A magyar kézilabda gyengeségének és lelketlenségének okai: Rendszerszintű problémák és út a megújulás felé
A magyar kézilabda sportágban időről időre felmerül a kérdés, miért tapasztalható a csapatok teljesítményében gyengeség és a játékban olykor a lelketlenség. A problémák sokrétűek, és a játékosok, edzők, játékvezetők, valamint a klubok és a bajnoki rendszer működését egyaránt érintik. Sok esetben a nagy tét miatt sok hibával játszott mindkét gárda, és nem ritkán látható, hogy a hazai együttes ötlettelenül támadott, ami alacsony színvonalú mérkőzésekhez vezet. Azonban a kevesebb hibát vétő és a győzelmet jobban akaró csapatok esetenként magabiztosan nyernek, ami azt mutatja, hogy az akarat és a koncentráció kulcsfontosságú.
A játékosok és edzők teljesítménye, a motiváció hiánya
A gyenge eredmények gyakran azonnali következményekkel járnak. A gyenge eredmények miatt betelt a pohár Fehérváron, ahogy más kluboknál is előfordul, hogy edzőket menesztenek. Információink szerint Buday menesztésében a csapat utóbbi időben mutatott játéka is szerepet játszott. Felmerül a kérdés, hogy vajon egy havi - a játékvezetői díjhoz képest sokszorosan többet kereső játékos, és még többet kereső edző - valóban többet nyújt-e teljesítményben egy játékvezetőnél. Hozzátartozik az ő szolgáltatásukhoz néha a másik csapat játékosainak anyázása, szándékos sérülés okozása is. Ezek a jelenségek nem csupán a technikai tudás hiányára, hanem a sportszerűség és a belső motiváció hanyatlására is utalhatnak.
A mentalitásbeli problémákat jól illusztrálja egy régi történet is. „A ferencvárosi bajnokok között én zöldfülű voltam. Elekné, Balogh Márta, Szatmári és a többi sztár mégis befogadott. Felmentünk a Fradi-székházba, leültünk az étteremben, és megkérdezték, mit iszom. Mondtam, narancslevet. Jól kinevettek, és közölték, ha kézilabdázó akarok lenni, akkor sört kell innom.” Ez a történet rávilágít egy olyan korszakra, ahol a sportolói életmód és a profizmus fogalma még merőben más volt, ami hozzájárulhatott a sportág "lelketlen" megítéléséhez a mai elvárásokhoz képest.
A játékvezetés és a profizmus kérdése
A játékvezetők szerepe és teljesítménye is gyakran vitatott pont a magyar kézilabdában. Sokszor elhangzik, hogy a bíró is ember, és nyilván jobb lenne mindenkinek, ha kevesebb hiba lenne, de a körülményeket igenis figyelembe kell venni. Ugyanakkor az elvárás a játékvezetővel szemben, hogy a mérkőzés ideje alatt olyan minőségi munkát végezzen, mint annak, akinek éves jövedelme 30.000.000 Ft. Egy adott meccsen nyújtott gyalázatos teljesítménynek ennél sokkal durvább anyagi kihatásai lehetnek a csapatokra és a bajnokságra nézve.
A játékvezetők díjazása és felkészültsége is téma. Az NB I-ben a bruttó játékvezetői díj 17000 Ft, ami a levonások után 13600 Ft nettó. Ez azonban nem tartalmazza az utazási költségeket, ami olykor a mérkőzés időtartamának sokszorosát is kiteheti. Vannak játékvezetők, akik havonta átlag bruttó 80.000 Ft körül keresnek, és a költségtérítés jelentős része is megmaradhat. Másfelől viszont sok játékvezető, akik a meccsek előtt 10 perccel esnek be, meccs után táskába teszik a szerelést, és 3 nap múlva újra fütyülnek, nem fektetnek kellő energiát a felkészülésbe. Az igazi jó bírók azok lesznek, akik ugyanúgy, mint a csapatok, videóznak, edzenek, vagyis készülnek fejben és fizikálisan is a mérkőzésekre. Tőlük nem sajnálnánk a talán magasabb bírói díjat sem.
