Átfogó Kézilabda Szabályok: A Játéktértől a Játékidőig és a Felszerelésig
A kézilabda egy dinamikus sportág, amely szigorú szabályok mentén zajlik. Ahhoz, hogy a játék gördülékeny és fair legyen, elengedhetetlen a játéktér, a játékidő, a szabálytalanságok és a csapatok felszerelésének pontos ismerete. Az alábbiakban részletes áttekintést nyújtunk a kézilabda alapvető szabályairól.
A Játéktér és Jelölései
A kézilabdát 40×20 méteres, téglalap alakú játékterületen játsszák. A játéktér 40 méter hosszú és 20 méter széles négyszögletes terület, mely két kapuelőteret, valamint egy mezőnyt foglal magába. A hosszabb határoló vonalakat oldalvonalnak, a rövidebbeket (a kapufák között) gólvonalaknak, illetve alapvonalaknak (kapun kívüli részek) nevezzük. Szükséges biztonsági zónát létesíteni a játéktér körül, amely az oldalvonalak mentén legalább 1 méter, az alapvonalak mögött 2 méter. A játéktér állapota egyik fél javára sem változhat meg a játékidő alatt.
A Kapuk
A két kapu a pályán egymással szemben, a két alapvonal közepén helyezkedik el. A kapukat biztonságosan kell a talajhoz vagy a mögötte lévő falhoz rögzíteni. Belső méretük 2 méter magas és 3 méter széles. A két kapufát vízszintesen összeköti a keresztgerenda. A kapufák hátsó oldala egyvonalban kell, hogy elhelyezkedjen a gólvonal hátsó szélével. A kapufák és a keresztgerenda négyzet keresztmetszetűek, szélességük és vastagságuk egyaránt 8 cm. A kapufák és a keresztgerenda mezőnyből látható három oldalát a háttértől és a talajtól lényegesen elütő két különböző színnel kell befesteni. A kapukat hálóval kell ellátni, melyet úgy kell felfüggeszteni, hogy a kapura dobott labda normális körülmények között a kapuban maradjon.
A Vonalak Rendszere
A játéktér valamennyi vonala ahhoz a területhez tartozik, melyet határol. Az alapvonalak a kapufák közötti részen 8 cm szélesek, minden más vonal pedig 5 cm széles. A két szomszédos terület közötti vonalak helyettesíthetők a két terület talajának különböző színű felfestésével.
Fontosabb vonalak és területek:
- Kapuelőtér (6 méteres vonal): A két kapu előtt található folyamatos vonallal körülvett rész. Ezt a vonalat a kapuktól 6 méterre húzzák meg. Itt csak a kapus tartózkodhat, az itt lévő labda az övé. Kidobást kivéve a levegőben lévő labda megjátszható. Mezőnyjátékos belépéséért szabaddobás, kiállítás vagy büntető is járhat. A kapuelőteret a kapuelőtér vonal határolja, melyet a következőképpen kell megrajzolni: húzunk egy 3 méter hosszú vonalat közvetlenül a kapu előtt, mely párhuzamos a gólvonallal és 6 méterre (a gólvonal hátsó élétől a kapuelőtér-vonal elülső részéig mérve) helyezkedik el attól; ezt a 3 méteres vonalat kétoldalt 1-1 (a kapufák belső, hátsó élétől mért) 6 méter sugarú negyedkör köti össze az alapvonallal.
- Hétméteres vonal: A kaputól 7 méterre található 1 méter széles vonal. A vonal mögött kell elhelyezkedni a hétméteres büntetődobásnál. Ez a vonal 1 méter hosszú egyenes vonal, közvetlenül a kapu előtt, amely 7 méterre (a gólvonal hátsó élétől a 7 méteres vonal elülső éléig mérve) helyezkedik el a gólvonaltól, azzal párhuzamosan.
