Kettős játékengedély a labdarúgásban: új lehetőségek a fiatal tehetségeknek
A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) fontos lépéseket tesz a fiatal labdarúgók fejlődésének elősegítése érdekében. Ennek részeként a 21 év alatti játékosok számára megteremtette a kettős játékengedély lehetőségét az NB I-ben és az NB II-ben, amely jelentős változást hozhat a magyar utánpótlás-nevelésben.
Miért volt szükség a kettős játékengedélyre?
A szabályozás bevezetését hosszas előkészítő munka és elemzés előzte meg. Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke az MLSZ májusi közgyűlésén kritizálta a klubokat. Felrótta, hogy a 2010-ben lefektetett stratégiai célokkal ellentétben az elmúlt egy évben nem nőtt, hanem csökkent a fiatalok játékperceinek száma az NB I-ben, és az NB I-es játékengedéllyel rendelkező futballisták jelentős része egyáltalán nem kap lehetőséget az élvonalban. Ezen aggasztó statisztikák alapján számítani lehetett arra, hogy a szövetség több intézkedést is tervez a fiatalok érdekében.
A cél az, hogy az NB I-es kerethez tartozó, de az élvonalban kevés szerephez jutó futballistáknak az első osztály mellett párhuzamosan a másodosztályban is megteremtsék a játéklehetőséget, így a fejlődési lehetőséget.
A kettős játékengedély bevezetése és működése
Fontos változásról döntött júniusi elnökségi ülésén a Magyar Labdarúgó-szövetség: a 21 év alatti játékosok számára megteremtik a kettős játékengedély lehetőségét az NB I-ben és az NB II-ben. Az egyik ilyen, a június 11-i elnökségi ülésen született döntés szerint a 2019-2020-as idényben az NB I-es csapatok 21 év alatti játékosai az NB II-ben is játszhatnak mérkőzést, abban az esetben, ha nem, vagy csak minimális időt kapnak az adott hétvégén a felnőttcsapatukban.
Az MLSZ-nél a szabályozás részleteiről érdeklődve megtudtuk, hogy a kettős szerepléshez kooperációs szerződésre van szükség, és egyszerre öt játékos szerepelhet ilyen játékengedéllyel. A rendszer már idén nyártól életbe lép, az elnökség egy év múlva értékeli a tapasztalatokat.
A szabályozás részletei az MLSZ tájékoztatása szerint:
A tervezett hazai szabályozás részleteivel kapcsolatban megkerestük az MLSZ sajtóosztályát. Íme a válasz:
„A 2019-2020-as évadtól az NB I-es felnőtt nagypályás bajnokságban szereplő sportszervezet egy NB II-es felnőtt nagypályás bajnokságban szereplő sportszervezettel köthet kooperációs megállapodást. Egy évadban, egyszer, egy csapattal - fogalmazott a megkeresésünkre küldött szabálymagyarázatban a szövetség. - Amennyiben a megállapodást a két sportszervezet az NB I-es felnőtt bajnokság kezdete előtt írásban megkötötte és azt az MLSZ versenyigazgatóságának megküldte a mindenkori hatályos informatikai rendszerben, valamint az NB I és NB II-es sportszervezet nevezése elfogadásra került, az NB I-es sportszervezet magyar állampolgárságú hivatásos szerződéssel rendelkező U21-es labdarúgója saját sportszervezete nevén szerepelhet az adott bajnoki évben saját csapatában, valamint az NB II-es csapatban az LVSZ (versenyszabályzat - a szerző) pályára lépési szabályait figyelembe véve. A kooperációs versenyengedély kiadását az átvevő (NB II-es) sportszervezet kérelme alapján az MLSZ engedélyezi. Kooperációs versenyengedéllyel egy időben maximum öt fő léphet pályára. A kooperációs versenyengedély megszerzése nem minősül átigazolásnak.”
