A Focilabda Hatszöglapjai és Fejlődéstörténete: Méretektől az Anyagokig

Focilabda nélkül nem lehet focizni. Egyeseknek a foci „csak” egy játék, másoknak az életük. Azonban mindkét esetben kell egy focilabda a játékhoz. A labdák méretükben, súlyukban és dizájnjukban térnek el egymástól. Választáskor figyelembe kell venni a játékosok korát és a felületet is, amin rúgni fogják a bőrt. Nem szabad megfeledkezni a focisták tudásszintjéről sem. A FIFA tanúsítvánnyal rendelkező rekreációs, edző- és meccslabdák szintén eltérőek lehetnek. Ebben a blogbejegyzésünkben tisztába tesszük az összes tudnivalót a focilabdákkal kapcsolatban, kitérve a méretekre, típusokra, karbantartásra és keménységre.

Természetesen, mint mindennek, a labdáknak is van fejlődéstörténete. Az aktuális verziókkal a készítők mindig megpróbálták túlszárnyalni az adott korszak trendjeit, folyamatosan kutatva, hogy merre és hova lehet még fejlődni.

A Focilabda Története és Fejlődése

Mielőtt a modern futball-labdák kialakultak volna, a játékosoknak be kellett érniük a korabeli lehetőségekkel. A Ts'in és Han-dinasztiák idején (Kr. e. 255-220) a kínaiak „tsu chu”-t játszottak, amely valamennyire hasonlított a focihoz. A labda valamilyen madártollal bélelt hólyag lehetett. A középkorban már létezett egyfajta foci, ez azonban inkább labdakergetéshez hasonlított. Ekkor állati koponyákat rugdostak, amit az idők folyamán szépen lassan felváltott a disznóhólyag, ami bár már nem volt annyira fájdalmas mint játékszer, de túl tartós sem. Mivel a disznóhólyag nem eredményezett nagy forradalmat a labdarúgásban, ezért 1855-ben Charles Goodyear elkészítette az első vulkanizált gumiból készült futball-labdát. A gumilabda egy óriási lépés volt, mivel ezzel automatikusan elkezdődött egyfajta szabványosítási folyamat a futball-labda mérete és alakja tekintetében. Ezt megelőzően a disznóhólyagok különböző formájúak és méretűek voltak, és szinte lehetetlen volt irányítani őket. Soha nem lehetett tudni, hogy hová gurulnak a rúgást követően.

A futball-labda következő verziója 1862-ben jelent meg. H.J. Lindon készítette ezt a felfújható labdát, amely sokkal könnyebb volt, mint a Goodyear gumilabdája, és egy kicsit jobban meg is őrizte a formáját, bár így is egy kicsit ovális lett a végeredmény. Lindont valószínűleg a sertéshólyag felrobbanásának káros hatásai ihlették a felfújható gumihólyag kifejlesztésére. 1863-ban az újonnan megalakult Angol Labdarúgó-szövetség összeült, hogy lefektesse a labdarúgás alapszabályait. Az erre vonatkozó szabályok rögzítésére először az 1872-es felülvizsgálat alkalmával került sor. Itt már lefektették, hogy a labdának gömb alakúnak kell lennie, kerületének pedig 27-28 hüvelyk (68,6-71,1 cm) közé kell esnie. A szabály a mai FIFA-szabályrendszerben is szerepel. Azóta az egyetlen változás a labdát illetően 1937-ben volt, amikor is a hivatalos súlyt 13-15 unciáról 14-16 unciára emelték. Ennek a szabályozásnak egyenes következménye volt, hogy elkezdődött a futball-labdák tömeggyártása. A focilabdák tömeggyártásának elindulása a glasgow-i Mitre és Thomlinson's vállalat nevéhez fűződik. Úttörőként azt vallották, hogy a minőségi labda kulcsa az, hogy az mennyire tudja megőrizni formáját. Ezeket még kézzel varrták, így minden egyes darabon voltak apró eltérések és kisebb hibák is a varrás miatt.

