Kézilabda csarnokok üzemeltetési költségei és a fenntarthatóság kihívásai Magyarországon

Az elmúlt években számos sportlétesítmény, köztük kézilabda csarnok épült vagy újult meg Magyarországon, jelentős állami és TAO-támogatással. Ezek a beruházások célja a sportélet fellendítése és a modern infrastruktúra biztosítása, azonban az üzemeltetési költségek és a hosszú távú fenntarthatóság kérdései gyakran kihívást jelentenek. Egy nagy közösségi beruházás esetében azt kell megvizsgálni, hogy a város képes lesz-e üzemeltetni abban az esetben is a létrehozott létesítményt, ha abban magára marad.

A Komlói Kézilabda Munkacsarnok esete: Magas költségek, alacsony kihasználtság

A komlói kézilabda munkacsarnok átadása közel három éves csúszással zajlott, és a létesítmény az államnak eddig jelentős veszteséget termelt. Eredetileg a csarnok tervezett átadási időpontja 2022 vége volt, végül 2025 szeptemberében adták át. A Nemzeti Sportügynökség (NSÜ) tájékoztatása alapján a csarnokban csupán 22 órányi testnevelés órát tartottak két hónap alatt, amelyek összesen 500 ezer forint bevételt generáltak. Ehhez képest a létesítmény fenntartása 14,6 millió forintjába került az adófizetőknek ez idő alatt. A kivitelezés főként azért húzódott el, mert a csarnok területének egy részét meg kellett erősíteni, hogy a rézsű ne csússzon rá az alatta található garázssorra. A terület megerősítésének megoldásaként egy úgynevezett „gabion-támfalat” építettek. Mivel a támfal építése a közmű vezetékek nyomvonalát is érintette, ehhez engedélyekre volt szükség, ami hosszú hónapokra megakasztotta az építkezést. A pluszmunkák további költségekkel jártak, amit azonban az állam fedezett.

A mintegy kétezer négyzetméter alapterületű Komlói Kézilabda Munkacsarnok egy 7,55 m szabad belmagasságú küzdő részből, 150 ülőhelyes nézőtérből és az ezekhez tartozó földszintes kiszolgáló blokkból (mosdók, öltözők) áll. Nyul Zoltán helyettes államtitkár köszöntőjében elmondta, a Komlói Kézilabda Munkacsarnok nettó 1,3 milliárd forintból valósult meg, és az energia-hatékony épület hosszútávú fenntartási költségei rendkívül alacsonyak. Ennek ellenére a létesítmény használatra alkalmas, ezzel a lehetőséggel mégsem élnek túl sokan. Az adatigénylésünk alapján, melyet a KiMitTud platform segítségével nyújtottunk be, kiderült, hogy a csarnok heti újbérlésének költsége bruttó 7,3 millió forint, míg az iskolák is saját tornatermeikkel rendelkeznek. Az ártáblázat alapján a komlói kézilabda csarnoknak (ha az iskolák nem kaptak semmilyen kedvezményt) 22 x 24 449 forint, azaz bruttó 537 878 Ft bevétele volt szeptember és október hónapban, hacsak nem volt valami egyéb bevétele. A bérleti díjak az NSÜ honlapján is elérhetőek. A Szilvási Általános Iskolához tartozó udvar egy részén felépített épület bérlése jóval drágább, mint a belvárosi, központi helyen található Komlói Sportközponté. Ott ugyanis a terembérleti díj nem 24 ezer, hanem csak 15 ezer forint óránként. Polics József, Komló polgármestere beszédében kitért arra, hogy a beruházáshoz a telket az önkormányzat biztosította, csakúgy, mint a csarnok működéséhez szükséges közműveket, ezen kívül a komplexumnak helyet adó Függetlenség utcában parkolóhelyeket is kialakítottak, ezáltal a környék is megújult. Hozzátette, Veszprém és Szeged után a kézilabda népszerűsége, nézettsége Komlón a legmagasabb. Jelenleg a konkrét problémák mellett a közérdekű adatigénylés során is tapasztalható, hogy a létesítményt illetően megfogalmazott kérdéseinkre nem kaptunk megnyugtató válaszokat. A jövőbeli vállalások során kiemelkedően fontos, hogy valódi, fenntartható megoldásokat találjunk a közpénzek okos és hatékony felhasználására.