- Kapus-határvonal (4 méteres vonal): 15 centiméter hosszú, a kapu előtt 4 méterre van. Közvetlenül a kapu előtt, a gólvonallal párhuzamosan és attól 4 méterre (a gólvonal hátsó élétől a 4 méteres vonal elülső éléig mérve) helyezkedik el.
- Szabaddobási vonal (9 méteres vonal): Egy szaggatott vonal, a kapuelőtér-vonaltól 3 méterre, azzal párhuzamosan kell felfesteni. A vonalrészek és a köztük lévő távolság egyaránt 15 cm.
- Középvonal: A két oldalvonal felezőpontját köti össze.
- Cserevonal: Az oldalvonalra merőleges, a felezővonaltól 4,5 méterre meghúzott vonal. Mindkét csapat számára a középvonaltól mért 4,5 méterig tart. Ezt a pontot a középvonallal párhuzamos, a mezőnyben és a játéktéren kívül is egyaránt 15 cm hosszú vonal jelzi. Az időmérő és a titkár asztalát, valamint a cserejátékosok padját, úgy kell elhelyezni, hogy az időmérő és a titkár láthassa a cserevonalat. Az asztal közelebb kell, hogy helyezkedjen, mint a cserepad, de legalább 50 cm-re kell lennie az oldalvonaltól.
Vonalak szélessége
| Vonal típusa | Szélesség |
|---|---|
| Alapvonalak (kapufák között) | 8 cm |
| Minden más vonal | 5 cm |
A Játékidő és annak Szabályai
A rendes játékidő minden korosztályban (16 év felett) 2x30 perc, a félidei szünet 10 perc. A kézilabdában egy sajátos módszert követve mérik a játékidőt. A játékidő a játékmegszakítások (pl. szabálytalanság megítélése, gól utáni középkezdés stb.) alatt is megy, azonban ha a játék várhatóan hosszabb ideig szakad meg (pl. sérülést követő ápolás miatt), akkor a játékvezetőknek lehetőségük van az órát erre az időszakra megállítani. A játékidő lejárta szigorúan értelmezendő: az utolsó másodperc leteltekor a mérkőzés befejeződött.
Barátságos mérkőzés a magyar és a szerb férfi kézilabda-válogatott között (TV Sport)
Zárójelzés és Időntúli Dobások
A játékidő a mezőny-játékvezető kezdődobásra adott sípjelével kezdődik, és a nyilvános időmérő berendezés automatikus zárójelzésével vagy az időmérő zárójelzésével végződik. Ha ilyen jelzés nem hangzik el, a játékvezető sípol és jelzi, hogy letelt a játékidő. Amennyiben az automatikus zárójelzéssel működő nyilvános időmérő berendezés nem áll rendelkezésre, az időmérő asztali vagy kézi stopperórát vesz igénybe és zárójelzéssel fejezi be a mérkőzést.
A még játékidőben ellőtt, de a kapuba csak a játékidő letelte után beérkező lövés - ellentétben a kosárlabdával - nem minősül érvényes találatnak. A szabályos találat eléréséhez az kell, hogy a labda még a rendes játékidő letelte előtt teljes terjedelmével áthaladjon a gólvonalon. Amennyiben azonban még a játékidőn belül szabaddobást vagy 7 méteres dobást ítélnek a játékvezetők, de a mérkőzésből (vagy a félidőből) már olyan kevés idő van hátra, hogy a megítélt dobást az alatt nem végzik el, akkor az elvégezhető a játékidőn túl is (ún. időntúli szabaddobás vagy 7 méteres dobás).
A zárójelzés előtt közvetlenül, vagy a zárójelzéssel egyidőben elkövetett szabálytalanságokat és sportszerűtlen magatartást a zárójelzés után is büntetni kell még akkor is, ha a megítélt szabaddobás vagy 7 méteres dobás a zárójelzés elhangzásáig nem végezhető el. A dobást meg kell ismételni, amennyiben a zárójelzés pontosan a szabaddobás vagy 7 méteres dobás végrehajtásakor szólal meg, vagy éppen akkor, amikor a labda az elvégzett szabaddobás vagy 7 méteres dobás után még a levegőben van. Mindkét esetben a játékvezetők a szabaddobás vagy 7 méteres dobás eredményét megvárva fejezhetik be a mérkőzést.