Megnőtt az igény a labdák erősebbé és tartósabbá tételére, hogy így ellenálljanak a keményebb játéknak is. A labdák vitákat váltottak ki a csapatok között, mivel akkoriban úgy gondolták, hogy a megfelelő labda kiválasztásának készsége ugyanolyan fontos, mint maga a futballtudás. Ez volt a helyzet az 1930-as első világbajnokság döntőjénél is, ahol a labda a mérkőzés végkimenetelében is szerepet játszott. Argentína és Uruguay ugyanis nem tudott megegyezni abban, hogy melyik labdát használja. Ezért úgy döntöttek, hogy az első félidőben egy argentin labdát, a második félidőben pedig egy Uruguay által szállított labdát használnak. Volt még egy probléma ezekkel a labdákkal. Az esős területeken (például az Egyesült Királyságban) általában eláztak. Ezt kivédendő, 1940-ben a futball-labdák egy erős réteget kaptak a tömlő és a külső burkolat közé, hogy ezáltal növekedjen a tartósságuk. Szintetikus, és nem porózus anyagokat kezdtek el használni a külső borításhoz, hogy a labda vízálló legyen, valamint egy szelep is került rá, és így a középső réteg cserélhetővé vált.

Az Ikonikus Hatszögletű Labda Megjelenése

Körülbelül a reflektorok megjelenésével egy időben, 1951-ben engedélyezték először a fehér színű labdát, hogy a nézők könnyebben lássák azt a meccsek alatt. Az 1960-as évektől a futball-labdákat teljesen szintetikus anyagokból készítették. R. Buckminster Fuller építész alkotta meg azt az ikonikus futball-labdát, amelyet mindannyian ismerünk és szeretünk. Fuller 20 hatszögletű és 12 ötszögletű darabot használt, amelyeket összevarrva egy gömböt alkotott. Ekkor kerültek a labdára az ikonikus fekete ötszögek. A fekete darabok célja az volt, hogy a játékosok jobban lekövethessék a labda útját. A globális, sportruházatot és -kiegészítőket forgalmazó Adidas 1963-ban kezdett el futball-labdákat gyártani. 1970-ben készítettek először hivatalos labdát világbajnokságra, a mexikói tornára. A labdát Telstarnak hívták, és 32 fekete-fehér panelt tartalmazott. A fekete-fehér panel kialakításának egyik oka az volt, hogy az 1970-es verseny volt az első, amelyet világszerte lehetett látni a tévében, és akkoriban a legtöbben fekete-fehérben nézték a világbajnokság televíziós közvetítését. Ennek a színkombinációnak köszönhetően a televízió képernyőjén is jobban követhetővé vált a labda útja. A csapatok az 1974-es nyugat-németországi tornán is használták a Telstar labdát, bár némi módosítással. A 78-as tornán bajnokságon jött egy újabb nagy durranás: a Tango Durlast lenyűgöző lépés volt a futball-labda fejlődésében. Egyedülálló kialakítása miatt optikai csalódást keltett, és úgy tűnt, mintha 12 egyforma kör lenne a labda felületén. A gyártó ezt az illúziót 20 darab belső hármas panel felhasználásával hozta létre. A labda valódi bőrből készült, műanyag bevonattal, hogy vízálló legyen. A 80-as években az Adidas Azteca néven bemutatta az első, teljesen szintetikus anyagokból készült labdát, amelyet el is készített az 1986-os mexikói világbajnokságra. Ez a labda poliuretán bevonattal rendelkezik, így ellenáll az esőnek és más zord időjárási körülményeknek. Az 1990-es olaszországi világbajnokságon természetesen egy új Adidas-labda jelent meg Etrusco néven. Belsejében fekete poliuretán habréteg volt, amely a labdát enyhén puhábbá, ugyanakkor gyorsabbá tette a levegőben való mozgáskor, gyorsításkor, átadáskor, keresztezéskor és lövéskor. Később ezt is továbbfejlesztették, és amikor 1994-ben az Egyesült Államok adott otthont a FIFA világbajnokságnak, már a Questra volt a torna hivatalos labdája. Ekkor debütált a labdán kívüli polisztirol habréteg is, amely javította a vízszigetelést, és még gyorsabbá tette a labda mozgását a levegőben, illetve a felszínen is.