Summázzuk: egy NB I-es csapat maximum öt U21-es játékost szerepeltethet egy olyan NB II-es klubban, mellyel kooperációs megállapodást kötött. E játékosokat nem kell kölcsönadni, az NB I-es csapatban játszhatnak, de ha nem kapnak elég lehetőséget, pályára léphetnek az NB II-ben is. Természetesen azt, hogy ki és hol játszhat, illetve hány ilyen játékos jöhet szóba, a játékosok fejlődését és az NB II-es klubok érdekeit is szem előtt tartva részletesen szabályozzák.
Sikeres külföldi példa: Red Bull Salzburg és Szoboszlai Dominik
A célok illusztrálására kiváló példa az osztrák Red Bull Salzburg. Ennél a klubnál Szoboszlai Dominik úgy tudott fejlődni az elmúlt két évben, hogy rendelkezett játékengedéllyel a klub első osztályú csapatánál, de ha ott adott hétvégén nem számoltak vele, akkor pályára léphetett a másodosztályú partnercsapatban, a Lieferingben. Ez a modell mutatja, hogyan biztosítható folyamatos játéklehetőség a fiatal, tehetséges labdarúgóknak anélkül, hogy az első csapat keretében kellene állandóan helyet találniuk.
Egyéb változások az utánpótlás-nevelésben és átigazolásban
A kettős játékengedély bevezetése mellett az MLSZ más területeken is beavatkozik a magyar labdarúgás utánpótlás-nevelésének javítása érdekében. Az évad kezdetén új átigazolási szabályok léptek érvénybe a futballutánpótlásban. Az MLSZ bevezette az úgynevezett működésiköltség-térítést: nemcsak a profi szerződést aláíró játékosok után kell a korábbi klubjait kifizetni, hanem a legtöbb esetben a még amatőr státusú fiatalok átigazolása esetén is.
A szövetség elsődleges célja az utánpótlás-nevelés fellendítése és országos kiterjesztése volt, amikor bevezette a működésiköltség-térítést. Attól azt várják, hogy a kisebb klubok is profi nevelőmunkát végeznek, a legtehetségesebb játékosaik eladásával növelve bevételeiket. Az eddigi gyakorlat szerint a legnagyobb nevelőműhelyek igyekeztek az országot járva összegyűjteni a kiemelkedő képességű gyerekeket, és a szülők meggyőzésével ingyen igazolták le őket. Sőt, még a később profiszerződésig jutó játékosok esetében fizetendő nevelési költségtérítésről is lemondatták nevelőegyesületet. Az MLSZ évekkel ezelőtt bizottságot állított fel a megoldás keresésére, s az eredmény a nyáron bevezetett működésiköltség-térítés lett.
A szövetség három osztályba sorolta a klubokat (I., II., egyéb), és átigazolási összegeket határozott meg annak alapján, hogy az adott játékos hány évet töltött el nevelő egyesületében. A legnagyobb összegek első osztályú klubból első osztályúba történő átigazolásnál cserélnek gazdát (3 millió forint/év), de például első és másodosztályú egyesületből az egyéb kategóriába sorolt klubba ingyen távozhat a játékos.
Az MLSZ júniusi elnökségi ülésén a korábban megfogalmazott célokkal összhangban elvi döntés született arról, hogy a 2020-2021-es évadtól az UEFA és más nagyobb ligák gyakorlatát követve a szövetség szabályozni, illetve korlátozni fogja az NB I-es csapatok versenyengedéllyel rendelkező játékosainak számát. Az is eldőlt, hogy átalakítják az utánpótlás-bajnokságok sokat kritizált versenyrendszerét, így a jövőben minden korosztály saját magáért lesz felelős. Jelenleg az U17-es csapat szereplése határozza meg, hogy a következő idényben adott klub U16 és U19 között melyik osztályban indíthatja a csapatait.
tags: #kettos #jatekengedely #labdarugas #megkapasa
