A Vecsési Kézilabda Egyesület története és a Halmy József Kézilabdacsarnok
A vecsési kézilabda sport múltjáról szóló információk sajnos meglehetősen szűkszavúak. A településről szóló monográfiákban kevés adat található a kezdetekről. Az 1938-as Bilkei-féle monográfiában például semmi utalás nincs kézilabdára.
A kezdetek és a korai sikerek
Az első komolyabb feljegyzés az 1961-es monográfiában olvasható, amely a következőket írja:
„A kézilabda szakosztály is jelentős eredményeket ért el. 1951-ben megkapják a vidék legjobb csapata címet. Megnyerik a terem-bajnokságot. 1953-ban az NB l-be jutástól csak a váci Szövőtől elszenvedett 8:7 arányú vereség miatt estek el. 1955-ben veretlenül nyerték a vidéki bajnokságot. 1953-ban nagypályás női csapat alakult, 1959 óta kispályás női csapat is van. Az edzője Pécsi Árpád.”
Ez a bejegyzés sejteti, hogy kellett valami előzménynek lenni a helyi kézilabda sportban. A semmiből nem alakulhatott volna ki a háború után ilyen gyorsan egy komoly eredményeket elérő együttes.
A játékot kezdetben nagypályán játszották, de a fenti bejegyzés szerint 1959-ben már volt kispálya is. A sportág fejlődéséhez jelentősen hozzájárult Halmy József földbirtokos, aki a mai Dózsa György úti sporttelep helyét ajándékozta a vecsési fiatalság számára, azzal a feltétellel, hogy a település vezetése ezt a sporttelepet más célra sohasem használhatja. A mai teniszpálya helyén alakították ki a kézilabdapályát és a ’60-as évek közepén készült el a vörös salakos, kiváló minőségű pálya Molnár János pályagondnok szakavatott keze munkája nyomán.
Megállapítható, hogy 1951-től a ’70-es évek elejéig folyamatosan volt Vecsésen kézilabda sport, férfi és női szakágban. A futball mellett a kézilabda egyre népszerűbb lett, különösen a férfiak versenye. A vasárnap délelőtt hazai meccseket 300-400 néző drukkolta végig. Sorra jöttek a helyi kiválóságok: Strohmayer Mihály, Szopper György, Horváth István, Veress Árpád, Rakovszky Miklós. Majd a fiatalabbak: Boda Béla, Szopper Ferenc, Mátyás Gyula, a Balogh testvérek, utánuk a Balázs testvérek.
Az 1961-ben készült, az akkori monográfiából szkennelt kép alapján az álló sorban balról Molnár János, Dr. Nagy Lajos, Sárosi György, Drabek Ferenc, hátrább Urbanek István ismerhető fel. Jobbszélen Kemsei István, a VSE gazdasági vezetője áll. Alsó sorban balról Geringer János, a VSE elnöke, mellette a fiatal nagytehetségű Csernyi Attila látható.
A '60-as évek felemelkedése és a bajnoki cím
A következő felfelé ívelő szakasz a ’60-as évek második felében történt. Mindkét csapat a megyei I. osztályban szerepelt. A férfiak Pécsi Árpád vezetésével aratták a sikereket. Árpi bácsi legendás alakja volt ezeknek az éveknek. Hihetetlen fanatizmussal dolgozott a fiúkkal, mert „meg kell csinálni” - ahogyan ő mondta.
Néhány fővárosi erősítés is érkezett a csapathoz, mint Tolnai András a zseniális irányító, Helfenbein István a balkezes bombázó, és Németh Mihály a kitűnő jobbkezes átlövő. A folyamatosan formálódó és erősödő gárda már 1967-ben alig maradt le a bajnoki címről.
Ebben a korszakban a katonacsapatok vitték a prímet, hiszen a legjobbakat vonultathatták be magukhoz. Ilyen volt a ceglédi Bem SE, de nagyon erős volt Abony együttese is. Fiatal korában láthattuk a vecsési pályán Varga Istvánt, aki később a világ egyik legjobb játékosa lett.
1968 lett a csúcs és a hanyatlás kezdete. A fiúk ragyogóan játszottak, de Cegléden kikaptak tavasszal, ám utána mindenkit megvertek. Október 10-én játszottak itthon a katonacsapattal. Több sor állta körbe a pályát, 1500 néző tombolta végig a találkozót és a 20-15-ös győzelem bajnoki címet jelentett a VSE-nek. Hozzá kell tenni, hogy kézilabdában akkor még más szabályok voltak. Nem volt passzív játék, így ügyesen el lehetett dugni a lasztit. A 20-15 gól gazdag meccsnek mondható.