Siófok: Állami beruházás és energiatakarékossági törekvések

Siófokon is folytatódik a Kiss Szilárd Sportcsarnok építése. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat értelmében 1.9 milliárd forint jut a multifunkciós sportkomplexumra, amely állami beruházásként valósul meg és 25 évig a Siófok Kézilabda és Tenisz Klub tartja majd fenn. Az állam nemcsak a beruházás befejezéséhez szükséges anyagi alapot teremtette meg a megítélt 1.9 milliárd forinttal, hanem a sportkomplexum területét is megvásárolja a siófoki önkormányzattól. A sportcsarnok így állami tulajdonba kerül úgy, hogy a komplexumot 25 éven át a Siófok Kézilabda és Tenisz Klub tartja fenn. Éppen két év telt el az első bejelentés óta, amely arról szólt, hogy a multifunkciós csarnok TAO-támogatásból épülhet meg. A létesítmény kivitelezése 2015-ben kezdődött, és még abban az évben eljutott a szerkezetkész állapotig. Fodor János, a Siófok Kézilabda Klub ügyvezetője többször is úgy nyilatkozott, mindent megtesz azért, hogy folytatódjon az építkezés, a TAO-támogatások azonban egy ilyen léptékű fejlesztéshez nem voltak elegendőek. Érdekesség, hogy a budapesti székhelyű Peszter Építőipari és Kereskedelmi Kft. nyerte el a munkát, amelynek a legfrissebb beszámoló szerint nem túl sok referenciája volt, és 2014-ben és 2015-ben sem volt egy forint árbevétele sem, 2016-ban viszont 453 millió forint nettó árbevételre tudott szert tenni a 4 alkalmazottjával. A kiírásnak így éppen hogy megfelelt (3 lezárt üzleti évre írtak elő 450 millió forintos árbevételt). Az eredetileg ezer fő befogadására tervezett sportcsarnok férőhelyeinek számát 500-al növelik. Fodor János elárulta, hogy az üzemeltetési költségek optimalizálása érdekében megújuló energiákat szeretnének alkalmazni az építkezés során. A Siófok Kézilabda és Tenisz Klub 2013-óta 2 milliárd forint értékű fejlesztést hajtott végre Siófokon a városi sportcentrumban.

Tatabánya: A méret dilemma és a fenntarthatóság kérdése

Tatabányán az 1100 néző befogadására alkalmas Földi Imre Sportcsarnokot kinőtte a város és a térség egyenletesen fejlődő sportélete. Ezért is került napirendre 2013-ban egy új városi sport- és rendezvénycsarnok megépítésének terve, melyre előzetesen a Kormány is kötelezettséget vállalt, s az Országgyűlés pénzügyi fedezetet is biztosított a tervezési munkálatok megkezdésére. Orbán Viktor legutóbbi látogatása során megerősítette a Kormány elkötelezettségét, de hogy mekkora csarnok épüljön, azt a tatabányaiakra hagyta.

