A Jégkorong Alapszabályai és A Játék Menete

2026.06.04

A jégkorong, a világ egyik leggyorsabb sportjátéka, izgalmas és dinamikus küzdelmet kínál, ahol a csapatok célja a korong minél többszöri ellenfél kapujába juttatása. Ahhoz, hogy teljes mértékben élvezhessük ezt a sportágat, érdemes megismerkedni alapvető szabályaival és a játék menetével.

A Játék Alapjai

A pályán két 6-6 játékosból álló csapat küzd egymással. A játékosok a kezükben botot (ütőt) tartanak, amelynek a nyéllel szöget alkotva egy úgynevezett toll része is van. Ezzel a tollal igyekeznek a vulkanizált gumiból készült (2,54 cm vastag és 7,62 cm átmérőjű) korongot az ellenfél kapujába beütni. A mérkőzések tartama 3 X 20 perc tiszta játékidő. A húsz perc tiszta játékidőnek számít, azaz csak akkor megy az óra, ha a korong játékban van.

A Jégpálya és Jelölései

A jégkorong-mérkőzéseket palánkkal körbekerített jégpályán játsszák. A pálya legnagyobb mérete 60 X 30 méter, legkisebb mérete 56 X 26 méter. A Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) rendezvényein a pálya méretének 60-61 m hosszúnak és 29-30 m szélesnek kell lennie. A sarkokat le kell kerekíteni 7 - 8,5 m sugarú körívvel.

A jégfelületet hosszában 5 vonallal osztják fel, melyek a jégpályát teljesen átszelik és függőlegesen a palánkon folytatódnak:

A pálya mindkét végétől 4 m-re 5 cm széles piros vonalat kell húzni, ezek a gólvonalak.
A kapuvonal a pálya rövidebb oldalain elhelyezett palánkoktól legalább 300 cm, de legfeljebb 400 cm távolságban, a pálya egész szélességében, párhuzamosan a palánkkal húzott 5 cm széles piros vonal.
A két gólvonal közti jégfelületet 30 cm széles kék színű vonalakkal három egyenlő részre kell osztani, ezek jelölik ki a három harmadot: a csapat kapujánál lévő a védekező harmad, a középső a semleges harmad, a legtávolabbi pedig a támadó harmad.
A pálya középen lévő piros színű és 30 cm széles vonal a középvonal, ez választja el a két csapat térfeleit.

A kapuvonal közepén kell a kapukat elhelyezni: a kapufák átmérője 5 cm, a kapu magassága 122 cm, szélessége 183 cm. A kapu belmérete (a háló) a kapuvonal külső élétől a háló legmélyebb pontjáig nem lehet több mint 100 cm, és nem lehet kevesebb, mint 60 cm. A kapu előterében látható kék előtér tiltott zóna a támadók számára.

A pályán továbbá bedobópontokat és köröket is találunk. Az A, B, C, D, E bedobópontokat körrel jelölik, átmérőjük 30 cm, a körök átmérője 9 méter. A bedobópontok és a körök piros színűek, csak a pálya közepén levő kék színű. Ezek a pontok és körök biztosítják, hogy a játékvezetők a mérkőzés kezdetekor, minden harmadkezdésnél és játékmegszakítást követően a bedobásnál (buli) azokhoz tudják igazítani a játékosokat.

Játékosok és Felszerelés

Egy csapat 6 játékosból áll a jégen: kapus, jobbhátvéd, balhátvéd, jobbszélső, középcsatár, balszélső. Játék közben egyszerre csak hat játékos lehet a pályán, a többiek a palánkon kívül, a cserepadon foglalnak helyet. Egy mérkőzésre 20 mezőnyjátékos és 2 kapus nevezhető. Öt mezőnyjátékos és egy kapus lehet egyszerre a jégen egy csapatból, a mezőnyjátékosok eloszlása általában két védő és három csatár. A játékosok sorokat alkotnak, az első sor általában a legerősebb, de a sorok összeállítása menet közben bármikor módosítható.

A játékosok a cserepadról bármikor cserélhetők. A cserélés egy meghatározott területen zajlik. A sérült játékos azonnal elhagyhatja a pályát és őt cserejátékos helyettesítheti. Kapus sérülése esetén a tartalékkapusnak kell azonnal beállnia. Aki próbált már valamilyen pörgős rockszámra két lendületes kört menni a városligeti Műjégpályán, az tudja, mennyire ki lehet fulladni korcsolyázás közben. Mivel a jégkorong a világ egyik leggyorsabb játéka, így az állandó cserélgetés a frissítést szolgálja.