Az alábbi táblázat részletezi a játékvezetői díjakat különböző bajnoki szinteken:
| Bajnoki szint | Bruttó díj | Nettó díj (becsült) | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| NB I | 17 000 Ft | 13 600 Ft | Mérkőzésenként, utazási költség nélkül |
| Megyei felnőtt | 3 400 Ft | Mérkőzésenként | |
| OSB | 2 400 Ft | Mérkőzésenként | |
| Egyéb meccsek | 1 700 Ft | Mérkőzésenként | |
| Helyi bírók | Nem kapnak költségtérítést (költségkímélés céljából) |
VAR-DÖNTÉS MAGYARÁZATA! 😱 MIÉRT ÁLLOTT MEG Šeško VITÁS KÉZILABDA-GÓLJA – SOKKOLÓ MAGYARÁZAT!
Pénzügyi háttér és a klubok stabilitása
A klubok pénzügyi stabilitása alapvetően befolyásolja a teljesítményt és a jövőképet. A Dunaferr példája jól mutatja, hogyan lehet állami pénzen felépíteni egy sportbirodalmat. Vissza a múltba. Ez nemcsak a cikk alcíme hanem egyben a Dunaferr jelszava is lehetett, hiszen az „átkos rendszer'' jól bevált módszeréhez tértek vissza és állami pénzen felépítettek egy sportbirodalmat: kézilabda (női kézilabda BEK győzelem), jégkorong, labdarúgás, hat csapatsport magyar bajnoki aranya. A Dunaferr dúskált a pénzben, a bajnok MTK-tól elcsábítják Egervárit, aki magával hozza Oroszt, Molnárt és Rabóczkyt az akkor csillagászati összegnek számító 44 millió forintért. Ez a modell azonban hosszú távon nem feltétlenül fenntartható, és a támogatások elapadásával a teljesítmény is hanyatlásnak indulhat.
A megyei bajnokságokban a csapatok költségkímélésének szándékával helyi bírók ügyködnek, akik nem kapnak költségtérítést. Ez is mutatja, hogy az alacsonyabb szinteken milyen jelentős pénzügyi korlátokkal küzdenek a klubok. Keleten az első Tiszaújvárosnál szintén az anyagiak okoznak fejtörést, mert a bajnokságban valószínűleg feljutó helyen végeznének, de a magasabb osztályba lépés anyagi vonzatai bizonytalanságot szülnek.
A bajnoki rendszer és a verseny minősége
A bajnoki rendszer felépítése és a verseny minősége közvetlenül hat a sportág színvonalára. Az NB I-es csapatokat tömörítő női kézilabda liga ülést tartott, ahol nagy többséggel támogatták, hogy az új idényben tizenhat csapat szerepeljen az élvonalban. Érvként merült fel, hogy a legjobbak évente sok mérkőzést játszanak, valamint, hogy nagy a válogatott játékosok leterheltsége, ezentúl szélesíteni kívánják a sportág bázisát az egész országban. Az új rendszer a válogatottat adó és a kupacsapatok érdekeit szolgálná.
A bővítés azonban vitákat is generál. Ha veszünk egy 16 csapatos első osztályt, akkor a másodosztályban még nagyobb űr fog keletkezni az úgynevezett II. csapatok és a többiek között. Felmerül a kérdés, hogy nem lehet-e 4 csapattal bajnokságot csinálni, ami a versenyképesség hiányára utalna. Bár egyes vélemények szerint az esetlegesen felkerülő 4 csapat sem lesz gyengébb a mostani utolsónál, a minőség hígulásának kockázata valós. A Nyugati csoportból valószínűleg csak a 3. és a 4. tud felkerülni, ami rávilágít a regionális egyenlőtlenségekre és a stabil utánpótlásbázis hiányára.
tags: #kezilabda #gyenge #es #lelketlen
