A Magyar Kézilabda Szövetség Versenykiírásának Főbb Pontjai: Változások és Újdonságok a Következő Szezonra

A Magyar Kézilabda Szövetség illetékes bizottsága május 9-én elfogadta a következő szezonra érvényes versenykiírást. A versenykiírás, mint minden évben, ezúttal is nagyobbrészt olyan pontokat tartalmaz, amik az egyszerű szurkolót aligha érdeklik, és, egyebek mellett azért is, elég nehéz olvasmány. Hogy Önnek se kelljen elolvasnia, kigyűjtöttük belőle a legfontosabb információkat és változásokat.

Az Élmezőny (NB I) Hírei

Az élvonalban érdemi változás a versenyek lebonyolításában nincs. A férfiaknál és a nőknél is 14 csapat versenyez, a szokásos módon, mindenki mindenki ellen, oda-vissza. A 26 forduló után a nőknél kialakul a végeredmény. A férfiaknál még következik a bajnoki döntő - ahogy évek óta. A férfi döntő a korábban megszokott oda-visszavágós lebonyolítás helyett két győzelemig megy.

Magyar Kupa és Licencelés

Szintén változatlan a Magyar Kupa lebonyolítása is. Az egyes fordulók időpontjai a nőknél több héttel korábbra kerültek, és a négyes döntő is március 9-10-re került. A 2023-ban alkalmazott áprilisi dátum ütközne az olimpiai selejtezővel. Érdekesség, hogy más országokban, ahol szintén licenc szükséges az induláshoz, általában komoly hírverése van a licenceknek, a német női klubok például épp ezen cikk írásakor jelentik be sorra, hogy ők is megkapták.

Játékosnevek a Mezen

Az idei évre is jön egy változás a játékosok mezen feltüntetett nevére vonatkozóan. Tavaly engedélyezték, hogy a név a mezszám alatt legyen. Idén pedig enyhül a korábbi szigorúság a névre vonatkozóan is.

Változások a Másodosztályban (NB I/B)

Több évnyi folyamatos változás után a másodosztály lebonyolítása az előző évivel azonos lesz, azaz 16 csapat, egy csoportban. Viszont, az ideitől eltérően, a szezon végén nem három, hanem négy csapat esik ki. Az első osztályba továbbra is a bajnok és a 2. helyezett jut fel. Lezárult a másodosztály létszámcsökkentése, most összébb húzzák az NB II mezőnyét is.

Átalakul a Harmadosztály (NB II)

Itt viszont gyökeresen megújul a versenyrendszer. A korábbi hat helyett nyolc csoportban rendezik a bajnokságot, egyaránt 8-8 csapattal. Ez egy kisebb létszámcsökkenést is jelent, 72 helyett csak 64 csapat szerepel a harmadosztályban. Némileg kiterjesztve nézve: néhány éve az NB I/B-ben 28, az NB II-ben 72 csapat versenyzett, a következő szezonban már csak 16 és 64, azaz összesen húsz klubbal kevesebb - már legalábbis papíron, mert azért az NB II-t nem minden szezonban sikerült feltölteni.

Rájátszás és Bajnoki Címek a Harmadosztályban

Természetesen a 8 csapatos csoportok, a mindössze 14 fordulóval, túl rövid bajnokságot eredményeznének. Ezért, a körmérkőzés befejezése után rájátszás következik. A rájátszásba minden csapat bejut, két-két szomszédos csoportból az 1-4. helyezettek a felső-, míg az 5-8. helyezettek az alsóházba. A négy felsőházi csoport (ahová az alapszakasz 1-4. helyezettjei jutottak) győztese szerez bajnoki címet, tehát a korábbi 6 helyett 4 harmadosztályú bajnok lesz.

Utánpótlás-korosztályok: Stabil Keretek és Létszámcsökkentés

Az utánpótlás-korosztályok nem változnak, a következő szezonban is a férfiaknál U20, U18 és U16, a nőknél pedig U19 és U17 bajnokságokat rendeznek. Az U17-U20 bajnokságok lebonyolítása az ideivel megegyezik. Az U16-U18 bajnokságokban évek óta csak a labdát birtokló csapat cserélhet (bizonyos kivételekkel).

Létszámcsökkentés az I. osztályban

Azonban ebben a négy korosztályban az I. osztályban a szezon végén létszámcsökkentést hajtanak végre. Most férfiaknál és nőknél is 28 csapat vesz részt mind a négy korosztály első osztályában, keleti és nyugati csoportban (egy-egy csoportban tehát 14 csapattal). A létszámcsökkentés indokolt lehet, túl nagy a tudásbéli különbség az osztály legjobb és leggyengébb csapatai közt. Ha a megyekettőben, ahonnét nincs hová kiesni, van harminc gól két csapat közt, az sajnálatos. A korosztályos bajnokság legmagasabb osztályában ez arra utal, hogy nem optimális a struktúra.

Ezeknek a bajnokságoknak a létszámát néhány éve azért emelték fel csoportonként 14 csapatra, hogy így igazodjanak a (felnőtt) NB I-hez, ahol szintén 14 csapat versenyez. Az elképzelés az volt, hogy egységesítik a játéknapokat, így az NB I előtt-után, ugyanott, játszhatna az utánpótlás. Ez azonban a sok időpont-módosítás miatt csak ritkán volt tényleg így, enélkül pedig a 28 csapatot az I. osztályokban nem indokolja igazán semmi. Egy évvel később pedig majd a korosztályos I. osztályok létszámcsökkentése is következik.

Fontos Dokumentumok és Előírások

A versenykiírás részeként számos egyéb dokumentum és előírás is rögzítésre került a 2025/2026-os szezonra vonatkozóan, melyek az egyes bajnokságok zavartalan lebonyolítását szolgálják, valamint a 2024/2025-ös korosztályi besorolásokat is tartalmazzák:

Ahogy láthatjuk, forradalmi változásokra nem számíthatunk, a lebonyolításban érdemi változások csak az alacsonyabb osztályokban várhatóak. A legtöbb érdeklődőt vonzó versenyeknél pedig minden ugyanúgy zajlik majd, mint az idei szezonban.

tags: #kezilabda #kiiras #donto

Népszerű bejegyzések:

• a Real Madrid mez története és jelentősége
• Magyarország EB-szereplése
• Videoton tehetséggondozás
• Amerikai futball Magyarországon: Az Adony Bisons szerepe
• A Chelsea idegenbeli teljesítményének elemzése