 208 010 m² |
| Ülőhelyek száma | 67 155 |
| Lelátó területe | 36 374 m² |
| Tető alapterülete | 57 142 m² |
| Kábelek hossza | 1700 km |
A nézőtér és a pálya
- A háromszintes lelátó 67 155 ülőhellyel rendelkezik. A különböző lelátó részeken számozott székek telepítettek, a meggypiros szín öt árnyalatában, a felső lelátói karéj felé sötétedően, véletlenszerű kiosztásban.
- A meredeken felfelé ívelő lelátók teljes egészében fedettek, így igazi „katlan hangulat” tud kialakulni.
- A gyepszőnyeg hibrid lesz, azaz műanyagszálakkal megerősített természetes fű, amely ellenállóbb, mint a hagyományos gyep. Ilyet használnak a Barcelona, a Juventus és a Manchester United stadionjában is.
- A küzdőtéri nézők elhelyezését tekintve 12 000 nézővel számoltak.
- A stadion négy, egyenként 120 négyzetméteres kivetítőjén minden ülőhelyről tökéletesen láthatók a történések.
Megközelíthetőség és biztonság
Az eseményre érkező nézők négy meghatározó irányból jönnek, a gépjármű beközlekedés a Stefánia út felől egy, a Dózsa György út felől két kapun keresztül biztosított. Az ideérkező taxik, mozgássérült kártyával rendelkezők a területre behajtva tehetik ki az utasaikat. Esemény során több lépcsőben szűrik meg a látogatókat.
- Az első kontrolpont a telekhatár menti kerítés vonalában van, ahová már csak jeggyel érkezők jutnak be.
- A második kontrollpont az épület közvetlen közelében van, ahol jegyellenőrzés mellett személyes motozás és csomagellenőrzés történik.
- Az átlagos ülőhelyekre igyekvők a nyugati és a keleti oldalon lévő 144 forgókapun jutnak fel az Alsó körüljáróra.
- A mozgássérült nézők az északi és a déli oldalon lévő páros felvonók segítségével érik el az Alsó körüljáró szintet.
A stadion keleti oldala mentén, közvetlen a múzeum közelében egy vendéglátó rész és egy sportbolt, az épület déli oldala mentén pedig egy 0-24 órás működésű rendőrőrs kap helyet, önálló bejárattal, tárgyalóteremmel, kihallgató szobával, konzuli helyiséggel, őrizetes cellákkal.
Nemzetközi események és elismerések
A Puskás Aréna megnyitását követően gyorsan kivívta a nemzetközi elismerést. A 2019-es év stadionja szavazás győztese a Puskás Aréna lett, a közel 30 000 szavazatból majdnem felét, közel 14 955 szavazatot a budapesti stadion kapta.
A labdarúgó Európa-bajnokság 60. évfordulója alkalmából a 2020-as bajnokságot nemcsak egy országnak, hanem a kontinens különböző helyszíneinek kellett megrendeznie. A Puskás Arénát az egyik helyszínnek szánták, amely el is készült időben. A COVID-19 járvány következtében azonban egy évvel elhalasztották a mérkőzéseket, így a stadion a 2021-es Európa-bajnokság házigazdája lett. Három csoportmeccset és egy nyolcaddöntőt rendeztek itt.
A Puskás Aréna Európa 19. befogadóképességű stadionja, amely futballmeccseket is rendez, és alkalmas Bajnokok Ligája-döntő rendezésére is. A stadion ezzel a modern felszereltségével és történelmi örökségével méltó otthonául szolgál a magyar labdarúgásnak és számos nemzetközi eseménynek.
