Kézilabda Szabályváltozások és A Kapusok Fejlövésének Szabályozása

A kézilabdát, ezt a szép játékot szabályok nélkül nem lehet játszani, hiszen testek egymásnak feszülésével jutunk el a végső eredményhez. A Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) jóváhagyta és közzétette az új szabályváltozásokat, amelyek már érvényesek a nyári utánpótlás-versenyeken, és a 2025/26-os idényben is. A szabályalkotó a legtöbb pontban csak kisebb helyreigazításokat, kiegészítéseket végzett a megfogalmazásban, amivel a téves értelmezéseket, félreértéseket szeretné elkerülni. Mindezek mellett viszont vannak olyan módosítások is, amelyek jelentősen változtathatnak a játékon, és más játékvezetői ítéleteket eredményeznek majd a jövőben - foglalta össze a változásokat a Magyar Kézilabda Szövetség Játékvezetői Albizottsága. A kapuba állás első alapfeltétele a szabályok ismerete, hiszen kapaszkodóvá válhat a környezet biztos ismerete a magabiztos mozgáshoz.

Fontos Kézilabda Szabályváltozások

A kézilabda játékszabályai július elsejétől változtak. A Magyar Kézilabda-szövetség játékvezetői albizottsága szerint a szabályalkotó főleg a megfogalmazás pontosítására törekedett, de jelentős módosítások is bevezetésre kerültek. Az MKSZ hivatalos honlapján pontokba szedte a legfontosabb szabályváltoztatásokat:

Egyéb Változások és Pontosítások

• A mérkőzésre nevezhető játékosok létszáma 16 főre, a hivatalos személyeké 5 főre emelkedett.
• A játékosok semmi olyat nem viselhetnek, amik vágásokat vagy horzsolásokat okozhatnak, a körmöket rövidre kell vágni.
• Edzőzóna került meghatározásra, mely a középvonaltól 3,5 méterre kezdődik és az azonos oldalon lévő alapvonaltól 8 méterre ér véget.
• Azonnali időleges kiállítást von maga után minden olyan eset, ha egy hivatalos személy a játéktéren kívül állva véletlenül játékba avatkozik a labdát vagy a játékost megérintve.
• Nem megengedett úgy érinteni a labdát, hogy a test bármelyik része a játéktéren kívül a talajt érinti.
• Hétméterespárbaj esetén, ha az első öt-öt dobás végrehajtása előtt egyértelműen eldől, hogy ki a győztes, nem kell befejezni a sorozatot.
• Csapatonként egyszerre csak egy játékos szerepelhet kapusként a játéktéren.
• A kizárt játékosnak és hivatalos személynek a mérkőzés végéig a mérkőzés helyszínén kell tartózkodnia.
• Lehetőség van csere játékvezető vagy játékvezető páros vezetésére, ha az eredetiek valamilyen okból nem tudják folytatni a mérkőzést.

A Kézilabda Kapusok Fejlövése: Szabályok és Viták

A kapus poszthoz hozzátartozik a fejlövés is, de a szabályok rögzítik az egészség védelmét. Korábban a kapust hétméteres dobásnál, vagy a védőjátékost időntúli szabaddobásnál fejen találó játékos kizárást (piros lap) kapott, most ez mindkét esetben azonnali időleges kiállítást (2 perces büntetés) von maga után. Ez a szabálymódosítás a kapusok biztonságát hivatott még tovább védeni.

Bonifert Ferenc, az MKSZ Játékvezetői Albizottságának elnöke kiemelte, hogy a szabályalkotó szándéka egyértelműen a kapus egészségének védelme. Nem is a szándékosságot vizsgálja, hanem a játékos felelősségét, amiatt, hogy a kapus feje közelébe lövi az esetenként száz kilométer per óra sebességet is meghaladó labdát. Fontos, hogy a kapus fejét nem kell telibe találni a kiállításhoz; a szabály úgy szól, ha a lövésnél a labda irányt változtat, az már elegendő.

