Kézilabda dobások sebessége és technikája: A professzionális játék elemzése
A kézilabda, mint gyors és dinamikus sportág, a játékosoktól rendkívüli fizikai felkészültséget és kimagasló technikai tudást igényel. A játék főszereplője a labda, melyet a játékosok dobással továbbítanak egymásnak vagy küldenek a kapura. Így a dobás a játék egyik leggyakrabban előforduló, legjellemzőbb eleme, mellyel az átadás és a kapura lövés egyaránt végrehajtható - köztük csupán az erőközlés nagysága és a dobás iránya a különbség.
A professzionális kézilabdázók lövéseinek sebessége
A világ élvonalában játszó kézilabdások alkalmanként szédítő erejű lövéseket engednek el. A Telekom Veszprémnél mért adatok szerint a legkomolyabb átlövések sebessége eléri a 90-120 km/h-t, ugyanez a Győri ETO KC meccsein 90-100 km/h között van. Ez már egy négykerekű esetében is tekintélyes tempó, olyannyira, hogy egy jól karbantartott családi autónál az előbbiről 65-90, utóbbinál 65-80 méter a fékút teljes hossza.
Átlövés sebességi adatok elit csapatoknál
| Csapat | Átlövés sebesség (km/h) |
|---|---|
| Telekom Veszprém | 90-120 |
| Győri Audi ETO KC | 90-100 |
A dobás sebességét befolyásoló tényezők
A labda haladási kezdősebességét a játékos izomerejéből nyeri, melyet a dobókéz juttat a labdára. A dobás sebessége tehát elsősorban a játékos erőbefektetésétől függ, és annak nagyságát a dobás által végrehajtandó cél határozza meg.
A lendületszerzés célja a dobáshoz szükséges sebesség egy részének megszerzése és a megfelelő dobóhelyzet előkészítése. A lendületszerzés a játékos és a labda felgyorsítása által növeli a lövés erejét, valamint időben lehetővé teszi a dobás formájának esetleges megváltoztatását. A lendületszerzés alatt a támadónak a labdával egy egységes rendszert kell alkotnia, ahol a játékos erőkifejtése által szerzett gyorsulás átterjed a labdára.
A dobómozdulat fázisai
A dobóhelyzet kialakításának célja a labda felkészítésével olyan pozíció kialakítása, melyből a dobótechnika optimálisan hajtható végre. Az egyenes felkészítés technikája a kis szorítótávolsággal rendelkező vagy kezdő játékosoknak célszerű. Ez a technika biztonságot nyújtó, egyszerű, és a labda rövid, egyenes útja jelentősen csökkenti a felkészítés idejét. A köríves felkészítést elsősorban a széles tenyerű, hosszú ujjú, jó fogással rendelkező játékosok alkalmazzák eredményesen. Ezzel a technikával a labda jobban felgyorsítható, ami növeli az erőközlés nagyságát, továbbá felugrás esetén - lendítés útján - az elugrás nagyságát.
A dobómozdulat célja a lendületvétel során szerzett mozgási energia törés nélküli átvitele a labdára és annak optimális izomerő-kifejtéssel való kidobása. A dobás utáni helyzet célja az egyensúly megőrzésével a kidobás eredményes befejezése, valamint az alaphelyzet minél előbbi felvétele. Amint a játékos keze elhagyja a labdát, a dobókar továbbmozog előre, majd tenyérrel kifelé fordulva rézsútosan a test másik oldalára lendül át.
A labda röppályáját befolyásoló külső erők
Amint a labda elhagyja a játékos kezét, az a test tehetetlenségi törvénye szerint halad a hatóerők irányába. Ezen erőhatások a játékos izomereje, a viszonylag állandó gravitáció és a változó közegellenállás, melyek együttesen meghatározzák a labda sebességét, útját, így a haladás irányát. A labda haladási útját a játékos izomerejének iránya határozza meg, melyet a dobókéz csuklója és az ujjak közvetítenek a labdára a dobás utolsó fázisában.
