Kézilabda: Szabályok, Pálya, Játékidő és Szabályváltozások

A kézilabda egy dinamikus és izgalmas sportág, melyet szigorú, de jól meghatározott szabályok kereteznek. A játék megértéséhez elengedhetetlen a pálya felépítésének, a játékidő mérésének, a büntetések rendszerének és a legújabb szabálymódosításoknak az ismerete. Ez a cikk részletesen bemutatja a kézilabda alapjait, a versenyek sajátosságait és a nézőkre vonatkozó előírásokat.

A kézilabda játéktér és annak fontosabb részei

A kézilabdát 40×20 méteres, téglalap alakú játékterületen játsszák. A két kapu a pályán egymással szemben, a két alapvonal közepén helyezkedik el. A kapuk mérete: 2,08 méter magas és 3 méter széles. A játékosok általában waxolják a labdát a jobb tapadás érdekében. A pálya számos speciális vonallal van ellátva, amelyek a játék szabályait határozzák meg:

• Kapuelőtér: A két kapu előtt található folyamatos vonallal körülvett rész. Ezt a vonalat a kapuktól 6 méterre húzzák meg. Itt csak a kapus tartózkodhat, az itt lévő labda az övé. Kidobást kivéve a levegőben lévő labda megjátszható. Mezőnyjátékos belépéséért szabaddobás, kiállítás vagy büntető is járhat.
• Hétméteres vonal: A kaputól 7 méterre található 1 méter széles vonal. A vonal mögött kell elhelyezkedni a hétméteres büntetődobásnál.
• Gólvonal: A két kapufa mögött van, párhuzamos a büntetődobó-vonallal.
• Kapus-határvonal: 15 centiméter hosszú, a kapu előtt 4 méterrel van.
• Oldalvonal: A pálya hosszabb oldala.
• Cserevonal: Az oldalvonalra merőleges, a felezővonaltól 4,5 méterre meghúzott vonal.

Az edzők számára is kijelölt zóna létezik, mely a középvonaltól 3,5 méterre kezdődik és az azonos oldalon lévő alapvonaltól nyolc méterre ér véget.

Játékidő és döntetlenek feloldása

A rendes játékidő minden korosztályban (16 év felett) 2×30 perc, a félidei szünet 10 perc. A kézilabdában egy sajátos módszert követve mérik a játékidőt. A játékidő a játékmegszakítások (pl. szabálytalanság megítélése, gól utáni középkezdés stb.) alatt is megy, azonban ha a játék várhatóan hosszabb ideig szakad meg (pl. sérülést követő ápolás miatt), akkor a játékvezetőknek lehetőségük van az órát erre az időszakra megállítani. Vannak továbbá olyan esetek, amikor a játékvezetőknek kötelező megállítaniuk a játékidőt. Ilyen például egy játékos időleges kiállítása (2 perces büntetés) vagy kizáráskor (piros lap).

A játékidő lejárta szigorúan értelmezendő: az utolsó másodperc leteltekor a mérkőzés befejeződött. A még játékidőben ellőtt, de a kapuba csak a játékidő letelte után beérkező lövés - ellentétben a kosárlabdával - nem minősül érvényes találatnak. A szabályos találat eléréséhez az kell, hogy a labda még a rendes játékidő letelte előtt teljes terjedelmével áthaladjon a gólvonalon. Amennyiben azonban még a játékidőn belül szabaddobást vagy 7 méteres dobást ítélnek a játékvezetők, de a mérkőzésből (vagy a félidőből) már olyan kevés idő van hátra, hogy a megítélt dobást az alatt nem végzik el, akkor az elvégezhető a játékidőn túl is (ún. időntúli szabaddobás vagy 7 méteres dobás).

Döntetlenek feloldása a kézilabdában

Bizonyos esetekben, például kupameccseken, a mérkőzés nem végződhet döntetlenre, a meccsnek az egyik fél győzelmével és a másik vereségével kell végződnie. Ha ezután is döntetlen az állás, akkor öt perc szünetet követően újabb 2×5 perces ráadás következik, ugyanúgy egy perces szünettel a félidőben. Ha ezután is döntetlen lenne az állás, akkor 7 méteres dobások következnek. A csapatok ilyenkor 5-5 hétméterest végeznek el, felváltva egymás után, majd az nyer, aki többet értékesített belőlük. Előfordulhat azonban, hogy még ekkor is döntetlenre állnak az ellenfelek. Ekkor egyesével felváltva lövik a 7 métereseket addig, amíg az egyik csapat belövi, a másik pedig nem. Hétméterespárbaj esetén, ha az első öt-öt dobás végrehajtása előtt egyértelműen eldől, hogy ki a győztes, nem kell befejezni a sorozatot.