Kivételek és Vitás Esetek

Ugyanakkor fontos kitétel, hogy a támadót csak akkor terheli felelősség, ha zavartalanul, tisztán lőhet. Ha vele szemben szabálytalanságot követnek el, vagy ha közte és a kapus között védő játékos helyezkedik el, azzal már mentesül a felelősség alól. Jó példa volt erre a férfi Magyar Kupa döntője, amikor a szegedi Bodó Richárd fejen találta a veszprémiek kapusát, Rodrigo Corralest, mégsem állították ki, helyesen, az említett kivétel miatt.

A helyzet azonban nem mindig ennyire egyszerű. Klujber Katrin esete is rávilágított a szabályvitákra, amikor egy Izland elleni mérkőzésen kizárást kapott, annak ellenére, hogy az izlandi kapus belemozdult a lövésbe. Bonifert Ferenc magyarázata szerint felmentés csak abban az esetben illeti a lövő játékost, ha a kapus feje egyértelműen „kereste” a labdát, azaz ő provokálja ki a fejlövést. A videós utóellenőrzés egyébként csupán ebben az egyetlen, vélelmezett esetben engedélyezett, minden más szituációban a játékvezetőnek kell meghoznia a döntést.

Niklas Landin, a világ egyik legjobb kapusa üdvözölte a szigorítást: „Csak örülni tudok ennek. Vannak esetek, amikor senki nem ér hozzá a lövőhöz, és nem látom értelmét, miért kell a kapus fejét célozni ilyenkor. A játékosok olyan jól képzettek manapság, hogy könnyen tudják irányítani a labdát.” Daniel Svesson, a dán TV2 szakértője ezzel szemben kételyekkel fogadta a változást, szerinte ezzel csak a játékvezetők dolgát nehezítették még jobban, mivel néha nem egyértelmű, hogy a védők hozzáértek-e a lövő játékoshoz, vagy sem. Bonifert Ferenc egyetért azzal, hogy ez tovább nehezíti a játékvezetők helyzetét, és a videózás sokat segítene nekik a kétes szituációk helyes megítélésében. Fontos tudni, hogy csak az büntetendő, ha először a kapus fejét találja el a labda; ha a karjáról, a válláról, a kapufáról pattan oda, azért már nem jár kiállítás.

A Kapus Szerepe és a Játéktér Szabályai

A kapuelőtér a kapus területe, ahol korlátlanul mozoghat. A kapuelőtérhez tartoznak a határoló vonalak, vagyis az alapvonal és a hatos vonal, ami közrefogja ezt a területet. A pálya 40x20 méter, ahol a hosszabbik oldalt oldalvonalaknak, a rövidebbik oldalt alapvonalaknak nevezzük. Az alapvonaltól 6 méterre találjuk a hatos vonalat, 9 méterre a kilences vonalat. A hatos vonalat folytonos vonal jelzi, amit kapuelőtér vonalnak is hívunk, míg a kilences vonalat szaggatottnak.

A négyes vonal, más néven kapushatároló-vonal, az alapvonaltól 4 méterre található meg, még a kapuelőtéren belül. Ez a vonal a hetes védése közben jut szerephez: a kapusnak nem szabad átlépnie addig, amíg a dobó játékos kezét el nem hagyja a labda.

A kapu tényleges mérete 2,08x3,16 méter, a kapufa nagysága 8 cm, ami 3 cm-t belóg az alapvonal vonalához képest a pályára. A kapufát jól kell látni, ezért mindig két szín határozza meg és váltva vannak felfestve 20 cm-ként.

