A Kézilabda Szabályai és A Játékmenet Átfogó Ismertetése: Negyedek, Idő és Újítások

A kézilabda egy dinamikus és izgalmas labdajáték, amelyet két csapat játszik egymás ellen. A sportág eredete a múlt század elejére nyúlik vissza, és azóta rengeteg változáson ment keresztül. Cikkünkben röviden összefoglaljuk a játék alapvető szabályait, a játékteret, a játékidőt, valamint a Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) által 2022 nyarán bevezetett legfontosabb módosításokat.

A Kézilabda Története és Fejlődése

A kézilabdázás alapmozgásai - futás, ugrás, cselezés, dobás - mint a létfenntartás eszközei, az emberré válással párhuzamosan indultak fejlődésnek. A játék alapötlete Holger Nielson dán iskolamester nevéhez fűződik, aki a túl sok betört ablakot okozó futball helyett igyekezett tanítványai számára egy másik labdajátékot kitalálni. A sportág egyik úttörője Németországban Hermann Bachmann volt, akinek nevéhez fűződik a sport szabályainak kidolgozása és részletes dokumentálása.

A Václav Karas és Antonin Kristof által megalkotott játék Prágában debütált először, a közvélemény teljes megelégedésére. A pálya mérete (48×32 méter), a kapuelőtér alakja (6 méter sugarú félkörív), a kapu mérete (2×2,4 méter) és a játékidő (2×25 perc) már sok hasonlóságot mutatott a mai kézilabdázás paramétereivel. Ez a három kezdetleges kézilabdajáték jelentős népszerűségre tett szert Európában, amit a tornák és mérkőzések egyre növekvő száma is bizonyított. Mivel azonban mindhárom játékot különböző szabályok szerint játszották, nagyobb szabású nemzetközi tornák szervezése állandóan akadályokba ütközött.

Először a Nemzetközi Atlétikai Szövetség karolta fel a „labdajátékokat” szövetségi szinten, majd 1928-ban Amszterdamban megalakult a Nemzetközi Amatőr Kézilabda Szövetség (IAHF). 1936-ban Berlinben a nagypályás kézilabdázás az olimpiai programban is szerepelt. A háborús időszak viszont visszavetette a kézilabdázás fejlődését, és csak 1946-ban, Koppenhágában alakult újjá a Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF). Az 1950-60-as évek hoztak jelentős változást: a kispályás kézilabda a maga sebességével, változatosságával és lüktető ritmusával fokozatosan háttérbe szorította a lassúbb nagypályás kézilabdázást. 1966 után már csak kispályás mérkőzéseket rendeztek, a nagypályás kézilabdázás nemzetközileg megszűnt. Az újabb mérföldkő 1972: a férfi kézilabda újra bemutatkozhatott az olimpián, Münchenben.

Az 1980-as években a kézilabdázást az egyre növekvő népszerűség, a szabályok megszilárdulása, a sportág megerősödése és technikai-taktikai repertoárjának látványos fejlődése jellemezte. A kilencvenes évekre a kézilabdázás az egyik legnépszerűbb sportággá nőtte ki magát. 1994-től Kézilabda-Európa-bajnokságokat is rendeznek. Napjainkban már jóval száz fölé emelkedett a tagországok száma, és összesen több mint tízmillió játékos űzi versenyszerűen a kézilabdát. Hazánkban is az egyik legnépszerűbb sportágnak számít. Az előző évtizedekben meghatározó szerepet játszó európai országok mellett ázsiai, afrikai, amerikai, sőt óceániai országokban is rohamosan fejlődik, népszerűsödik a játék.

A Játéktér és Felszerelés

A kézilabdát 40×20 méteres, téglalap alakú játékterületen játsszák. A kézilabdát általában fedett csarnokban játsszák, de létezik egy másik fajtája is a sportágnak, amelyet a szabadban játszanak. Egyre kedveltebb a strandkézilabda nevű változata is. A két kapu a pályán egymással szemben, a két alapvonal közepén helyezkedik el. Mérete: 2 méter magas és 3 méter széles.

A Játéktér Főbb Vonalai

• Kapuelőtér: A két kapu előtt található folyamatos vonallal körülvett rész. Ezt a vonalat a kapuktól 6 méterre húzzák meg. Itt csak a kapus tartózkodhat, az itt lévő labda az övé. Kidobást kivéve a levegőben lévő labda megjátszható. Mezőnyjátékos belépéséért szabaddobás, kiállítás vagy büntető is járhat.
• Hétméteres vonal: A kaputól 7 méterre található 1 méter széles vonal. A vonal mögött kell elhelyezkedni a hétméteres büntetődobásnál.
• Gólvonal: A két kapufa mögött van, párhuzamos a büntetődobó-vonallal.
• Kapus-határvonal: 15 centiméter hosszú, a kapu előtt 4 méterrel van.
• Oldalvonal: A pálya hosszabb oldala.
• Cserevonal: Az oldalvonalra merőleges, a felezővonaltól 4,5 méterre meghúzott vonal. A zsűriasztal és a kispad között található.

