A Kézilabda Pálya Belmagassága és Egyéb Fontos Jellemzői
A kézilabda egy dinamikus labdajáték, amelyet két 7 tagú csapat (hat mezőnyjátékos és egy kapus) játszik egymás ellen. A sportágat általában fedett csarnokban űzik, bár létezik strandkézilabda nevű, egyre kedveltebb változata is. A játékhoz elengedhetetlen egy megfelelő kialakítású pálya és létesítmény, amely számos előírásnak kell, hogy megfeleljen.
A Kézilabda Pálya Alapvető Méretei és Biztonsági Zónái
A kézilabdát 40×20 méteres, téglalap alakú játékterületen játsszák. A játékterület mellett a biztonság is kiemelten fontos. A kézilabdapálya körül az oldalvonalak mentén legalább egyméteres, az alapvonal mögött legalább kétméteres biztonsági zóna kialakítása szükséges. Ez a terület biztosítja a játékosok számára a szabad mozgást és csökkenti a sérülések kockázatát.
A Pálya Vonalai és Területei Részletesen
A kézilabdapálya számos, jól meghatározott vonallal rendelkezik, amelyek mindegyike kulcsfontosságú a játék szabályainak betartásához és a dinamikus játékmenet biztosításához.
- Kapuelőtér: A két kapu előtt található folyamatos vonallal körülvett rész. Ezt a vonalat a kapuktól 6 méterre húzzák meg. Itt csak a kapus tartózkodhat, az itt lévő labda az övé. Kidobást kivéve a levegőben lévő labda megjátszható. Mezőnyjátékos belépéséért szabaddobás, kiállítás vagy büntető is járhat. Csak akkor marad büntetlen, ha a támadó játékos belöki a védő játékost.
- Szaggatott szabaddobási vonal: Minden pontja a kaputól 9 méterre, a kapuelőtér-vonaltól 3 méterre van felfestve.
- Hétméteres vonal: A kaputól 7 méterre található 1 méter széles vonal. A vonal mögött kell elhelyezkedni a hétméteres büntetődobásnál. Párhuzamos a gólvonallal.
- Gólvonal: A két kapufa mögött van, párhuzamos a büntetődobó-vonallal. Ha ezen szabályosan áthalad a labda, azt gólnak kell tekinteni.
- Kapus-határvonal: 15 centiméter hosszú, a kapu előtt 4 méterrel van. Hétméteres dobásnál a kapus nem lépheti át mindaddig, amíg a dobó játékos kezét a labda el nem hagyta.
- Középvonal: A pályát két egyenlő területű térfélre osztja, a két oldalvonal felezőpontjának összekötésével.
- Oldalvonal: A pálya hosszabb oldala. Ha kívül kerül rajta a labda, akkor a labdát utoljára érintő csapat ellenfele végezhet el bedobást.
- Cserevonal: Az oldalvonalra merőleges, a felezővonaltól 4,5 méterre meghúzott vonal. A játékosok a felezővonal és a cserevonal közötti területen végezhetik el a játékoscseréket.
Kézilabda Pálya Vonalai és Mérései
| Vonal / Terület | Leírás | Hossz / Távolág a kaputól |
|---|---|---|
| Pályaméret | Téglalap alakú játékterület | 40 x 20 méter |
| Biztonsági zóna | Oldalvonalak mentén / Alapvonal mögött | min. 1 méter / min. 2 méter |
| Kapuelőtér-vonal | Folyamatos vonal a két kapu előtt, ahol csak a kapus tartózkodhat. | 6 méter |
| Szaggatott szabaddobási vonal | Minden pontja a kapuelőtér-vonaltól 3 méterre van felfestve. | 9 méter |
| Hétméteres vonal | 1 méter széles vonal, ahonnan a büntetőket dobják. | 7 méter |
| Gólvonal | A két kapufa mögött, párhuzamos a büntetődobó-vonallal. | A kapufák között |
| Kapus-határvonal | 15 centiméter hosszú, a kapu előtt. | 4 méter |
| Középvonal | A pályát két egyenlő területű térfélre osztja. | - |
| Oldalvonal | A pálya hosszabb oldala. | 40 méter |
| Cserevonal | Az oldalvonalra merőleges, a felezővonaltól 4,5 méterre húzott vonal. | - |
A Kézilabda Kapuk
A két kapu a pályán egymással szemben, a két alapvonal közepén helyezkedik el. Mérete: 2,08 méter magas és 3 méter széles. A kapukat rögzíteni kell a szilárd talajhoz, és két különböző színnel kell befesteni a jobb láthatóság érdekében.