A Nemzetközi Kézilabda-szövetség (IHF) legújabb szabályváltozásai

A Nemzetközi Kézilabda-szövetség (IHF) jóváhagyta és közzétette a július 1-jétől már életbe lépett szabályváltozásokat, amelyek érvényesek már a nyári utánpótlás-versenyeken, valamint a 2025-2026-os idényben is érvényesek lesznek - jelentette be csütörtökön hivatalos holnapján a Magyar Kézilabda-szövetség (MKSZ). A Magyar Kézilabda-szövetség játékvezetői albizottsága úgy foglalta össze a változtatásokat, hogy a szabályalkotó a legtöbb pontban csak kisebb helyreigazításokat, kiegészítéseket végzett a megfogalmazásban, amivel a téves értelmezéseket, félreértéseket szeretné elkerülni. Mindezek mellett viszont vannak olyan módosítások is, amelyek jelentősen változtathatnak a játékon, és más játékvezetői ítéleteket eredményeznek majd a jövőben. Az MKSZ hivatalos honlapján pontokba szedte a legfontosabb szabályváltoztatásokat:

Főbb szabálymódosítások:

• Belülvédekezés (hétméteresek megítélése): Ha egy védőjátékos a kapuelőtérbe való belépésével tiszta gólhelyzetet akadályoz meg, hétméterest kell ítélni. A szabálypont változása alapján ezentúl nem csak az számít belülvédekezésnek, amikor a védőjátékos tisztán belép a kapuelőtérbe, hanem már az is, amikor a védőjátékos csak érinti a lábával a kapuelőtér-vonalat (6-os vonalat).
• Lépésszabály: Nem számít lépésnek, ha a játékos a társától kapott, levegőben elfogott labdával az egyik lábát, vagy egyszerre mindkét lábát a talajra helyezi (0. lépés). A szabályváltozás értelmében ugyanez lesz igaz abban az esetben is, ha labdavezetés után a játékos a levegőben fogja meg a labdát.
• Büntetések fejlövés esetén: Ha a kapust hétméteres dobásnál, vagy a védőjátékost időntúli szabaddobásnál fejen lőtték, az eddig a vétkes játékos kizárását (piros lap) vonta maga után. Ezentúl a büntetés mindkét esetben azonnali időleges kiállítás (kétperces büntetés).
• Kezdődobás elvégzése: A kezdődobáshoz a játékvezetői sípszó akkor adható meg, ha a játékos minden testrészével és a labda is teljesen a kezdődobás körén belül helyezkedik el.
• A kapus kapuelőtér elhagyása: A kapus akkor hagyhatja el a labdával a kapuelőteret, és játszhatja tovább a labdát a mezőnyben, ha a kapuelőtérben nem volt meg a teste és/vagy a labda feletti kontrollja. Ilyenkor a játék folytatódhat, nem kell kidobást ítélni, mint korábban.
• Szabálytalan játéktérre való belépések (szabálytalan csere vagy többletjátékos) esetén: A vétlen csapat tiszta gólhelyzetének fennállásakor a játékvezetőknek vagy a versenybíróknak joga van előnyszabályt alkalmazni, így nem kell a játékot azonnal megszakítani. A gyakorlati elvárás az, hogy a versenybírók, illetve a játékvezetők kötelezően várjanak ki az akció végéig.