Innovációk a 21. Században

Az új évezred elején is folytatódtak a fejlesztések a futball-labdák tervezése terén. Sok vállalat új csúcstechnológiás anyagokkal és mintákkal rukkolt elő a futball-labdákhoz. Az egyértelmű cél egy olyan optimális futball-labda kifejlesztése volt, amely kiváló repülési együtthatókkal rendelkezik, emellett vízálló, gyors, puha tapintású, az összes rúgóerőt átadja a labdának (nem nyeli el az energiát), és biztonságosan fejelhető. Dél-Korea és Japán 2002-es, közös rendezésű tornáján a Fevernova hozta lázba a közönséget háromszög alakú mintázataival, valamint a labda megvastagított belső rétegeivel, amitől az pontosabban mozgott a levegőben. A következő hivatalos labda a Teamgeist volt, ami a 2006-os németországi világbajnokságon kapott főszerepet. Ez volt egyúttal az első olyan csúcskategóriás futball-labda, amelyen nagyon kevés varrás és gerinc volt található, és mindössze 14 panelből állt. Az Adidas jelentősen csökkentette a panel érintési pontjait, ami azt jelentette, hogy a labda pontosabban használható és könnyebben irányítható volt a játékosok számára. A döntőn ennek a labdának egy speciális változatát használták, a Teamgeist Berlint. 2010-ben Dél-Afrika volt a házigazdája a vb-nek, ahol a Jabulani volt az új üdvöske. Ez volt az első eset a modern labdák történetében, amikor a labda váltotta ki a legnagyobb vitákat a bajnokságon, az aerodinamikája ugyanis szokatlanul kiszámíthatatlan volt, és ezzel együtt a kapusok leggyűlöltebb focilabdája lett. Akkora balhé lett a labdából, hogy egyenesen a NASA-t kérték fel, hogy vizsgálja meg a sporteszközt. A 2014-es évre, a brazil vébére, az Adidasnak össze kellett szednie magát az előző vb okozta blama miatt. Elő is jöttek a Brazuca nevű labdával, aminek a nevét a nagyközönség döntötte el szavazás alapján. Nos, a sportszergyártónak sikerült a nagyot gurítania, mivel elkészítette a valaha volt legkorszerűbb és legaerodinamikusabb labdát. A játékosok imádták ezt a labdát, mivel az sokkal kiszámíthatóbb és pontosabb volt mint az elődei, de ugyanakkot sikerült megőriznie a Jabulani sebességét. 2018-ban az oroszországi vébére a Telstar 18 labdát dobták piacra. Ezt sok sportrajongó ismerheti, hiszen a Telstar 18-at az 1970-es és 74 vébé tiszteletére tervezték. Míg az eredeti Telstaron 32 panel volt, ezen már csak 6. Minden panelt egy 3D-s texturált felső réteggel ragasztottak össze, hogy javítsák a labda irányíthatóságát és tapadását. A Telstar 18 kétfajta verzióban jelent meg.

Mivel a vébék hivatalos labdájának óriási presztizsértéke van, így nem szabad azon csodálkozni, hogy az Adidas pénzt nem spórolva igyekszik kitűnni a versenytársai közül. Az, hogy összehozták a gólvonal-technológiás labdájukat, már óriási előrelépés. Ez az újítás úgy működik, hogy a játékvezetők egy okosóraszerű eszközt viselnek, amely a futball-labdában lévő érzékelővel folyamatos kapcsolatban van, és jelzi a sporinak, hogy a labda áthaladt-e a gólvonalon vagy sem. Itt nincs szükség azonnali VAR-segítségre. A közeljövőben megrendezendő 2022-es katari labdarúgó-világbajnokság az eddigiekkel szemben télen kerül megrendezésre, így erre is figyeltek a fejlesztők, mérnökök. Az idei vb labdája az Al Rihla nevet kapta, és esetében a fenntarthatóság lett a fő szempont a tervezésnél. Így ez lett az első olyan hivatalos meccslabda, amelynek a belseje butilból készült, felülete teljesen varratmentes, és termikus ragasztott felületét vízbázisú ragasztókkal és festékekkel láttak el, hogy a környezetet ne terheljék.