A Kézilabda Pálya Belmagassága és Egyéb Létesítményi Követelmények
Egy kézilabdapálya, mint a sportág játékteréhez, egyéb előírások is tartoznak. Ilyenek például a biztonsági előírások, kiszolgáló helyiségek. A megfelelő belmagasság biztosítása kritikus fontosságú a kézilabda sportban, hiszen ez teszi lehetővé a magas labdák elkapását és dobását anélkül, hogy a mennyezet akadályozná a játékot. A létesítmények tervezésekor számos tényezőt figyelembe kell venni, beleértve a tornaterem méretét és a szabad belmagasságot.
Esettanulmány: Ősi Község Tornatermi Fejlesztése
Ősi Község Önkormányzata már 1992-ben döntött az általános iskola, meglévő aszfalt burkolatú sportpálya lefedésével történő tornaterem bővítése mellett, és az akkori támogatási rendszerben 40%-os állami támogatást 1.400,- eFt-ot nyert. Az építtetői döntés alapján 1992-ben Zalavári István tervező elkészítette a kézilabda pálya lefedését, és a mellette lévő sávban edzőtermet, öltözőt, szertárt, kazánházat és galériát tartalmazó két építési ütemre bontott engedélyezési tervet, amelyet a berhidai építési hatóság 1992 október 26-án engedélyezett. Az építési engedély alapján a generálkivitelező és szerkezetgyártó DOMBCALOR -1992 év végén készült kiviteli tervei alapján, a kivitelezés 1993 évben megkezdődött.
2010 januárjában Ősi Község Önkormányzatának ideiglenes használatbavételi engedélyt kellett kérnie, az építési engedélyben meghatározott első építési ütemre. Később, 2014-ben Ősi Község Önkormányzata az iskolai testnevelés megfelelő, korszerű helyszínének biztosítására új tornatermi épület építéséről döntött. A tervekben szerepelt a telek megosztása a rendezési terv követelményeinek megfelelő önálló építési telek kialakításával (Cím: 8161 Ősi Ságvári u 10 (638/3 hrsz.)). A tervezés során figyelembe vették a környező falusias lakóövezet, egy-másfél szintes, nyereg- ill. tetőszerkezet jellemzőit. A létesítményre vonatkozó követelmények között szerepelt a tornaterem mérete (m2), egyterűsége vagy tornatermi függönnyel elválaszthatósága, a szabad belmagasság min. min., valamint az öltöző és zuhanyzó minimális méretei.
A Kézilabda Játék és Játékosai
A kézilabdában egy mérkőzés két 30 perces félidőből áll, amelyet egy 10 perces szünet választ el. Hosszabbítás esetén 2x5 perc következik. A játékidő mérése sajátos módszert követ: az óra a játékmegszakítások (pl. szabálytalanság megítélése, gól utáni középkezdés, stb.) alatt is megy, azonban ha a játék várhatóan hosszabb ideig áll (pl. sérülést követő ápolás miatt), akkor a játékvezetőknek lehetőségük van az órát erre az időszakra megállítani. A játékidő lejárta szigorúan értelmezendő: az utolsó másodperc leteltekor a mérkőzés befejeződött.
Egy kézilabdacsapat 14 játékosból áll. A játéktéren egyszerre maximum hét játékos tartózkodhat, a többiek a csereterületen foglalnak helyet. Mindig kell egy kijelölt kapus a pályára, aki eltérő mezt visel a többiektől. Egy mérkőzésen tetszőleges számú csere hajtható végre úgy, hogy a lecserélt játékos a cserevonalnál hagyja el a pályát. Ha a becserélendő játékos hamarabb lép pályára, minthogy a lecserélt játékos elhagyná azt, akkor az szabálytalan cserének minősül, és kétperces büntetéssel büntetendő.
A kapus az egyetlen játékos, amely a saját kapujának előterében korlátlanul mozoghat, akár a labdával is, figyelmen kívül hagyva a mezőnyjátékosokra érvényes lépésszabályt is. A kapus a kapuelőtérben védekezés céljából bármely testrészével érintheti a labdát. Azonban eközben nem veszélyeztetheti az ellenfelet.
A kézilabdát bőr, vagy műanyag borítású labdával játsszák. A kézilabdát általában egy úgynevezett wax nevű anyaggal vonják be a játékosok, a jobb tapadás érdekében.
tags: #kezilabda #palya #belmagassag