Felmerült a kérdés, hogy akár 6500 férőhelyes aréna is épülhetne, azonban egy ekkora létesítmény megtölthető-e rendszeresen színvonalas sport- és kulturális rendezvényekkel. Egy képviselő szerint a meglévő sportcsarnok kihasználtságával kapcsolatos adatokat, az üzemeltetési költségeket, továbbá a város jövőbeni pénzügyi teherbíró képességét is ismerve, egy kisebb csarnok megépítése a reális lehetőség. Az általa is szorgalmazott sportcsarnok befogadóképessége is több mint háromszorosa a jelenlegiének. Feltételezése szerint az új létesítményben a jelenlegi nézőszámok megduplázhatók, azonban elég nagy fantáziával kellene rendelkeznie ahhoz, hogy kétezernél több nézővel számoljon egy hazai bajnoki rangadó esetében. Ahhoz viszont, hogy nemzetközi porondon is megállja helyét a csapat, ahhoz a jelenlegi 400 millió körüli éves költségvetés helyett mintegy kétmilliárdos finanszírozásra lenne szükség.

A szponzori támogatások kérdése is kritikus. Erős kétségek merültek fel afelől, hogy százmilliókat, vagy milliárdokat tenne bele egy-egy szponzor, hiszen a vállalatok elsődlegesen profitot akarnak. Egy 6500 férőhelyes sportcsarnokot aligha lenne képes a város egyedül üzemeltetni. A budapesti Papp László Sportaréna tízezer néző befogadására alkalmas, de Tatabánya 25-ször kisebb, mint a főváros. Olyan ez, mint ha egy 35 ezer férőhelyes stadiont építenénk. Ha ez így történne, akkor sem lehetne veszteséges a létesítmény működése. Ha nem sikerül tíz-tizenötezer forintos belépőkkel látogatható teltházas koncerteket tartani - melynek csekély az esélye -, akkor a napi szintű létesítmény-használóknak kellene a költségeket megfizetni. Ha nem lesz elegendő szponzori támogatás, akkor végül a városnak kell a zsebébe nyúlnia, csakúgy, mint a labdarúgás esetében. Kötve hihető, hogy a sporteseményeket látogatók a jelenlegi belépődíjakhoz képest sokkal magasabb tarifák megfizetésére is hajlandóságot mutatnának, leginkább azért, mert nincs miből.

Példának hozható a Gyémántfürdő kihasználtsága, mely a hét első három napjában üres, a következő két napon úgy-ahogy, s csak a hétvégén van benne élet. A működtetése nem rentábilis, a minőség pedig a szűkös karbantartási költségvetés miatt hanyatlik. Ugyanakkor kicsiny az esélye annak, hogy a vezető csapatsportágak esetében Magyarország rendszeres rendezője legyen a soros Európa- és Világbajnokságoknak, ahhoz szállodai kapacitások is kellenének, s a tatai szállodák férőhelyei is elégtelenek lennének ehhez. Viszont egy szállodát az öt-tízévenkénti világversenyek között is meg kell tölteni szállóvendégekkel. A kisebb csarnok viszont még mindig alkalmat nyújtana a korosztályos világversenyek megrendezésére. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy Tatabányán épül egy fedett uszoda, befedésre kerül a jégpálya, s új ugrócsarnok is épül. A város gazdasága alapvetően a világgazdaságban gyökerezik, és sok lábon áll ugyan, de ezzel együtt is sérülékeny. Jelenleg a városnak éves szinten félmilliárd forintos mozgástere van, melyet fejlesztésekre és városüzemeltetésre fordíthat. Minden új beruházás, mely többlet üzemeltetési költséget keletkeztet, ezt a mozgásteret szűkíti. Minden másra - utakra, csapadékvíz elvezetésre, intézmények karbantartására - kevesebb jut. 2020 után már nem lesznek uniós pénzek, mindent saját bevételekből kell majd fejleszteni. Mindeközben a város - amelyet két évvel ezelőtt mentesített a Kormány minden hiteltartozása alól - újfent az eladósodás útjára lépett.