Az időntúli szabaddobások közben egy speciális szabály van érvényben a játékosok helyezkedésére és cseréjére. Az egyetlen cserelehetőség a dobó csapatot illeti meg, aki egy játékost cserélhet. Ennek megszegése büntetést von maga után. Továbbá a dobójátékos csapattársai a dobó játékostól legalább 3 méterre helyezkedhetnek el, de az ellenfél szabaddobási vonalán kívül. Az ellenfél elhelyezkedéséről a 13:8 szabály rendelkezik.
Ha a játékvezetők megállapítják, hogy az időmérő túl korán jelezte a játékrész végét, akkor a csapatokat a játéktéren kell tartani és a fennmaradó időt le kell játszani. Ha valamelyik csapat birtokában volt a labda a korai zárójelzést követően, úgy a labdát birtokló csapat folytathatja játékot. Ha a labda nem volt játékban, úgy a játék a játékhelyzetnek megfelelő dobással folytatódik. Ha a mérkőzés első félideje (vagy a meghosszabbítás) a meghatározottnál tovább tart, akkor a második félidőt a megfelelő idővel csökkenteni kell. Ha a második félidő (vagy meghosszabbítás) végét jelezték később, úgy a játékvezetőknek nincs lehetőségük ennek megváltoztatására.
Hosszabbítás és Hétméteres Dobások Döntetlen Esetén
Ha a mérkőzés eredménye a rendes játékidőben döntetlen, és döntésig kell játszani, akkor 5 perc szünet után meghosszabbítás következik. A meghosszabbítás ideje 2x5 perc, 1 perc szünettel és térfélcserével. Ha a játék az első meghosszabbítása alatt sem dőlt el, akkor 5 perc szünet után a második meghosszabbítás következik. A meghosszabbítás ideje ismét 2x5 perc, 1 perc szünettel és térfélcserével. Ha az eredmény még mindig döntetlen, akkor az érvényes versenykiírásnak megfelelően kell eldönteni a győztest.
A 7 méteres dobások menete
Ha a győztest 7 méteres dobásokkal kell megállapítani, akkor a dobások végrehajtásában csak játékjogosult játékosok vehetnek részt. Játékjogosult az a játékos, aki a játékidő végén NEM volt kiállítva vagy kizárva. Mindkét csapat 5-5 játékost jelölhet. A játékosok az ellenfél játékosaival váltakozva 1-1 dobást hajtanak végre. A csapatok számára nem kötelező előre meghatározni a dobó játékosok sorrendjét. A kapusok szabadon megválaszthatóak és cserélhetőek a játékjogosult játékosok közül. A játékosok a 7 méteres dobásokban, mint dobójátékosok, és mint kapusok is részt vehetnek.
A játékvezetők döntik el, melyik kapura hajtják végre a dobásokat. A játékvezetői sorsolást követően a győztes csapat megválaszthatja, hogy elsőként vagy másodikként kezdi a dobásokat. Ha az első 5-5 dobást követően még nem dőlt el az eredmény, akkor a dobások folytatódnak ellentétes sorrenddel, és minden 5-5 dobás után a sorrend cserélődik. Az újabb sorozatban a csapatoknak ismét 5-5 játékost kell megnevezniük. Egy részük, vagy akár valamennyi lehet ugyanaz is, aki az első körben szerepelt. Az eljárás mindaddig folytatódik, amíg arra szükség van. Azonos dobásszám mellett, gólkülönbség esetén a győztes személye azonnal eldől. A dobó játékos(ok) kizárása a 7 méteres dobásokból súlyos vagy ismételt sportszerűtlen magatartás esetén lehetséges. Ilyen esetekben a csapat a kizárt dobó játékos(ok) helyébe újat jelölhet meg.
