Kézilabda-játékvezetés: manipulációs botrányok és az IHF sorsdöntő választása
Az európai és a nemzetközi kézilabdaéletet az elmúlt időszakban több súlyos etikai kérdés és személyi döntés borzolta fel, amelyek alapjaiban rengették meg a sportág tisztaságába vetett bizalmat. Az Európai Kézilabda-szövetség (EHF) határozott lépéseket tett a játékvezetőkkel szemben, miután csalási kísérletekre derült fény.
Súlyos büntetések az észak-macedón játékvezetői páros ügyében
Az Európai Kézilabda-szövetség (EHF) bírósága döntésre jutott a csalással megvádolt észak-macedón Szlave Nikolov és Gjorgji Nacsevszki játékvezetői páros ügyében. Mint ismert, az Európa-bajnokságra való felkészülés részeként minden játékvezető párosnak kötelező kondicionáló edzéseken és egy erőnléti teszten kellett részt vennie, ami magában foglalta két videofelvétel feltöltését. A mélyreható elemzés azonban arra utaló jeleket tárt fel, hogy a videókat nagy valószínűséggel manipulálták.
Az EHF törölte a párost a kontinenstorna játékvezetői listájáról, majd az Európai Kézilabda-szövetség mindkét játékvezetőt az első döntéstől számítva két évre eltiltotta minden szövetségen belüli tisztség viselésétől, valamint bármilyen EHF-eseményen való részvételtől, miután kiderült, hogy rendkívül sportszerűtlenül jártak el. Az EHF továbbá mindkét játékvezetőre ötezer eurós bírságot szabott ki a szövetség viselkedési kódexének megsértéséért.
Korrupciós árnyak: a Sportradar-jelentés és Gubica ügye
A játékvezetőkkel kapcsolatos aggályok nem új keletűek. A Sportradar elemzőcég 2018-as riportja szerint nyolc játékvezetői párost gyanúsítottak azzal, hogy 2016 szeptembere és 2017 novembere között 26 kézilabda-mérkőzést befolyásoltak. Az EHF hivatalos honlapján számolt be arról is, hogy három évre eltiltotta a horvát játékvezetőt, Matija Gubicát, akit bűnösnek találtak az ellene indított perben, mert megsértette az EHF magatartási kódexét és az IHF etikai kódexét.
Az IHF vezetése: sorsdöntő elnökválasztás Egyiptomban
December 21-én Egyiptomban a világ kézilabdázásának sorsdöntő pillanata érkezik el. A Nemzetközi Kézilabda-szövetség (IHF) delegáltjai arról döntenek, ki vezesse a következő négy évben az IHF-et. Az egyiptomi Hasszan Musztafa 2000 óta, azaz negyedszázada trónol a szervezet élén. Sokan úgy vélik, hogy ha ő kapja meg újra a bizalmat, akkor a kézilabda végleg eltűnhet a süllyesztőben.
Az elnökválasztás körüli visszásságokat jól jelzi az IHF tagságának összetétele is: a 211 tagországból 154-ben nem lelhető fel világranglista-helyezés, és 126 országnak még honlapja sincs. Ezen "fantomszövetségek" szavazatai dönthetnek a sportág jövőjéről, ami sokak szerint a demokrácia hiányát tükrözi.
A kihívók programja: a változás szükségessége
Musztafának három elnökaspiránssal kell megküzdenie:
- Franjo Bobinac (Szlovénia): Szerinte a kézilabdát globális sportággá kell tenni, és a bevételek 30 százalékát a valóban létező nemzeti szövetségek között kellene szétosztani.
- Tjark de Lange (Hollandia): A "one man show" megszüntetését sürgeti, korruptnak nevezve a jelenlegi vezetést, és az EHF professzionálisabb működését állítja példaként.
- Gerd Butzeck (Németország): Úgy véli, az IHF nem egy bank, a felhalmozott milliókat a sportág fejlesztésére kellene fordítani, nem csupán tartalékolni.
A három jelölt egybehangzó véleménye, hogy a kézilabda megérett a változásra. A kérdés már csak az, hogy a küldöttek a hagyományos struktúrákat vagy a megújulást választják-e a decemberi kongresszuson.
tags: #kezilabda #birok #zsidi #paros