Felszerelések

Ütő: Az ütőket fából, vagy a nemzetközi szövetség által engedélyezett anyagból kell készíteni. Az ütőnek kiálló részei nem lehetnek. Az ütő maximális méretei: a külső saroktól a nyél végéig 135 cm, a külső saroktól az ütőtoll végéig 37 cm. Az ütőtoll legfeljebb 7,5 cm széles lehet. A kapus ütőjének tolla a hajlatnál 11,5 cm, a többi részben 9 cm-nél nem lehet szélesebb. Ütő nélküli játékos részt vehet a játékban, törött ütővel mezőnyjátékos nem játszhat. A kapus azonban addig, amíg nem kap új ütőt, használhatja a töröttet. A törött ütőt a játékosnak a jégre kell ledobnia, és új ütőért a cserepadhoz kimennie. Nem lehet kintről bedobni a jégre az ütőt, csak a kapusnak viheti be játékostársa.
Korcsolya: A korcsolyák mintáját a nemzetközi szövetség írja elő. Gyorskorcsolya és műkorcsolya nem használható, mert sérüléseket okozhat.
Kapusfelszerelés: A korcsolya és az ütő kivételével a kapus felszerelése kizárólag a fej és a test védelmét szolgálhatja.

Játékvezetők

A jégen összesen hárman vannak: a főbíró és két vonalbíró. A főbírót onnan lehet megkülönböztetni, hogy egy piros vagy narancssárga karszalagot visel. A jégen kívüli hivatalos személyek közé tartozik még a gólbíró, a jegyzőkönyvvezető, az időmérő, a bemondó, a büntetőpad-felelős és a video-gólbíró.

A Játék Menete és Különleges Szabályok

Bedobás (Buli)

A korongot a játékvezető hozza játékba a következőképpen: bedobásnál egy-egy játékos áll a bedobókörbe, egymással szemben, párhuzamosan az oldalpalánkkal. Az ütő teljes tollát a jégre kell fektetni úgy, hogy a toll hegye a bedobó középponti kör szélén legyen. A játékvezető a kezdő játékosok ütői közé ejti a korongot, és miután az a jeget érintette, kezdődik a játék. A játékvezetőnek minden bedobásnál sípolnia kell.

Bedobási szabályok:

Ha szabálysértés történt a támadó harmadban a támadócsapat részéről, akkor a bedobás a semleges harmad bedobópontján történik.
Ha a védekező csapat okoz a védőzónában játékmegszakítást, akkor a bedobás ott történik, ahol a megszakítás bekövetkezett.
Ha a megszakítás a semleges harmadban történik, akkor a bedobást ott hajtják végre.
A bedobást az oldalpalánkhoz 6 méternél közelebb nem lehet elvégezni (természetesen, amennyivel kisebb a pálya, annyival csökken a méterek száma).
Ha nem sikerült gólt elérni a büntetőlövésből, akkor a harmad két bedobópontja valamelyikén kell a korongot játékba hozni.
Kis büntetéssel kell sújtani minden játékost, beleértve a kapust is, ha szándékosan kilövi a pályáról a korongot és ezáltal a játékot késlelteti. A bedobást ott kell eszközölni, ahol a hibát elkövették.
Meg kell szakítani a játékot, ha a korong a játékvezetőt érinti.

Les (Offside)

A futballhoz hasonlóan a hokiban is van les, elbírálása azonban egyszerűbb, és jóval kevesebb vitára ad okot, mint a fociban. A támadó csapat játékosai a korong előtt nem mehetnek be a támadó harmadba, amennyiben ez mégis bekövetkezik, akkor les miatt meg kell szakítani a játékot, és bedobással kell folytatni.