A Kapus Mozgása és Különleges Szabályai

• Ruházat: A kapus ruházatának, mezének is mindenkitől eltérőnek kell lennie, hiszen különböznie kell a játéktéren tartózkodóktól.
• Kapuelőtérben: A kapuelőtérben korlátlanul lehet mozogni, labdavezetési szabály nincsen érvényben. Bármikor, bárhogyan, bármilyen testrésszel a labdához lehet érni, kivéve ha a labda a mezőny felé halad vagy a hatoson belül a hatos vonal közelében megáll, ilyenkor a kapus lábbal nem érhet hozzá.
• Mezőnyjátékossá válás: A kapus abban a kivételes lehetőségben van, hogy ha akarja, mezőnyjátékossá változtathatja magát, ami azt jelenti, hogy kijöhet a hatoson kívülre. Ekkor elveszíti védettségét, és a mezőnyjátékosokra vonatkozó szabályok vonatkoznak rá. Labdával nem léphet vissza a kapuelőtérbe, de labda nélkül visszamehet.
• Labdakezelés a kapuelőtérben: A hatoson belül guruló vagy álló labda a kapusé, más nem érhet hozzá. A pattogó, repülő labda a kapuelőtér felett bárkié lehet.
• Labdakezelés a mezőnyben: A mezőnyben guruló vagy álló labdát a kapus a kapuelőtérből nem foghatja meg, de a pattogó, repülő labdát igen, mindenféle szabálytalankodás nélkül.
• Ütközés mezőnyben: A kapus mezőnybe történő kifutását követően az induló ellenfél játékosával történő ütközés piros lapos büntetést eredményez a kapus számára. Kicsi érintkezéskor már nem vonatkozik ez a szabály a hálóőrre.
• Kidobás: Ha a kapus birtokolja a labdát, és kidobással kell folytatódnia a meccsnek, a kidobást csak akkor lehet végrehajtottnak tekinteni, ha áthaladt a kapuelőtér vonalon. Nincs korlátozva, hogy két lábbal vagy egy lábbal álljon valaki a talajon, sőt a levegőből is el lehet végezni. Lényeg, hogy be kell lépni a kapuelőtérbe és a hatoson kívüli területet nem szabad érinteni.
• Gól: Érvényes a gól, ha a labda teljes terjedelemmel áthalad a gólvonalon.
• Szabaddobás/Bedobás: Bár nem a kapusok fő profilja, ismerniük kell. Ezek elvégzésekor az egyik lábnak mindig rögzítve kell lennie, illetve bedobáskor a vonalon kell elhelyezkednie. A labdát dobni kell, nem pedig átadni.

Kapustechnikai Alapelvek

Pozíciójából adódóan a kapus az utolsó akadály a kapura lőtt labda útjában, ezért védőtevékenysége is ennek megfelelően a kapura lövés hárítására, a kapu közvetlen védelmére specializálódott. A kapus alaphelyzete stabil egyensúlyi állapotban van: lábak vállszéles terpeszben, lábfejjel kifelé fordulva, térdek enyhén hajlítva. A törzs egyenes vagy kissé döntött, a súlypont a köldök környékén. A fej magasan tartott és állandóan követi a labda útját, illetve perifériás látással kíséri a játékosok mozgását. Ez a fejpozíció kulcsfontosságú, és közvetlenül kapcsolódik a fejlövés kockázatához és a kapus védelméhez.

Az alapmozgás lényege, hogy a kapus a gólvonalhoz közel mozogva követi a támadás irányát, a labdát tartva a figyelme középpontjában. A mozgás három dimenziójú: szélességben apró oldalazó lépésekkel, a kapufákon belüli térben való elhelyezkedéssel. A védekezési technikák, mint a kétkezes, egykezes védés, középmagas, alacsony labdák hárítása, kicsúszás vagy kitörés mind a labda útjának elzárására irányulnak, figyelembe véve a lövés magasságát és irányát. A modern kapusiskola offenzívabb, célszerűbb technikákkal operál, melyek már a gyorsindítás lehetőségét is magukban hordozzák.

A mezőnyjátékosok hatoson belüli mozgásterét is ismernie kell a kapusnak, hogy kiszámíthassa saját mozgásának területeit. A mezőnyjátékos nem sétálhat be a hatoson belülre, nem érintheti meg a hatos vonalat, kizárólag akkor, amikor az ellőtt labda után leérkezik.

tags: #kezilabda #fejbe #dobta

Népszerű bejegyzések:

• Eger döntő pillanatai
• Böde-Bíró Blanka visszatérése
• A labdarúgás erőnléti edzésének megújítója
• az Eredivisie és az Ajax legfrissebbjei
• hazai rúdugró versenyek