- Egyenes úton halad a labda, ha az izomerő horizontálisan hat annak középpontjára.
- Ívelt úton halad a labda, ha az izomerő rézsút fölfelé hat annak középpontjára.
- Lepattan a labda, ha az izomerő függőlegesen, vagy különböző szögben, rézsútosan lefelé hat annak középpontjára.
- Pörög a labda, ha az erő hatásvonala nem a labda középpontjára irányul, az forgatónyomatékot hoz létre, és a labda szabadtengely körül mozog.
A játékos a befejező finom ujj- és csuklómozdulatokkal befolyásolhatja a labda pörgését, amivel a kapura lövésnél különösen megtévesztheti a kapust.
Átadások és sebességük a kézilabdában
A labdaátadás a támadójátékosok közti labdás kapcsolat, amely megteremti a kollektív csapatmunka egyik alapfeltételét, ezzel biztosítja a folyamatos támadásszervezést, továbbá lehetőséget nyújt az egyénnek arra, hogy aktívan kapcsolódjon be a csapattevékenységbe. Ezért nem lehet kérdéses, hogy a labdaátadás az egyike a kézilabdázás legfontosabb technikai elemeinek. Kiemelt szerepe ugyanakkor magas szintű technikai végrehajtást igényel, a labdát úgy kell a csapattárshoz juttatni, hogy ritmusveszteség nélkül átvehesse azt és a további tevékenységet fennakadás nélkül megkezdhesse. Ezen szubjektív tényezők mellett az átadás eredményes végrehajtását olyan objektív körülmények is jelentősen befolyásolják, mint a játék sebessége, a csapattársak pillanatnyi helyzete vagy az ellenfél zavaró elhelyezkedése.
Átadásnál az a cél, hogy a játékostárs át tudja venni a labdát, ezért annak sebessége éppen akkora legyen, hogy az eljusson a kívánt helyre és könnyen átvehető legyen. Az egykezes átadások célszerűség, távolság és gyorsaság szempontjából szélesebb repertoárral rendelkeznek, ezért ezek a játék során nagyobb számban fordulnak elő. A kétkezes átadások lassúbbak, kevésbé célszerűek, ezért fokozatosan kikoptak a játékból.
A támadás és a védekezés kölcsönös, egymásra ható fejlődése során az átadásoknak számos változata alakult ki, melyek a játékhelyzetnek megfelelően végrehajthatók egy vagy két kézzel. Meglehet, ezen átadási módok előnye elsősorban a végrehajtás sebességében rejlik, a test előtti átadások nem túl erősek, így alkalmazásuk hosszabb távolságra nem ajánlatos. Mérsékelt erőnövekedés ugyan nagyobb karlendítéssel és a testsúly fokozatosabb dobásirányba mozdításával elérhető, ez viszont gyakran a dobás pontosságának rovására megy.
A test mögötti átadásokat általában meghiúsult kapura lövési kísérlet után, másodlagos megoldásként alkalmazzák a játékosok. Ez az átadási mód látványos, váratlan, és kiszámíthatatlansága következtében hatásosan vethető be az ellenfél közelében is. Test mögötti átadás további előnye, hogy a labda szemben álló védő ellenében testtel jól fedezhető, és ez szinte kizárja a közbeavatkozás lehetőségét. Eredményes alkalmazása azonban nagyfokú begyakorlottságot igényel, és csiszolt technikai végrehajtás esetén is csak kis távolságra célszerű ez a labdatovábbítási mód. A test mögötti átadást csak indokolt helyzetben és semmi esetre sem elsődleges szándékkal célszerű alkalmazni. Kellő elterelő tevékenység hiányában ugyanis a szándék könnyen észrevehető, megkönnyítve ezáltal a védő közbeavatkozását.
tags: #kezilabda #dobas #atlag #sebessege