A Labda

A kézilabdát bőr, vagy műanyag borítású labdával játsszák. A kézilabdát általában egy úgynevezett wax nevű anyaggal vonják be a játékosok, a jobb tapadás érdekében.

Csapatok és Játékosok

Egy kézilabdacsapat 16 játékosból áll. A játéktéren egyszerre maximum hét játékos tartózkodhat (hat mezőnyjátékos és egy kapus), a többiek a csereterületen foglalnak helyet. Mindig kell egy kijelölt kapus a pályára, aki a többiekétől eltérő mezt visel. A kapus mezőnyjátékosként is szerepeltethető, illetve egy mezőnyjátékos is átveheti a kapus feladatkörét, ha megfelelően elkülönül a ruházata a mezőnyjátékosokétól.

Egy mérkőzésen tetszőleges számú csere hajtható végre úgy, hogy a lecserélt játékos a cserevonalnál hagyja el a pályát. Több más labdajátéktól eltérően a csere alatt a játék nem áll meg, a cserét - hacsak a játék egyéb okból nem áll - folyamatos játék közben kell végrehajtani. Ha a becserélendő játékos hamarabb lép pályára, minthogy a lecserélt játékos elhagyná azt, az szabálytalan cserének minősül, és kétperces büntetéssel büntetendő.

A csapat mezőnyjátékosainak egységes öltözéket kell viselniük, amelynek megjelenése az ellenféltől világosan el kell különüljön.

A Játék Menete és Idő Mérése

A rendes játékidő minden korosztályban (16 év felett) 2×30 perc, a félidei szünet 10 perc. A kézilabdában egy sajátos módszert követve mérik a játékidőt: az óra a játékmegszakítások (pl. szabálytalanság megítélése, gól utáni középkezdés stb.) alatt is megy, azonban ha a játék várhatóan hosszabb ideig szakad meg (pl. sérülést követő ápolás miatt), akkor a játékvezetőknek lehetőségük van az órát erre az időszakra megállítani. Vannak továbbá olyan esetek, amikor a játékvezetőknek kötelező megállítaniuk a játékidőt. Ilyen például egy játékos időleges kiállítása (2 perces büntetés) vagy kizáráskor (piros lap).

Játékidő Lejárta és Hosszabbítás

A játékidő lejárta szigorúan értelmezendő: az utolsó másodperc leteltekor a mérkőzés befejeződött. A még játékidőben ellőtt, de a kapuba csak a játékidő letelte után beérkező lövés - ellentétben a kosárlabdával - nem minősül érvényes találatnak. A szabályos találat eléréséhez az kell, hogy a labda még a rendes játékidő letelte előtt teljes terjedelmével áthaladjon a gólvonalon. Amennyiben azonban még a játékidőn belül szabaddobást vagy 7 méteres dobást ítélnek a játékvezetők, de a mérkőzésből (vagy a félidőből) már olyan kevés idő van hátra, hogy a megítélt dobást az alatt nem végzik el, akkor az elvégezhető a játékidőn túl is (ún. időntúli szabaddobás vagy 7 méteres dobás).

Bizonyos esetekben, például kupameccseken, a mérkőzés nem végződhet döntetlenre, a meccsnek az egyik fél győzelmével és a másik vereségével kell végződnie. Ha ezután is döntetlen az állás, akkor öt perc szünetet követően újabb 2×5 perces ráadás következik, ugyanúgy egy perces szünettel a félidőben. Ha ezután is döntetlen lenne az állás, akkor 7 méteres dobások következnek. A csapatok ilyenkor 5-5 hétméterest végeznek el, felváltva egymás után, majd az nyer, aki többet értékesített belőlük. Előfordulhat azonban, hogy még ekkor is döntetlenre állnak az ellenfelek. Ekkor egyesével felváltva lövik a 7 métereseket addig, amíg az egyik csapat belövi, a másik pedig nem.

Általános Játékszabályok

A kézilabda egy labdajáték, amelyet két 7 tagú csapat (hat mezőnyjátékos és egy kapus) játszik egymás ellen. A labdát csak kézzel szabad dobni, a kapus kivételével lábbal nem szabad hozzáérni. A mezőnyjátékos kézzel, karral, fejjel, törzzsel, combbal és térddel érhet a labdába, a labdát ilyen módszerekkel is csak legfeljebb három másodpercig érintheti.