A Focilabda Felépítése és Gyártása

A focilabdák két fő részből állnak: külső, több szeletből álló kemény részből, mely megvédi a belsőt az esetleges sérülésektől, valamint egy belső, latex vagy kaucsuk részből. A belsőt egy szelep segítségével fújhatjuk fel. Ez adja meg a labda kerek formáját. A futball-labdák döntő többségét manapság már nem bőr, hanem egy speciális műanyag felhasználásával állítják elő. Mindegy azonban, hogy bőr vagy szintetikus az alapanyag, az első lépés a megfelelő előkészítés. A bőr esetében ez persze bonyolultabb, a műanyagnál kicsit egyszerűbb. A lényeg, hogy a folyamat során mindkét esetben egy nagyon erős szövetréteget ragasztanak a kb. lepedőméretűre előkészített nyersanyag egyik oldalára. Ez a réteg a panama, aminek az a feladata, hogy megakadályozza a bőr- vagy szintetikus alapanyag megnyúlását.

Következő lépésként legtöbb esetben öt-, illetve hatszög alakú darabokat vágnak ki az előkészített és általában ekkor már megmintázott anyagból, amelyekből aztán a későbbiekben összevarrják a labdát. Általában 20 darab hatszögű- és 12 ötszögű darab felhasználásából kerekedik ki a játékszer. Persze a forma és a mintázat lehet más alakú is, a lényeg, hogy a végén kijöjjön belőle a labda. A klasszikus labdakülső 32 panelből épül fel, melyet a jobb labdák esetén kézzel varrunk össze. A modernebb labdák külső borítása ragasztott technológiával készül, panelkialakítása eltér a hagyományos labdáétól. A munka nagy részét még manapság is kézzel végzik. A kivágott lapokat egy belső gumilabda köré darabról darabra varrják össze egy speciális, viasszal vízhatlanított, rendkívül erős cérna felhasználásával. Közel 700 öltésre van szükség ahhoz, hogy egyetlen játékszer elkészüljön. Utolsó előtti lépésként a labdákat felpumpálják és ellenőrzik, hogy nem eresztenek-e. Végül kifényesítik és csomagolják őket. A világon készült focilabdák több mint kétharmadát egyetlen pakisztáni városban, Sialkotban és környékén állítják elő.

Focilabdák Típusai és Felhasználása

Kezdjük először is a focilabdák típusaival. Alapvetően 5 különböző típusát különböztetjük meg a focilabdáknak:

1. Professzionális focilabdák: Ezen labdák használatával elsősorban a játékosok képességei, készségei dominálhatnak. Az ebbe a csoportba tartozó labdák használatát a legjobb bajnokságokban és nemzetközi versenyeken is engedélyezték. A labdákat a kiváló teljesítmény, precíz megmunkálás, nagy pontosság, valamint gyorsaság és könnyű irányíthatóság jellemzik. Minden természetes és mesterséges talajra, valamint időjárási körülményhez ajánlott.
2. Meccslabdák, mérkőzéslabdák: A kiváló teljesítményű meccs futball labdák használata valamennyi talajra ajánlott. Minden szintű mérkőzésen, valamint életkorban használható. Garantáltan megfelelnek az összes hivatalos méret, súly és forma előírásnak.
3. Training labdák, edzőlabdák: A Training futball labdák kifejezetten a gyakori igénybevételhez lettek kifejlesztve. Speciális anyaguknak köszönhetően valamennyi talajon használhatóak. Az edzők részéről ideális választás minden életkorú játékos számára.
4. Szabadidős focilabdák: Kifejezetten a labdarúgást szabadidős elfoglaltságként űző sportolók részére ajánlott labdák. Használatuk elsősorban természetes talajon ajánlott. Előállításuk a hivatalos méret és súly előírások alapján történik.
5. Speciális focilabdák: Ebbe a csoportba tartoznak a futsal és teremlabdák, a speciális súlyú/méretű/anyagú labdák melyek általános talajon (füvön/műfüvön) nem alkalmazhatók, valamint az egyéb készségfejlesztő labdák melyek fejlesztik a játékodok lövési, cselezési, fejelési, valamint passzolási képességeiket.