A hanyatlás és a negyedszázados szünet
A feljutásról osztályozó döntött, amit Tatán rendeztek, és négy megye bajnoka döntötte el a feljutás sorsát. Vecsés mind a három derbijét 1-1 góllal veszítette el. Az együttest elkeserítette balszerencsés sikertelenség és pár év alatt széthullott a csapat, ami magával rántotta a női gárdát is - megszűnt a helyi kézilabdázás.
Az idősebbek abbahagyták, a fiatalok fővárosi gárdákban próbálkoztak. Csernyi Attila hamar átnyergelt a focistákhoz, ahol kapuban, de a mezőnyben is helytállt. A nagyon tehetséges kapus, Boda Béla később átment a focistákhoz és ott is bemutatta kivételes tudását.
Közel 25 éves Csipkerózsika-álom borult a helyi kézilabdára.
Új lendület és a modern kézilabdacsarnok
Az 1990-es rendszerváltozáskor a képviselő-testület elsők közötti feladata volt egy új, modern Falusi iskola megépítése, amelyben egy több sportágat érintő tornacsarnok megvalósítása is szerepelt. Bár a fejlődés ígéretesnek tűnt, a Vecsés SE felnőtt együttesei közül a férfiak az NB I./B alsóházának az 5. helyén végeztek, és a jövő évet egy osztállyal lejjebb kezdik, míg a nők az NB II. déli régiójának 10. legjobb kieső helyén zártak.
A szakosztály vezetésében is változások történtek, ahogy azt az egyik szakember is megerősítette: „Már nem én vagyok a szakosztályvezető, és a csapat munkájáért sem én felelek. Mivel az edzői megbízatásom május 31-én véget ért, és az egyesület részéről - a megszokottól eltérően - nem történt megkeresés a folytatással kapcsolatban, úgy döntöttem, véget ér a közös munkánk! Sok szakmai és személyi problémája volt a szakosztálynak, ami komoly terheket rótt ránk. Ezeket próbáltam szakmai és emberi kapcsolataim révén enyhíteni” - mondta Jánka.
A Halmy József Kézilabdacsarnok - egy új korszak kezdete
A vecsési kézilabda jövőjét alapjaiban határozza meg a vadonatúj, állami támogatásból épült Halmy József Kézilabdacsarnok, amely 2023. december 6-án készült el és került a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt. üzemeltetésébe. Az új, 20×40 méter szabványméretű sportparkettás létesítmény modern körülményeket biztosít a sportolóknak.
A csarnok kiválóan alkalmas a Vecsési Sportegyesület kézilabda szakosztályának edzéseire és mérkőzéseire, emellett a Halmy József Általános Iskola testnevelés óráinak is otthont ad. Továbbá, más sportegyesületek is használhatják futsal, korfball edzéseikre, mérkőzéseikre és egyéb típusú igénybevételeikre, mint például a konditerem használatára. A szabad kapacitás terhére örömmel fogadnak további, sportlétesítményt kereső oktatási intézmények, egyesületek, valamint lakossági érdeklődők (pl. baráti csapatok) jelentkezését. Igény esetén egyedi rendezvények lebonyolítására is alkalmas az épület.
Az alábbi táblázatban részletesen bemutatjuk a Halmy József Kézilabdacsarnok fizikai és szolgáltatási jellemzőit:
| Jellemző | Adat |
|---|---|
| Név | Halmy József Kézilabdacsarnok |
| Átadás éve | 2023 |
| Helyszín | 2220 Vecsés, Halmy József tér Hrsz.: 3430/12 |
| Csarnok mérete | 1761 nm |
| Küzdőtér | 1 db szabvány 20x40m méretű sportparkettás kézilabda pálya |
| Belmagasság | 7,15 m |
| Nézőtér | 150 ülőhelyes lelátó |
| Öltözők (játékos) | 4 db (20 fő részére) |
| Öltözők (bírói) | 2 db (3 fő részére) |
| Kondicionáló terem | 75 m2 |
| Egészségügyi iroda/Orvosi szoba | 24 m2 |
| Kerékpár tároló | 6 db fedett tároló hely |
| Parkoló (telken belül) | 8 db + 1 db mozgássérült parkoló |
| Parkoló (telken kívül) | 39 db parkoló |
| Befogadóképesség | Összesen 240 fő |
Az 1761 négyzetméteres csarnokban 150 ülőhelyes lelátót, 75 m2 konditermet, egy kisebb szertárt, 4 db 20 fős öltözőt, 2 db 3 fős játékvezetői öltözőt, és a kiszolgáló vizes helyiségeket alakították ki. A kézilabdacsarnokhoz tartozik egy 8+1 db mozgássérült férőhelyes zárt, 39 férőhelyes utcai parkoló, valamint 6 db fedett kerékpártároló. Műszaki kialakítása és fenntartása megfelel a 21. századi követelményeknek, biztosítva a modern és funkcionális környezetet a vecsési kézilabda számára.
tags: #kezilabda #egyesulet #vecses
