A kézilabdázás fejlődése és a szabályok dinamikus változásai
A kézilabda mára európai szinten kifejezetten népszerű sportággá vált, törekvések pedig jelenleg is vannak arra vonatkozóan, hogy világviszonylatban is növeljék a játék népszerűségét. A sportágra való intenzív odafigyelés nem is indulhatna méltóbb módon, mint hogy a legnagyobb mérföldkövek sorba vételével áttekintjük a kézilabdázás történetét, kitérve a játékszabályok folyamatos alakulására.
Az ókortól a középkorig: A kézilabda gyökerei
Talán meglepőnek hathat, de a sportág gyökerei egészen az antikvitásig nyúlnak vissza. Az ókori Görögországban bár kezdetben megnevezést nem kapott a játék, több írásos forrás is beszámolt egy olyan tevékenységről, mely során viszonylag kis pályán, kődarabokat, kézzel juttattak el egymáshoz a játékosok. Homérosz Odüsszeiájában uránia néven szerepel a játék, később a rómaiaknál harpastonként vagy expulsim ludere-ként jelenik meg, és főként a nők körében népszerű.
Ugyanebben az időszakban elterjedt egy epyskirp nevű játék, amelyet bár tizenkét játékos játszott, főként lábbal, és jóval nagyobb pályán, mint azt a jelenlegi kézilabdázók teszik, de a mérkőzések során engedélyezett volt a kéz használata. Ezt kisebb szünet követte a sportág történetében, a következő néhány évszázadban nem találunk említést a kézilabdáról, ennek oka valószínűleg a Római Birodalom bukása után tapasztalható antikvitással való szembe helyezkedés volt.
Az érett középkorban azonban már Franciaországban is feljegyeznek kézilabdára hasonlító sportágat, crosse vagy hoquet néven. Ezeket egyébként a gyeplabda és a jégkorong előzményének is tekintik, bár kézzel is továbbítható volt a labda. Ekkor már a gól fogalma is kezd kikristályosodni, hiszen a játék célja az volt, hogy a labdát egy kijelölt pontba (többnyire zászló, lyuk) juttassák. Ugyanebben az időszakban a német lovagköltő, Walther von der Vogelweide verseiben többször tesz utalást egy bizonyos Fangballspiel nevű sportágról (kapó, fogó labdajáték - szabad fordítás). Szintén erre az időszakra tehető egy kiemelten fontos változás a sportág történetében, a 12. század végén, 1198-ban ugyanis először játszottak tornacsarnokban mérkőzést (korábban ugyanis kizárólag szabadtéri játékról beszélhettünk). Minderre Halle városának Holger Nilesen nevű oktatási intézményében került sor.
Az "Ép testben ép lélek" és a modern kézilabda születése
Ezt ismét néhány évszázados nyugvópont követte a sportág történetében. Az említett játékokat természetesen továbbra is űzték, azonban a kézilabda mai értelemben vett szabályozásának megalkotása még váratott magára. Több tényezőre is ki kell térnünk azonban, mielőtt eljutunk a modern kézilabdázás alapköveinek letételéhez. Az egyik a történelmi kontextus, mely a futball és úgy általában a mai sportágak kialakulását vizsgálva kiemelten fontos. Az ipari forradalom hullámai javítottak az emberek életszínvonalán, a gépesítés következtében megnőtt a szabadidő, így jelentős fejlődés következett mind a kultúra (a modernizmus megjelenése és elterjedése, a század végén a film feltalálása), mind pedig a sport terén.
A kézilabda „reformkora” is ebben az időszakban indul el, azonban ennek tárgyalása előtt még egy szempontot meg kell említenünk. Az 1840-től 1860-ig tartó időszakban kristályosodnak ki az alsó-és középfokú intézmények testnevelési alapelvei. Myroslav Tyrs (aki egyébként eredeti foglalkozását tekintve művészettörténész volt) Jindrich Fügner társaságában alkotta meg a Sokol mozgalmat. Ez egy igazán különleges kezdeményezés volt, jelmondatuk, az „ép testben ép lélek” máig ismert (bár eredetileg nem tőlük származik). Tyrs előéletére azért is volt fontos kitérni, mert a testmozgás szabályozásának is igyekezett intellektuális keretet adni. A Sokol ugyanis nyilvános viták és eszmecserék útján próbálta megalkotni az intézményes sport kereteit. Két igazán említésre méltó öröksége volt a mozgalomnak, a Sokol sletek (szabad fordításban sólymok rajzása), amelyek hatalmas tömegrendezvények voltak, ahol különböző előadások, performanszok kíséretében került sor edzésekre, a másik pedig, hogy Tyrs megalkotta a „testképzés abécéjét”, mely egységesítette a tanulók testnevelésének irányelveit.