Tatabányai és más régiós sportlétesítmények összehasonlítása

Az alábbi táblázatban összefoglaljuk néhány magyarországi kézilabdacsarnok és sportlétesítmény főbb adatait a szövegben található információk alapján, kiemelve a beruházási költségeket és kapacitásokat:

A 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság beruházásai: Gigantikus költségek és utóéletük

A 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságot Magyarország és Szlovákia közösen rendezte meg. Míg szlovák szomszédaink két, már meglévő sportcsarnokot használtak fel a célra, addig idehaza gigantikus stadionépítésbe kezdett a kormány az EB égisze alatt. Összesen három új kézilabdacsarnokra és egy aréna felújítására nettó 128 milliárd (bruttó 162 milliárd) forintot költöttek. A beruházásokkal ismét NER-es vállalkozók zsebét tömték ki. A meccseket itthon Budapesten, Debrecenben, és Szegeden rendezték meg, tartalékhelyszínnek pedig Tatabányát jelölték ki. Egyedül a veszprémi aréna bővítését vette ki a tervekbe a kormány, mert túl sokba került volna a felújítás egy új aréna felhúzásához képest. Az Átlátszó számításai szerint eddig nettó 131 milliárd forintba került a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság az adófizetőknek, és ebbe az összegbe nem számolták bele a különböző járulékos költségeket (például telekvásárlás, földmunkák), csak a közbeszerzési értesítőben megjelent kivitelezési árakat.

MVM Dome, Budapest

A legdrágább beruházás Budapesten, a Népliget mellett valósult meg, ahol a döntőt is játszották majd. A népligeti kézilabdacsarnokot 2021 decemberében adták át. Az MVM DOME nevet kapta a Budapest-Népliget autóbusz-pályaudvar szomszédságában felépült Budapesti Multifunkcionális Sport- és Rendezvénycsarnok. A bruttó áron 100 milliárdot súroló aréna csak idén januárban kapta az MVM Dome nevet, a Magyar Villamos Művek Zrt.-vel való együttműködés miatt. Az épület Európa egyik legnagyobb kézilabda-arénája: az 50 ezer négyzetméteres csarnok az EB éve előtt tisztelegve 20 022 néző befogadására alkalmas. A közbeszerzést nettó 78,7 milliárd (bruttó 99,97 milliárd) forintért nyerte el a NER-es nagyágyú, a miniszterelnök barátjaként ismert Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt. A létesítmény a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK Zrt.) beruházásában és a fővállalkozó Market Építő Zrt. tervezésében és kivitelezésében épült fel. A Ferencvárosi Torna Club (FTC) nem kapta tulajdonba az MVM Dome-ot, hanem csak vagyonkezelője annak, és vagyonkezelőként a 2022. évre vonatkozóan 2022.02.15-2022.12.31. közötti időszakra 457.183.562 Ft + ÁFA, azaz bruttó: 580.623.124 Ft vagyonkezelési díjat köteles fizetni. A díjat az FTC 2022. április végén megfizette. A jövőre nézve december 2-án lépett hatályba a sportról szóló törvény egyes rendelkezéseinek veszélyhelyzet idején történő eltérő alkalmazásáról szóló 492/2022. (XII. 1.) Korm. rendelet, amely szerint a vagyonkezelő a vagyonkezelői jog gyakorlásának ellenértékeként a 2023. évben a 2022. évi díjat fizeti.

Pick Aréna, Szeged

A szegedi Pick Aréna kézilabdacsarnok 8300 férőhelyes lett, és közel 28 ezer négyzetméteren terül el. Az arénát 2021 december 9-én adták át. A kivitelezést nettó 27,4 milliárd forintért végezte a West Hungária Bau Kft.

Főnix Csarnok, Debrecen

A debreceni Főnix Csarnok épületének felújítására 1,9 milliárd forintot költöttek, a nyertes kivitelező a Hunép Építőipari Zrt.

tags: #kezilabda #csarnok #uzemeltetesi #koltsegei

Népszerű bejegyzések:

• Minden, amit a Chelsea-Sparta Európa Liga összecsapásról tudni érdemes
• Hajfonási trendek és a francia válogatott
• A futball labdájának aerodinamikája
• Női U17-es foci Eb
• Tehetséggondozás a magyar labdarúgásban