Az Egyetemi Amerikai Futball Világa és a Magyarországi Bajnokság

Az amerikai futball eredete egészen az 1820-as évekig nyúlik vissza, amikor a Princeton egyetem diákjai egy „ballown” nevű, rögbihez hasonló játékot kezdtek el játszani, igaz ez a játék még nem sok mindenben hasonlított a mai futballhoz. Egy-egy csapatban 15 játékos ütötte, rugdalta a labdát (és gyakran az ellenfelet), bár részletes szabályrendszerről nem maradt fenn semmi információ. Néhány évvel később a Harvard egyetem diákjai kezdtek el egy hasonló sportot játszani, ám a futball kialakulása az amerikai polgárháború végét követően indulhatott be igazán.

Két egyetem az angol rögbi és az európai labdarúgás szabályelemeit ötvözve új sportágat alkotott, mely akkoriban csak nyomokban hasonlított a mai amerikai futballhoz. 1873-ban négy egyetem képviselői (Rutgers, Princeton, Columbia, Yale) New York-i találkozójukon megalakították az NCAA elődjét, az IFA-t [Intercollegiate Football Association] és lefektették a játék legelső szabálykönyvét. A 15 fős csapatok vetélkedése azonban még mindig jobban hasonlított a rögbire és a labdarúgásra, mint a mai amerikai futballra, és számos további reformra volt szükség az elkövetkezendő években.

Ezek meghozatalában leginkább Walter Camp, a Yale csapatának edzője és az IFA szabályairól döntő bizottság elnöke járt az élen: a csapatok létszámát 15-ről 11-re csökkentették és a rögzítették pálya hosszát is, ami ekkor még 110 yardos volt. 1882-ben bevezették a „down”-rendszert, ekkor még minden csapatnak 3 próbálkozása volt, hogy 5 yardot haladjon előre a labdával. Ezt később, 1906-ban 10 yardra növelték, a negyedik down-t 1912-ben vezették be. 1883-ban az addigi gólrendszer helyett bevezették a ma is használt touchdown, field goal, extra point és safety fogalmát és pontértékét.

A játék népszerűsége gyorsan terjedt: míg 1880-ban még csak 8 csapat vett részt a „bajnokságban”, a századfordulón már 43 főiskola vetélkedett egymással. Sokakat elriasztott viszont a sportág durvasága: csak 1905-ben több százan sérültek meg és majd két tucat játékos halt meg a pályán, főképp az akkoriban népszerű, durva tömegfigurákban (pl. flying wedge). 1905 decemberében több mint 60 egyetemet invitáltak meg arra a találkozóra, ahol az IAAUS (Intercollegiate Athletic Association of the United States) megalapításának tervét tárgyalták még, és melyre az elhúzódó gyűlések miatt végül 1906. március 31-én került sor. A szervezet 1910-ben vette fel az NCAA (National Collegiate Athletic Association) nevet, és ma is ezen a néven tömöríti az amerikai egyetemi sportélet számos különböző sportját.

A sorozatos egyeztetések során az amerikai futballt is megreformálták. Fontos, új szabálynak bizonyult a játékidő 60 percre csökkentése, a két felálló csapat közti semleges zóna (neutral zone) bevezetése és az előre történő passz legalizálása. Az amerikai futball az elmúlt majd száz évben számtalan újabb reformon esett át, főképp a támadó/védő/speciális csapatok szerkezete és a különböző játékbéli figurák sokfélesége változott. A másik nagy fejlődésnek az bizonyult, hogy újabb és újabb csapatok jöttek (a keleti part után a teljes országot megfertőzte a futball-láz), egyes régiek pedig mentek, a pénzügyi különbségek keltette szakadék pedig ahhoz vezetett, hogy egy komplex bajnokságrendszert is ki kellett alakítani.

Az NCAA és a College Football Az Egyesült Államokban

Az NCAA, azaz a National Collegiate Athletic Association a főiskolai/egyetemi sportcsapatokat csoportba tömörítő szövetség az Egyesült Államokban. A College football óriási népszerűségnek örvend az USA-ban, több mint 500 csapat van az egyetemi ligában. A csapatoknak óriási szurkoló tábora van, a stadionok mérete gyakran meghaladja az NFL-ben lévők méretét, a nagy érdeklődés nagy bevételt is hoz a konyhára az egyetemeknek. Az 1920-as évekre nagy népszerűségnek örvendett az új sportág az egyetemi körökben, az első profi csapatok is ekkor alakultak. A mai népszerűségét a sportág az 1960-as években érte el, amikor az akkori két profi liga egyesült, és megalakult az NFL, mely mind a mai napig az amerikai kontinens legnépszerűbb sportágának bajnoksága.