A Sokol mozgalom ismertetése azért volt lényeges, mert a modern kézilabdázás teoretikusai is a Tyrs-hez közeli szellemi körből kerültek ki. A hazena nevű cseh játék (ma is így nevezik a nyelvükön a sportágat) ugyanis már szinte kísértetiesen hasonlított arra, amit ma kézilabdának hívunk. Ennek a szabályrendszereit két cseh testnevelőtanár, Václav Karas és Antonin Kristof dolgozta ki. A játék először a cseh fővárosban, Prágában debütált, majd az ország többi nagyvárosában is hatalmas sikert aratott. A keretek ekkor már majdnem teljesen megegyeztek a mai kézilabdáéval. A pálya mérete 48*32 méter volt, a kapu előterét ugyanúgy egy 6 méter alakú félkör szegélyezte, a kapu 2 és 2,4 méteres oldalakkal rendelkezett, a játékidő pedig 50 perc volt, melyet már ekkor is két félidőben, szünettel játszottak. A hazena egységes, mindenhol elfogadott szabályrendszerének megalkotása is erre az időszakra tehető, maga a játék 1905-ben alakult ki, míg a szabálykönyvet 1908-ban hozták nyilvánosságra.
Kialakuló nagyhatalmak és az egységesítés
Szintén ezekben az években kezdődött el a sportág újbóli előretörése Skandináviában és Németországban. Előbbi helyen a dán haanbold (a megalkotó Holger Nielson volt), utóbbi országban pedig a torball (Hermann Bachmann szellemi terméke) tett szert nagy népszerűségre. Volt tehát a sportág történetében egy igen rövid, ám annál fontosabb időszak, mikor a három „ősjáték” fejlődése szinte párhuzamosan haladt. Fontos kiemelni, hogy mindhárom szabályrendszere már kísértetiesen hasonlított a mai kézilabdáéra. Így tehát arra kérdésre, hogy pontosan hol fektették le a mai kézilabda alapjait, nem lehet egyértelmű választ adni. Ráadásul, hogy földrajzilag még tovább tágítsuk a spektrumot, a huszadik század legelején Oroszországban és a balkáni területeken is kurrensen fejlődött a kézilabda (szinte már ekkor kezdenek kikristályosodni a mai kézilabda-hatalmak). Ennek egyébként a hazenához volt köze, ugyanis az akkor cseh területen tanuló orosz diákok beleszerettek a játékba, és később hazatérve sem feledkeztek meg róla. Az iskolákban elterjedté vált a hazena oktatása, 1915-ben, Harkovban tizennégy csapat részvételével rendeztek nagyszabású tornát. A sportág fejlődése aztán az 1917-es bolsevik hatalomátvétel és a radikális paradigmaváltás miatt megszakadt.
A három sportág tehát nagyjából egyforma ütemben fejlődött, azonban a szabályrendszerekben voltak olyan apró, ám mégis fontos különbségek, melyek miatt lehetetlen volt egységes tornákat rendezni. A három alapjáték összefésülése a német Karl Schelenz nevéhez fűződött, aki 1917-ben, Berlinben hozta nyilvánosságra az új szabálykönyvet. Majd egy évtizeddel később, 1928-ban pedig megszületett a sportág első nemzetközi szervezete, az Amatőr Kézilabdázók Nemzetközi Szervezete (FIHA), melyet 1946-ban, Koppenhágában neveztek át Nemzetközi Kézilabda Szövetségre (IHF).
Olimpia és világesemények: A kézilabda a nemzetközi porondon
Hatalmas jelentőséggel bír a játék történetében az 1936-os olimpia, a berlini játékokon ugyanis bemutatósportágként szerepelt a kézilabda is. A kereteket ekkor huszonkét játékos alkotta, akik közül egyszerre tizenegyen voltak a pályán. A mérkőzéseket szabad téren játszották, a tornán hat csapat vett részt. Az aranyérmet Németország csapata szerezte meg, mellettük Ausztria és Svájc állhatott még dobogóra, a magyar válogatott pedig a negyedik helyen végzett. A nemzeti válogatottunkban ekkor a legtöbb játékos az Elektromos MSE csapatát erősítette, őket hét sportoló képviselte, míg az Újpestből öt kézilabdázó érkezett.