Egyéb változások és pontosítások:

• Immár formálisan a szabálypontok közé került, hogy a mérkőzésre nevezhető játékosok létszáma 16 főre, a hivatalos személyeké öt főre emelkedett (ez a kispadon helyet foglaló, jegyzőkönyvben is feltüntetett edzőket, gyúrót, stb. foglalja magába).
• A játékosok semmi olyat nem viselhetnek, amik vágásokat vagy horzsolásokat okozhatnak, a körmöket rövidre kell vágni.
• Új büntetési lehetőséget fogalmaztak meg, így azonnali időleges kiállítást von maga után minden olyan eset, ha egy hivatalos személy a játéktéren kívül állva véletlenül játékba avatkozik a labdát vagy a játékost megérintve, miközben a csapatának ad utasításokat.
• Nem megengedett úgy érinteni a labdát, hogy a test bármelyik része a játéktéren kívül a talajt érinti. A szabály elleni vétségért az ellenfélnek kell szabaddobást ítélni.
• Csapatonként egyszerre csak egy játékos szerepelhet kapusként a játéktéren, a kizárt játékosnak és hivatalos személynek (a cserehely és játéktér elhagyása után) a mérkőzés végéig a mérkőzés helyszínén kell tartózkodnia.
• Ha a játékvezetők valamilyen okból nem tudják a mérkőzést folytatni, rendelkezésre állás esetén lehetőség van, hogy csere játékvezető vagy játékvezető páros vezesse tovább a meccset.

Kézilabda versenyek és korosztályos kategóriák

A 2008-2009 idényben merült fel a céges kézilabda bajnokság ötlete. Az Üzleti Kézilabda liga hölgyeknek is lehetőséget biztosít a részvételre, hiszen a céges kézilabda bajnokság női-férfi vegyes kézilabda csapatok között zajlik! A bajnokságban minden fordulót követő nap reggelén friss kézilabda hírek kerülnek fel internetes oldalunkra!

A korosztályos bajnokságok a kézilabda utánpótlás-nevelés fontos részét képezik. A szakmai bizottság döntése alapján a beérkezett nevezések számától függően, 2023. október 1-től a különböző korosztályokban váltakozó időpontokban rendeznek mérkőzéseket. Az alacsonyabb II. korcsoportos születésű tanuló felversenyezhet a III. korcsoportba. A III., IV. korcsoportos bajnokságban kötelezően két alkalommal kell versenyezni minden csapatnak.

A következő táblázat összefoglalja a draftban említett korcsoportos bajnokságok fontos dátumait:

A játékosoknak a mérkőzés kezdete előtt 5 perccel jelentkezni kell a játékvezetőnél. Az MKSZ által meghirdetett általános pályarendszabályok értelmében a mérkőzéseken résztvevőknek ezeknek megfelelően kell viselkedniük.

Általános pályarendszabályok a nézők számára

Az MKSZ által meghirdetett általános pályarendszabályok rögzítik a sportesemények látogatásának kereteit. Kérjük ennek megfelelően gyertek a meccsekre, és ennek megfelelően viselkedjetek. A belépőjegy/bérlet megvásárlása szerződéses jogviszonyt keletkeztet a Sportszervezet és a jegyvásárló között a mérkőzés időtartama alatt a sportlétesítmény területén.

1. A résztvevő kizárólag a belépőjegyen, bérleten, meghívón megjelölt beléptető kapun keresztül léphet be a sportlétesítmény területére, a kijelölt útvonalon közelítheti meg a szektorát és a belépőjegyen/bérleten/meghívón feltüntetett ülőhelyet foglalhatja el.
2. Aki a nézőktől vagy a nézők meghatározott csoportjától elzárt területre lép vagy e területre bármit bedob, bűncselekményt követ el.
3. A nemzetközi szövetségek által szervezett nemzetközi mérkőzéseken nem fogyaszthat a sportlétesítmény területén szeszesitalt.
4. A biztonsági előírások megszegéséből eredő kárért a néző, több károkozó esetén a károkozásban résztvevő nézők egyetemlegesen felelősséggel tartoznak. A kártérítési felelősség nem érinti a néző szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét.
5. Gondoskodik a Pályarendszabályok értelmében be nem vihető tárgyak dokumentált átvételéről, biztonságos megőrzéséről és a jogosult részére távozásakor történő visszaadásáról.
6. Ha a sportrendezvény elmaradt, illetve nézők kizárásával vagy a nézőszám korlátozásával került megrendezésre, a belépőjegy ellenértéke három munkanapon belül visszatérítésre kerül.

tags: #kezilabda #abcd #kategoria

Népszerű bejegyzések:

• Temetkezés és temetők szabályai Magyarországon
• A vadászat árnyékában: Jenő Fock
• Eredeti futball relikviák
• Magyar Kézilabda Hírek
• Fedezze fel a LaLiga különleges hangulatát