A lesszabály és a tilos felszabadítás magyarázata

A leshelyzet elbírálásánál:

Az egyik fontos tényező a játékos korcsolyáinak helyzete: lesen van egy játékos, ha mindkét korcsolyája teljes egészében a középvonal vagy a kék harmadvonal külső szélén túl van a támadó harmadban, mielőtt a korong teljes egészében áthalad a vonalon.
A másik fontos tényező a korong helyzete: a korongnak teljes egészében át kell haladnia a kék vonalon a támadó harmadba.
Fontos tudnivaló, hogy azt a játékost, aki ténylegesen vezeti és felügyelete alatt tartja a korongot, és a korong előtt halad át a vonalon, nem lehet lesen lévőnek tekinteni.
A támadócsapat játékosai a korong előtt nem mehetnek be a támadó harmadba, tehát a kék vonalon legelőször a korongnak kell áthaladnia, és csak utána mehet be a támadójátékos.
A védekező játékos viszi vagy passzolja a korongot a saját védekező harmadába, miközben a támadó csapat játékosa leshelyzetben van, akkor sem ítélnek lest.
Az egyik zónában levő játékos a saját csapata játékosának nem adhatja le egy másik zónában (harmadban) a korongot, de ha egy támadójátékos a korongot hátrafelé, a támadó harmadban saját kapuja felé adja le, az ellenfél a korongot bárhol átveheti.

Hosszú Les (Two-line Pass)

A második lesszabály a hosszú les. A korong nem haladhat át egy teljes harmadot a támadócsapat tagjainak érintése nélkül. A védekező harmadból a korongot csak a félpálya előtt veheti át egy játékostárs. Kivétel, ha magát szökteti a játékos, vagy ha a harmadból jött a játékostárs és úgy fogja meg félpályán túl a korongot. A felezővonal előtt előrejátszott korongot megfoghatja a játékos egészen a kapuvonalig, ha a korong mögött korcsolyázott. Ezzel a játékot felgyorsították.

Tilos Felszabadítás (Icing)

Amennyiben egy egyenlő létszámban vagy emberelőnyben játszó csapat játékosa a saját térfeléről az ellenfél gólvonalával jelölt területén túlra lövi vagy üti a korongot, vagy az oda pattan róla, a játékot meg kell állítani és tilos felszabadítást kell ítélni, amit bedobás követ. A bedobást annál a pályavégi bedobópontnál fogják elvégezni, amelyik a legközelebb esik ahhoz a ponthoz, ahol a vétkes csapat utoljára a koronghoz ért. A "túlütés" kifejezés is a tilos felszabadítást takarja, de mostanság utóbbit használják hivatalosan.

Nincs tilos felszabadítás:

ha az emberhátrányban lévő csapat üti el a korongot a már említett módon;
ha a korong érinti az ellenfél játékosát, beleértve a kapust is, mielőtt átcsúszik a gólvonalon;
ha a korongot közvetlenül bedobásból üti el a bedobáshoz felálló játékos;
ha a vonalbíró úgy ítéli meg, a másik csapat bármely játékosának, a kapus kivételével, lehetősége van megjátszani a korongot, mielőtt az áthalad a gólvonalon;
ha a kapus elhagyja a kapuelőteret, vagy ha a kapus a kapuelőtéren kívül van tilos felszabadítás helyzetben és a korong felé mozog.

Gól Érvényessége

Akkor érvényes a gól, ha a támadócsapat egyik játékosa a korongot ütőjével elölről, a két kapufélfa között és a keresztrúd alatt, szabályos módon teljes egészében a gólvonalon túlra juttatja. Érvényes a gól akkor is, ha lövés után a lövő egyik játékostársát érinti a korong és így jut a kapuba. Ha a korong valamilyen módon a védekező csapatnak egyik játékosát érintve jut a kapuba, öngólt kell ítélni.

Érvénytelen a gól:

Ha a korongot szándékosan rúgják, dobják, vagy nem ütővel ütik a kapuba. Lehet rúgni a korongot, de a lábbal nem lehet gólt szerezni, kivéve, ha a támadó által rúgott korong megpattan egy csapattársa botján. Akkor is érvényes a gól, ha a támadójátékos nem tett rúgómozdulatot, hanem a korcsolyájáról bepattan a korong.
Ha a támadó a kapuelőtérben áll vagy botját ott tartja, amikor a korong bemegy a kapuba. Továbbá, ha a támadó bekorcsolyázik a kapuelőtérbe vagy ott veszi fel pozícióját, hogy ezzel akadályozza a kapust a látásban és zavarja a védésben, és gólt lőnek.
Ha a korong a kapusról, a kapufáról vagy a palánkról pattan le a kapuba.
Ha valamelyik bírót érintve kerül a korong a hálóba.
Ha az ütőt vállmagasság fölé tartják, és az így elért gól is érvénytelen.
Kézzel nem lehet gólt ütni.
Lehet a levegőből gól ütni, de csak akkor, ha a támadó játékos ütője nem a kapu keresztvasának magassága felett ér a koronghoz. A korongot egyébként tilos a vállmagasság felett tartott ütővel megállítani vagy megütni, a játékot ilyenkor meg kell állítani, kivéve két esetben: ha a korongot az ellenfélhez ütik, vagy ha a védekező csapat játékosa a saját kapujába üti a korongot, amikor is a gól érvényes.