Ezt követően néhány évtizedes szünet következett a kézilabda olimpiai történetét tekintve, azonban egy fontos változás ebben az időszakban is történt. Az 1940-es években, Dániában indult a modern kézilabda csarnokokba költözése, úgy tartották ugyanis, hogy így egy szélesebb közönséget érhetnek majd el. 1966-ig beltéren és szabadtéren is játszották a kézilabdát, ezt követően azonban csak a sportág benti formája maradt fenn. A férfi kézilabda aztán az 1972-es müncheni olimpiától kezdődően a játékok állandó sportága lett, négy évvel később, Montrealban pedig a hölgyek is csatlakoztak. A férfiak legeredményesebb nemzete Franciaország, akik két arany mellett egy ezüstöt és egy bronzot is szereztek, a nők listáját a háromszoros győztes Dánia vezeti.
A világbajnokságok története 1938-ban kezdődött, ekkor a győzelmet az olimpia után ismét Németország szerezte meg, ezt követően azonban a következő seregszemlére csak 1954-ben került sor, majd három, illetve négy évente követték egymást a világbajnokságok (az utóbbi évtizedekben, 1993 óta pedig két év telik el az egyes események között). A legeredményesebb csapat ebben a tekintetben is a francia válogatott. A hölgyek első világbajnokságának 1957-ben Jugoszlávia adott otthont, itt még rapszodikusabbak voltak az időpontok, 1993 óta azonban itt is állandósult a kétévenkénti rendezés. A legtöbb aranyérmet Oroszország (illetve korábban a Szovjetunió) szerezte.
A kézilabda szabályainak legjelentősebb változásai
A Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) időről időre módosítja a játékszabályokat, hogy a sportág dinamikusabb, igazságosabb és nézőbarátabb legyen. Az elmúlt években több fontos változtatás is történt, melyek jelentősen befolyásolták a játék képét.
2016-os szabálymódosítások: Új lapok és szigorítások
A Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) 2016. július elsejétől új szabályokat léptetett életbe, melyek többek között a kapusok helyett pályára lépő mezőnyjátékosokra, a sérült játékosokra, a passzív játékra és a kirívó szabálytalanságokra, illetve sportszerűtlenségekre vonatkoznak.
- Kapuscsere mezőnyjátékosra: Az IHF jelentése szerint a jövőben azok a mezőnyjátékosok, akik kapus helyett lépnek pályára, nem szerzik meg a kapusok jogköreit, azaz például az eddigiektől eltérően nem léphetnek be a saját büntetőterületükre. Ha ezt mégis megteszik, akkor az ellenfél hétméterest dobhat. A kapust váltó játékosnak nem lesz kötelező megkülönböztető mezt viselnie. Az is fontos, hogy nem feltétlenül ugyanennek a játékosnak kell lemennie, ha vissza akarják cserélni a kapust.
- Sérülés, ápolás: Azt a játékost, akit a pályán kezel az orvosi stáb, le kell cserélni, és csak csapatának harmadik támadása után térhet vissza. Ez a passzus nem vonatkozik az ápolásra szoruló kapusokra. Ha a játékos a megengedettnél hamarabb lép pályára, az szabálytalan cserének minősül, és annak megfelelően kell büntetni.
- Passzív játék: A passzív - azaz nem gólra törő - játék esetén a bírói karjelzés után a labdát birtokló együttes számára maximum hat passz engedélyezett, ám előbb is elvehető tőle a labda, például, ha a mezőnyjátékos hátradobja a kapusának a labdát. A szándék a passzív játék korlátozása, visszaszorítása volt, hogy gyorsabb legyen a kézilabda.