Passzív Játék

Nem szabad a labdát a saját csapat birtokában tartani a támadási akciók felismerhetősége nélkül, illetve kapura lövési kísérlet elmulasztásával. Ez passzív játéknak minősül. A játékvezető, miután felismerte ezt a jelenséget, figyelmeztetésképpen felemeli az egyik kezét, és ha ezután sem változik a támadás intenzitása, nincs kapura lövési kísérlet, akkor a labdát birtokló csapat ellen szabaddobást ítél.

Kapus Szerepe és Szabályai

A kapus az egyetlen játékos, amely a saját kapujának előterében korlátlanul mozoghat, akár a labdával is, figyelmen kívül hagyva a mezőnyjátékosokra érvényes lépésszabályt is. A kapus a kapuelőtérben védekezés céljából bármely testrészével érintheti a labdát, azonban eközben nem veszélyeztetheti az ellenfelet. A kapuelőteret elhagyva viszont a mezőnyjátékosokra vonatkozó szabályok érvényesek rá is.

Lépésszabály

A játékos három lépést tehet anélkül, hogy lepasszolná vagy eldobná a labdát. A 7:3 szabály változása szerint nem számít lépésnek, ha a játékos mindkét lába a levegőben van, amikor megfogja a labdát, majd az egyik lábát leteszi a földre. Ez vonatkozik arra is, ha a játékos vezeti a labdát (labdaleütéssel), és olyankor fogja meg, amikor mindkét lába a levegőben van. Tehát a klasszikus három lépés, leütés, három lépés mozgásnál mindkét „három lépés” előtt van lehetőség egy nulladik lépésre.

Büntetések és Szabálytalanságok

A fizikai érintkezés szabályozott, hogy megakadályozzák a durvaságot és a sérülésveszélyt. A büntetések lehetnek figyelmeztetés, kétperces kiállítás, vagy a harmadszori kiállítás kizárást von maga után. A súlyos szabálytalanságért, sportszerűtlen magatartásért azonnali piros lappal kizárt játékos a soron következő egy mérkőzésen nem szerepelhet. A hétméteres dobást akkor ítélik meg, ha a védekező csapat szabálytalanul akadályozza a gólszerzést a kapuelőtérben.

Hosszú időn át drasztikus különbség volt a kapust fejbedobó játékos szabálytalanságának megítélésében hétméteresből, vagy szabaddobásnál. Bonifert Ferenc, az MKSZ Játékvezetői Albizottságának elnöke kiemelte, két percre kiállítják azt a játékost, aki tiszta helyzetben, zavartalanul lőhet kapura - tehát nincs védő a kapus és közte -, és fejen találja az ellenfél kapusát. Hangsúlyozta, nem szabad büntetni a lövőt akkor, ha a kapus a labda irányába mozdítja a fejét, vagyis a „fej keresi a labdát”. A 8:8 és 8:9 szabálypontokat most úgy módosítják, hogy hétméteresből és időntúli szabaddobásnál, sáncban álló védő mezőnyjátékos fejbedobására is kiállítást kell ítélni, nem piros lapot. Bizonyos sportszerűtlen viselkedési formák továbbra is olyan súlyosnak minősülnek, hogy kizárást vonnak maguk után.

A Kézilabda Szabályainak Legújabb Változásai (2022)

2022 nyarán a Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) több ponton módosította a kézilabda szabályait. A változások leginkább az elmúlt évek tapasztalataira épülnek, ahol a szövetség képviselői visszatérő problémákkal találkoztak, ott próbáltak változtatni. Az új szabályok elvileg 2022. július 1-én léptek életbe, de a női U20 világbajnokságon már június 22-től alkalmazni kellett őket. Manapság szinte minden évben változtatnak valamit a kézilabda szabályain. A legtöbb változás igazából nem újítás, csak pontosítás. Ugyanaz marad a szabály, mint eddig, csak a szöveg enyhe kiigazításával elveszik egy-két félreértés, téves értelmezés lehetőségét.

