A kézilabda játékosügynökök új szabályozása és az MKSZ szerepe
Nagy port kavart Farkas Mátyás játékosügynök és Hornyák Dóra, a Ferencváros kézilabdázója közötti, 2019 januárjában nyilvánosságra hozott privát üzenetváltás, amiben az ügynök saját klubjának és munkaadójának átverésére akarta rávenni a válogatott játékost. A közvetítőt visszaéléssel gyanúsították, a szövetség azonnali vizsgálatot rendelt el, és kilátásba helyezte új szabályok és bizottságok felállítását. A sporttörvény 2021 szeptemberi irányított kiegészítésével próbálták keretek közé terelni az üldözött területet, a szakszövetség pedig elsőként, a változások hatálybalépésének napján máris szabályzataiba foglalta, amit csak tudott a törvény alapján.
Új kormányrendelet a látványsportok piacán
Február 7-én lépett hatályba a 2022. január 7-én kihirdetett 4/2022. (I.7.) Korm. rendelet, mely a Magyarországon működő játékosügynökségek és játékosügynökök tevékenységét hivatott kontrollálhatóbb keretek közé terelni. A sportágak közül egyedül a kézilabdában született külön kiegészítés a játékosügynökök számára előírt költségtérítés mértékének meghatározására, és egyedül az MKSZ-nél jelent meg új szabályozás a hatálybalépés napján.
A jégkorongban, a kosárlabdában, a vízilabdában és a röplabdában nincs külön szabályozás a játékosügynökökre, a labdarúgásban pedig a nemzetközi szövetség, a FIFA által megalkotott kritériumrendszer szerint szabályozzák a közvetítőket.
„Az, hogy az állam kommunikál, egyáltalán nem rossz dolog” – Gulyás János és Marosi Gergely | 24.hu
Szigorított kapcsolatfelvétel és adminisztrációs kötelezettségek
A Magyar Kézilabda Szövetség frissen elfogadott szabályzatába a törvényben meghatározottakon felül több olyan pluszkitétel is bekerült, mely nehéz feladatok elé állíthatja a sportágban tevékenykedő közvetítőket. A legérdekesebb újítás a kapcsolatfelvétel szabályozása, amely alapján szigorú protokoll szerint kellene eljárni az ügynököknek. Minden egyes megkeresés előtt egy adatbázisban meghatározott képviselőn keresztül, kizárólag elektronikus úton, írásban kereshetnék meg a játékost vagy képviselőjét.
Amennyiben 15 napon belül nem válaszol az érintett, nem lehet egyből újra keresni, csak 90 nap elteltével, különben „győzködőnek” minősítik az ügynököt, akit jelenteni kell a frissen létrehozott MKSZ Monitoring Igazgatóságnak. Dr. Prémecz Attila, az MKSZ igazgatótanácsának elnökhelyettese szerint: „Ezen szabályozási pont teljes egészében a játékosügynökök védelmét szolgálja. A játékosügynök részéről történő kapcsolattartás ellenőrzésével a szabályalkotó legfőbb célja a nyomon követhetőség, valamint a kizárólagosság fenntartása.”
Adminisztrációs és költségtérítési szabályok
| Tétel | Leírás |
|---|---|
| Költségtérítés alapja | KSH bruttó átlagkereset (tárgyévet megelőző év) |
| Szorzók | Életkor, válogatottság, elért eredmények (2x - 3,5x) |
| Kifizetés kedvezményezettjei | Szülők, nevelők (jutalék 70%-a, térítés 50%-a) |
Az MKSZ saját ügynöksége
A sporttörvény 37/D. paragrafusa lehetővé teszi a szakszövetségek részére, hogy saját nonprofit ügynökséget hozzanak létre. Mivel a labdarúgásban ezt a FIFA tiltja, jelenleg csak az MKSZ él ezzel a lehetőséggel. A szövetség szerint ez a lépés a kiemelten tehetséges sportolók és a sportszakma közös döntését segíti elő, megelőzve azokat a sporton kívüli gazdasági szempontokat, amelyek korábban lemorzsolódáshoz vezettek.
A szövetség által alapított ügynökséghez befolyó közvetítői jutalékok 70%-át és a költségtérítések 50%-át nevelési hozzájárulásként kell kifizetni a szülőknek vagy törvényes képviselőknek. Dr. Prémecz Attila hangsúlyozta: „Ellentétben a piacon működő profitorientált ügynökségekkel itt nem a nyereség elérése a cél, itt a gyermeket felnevelő, idejét a sportra áldozó családtagok anyagi elismerése is megtörténik.” További kérdéseket vethet fel ugyanakkor, hogy az MKSZ miként őrzi meg pártatlanságát, ha egyszerre látja el a szabályozói és a menedzseri feladatokat.
tags: #kezilabda #jatekos #menedzser #mksz #kerveny