- Utolsó fél perc: Miután a játék az utóbbi időkben még inkább felgyorsult és az erőviszonyok sok esetben kiegyenlítettebbé váltak, az utolsó percre vonatkozó szigorúbb elbírálásokat a jövőben csak az utolsó fél percben alkalmazzák, valamint az esetleges hosszabbítások utolsó fél percében. A szándékos szabálytalanságért nem csak kizárás jár, a vétlen csapat büntetőt is dobhat. Ebben az esetben úgy is lehet büntetőt ítélni, ha előtte nem állt fenn gólhelyzet. Csak azokban az esetekben kell hétméterest ítélni, amelyekben az eddigi szabályok alapján azonnali piros lapot kellett adni, és jelentést írni.
- Kék lap: A sárga és piros lapok mellett bevezetik a kék kártyát. A játékvezetőknek a sárga, illetve a piros lap mellett egy harmadik színű kártya is rendelkezésükre áll majd arra, hogy döntéseiket egyértelművé tegyék a nézők és a csapatok számára. Amennyiben kék kártyát kap egy játékos, úgy róla írásbeli jelentést kell készíteniük a játékvezetőknek, az eset pedig a fegyelmi bizottság elé kerül. A kék kártyával történő kizárás előtt a piros lapot fel kell mutatniuk a játékvezetőknek.
A megyei bajnokságokat rendező megyei szövetségek saját hatáskörükben dönthetik el az új játékszabályok bevezetésének lehetőségeit.
2022-es szabálymódosítások: Pontosítások és a játék felgyorsítása
A Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) 2022 nyarán, július 1-én (vagy a női U20 világbajnokság miatt valójában már június 22-től) három ponton módosítja a kézilabda szabályait. A változások leginkább az elmúlt évek tapasztalataira épülnek, ahol a szövetség képviselői visszatérő problémákkal találkoztak, ott próbáltak változtatni. Ellentétben a két évvel ezelőtt bevezetett újításokkal, ezúttal nincs szó jelentős változtatásokról, a legtöbb esetben inkább csak meglévő szabályok pontosításáról van szó.
- Passzív játék: 2016 óta, ha a játékvezetők felteszik a kezüket, és passzív játékot jeleznek, onnantól a csapatoknak maximum 6 passz engedélyezett. Az IHF ettől a változástól azt várja, most már tényleg visszaszorul a passzív játék, és gyorsabb lesz a kézilabda. Az új iránymutatás szerint, ha a játékos eldobja a labdát, azt az ellenfél elüti (de nem birtokolja), és ezután a dobóhoz, vagy egy csapattársához kerül, az passznak számít. Ilyen például, ha lövéssel próbálkozik a játékos, de a lövését lesáncolják, és a labda visszapattan a támadókhoz. A szövetség ki is hangsúlyozta: a passzív jelzésre vonatkozó szabályok nem változnak, a játékvezetőknek továbbra is idejében fel kell tenniük a kezüket.
- Kezdőkör: A kézilabdában is lesz kezdőkör. Eddig nem volt, ami a legtöbb szurkolónak talán fel se tűnt. A középkezdést ezen a körön belül bárhonnan el lehet végezni, tehát akár az ellenfél térfeléről is, a körön belül. A játékvezető a középkezdés elvégzését sípszóval engedélyezheti akár akkor is, amikor a labda még nincs is a játékos kezében. A szabályváltozások hatására jelentősen felgyorsulhat a középkezdés elvégzése, főleg azokban az esetekben, amikor a kapus a labdát pontatlanul dobja előre. Ezentúl ez már nem szükséges, ha a kezdőkörön belül tud maradni. Sőt, az is szabályos, ha elkapja a labdát, de lépnie kell még egyet, hogy visszaszerezze az egyensúlyát, és utána végzi el a középkezdést.
- Kapust fejbelövő játékos: Régóta vitatott szabály, hogy piros lapot kap a hétméteresnél a kapust fejbelövő játékos. Ha egy játékos büntetőből a kapust, vagy szabaddobásból az ellenfél bármely játékosát, fejbedobja, úgy, hogy nem amaz mozdul be a labda elé, piros lapot kell adni. Az IHF tervezte, hogy ezt a szabályt enyhíti, de végül ezt a változtatási tervet elvetették, a szabály továbbra is érvényben marad. Minden egyéb kritérium azonos a korábbi szabállyal, tehát továbbra sem kell például büntetést alkalmazni, ha a kapus mozdul be a labda elé.
- Sérült játékos ápolása: Ha egy játékos a pályán ápolásra szorul, a játékvezetők engedélyt adhatnak, hogy legfeljebb két fő (hivatalos személy vagy játékos) a pályára lépjen. Az utóbbi időben, ahogy a játék intenzívebbé vált, többször előfordult, hogy azonos csapatból ketten is megsérültek, mert pl. egymással ütköztek.