Főbb Szabályváltozások és Újítások

• Passzív játék korlátozása: 2016 óta, ha a játékvezetők felteszik a kezüket, és passzív játékot jeleznek, onnantól a csapatoknak maximum 6 passz engedélyezett volt. A változás szándéka a passzív játék korlátozása, visszaszorítása volt. Mostantól passzív játék esetén a maximális átadások száma az előfigyelmeztető jelzés felmutatása után hatról négyre csökkent. Az IHF ettől a változástól azt várja, most már tényleg visszaszorul a passzív játék, és gyorsabb lesz a kézilabda.
• Kezdőkör bevezetése és középkezdés: A kézilabdában is lesz kezdőkör, amit eddig nem volt. A középkezdést ezen a körön belül bárhonnét el lehet végezni, tehát akár az ellenfél térfeléről is, a körön belül. A játékvezető a középkezdés elvégzését sípszóval engedélyezheti akár akkor is, amikor a labda még nincs is a játékos kezében. A 10:3 szabály változása alapján a középkezdés elvégzéséhez csak akkor szabad sípszóval jelt adni, ha a labda is és a kezdést elvégző játékos is teljes egészében a kezdőkörön belül van (eddig elég volt egy lábbal a kezdőkörben állni). A szabályváltozások hatására jelentősen felgyorsulhat a középkezdés elvégzése, főleg azokban az esetekben, amikor a kapus a labdát pontatlanul dobja előre. Ezentúl már nem szükséges, ha a kezdőkörön belül tud maradni, sőt, az is szabályos, ha elkapja a labdát, de lépnie kell még egyet, hogy visszaszerezze az egyensúlyát, és utána végzi el a középkezdést.
• Belül védekezés értelmezése (6:2 szabály): Az egyik legfontosabb újítás a belülvédekezésre vonatkozik. A 6:2 szabály változása alapján ezentúl az is belül védekezésnek számít, ha a védőjátékos csak a kapuelőtér-vonalat (köznapi elnevezéssel: a hatos vonalat) érinti a lábával. A jelenlegi, sok éve érvényes szabályok explicite leírják, hogy ez még nem szabálytalan. Ez a gyakorlatban húsz, harminc centiméterrel előrébb tolja azt a vonalat, ahol még szabályosan lehet védekezni, ami, főleg a női mérkőzéseken, érdemben változtathat a védekezés felállásán. Bonifert Ferenc kiemelte, a kapuelőtér-vonal érintésének esetén korábban a védőknek volt „szürke zónájuk”, de ettől az idénytől kezdve a védők és a támadók ugyanúgy kerülnek elbírálásra.
• Pályán kívüli érintés (7:10 szabály): A 7:10 szabályban eddig az szerepelt, szabálytalan a labdát megjátszani úgy, hogy a játékos egyik lába érinti a talajt a pályán kívül. Eztán ez bármilyen testrészre változik. Ha pl. a játékos elveszti az egyensúlyát, a szabad kezével a pályán kívül letámaszkodik, a másikkal megjátsza a labdát, az most még szabályos, ezután már nem lesz az.
• Jogosulatlan sípszó (14:1 szabály): A 14:1 szabály kapcsán hétméteres kell ítélni tiszta gólhelyzetben elhangzó jogosulatlan sípszó esetén. Most kiegészítik azzal, hogy „ha nem a játékvezető sípolt”.
• Játékvezetői döntéshozatal (17:6 szabály): A 17:6 szabály változásának szintén izgalmas előzményei lehettek: ezentúl, ha a két játékvezető nem jut egyetértésre, milyen ítéletet kell hozni, akkor az nyer, aki kettejük közül a szigorúbb ítéletet hozná.
• Csapatlétszám és hivatalos személyek (4:1 szabály): A 4:1 szabály szerint egy kézilabdacsapat létszáma 14 fő volt, amit bizonyos versenyeken fel lehetett emelni 16 főre. Az új szabály szerint már a 16 fő az alap. A nevezhető hivatalos személyek száma pedig általánosan 4-ről 5 főre nő (ez az edzőket, gyúrót, stb. jelenti, akik nem játékosok, de ott vannak a csapattal a kispadnál).
• Körmök hossza (4:9 új kiegészítés): A 4:9 új kiegészítése előírja, hogy a körmöket rövidre kell vágni.
• Játékvezetői csere a mérkőzés alatt (17:5 újítás): A 17:5 újítása pedig, hogy, ha a játékvezetők a mérkőzés közben bekövetkező esemény miatt nem tudják folytatni a mérkőzést, akkor lehetőség van arra, hogy más játékvezetők közreműködésével folytassák azt. Erre eddig a meccs megkezdése után már nem volt mód.

Összefoglaló táblázat a 2022-es szabályváltozásokról

tags: #kezilabda #negyedek #ido

Népszerű bejegyzések:

• Szegedi röplabda edzői képzés
• Spóroljon a roaming költségeken utazásai során!
• A modern MLSZ monitorrendszer
• A hazai rögbi csúcsa és fejlődése
• a virtuális futball élményéről