Szabálytalanságok és Büntetések

A jégkorong egy fizikailag intenzív sport, ahol a szabálytalanságokat szigorúan büntetik. A büntetéseket mindig akkor szabják ki, amint a vétkes csapathoz kerül a korong. Addig a pillanatig a játékvezető felemelt kézzel jelzi, hogy szabálytalanság történt.

Büntetésfajták

A jégkorongban többféle büntetés létezik:

Kisbüntetés (2 perc):

A játékosnak, kivéve a kapust, el kell hagynia a jeget 2 perc tényleges játékidőre, amely idő alatt cserejátékossal nem helyettesíthető.
Megszűnik, ha a kiállított játékos csapata gólt kap.
Például: ha a játékos ütőjét, térdét, lábát, könyökét, karját, kezét úgy használja, hogy azzal ellenfelének botlását, esését idézi elő.
Ha a játékos szándékosan a korongra esik, vagy pedig a korongot valamilyen módon odahúzza, mialatt a jégen áll vagy fekszik (kivéve a kapust).
Ha a korong birtokában nem levő ellenfelének előrehaladását megakadályozza, vagy aki ellenfele kezéből szándékosan kiüti az ütőt.
Ha a játékos szándékosan a palánkhoz, vagy a kapunak valamelyik részéhez szorítja a korongot anélkül, hogy őt az ellenfél támadná (kivéve a kapust).
Feleslegesen kemény játékért, a játékvezető megítélése szerint.

Technikai kisbüntetés (2 perc):

Például rossz csere esetén, ha eggyel több játékos van a jégen. Ilyenkor az edző vagy a csapatkapitány jelöli ki, hogy ki töltse le a büntetést.
A csapat bármely tagját kijelölheti a kapitány, és ennek a játékosnak azonnal el kell foglalnia helyét a büntetőpadon.

Nagybüntetés (5 perc):

A hibázó játékos, kivéve a kapust, 5 perc tényleges játékidőre áll ki, anélkül, hogy őt egy cserejátékos helyettesíthetné.
A második esetben is 5 perc a tényleges büntetési idő, de ha ugyanaz a játékos kapta a két nagy büntetést, akkor 15 percig nem mehet vissza a jégre (nagy büntetés + fegyelmi büntetés). Az 5 perc letelte után másik játékos beállítható.
Kis vagy nagy büntetéssel kell azt a játékost sújtani - a játékvezető véleményétől függően, figyelembe véve a palánkra esés hevességét -, aki ellenfelét oly módon löki testével, vagy nyomja a könyökével, illetve szabálytalanul támadja vagy gáncsolja, hogy annak következtében erősen a palánkhoz vágódik.
Az ütővel ütni - a legsúlyosabb vétség. Az ellenfél testére azonban nem szabad ütni.

Fegyelmi büntetés (10 perc):

Minden játékos számára, kivéve a kapust, a tényleges játékidőből való 10 perces kizárásból áll.
A tíz perces fegyelmi büntetés megkezdésekor azonnal cserejátékos léphet a jégre.
Egy meccs során összesen kétszer kaphat egy játékos fegyelmi büntetést, a második után már nem térhet vissza a jégre.

Végleges kiállítás:

Végleges kiállítással kell sújtani azt a játékost, aki ellenfelét szándékosan korcsolyával megrúgja, vagy ezt megkísérli.
Egy játékosnak a játék teljes hátralévő idejére történő kizárásakor a megbüntetettet azonnal az öltözőbe kell küldeni.