- Üres kapura lövés: Nem új szabály, hanem pontosítás: ha egy játékos az üres kapuba kíván gólt dobni, az tiszta gólhelyzetnek minősül, a pálya bármely pontján. Akkor kell hétméterest ítélni, ha a kapu üres, a labdás játékos egyértelműen arra tesz kísérletet, hogy a labdát az üres kapuba dobja, és ha nem szabálytalankodnának vele szemben, el is tudná dobni a labdát a kapu irányába. Ha nem kapura akar lőni, hanem passzol, és eközben szabálytalankodnak vele szemben, akkor nem kell büntetőt ítélni.
- Kapus ütközése a kapuelőtéren kívül: 2010 óta érvényes a szabály, miszerint ha a kapus elhagyja a kapuelőteret, azzal a céllal, hogy megszerezzen egy, az ellenfél játékosának szánt labdát, és eközben a játékossal ütközik, akkor a kapusnak piros lapot kell adni. Ezt a szabály most pontosították: ezt az ítéletet kell alkalmazni akkor is, ha a kapus eleve a kapuelőtéren (köznapi elnevezéssel: hatoson) kívül tartózkodik, és úgy indul rá a labdára, majd ütközik szemből az ellenféllel.
- Utolsó harminc másodperc: A legjelentősebb módosítás az utolsó másodpercekre vonatkozik. 2016 óta, ha az utolsó harminc másodpercben egy megítélt szabaddobás (középkezdés, bedobás, stb.) elvégzését az ellenfél játékosai megakadályozzák vagy késleltetik, a szabálytalan játékosnak piros lapot kell adni (jelentés nélkül) és a vétlen csapat számára hétméterest ítélni. Alkalmazni kell a szabályt, ha a dobást közvetlenül nem hátráltatják, de azt más szabálytalanság (például rossz csere, játékvezető megsértése) miatt nem lehet elvégezni. Tehát akár piros lapot és hétméterest eredményezhet az is, ha az edző hevesen reklamál. Bonifert Ferenc, az MKSZ Játékvezetői Albizottságának elnöke kiemelte, az előírt távolság be nem tartása az utolsó másodpercekben érdemben befolyásolhatja a mérkőzések eredményét.
- Gól érvénytelenítése: Egy megadott gólt az eddigi szabályok alapján a középkezdés elvégzéséig lehet érvényteleníteni. Azonban a videóbíró és a gyors középkezdés kombinációja oda vezetett, hogy esetenként előbb elvégezték a középkezdést, és csak utána állapították meg technikai eszközök segítségével, hogy a labda nem is volt a kapuban. A változás célja a helyzet tisztázása.
- Nem megfelelő mez: Ha egy játékos nem megfelelő színű vagy számú mezben lép pályára, a játékot meg kell állítani, és a hibát korrigálni, pl. másik mez felvételével, vagy a jegyzőkönyv javításával.
- További pontosítások: Az IHF néhány vitatott helyzetet szeretett volna pontosítani, illetve választ akartak adni néhány, az utóbbi időben felmerült problémára. A kapuelőtér-vonal érintésének esetén korábban a védőknek volt „szürke zónájuk”, de ettől az idénytől kezdve a védők és a támadók ugyanúgy kerülnek elbírálásra. Újabb módosítás, hogy szabálytalan csere vagy többletjátékos esetén a vétlen csapat tiszta gólhelyzetekor a játékvezetők vagy a versenybírók előnyszabályt alkalmazhatnak, így nem kell a játékot azonnal megszakítani. A lépésszabály és a kezdődobás elvégzése esetében is történt változtatás: előbbi esetében eddig nem számított lépésnek, ha a játékos a társától kapott, levegőben elfogott labdával az egyik lábát, vagy egyszerre mindkét lábát a talajra helyezi (0. lépés).
Mint látható, a változások közt van olyan, amely érdemben befolyásolhatja a mérkőzések eredményét, de némelyikkel egy átlagos szurkoló soha nem is fog találkozni. Ha mégis, akkor cikkünk segítségével jobban megértheti, miért hoztak a játékvezetők olyan ítéletet, amilyet.
tags: #kezilabda #palya #valtozasa
