A Kézilabda Serdülő Mérkőzések Időtartama és Szabályrendszere
A kézilabda, mint dinamikus és izgalmas csapatsport, szerte a világon népszerű, és szabályai alapos ismerete elengedhetetlen mind a játékosok, mind a szurkolók számára. Különösen igaz ez az utánpótlás korosztályokra, ahol a játékszabályok és a mérkőzések lebonyolítása speciális szempontokat is figyelembe vesz, elősegítve a fiatal tehetségek fejlődését és a sportág megszerettetését.
A Kézilabda Játéktér és Alapvető Szabályok
A kézilabdát szabványos, 40 méter hosszú és 20 méter széles, téglalap alakú játékterületen játsszák. A pálya mindkét végén található egy-egy kapu, amely 3 méter széles és 2 méter magas. A két kapu a pályán egymással szemben, a két alapvonal közepén helyezkedik el.

Egy csapat 7 játékosból áll (6 mezőnyjátékos és 1 kapus). A cserelehetőség korlátlan, amely lehetőséget ad a taktikai változtatásokra és a friss erőforrások bevonására.
A játéktér speciális vonalakkal van határolva, amelyek mindegyike fontos szerepet tölt be a játékmenetben:
- Kapuelőtér: A két kapu előtt található folyamatos vonallal körülvett rész. Ezt a vonalat a kapuktól 6 méterre húzzák meg. Itt csak a kapus tartózkodhat, az itt lévő labda az övé (kidobást kivéve a levegőben lévő labda megjátszható). Mezőnyjátékos belépéséért szabaddobás, kiállítás vagy büntető is járhat.
- Hétméteres vonal: A kaputól 7 méterre található 1 méter széles vonal. A vonal mögött kell elhelyezkedni a hétméteres büntetődobásnál.
- Gólvonal: A két kapufa mögött van, párhuzamos a büntetődobó-vonallal.
- Kapus-határvonal: 15 centiméter hosszú, a kapu előtt 4 méterrel van.
- Oldalvonal: A pálya hosszabb oldala.
- Cserevonal: Az oldalvonalra merőleges, a felezővonaltól 4,5 méterre meghúzott vonal.
Az alapvető játékszabályok közé tartozik a lépésszabály: a játékos három lépést tehet anélkül, hogy lepasszolná vagy eldobná a labdát. A fizikai érintkezés szabályozott, hogy megakadályozzák a durvaságot és a sérülésveszélyt. A hétméteres dobást akkor ítélik meg, ha a védekező csapat szabálytalanul akadályozza a gólszerzést a kapuelőtérben.
A Mérkőzés Időtartama és Időmérés
A kézilabdában egy sajátos módszert követve mérik a játékidőt. A rendes játékidő minden korosztályban (16 év felett) 2×30 perc, a félidei szünet 10 perc.

A játékidő a játékmegszakítások (például szabálytalanság megítélése, gól utáni középkezdés stb.) alatt is megy. Azonban, ha a játék várhatóan hosszabb ideig szakad meg (például sérülést követő ápolás miatt), akkor a játékvezetőknek lehetőségük van az órát erre az időszakra megállítani. Vannak továbbá olyan esetek, amikor a játékvezetőknek kötelező megállítaniuk a játékidőt, ilyen például egy játékos időleges kiállítása (2 perces büntetés) vagy kizáráskor (piros lap).
A játékidő lejárta szigorúan értelmezendő: az utolsó másodperc leteltekor a mérkőzés befejeződött. A még játékidőben ellőtt, de a kapuba csak a játékidő letelte után beérkező lövés - ellentétben a kosárlabdával - nem minősül érvényes találatnak. A szabályos találat eléréséhez az kell, hogy a labda még a rendes játékidő letelte előtt teljes terjedelmével áthaladjon a gólvonalon.
Amennyiben azonban még a játékidőn belül szabaddobást vagy 7 méteres dobást ítélnek a játékvezetők, de a mérkőzésből (vagy a félidőből) már olyan kevés idő van hátra, hogy a megítélt dobást az alatt nem végzik el, akkor az elvégezhető a játékidőn túl is (ún. időntúli szabaddobás vagy 7 méteres dobás).