Kapust nem lehet büntetőpadra küldeni, helyette csapatának egyik játékosa tölti le a büntetést, aki a hiba elkövetésének időpontjában a jégen tartózkodik. Ezt a játékost a csapatkapitány jelöli ki. Nagybüntetés, végleges fegyelmi büntetés vagy végleges kiállítás esetén viszont a kapust le kell küldeni a jégről a mérkőzés hátralévő részére, és a cserekapus jöhet a helyére. Ha nincs cserekapus, akkor egy mezőnyjátékos állhat a ketrec elé, akinek tíz percet kell biztosítani, hogy magára öltse a kapusfelszerelést.

Fizikai Játék és Tilos Kontaktusok

Az egész pályán lehet testtel játszani, tehát nemcsak a védekező térfélen. Két lépés nekifutást lehet végrehajtani a támadáshoz.
Fejre, nyakra nincs szabályos ütközés.
Tilos a bot végével megszúrni, vagy megpróbálni megszúrni az ellenfelet.
Egyedül csak az a kontaktus szabályos, ahol azért üt az ellenfél a játékos botjára, hogy az elveszítse a korongot.
Tilos az ütőt vállmagasság fölé tartani.
Mivel rengeteg a fizikai kontaktus, sokat ütköznek a játékosok, így előfordul, hogy a kelleténél kicsit magasabbra csapnak az indulatok. A hoki egyébként is kemény, férfias sport.

Büntetőlövés (Penalty Shot)

Büntetőlövés akkor jár, ha a támadó egyértelmű gólhelyzetben, a korongot birtokolva tör egy az egyben kapura, és eközben hátulról szabálytalankodnak vele. A korongot a felezővonal közepére kell helyezni, és az edző által kijelölt játékos köteles a koronggal kapura törni és gól elérését megkísérelni. A büntetőnél a lövő játékosnak nem törhet meg a lendülete, és csak egyszer próbálkozhat - ha a kapus véd, hiába lövi be a kipattanót, az már érvénytelen.

A kapus nem hagyhatja el a kapuelőteret, míg a támadójátékos a korongot meg nem érintette, ezután a kapus megkísérelheti a korongot, vagy a játékost minden megengedhető módon feltartani. Gólt kell ítélni, ha a kapus az ütőt a korongot vezető játékos felé dobja. A büntetőlövés akkor is véget ér, ha a korong áthalad a kapuvonalon. A végrehajtás megkezdése előtt mindkét csapat játékosainak vissza kell húzódniuk a félpályát jelző piros vonal mögé.

Ha a védekező csapatnak valamelyik játékosa, beleértve a kapust is, az ütőjét a korongot vezető játékos felé dobja a védekező harmadban, a játékvezetőnek engednie kell, hogy az akció befejeződjék, és ha nem esett gól, a támadócsapat javára büntetőlövést kell ítélnie. Ha gól esett, nem kell büntetőlövést alkalmazni.

Egyéb Játékszabályok

Kézzel irányítás: A játékosnak engedélyezett, hogy nyitott tenyérrel megállítsa vagy elüsse a korongot a levegőben vagy kezével a jégen lökje azt, de nem passzolhatja szándékosan azt társának. Ha a kézpassz bekövetkezik, a bírónak meg kell állítania a játékot, kivéve, ha a játékos csapattársa a saját védekező harmadában szerzi meg a korongot, feltéve, hogy a passz lezajlik, mielőtt a játékos és a korong elhagyja a harmadot. A jéghokiban a játékosok kézzel is belenyúlhatnak a korongba, viszont tilos azt megtartva korcsolyázni!
Kapus szabályai: A kapusnak tilos a korongot előre, az ellenfél kapuja felé dobni; csak oldalra és hátra dobhatja el. Ha a kapus a korongot védte és nem hozza játékba, akkor a játékvezető három másodpercig vár, utána fújja le az akciót. A kapus védve van a kékkel jelzett kapuelőtérben.
Időkérés: Egy meccs során mindkét csapatnak rendelkezésére áll egy harminc másodperces időkérés.
Hosszabbítás és büntetők: Ha a mérkőzés végén döntetlen az állás, akkor hosszabbítás következik. A hosszabbításban négy-négy mezőnyjátékos lehet a jégen, amennyiben ekkor gól születik, vége a mérkőzésnek. Ha a ráadásban sem esik gól, akkor három-három rávezetéses büntetővel döntik el a győztes kilétét a csapatok, ha a három pár után nem dőlt el a meccs, akkor egyesével kell folytatni az első hibáig.

tags: #jegkorong #nyomok #eltuntetese

Gödöllői Röplabda Club