Ma négy különböző osztályban több mint 500 csapat vesz részt a küzdelmekben. Ennyi egyesület számára természetesen lehetetlen egyetlen egy közös bajnokságot szervezni. A csapatok közt ráadásul hatalmas különbségek mutatkoznak, pénzügyileg és toborzólehetőségek - vagyis a középiskolai játékosok „leigazolása”, azaz a toborzás (recruiting) - terén egyaránt. Az NCAA bajnokság négy osztálya erősségi sorrendben a következő: FBS (legerősebb), FCS, Division II és Division III (leggyengébb). Ezeket talán úgy a legegyszerűbb elképzelni, ha a magyar focibajnokság csoportbeosztásának szerkezetére asszociálunk: az NB I, NB II, NB III, Megye 1 hierarchia-szerkezete valamennyire hasonlít az NCAA futballkonferenciáihoz. Igaz, különbségek azért akadnak, mert míg itthon az alsóbb osztályokból a bajnokság győztese automatikusan feljuthat magasabb osztályokba (ha rendelkezik a pénzügyi előfeltételekkel) és van kiesés is, az egyetemi bajnokságnál a feljutás nem közvetlen módon történik. Osztályváltás csak abban az esetben lehetséges, amennyiben az adott csapat megkapja a ligától az áldást a szintlépésre.

Ha bármilyen egyetemi futballal kapcsolatos hírt hallunk, akkor 99%-ig biztosak lehetünk benne, hogy a hír az NCAA bajnokság legerősebb divíziójából származik. Az FBS (korábbi nevén Div. 1-A) tömöríti a legjobb csapatokat és a legjobb játékosokat, ebben a divízióban zajlanak a legnagyobb érdeklődéssel várt küzdelmek, innen draftolják a később NFL-ben játszó játékosok meddő többségét (több mint 90%-át), egyszóval a Football Bowl Subdivision a college football krémje. Hogy azonban mutassunk néhány ellenpéldát is: talán akad néhány sportrajongó, akinek mond valamit egy bizonyos Jerry Rice neve. Rice az FCS-hez (korábban Div I-AA) tartozó Mississippi Valley State egyetem csapatában játszott, és hogy ne csak WR-eket emlegessünk, Steve McNair minden idők egyik legjobb college pályafutását produkálta a szintén FCS-es Alcorn State egyetemen. Sőt bőséggel akadnak játékosok az alsóbb osztályokból is: Larry Allen, Shannon Sharpe, Rod Smith, Adam Vinatieri, Walter Payton az NCAA Div II-ben játszott NFL-pályafutása előtt.

A Konferenciák Rendszere

Visszatérve az NCAA bajnokság szerkezetéhez: korábban már említettük, hogy a divíziókat kisebb egységekre, ún. konferenciákra osztják. Ezek a konferenciák általában földrajzi alapon szerveződő kisebb csoportok, melyekben leggyakrabban 8-12 csapat szerepel. A legerősebb konferenciák közé tartozik az ACC, a Big Ten, a Big XII, a Pac-12 és az SEC, ám éppúgy, ahogy az NFL-ben, az egyetemi bajnokságban sem lehet egyértelműen legerősebb divízióról vagy legjobb csapatról beszélni (az utóbbi években mondjuk az SEC hihetetlen módon dominál, a bajnoki címek és a draftolt játékosok terén egyaránt). Az erőviszonyok persze minden idényben változnak, attól függően, hogy mennyire erős az egyetemet elhagyó harmad-/negyedéves korosztály, és mennyire erős az utánpótlás.

Mint az látható, a konferenciák geográfiai alapon alakultak ki és mindegyikük egymáshoz relatíve közel eső iskolákat tömörít. Például a Pac-12 a Csendes-óceán (Pacific Ocean, innen a név) térségének csapataiból áll, hasonló az elgondolás az ACC esetén, csak ott épp a keleti parti iskolákkal. Az SEC nevében benne van, hogy a délkeleti országrész csapatai alkotják, a Big 12 főleg Texas és környékét jelenti, míg a Big Ten csapatai a nagy tavak környékén székelnek. Ennek a felosztásnak egyrészt praktikus okai vannak (költségkímélő, az utazás jóval könnyebb és egyszerűbb a játékosok számára), másrészt egyes helybeli iskolák közötti rivalizálást is elősegíti (elég a két Los Angeles-i csapat csatáját, a USC-UCLA mérkőzést példaként említeni).

Szezon és Rangsorolás

Minden egyetemi csapat összesen 12 mérkőzést játszik egy évad során (a Hawaii és otthoni ellenfelei az utazási költségek enyhítéseként 13-at). Alapesetben tehát minden csapat szezonja 12 meccsből áll. Ebből 8-at saját konferenciájukban található ellenfelek ellen vívnak (a Big XII-nél és a Pac12-nél 9-et), míg a többit szabadon választható, konferencián kívüli ellenfelek ellen. Rögtön adódik a kérdés: mi akadályozza akkor a jobb csapatokat abban, hogy gyengébbek ellen, úgymond alibi meccseket szervezzenek és ezzel is a rekordjukat tupírozzák? Az ilyen sajnos elő-előfordul, több program vállalja ezt be a kritikák ellenére. Ebből kifolyólag a “gyávákra” a média és a szurkolók keményen rá tudnak szállni, de szerencsére vannak pl. tradicionális riválisok, akik ugyan nem egy konferenciában vannak, de a tradíció okán mégis “illik” velük meccselni (pl. USC-Notre Dame csata ilyen tradicionális mérkőzésnek számít).