A focilabdák más módon is kategorizálhatók, például felhasználási felület alapján. Az élőfüves és műfüves pályákra tervezett focilabdák a leggyakrabban használt típusok. Ha teremfociról van szó, 14 éves korig 4-es méretű labda ajánlott, hogy az ízületek ne legyenek felesleges terhelésnek kitéve, 14 éves kortól pedig futsal labda, ami valamivel nehezebb és nem pattog annyira. A terem focilabdát egy puha textiles külső rész borítja. Ezeket fedett teremben, tornatermekben szokták használni. A terem focilabda nem alkalmas a salak vagy füves pályán való játszásra. A műbőr focilabdát salak vagy füves pályára ajánljuk. A homokban történő focizásra speciális labda kapható. Léteznek úgynevezett utcai (street) focilabdák is, melyek strapabíróbb anyagból készülnek.

Labdaméretek és Korosztályok

A méret a focilabda kiválasztásának egyik legfőbb szempontja, amely a játékosok korától függ. Megfelelő méretű labdával a gyerekek gyorsan elsajátíthatják a labda irányításának fortélyait, valamint az izomegyensúly felbomlása és a későbbi ízületi problémák is megelőzhetők. A legfiatalabb korosztály játékosainak ne válassz 5-ös méretű labdát arra hivatkozva, hogy majd megnőnek hozzá. Az ilyen focilabda nehéz számukra, nehezen tudják irányítani azt, így a technikájuk is lassabban fejlődik. Ráadásul fennáll a veszély, hogy mivel nem fogják tudni megfelelően elrúgni a labdát, így a focizást sem fogják élvezni.

A futball labdák méretét a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség határozza meg, a gyártók a közérthetőség kedvéért számokat használnak, 1-től 5-ig. A labdák súlya pedig leginkább alapanyaguktól függ. A legfiatalabb focisták (9 éves korig) 3-as számmal jelölt labdával játszanak, míg a 4-es méretű focilabdát a 10-13 éves korosztály használja. Az 5-ös méretű labdák a legelterjedtebbek, melyekkel az utánpótlás idősebb korosztályai (14 éves kortól) és a felnőttek játszanak. Az 1-es méretű focilabda egy speciális labda, melyet bármelyik korosztály használhat edzés során a technika fejlesztésére.

Focilabda méretek és jellemzők

Minősítés és Választási Szempontok

A focilabda kiválasztásakor az ár az első mutató. Magasabb ár jobb minőséget, jobb technológiát, ellenállóbb anyagot és jobb repülési tulajdonságot jelent. A második fontos mutató a FIFA tanúsítvány. A FIFA Inspected tanúsítvánnyal rendelkező futball-labdák profi edzőlabdáknak számítanak, melyeknek egy hétkörös teszten kell sikeresen átmenniük. A FIFA Approved tanúsítvánnyal rendelkező labdák plusz egy teszten esnek át. Ez a legmagasabb szintet jelölő FIFA tanúsítvány, mellyel kizárólag az Európa-bajnokságon, világbajnokságon, az Európa-kupán és más magas szintű bajnokságokon használt profi meccslabdák rendelkeznek.

Karbantartás és Tárolás

A focilabdában uralkodó nyomás 0,8-1,2 bar között mozog, a labda felfújásához labdapumpa és szeleptű szükséges, a szeleptű lehet vékony (európai) és vastagmenetes (amerikai), ennek kiválasztása a labdapumpától függ. A műbőr labdák nem igényelnek karbantartást, azonban a valódi bőr focilabdákat ajánlott bőrápolóval (testápolóval) alkalmanként lekezelni. A használaton kívüli focilabdákban a nyomást (a hosszabb élettartam megőrzése érdekében) ajánlott csökkenteni (leereszteni), amit egy tűszelep segítségével könnyen elvégezhetünk. Ha a lyukas labdának varrott a külső borítás, akkor a labda javítható.

tags: #hany #hatszoglap #van #egy #focilabdan

Népszerű bejegyzések:

• Ismerje meg a Balatonfüredi Kézilabda férfi csapatát
• Fedezze fel a „Liverpool Way” titkait!
• Adidas Real Madrid ifjúsági kapusmez
• Az NCAA kosárlabda szupersztár, Caitlin Clark
• Politika és futball: A két vezér a kommentátorállásban