Time Out: Játékmegszakítások
A time out kötelező időleges kiállítás, vagy kizárás esetén; jogos csapat-időkérés esetén; az időmérő, vagy technikai küldött jelzése esetén; és a játékvezetők között szükséges egyeztetés esetén. A körülményektől függően más helyzetekben is alkalmazható játékidő megszakítás. A játékidő megszakítás alatt elkövetett szabálytalanságok ugyanolyan következményekkel járnak, mintha azokat játékidő alatt követték volna el.
Eltekintve a kötelező esetektől, elvárás a játékvezetőktől, hogy ítélőképességük figyelembevételével más helyzetekben is indokoltan szakítsák meg a játékidőt. Néhány tipikus példa, amelyeknél a time out nem kötelező, de normális körülmények között el kell rendelni: külső hatásoknál (pl. a játéktér törlése, folyadék kerül a játéktérre); egy játékos felismert sérülésénél; egy csapat nyilvánvalóan húzza az időt (pl. halogatja valamelyik dobás végrehajtását, vagy nem bocsátja szabadon a labdát); a labda a játéktérről távolra kerül (pl. a létesítmény tetőszerkezetén landol és így késedelmet szenved a játék folytatása bedobással).
A mindenkori time out elrendelésekor figyelembe kell venni azt is, hogy a vétlen csapat ne szenvedjen jogosulatlan hátrányt. Egy fontos kritérium arra a kérdésre: „time out, vagy sem”, ha a játékmegszakítás várható időtartama bizonytalan. Alapvetően a játékvezetők döntik el, mikor állítják meg és indítják el az órát játékidő megszakításkor. A játékidő megszakítást három rövid sípjellel és a megfelelő karjelzéssel jelzik az időmérő felé.
Csapat-időkérés (Team Time Out)
Mindkét csapat a rendes játékidőben, félidőnként, egy-egy csapat időkérést vehet igénybe, melynek hossza 1 perc. A meghosszabbítások ezek alól kivételt képeznek. A csapat egyik hivatalos személye, aki a holtidőt kéri, az erre a célra rendszeresített „zöld lapot” a versenybírói asztalnál a titkárnak adja. Az a csapat kérhet holtidőt, amelyik a labdával rendelkezik. Amennyiben a csapat nem veszíti el a labdát, mielőtt az időmérő a jelzést megadhatta volna, úgy a csapat részére azonnal ki kell adni holtidőt. A holtidő kérésekor az időmérő sípjellel megszakítja a játékot, megállítja az órát, karjelzést ad és nyújtott karral a holtidőt kérő csapat cserehelyének irányába mutat. A zöld lapot a versenybírói asztalnak a holtidőt kérő csapat felőli oldalán kell felállítani a holtidő időtartamáig.
A Csapat és a Felszerelés: A Mez Számozás Elhelyezése a Szabályrendszerben
A kézilabda játékszabályai részletesen kitérnek a csapatokra, a játékoscserékre, a felszerelésekre és a sérülésekre is. Ezeket a rendelkezéseket a 4. szabálypont tartalmazza, melynek címe „A csapat, játékoscsere, felszerelés, sérülés”. Bár a mellékelt anyag nem tartalmazza a mez számozásának specifikus előírásait, fontos tudni, hogy ezek a részletes szabályok a felszerelésre vonatkozó iránymutatások körébe tartoznak. A mez számozása alapvető fontosságú a játékosok azonosításához a mérkőzés során, mind a játékvezetők, mind a nézők számára, és általában szigorú előírások szabályozzák (pl. a számjegyek mérete, elhelyezkedése és színe a mez elején és hátulján).
tags: #kezilabda #mez #szmozas