Az egyetemi bajnokság rangsor-rendszerében rejlik. A 2013-ban leváltott BCS rendszer alapját egy olyan ranglista képezte, amely minden héten kiválasztotta és rangsorolta az ország legjobb 25 csapatát (csak FBS csapatokról van szó). Az nem változott, hogy a legelső ranglistát még a szezon kezdete előtt publikálják, az előszezonban nyilvánosságra hozott ún. pre-season rangsor pedig még azelőtt jelenik meg, mielőtt bármelyik csapat akár egy meccset is játszott volna.

Az Amerikai Futball Helyzete Magyarországon

A sportág mintegy 25 évvel ezelőtt indult világhódító útjára, az első európai csapatok is az idő tájt alakultak. Idehaza az 1990-es évek elején jelent meg a sportág, de szervezett keretek között csak 2005 óta rendeznek bajnokságokat. A Magyar Amerikai Futball Szövetség (MAFSZ) 2006 januárjában alakult. Az amerikai futball minden idők leggyorsabban fejlődő magyar sportja. Több mint 25 tagegyesületet és 2000 igazolt sportolót számol, nem beszélve azokról, akik hobbi szinten űzik ezt a sportot.

A Játék Alapjai és Előnyei

A pálya két végében célterületek, és „Y” alakú kapuk találhatók, pontszerzéshez a labdát ide kell eljuttatni. A célterületre juttatás, „touchdown” 6 pontot ér, a „mezőnygól”, vagyis az „Y” kapu ága közé rúgás pedig 3-mat. A mérkőzés két félidőre, ezen belül 4 negyedre van osztva, a negyedek 12 percesek, de csak tiszta játékidőt mérnek, így egy mérkőzés akár 2,5-3 óra hosszúra is nyúlhat. A játék során intenzív akciók és taktikai megbeszélések váltják egymást - a játék lelke ezekben a taktikai megbeszélésekben rejlik.

Az amerikai futball mindenféle testfelépítésű és képességű játékosnak tud szerepet nyújtani a pályán. Elsősorban állóképességet, mozgáskoordinációt, koncentrálóképességet fejleszt, de szükség van erőre, gyorsaságra, dinamizmusra is. Előnye a közösségépítő szerepe, valamint hogy jó levegőn, szabadban zajlik. Alapjait már gyermekkorban meg lehet tanulni, a versenyszerű sportolást 10-12 éves kor környékén ajánlott elkezdeni. Az amerikai futballt is kipróbálhattad (száz további sportággal együtt) a XXII. Budapesti Nagy Sportágválasztón, május 25-26-án.

A Magyar Egyetemi Amerikai Futball Bajnokság

A magyarországi egyetemi amerikai futball bajnokságba minden MAFSZ tagszervezet nevezhet. Elnökségi meghívásra olyan Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület, sportegyesület, egyetem is nevezhet, aki nem MAFSZ tagszervezet. Fontos, hogy a bajnokság célja a felsőoktatásban tanuló hallgatók bevonása és a sportág népszerűsítése az egyetemi közegben.

Játékosok és Nevezés

A bajnokságban a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) mellékletében felsorolt felsőoktatási intézmények hallgatói, továbbá azok a magyar állampolgárok, akik külföldi felsőoktatási intézményben rendelkeznek hallgatói jogviszonnyal, valamint a hazai felsőoktatási intézményekben tanuló, külföldi állampolgársággal rendelkező hallgatók vehetnek részt. A már végzett hallgatóknak az abszolutórium megszerzésének évében és az azt követő három naptári évben van indulási jogosultságuk.

A nevezési dokumentumok Szövetséghez való beérkezésének határideje 2025. január 29. A Bajnokság minimális költsége 50.000.-Ft.

Példa egy egyetemi kapcsolódású csapattagokra

A Magyar Amerikai Futball Szövetség (MAFSZ) tagegyesületei között számos csapat található, melyek közvetlenül vagy közvetve kapcsolódhatnak egyetemi sportélethez. Példaként említhető a Borsod Bobcats, akiknek edzés helyszíneként a Miskolci Egyetem Atlétikai Centurm Füves Pályája van megjelölve. Ez is mutatja, hogy az egyetemek infrastrukturálisan is támogatják a sportágat, és lehetőséget biztosítanak a hallgatók számára az amerikai futball űzésére.

tags: #magyar #egyetemi #amerikai #foci #csapatok

Népszerű bejegyzések:

• Szeged kontra PSG: A BL-összecsapások története
• Stadler Stadion: Felemelkedés és bukás
• a magyar ifjúsági ökölvívó válogatott helyzete
• Részletes kalauz a Tottenham és Real Madrid mérkőzésekhez
• A Duna Arénában rendezett műugró bajnokság