Hosszabbítás és Hétméteres Dobások
Bizonyos esetekben, például kupameccseken, a mérkőzés nem végződhet döntetlenre, a meccsnek az egyik fél győzelmével és a másik vereségével kell végződnie. Ha a rendes játékidő döntetlennel zárul, hosszabbítás következik két 5 perces félidővel. Ha ezután is döntetlen az állás, akkor öt perc szünetet követően újabb 2×5 perces ráadás következik, ugyanúgy egy perces szünettel a félidőben.
Ha ezután is döntetlen lenne az állás, akkor 7 méteres dobások következnek. A csapatok ilyenkor 5-5 hétméterest végeznek el, felváltva egymás után, majd az nyer, aki többet értékesített belőlük. Előfordulhat azonban, hogy még ekkor is döntetlenre állnak az ellenfelek. Ekkor egyesével felváltva lövik a 7 métereseket addig, amíg az egyik csapat belövi, a másik pedig nem.
Utánpótlás Kézilabda Korosztályok és Versenyszabályok
Az utánpótlás nevelés kiemelten fontos a magyar kézilabdában. A serdülő korosztályban a 2010-es és 2011-es születésű játékosok bizonyíthatnak. Ezen a héten edzőtáborban dolgoznak az utánpótlás leány kézilabda-válogatottak, amelyeknél nem történt a nyár végén korosztályváltás, maradt az előző évad „felállása”, vagyis, hogy a juniorcsapatban a 2006-os és 2007-es, az ifjúságiban a 2008-as és 2009-es, a serdülőben pedig a 2010-es és 2011-es születésű játékosok bizonyíthatnak.
A serdülő válogatott 2024-ben kezdett el formálódni, több kiválasztó után folyamatosan csökkent a létszám. Bár ebben a korosztályban sincs senkinek bérelt helye a nemzeti csapatban, vannak olyan lányok, akik az elejétől a keret tagjai közé tartoznak, mondhatni, egyre rutinosabbak a válogatott összetartások kapcsán. Pigniczki Krisztina, a serdülő válogatott szövetségi edzője elmondta, hogy ennek a korosztálynak idén nincsen világversenye, az év végén Olimpiai Reménységek Versenyén szerepelnek majd, jövő nyáron pedig remélhetőleg nyílt Európa-bajnokság vár rájuk. A bázis nagyrészét a 2010-esek adják, de a 2011-esekről sem feledkeznek meg, a következő, októberi összetartáson őket is megnézik. A csapat tavasszal lejátszotta az első felkészülési mérkőzéseit, előbb a szlovén, majd a szlovák együttest győzte le kétszer, és idén még a németekkel, a lengyelekkel és a szlovákokkal is megmérkőzik. A klubmunka elengedhetetlen, ott fektetik le az alapokat, a válogatottban nem képeznek, hanem gyakorolnak. A lányoknak nagy álmaik vannak, olimpiára vágynak, sikerre éhesek.
Kiemelt és Régiós Bajnokságok Szabályai Utánpótlás Korosztályokban (U10-U14)
Az utánpótlás korosztályok, beleértve a serdülő játékosokat is, speciális versenyszabályok szerint versenyeznek, amelyek célja a játéklehetőség biztosítása és a fejlődés elősegítése. A Kiemelt Bajnokságban, az U10 - U14 korosztályok vonatkozásában minimum 12, maximum 30 játékos nevezhető egy csapatba. A Régiós Bajnokságban U10 - U14 korosztályok vonatkozásában minimum 7, maximum 30 játékos nevezhető.
A Kiemelt Bajnokság mérkőzéseinek felépítése három szakaszban:
A Kiemelt Bajnokság minden mérkőzése három szakaszban kerül megrendezésre abból a célból, hogy garantáltan minden - a mérkőzésre nevezett - játékos pályára léphessen.
- Első harmad:
- Szabadon megválasztható a játékot kezdő egy kapus és hat mezőnyjátékos személye, akiket mez számuk karikázásával meg kell jelölni a jegyzőkönyvben.
- Cserére kizárólag sérülés, kizárás esetén van mód.
- Második harmad:
- Az első harmad játékidejének leteltével - az első játékmegszakítás (bedobás, szabaddobás, gól,...) alkalmával - a játékvezetők megállítják a mérkőzést és szünet beiktatása nélkül csere lebonyolítását rendelik el.
- Amennyiben a jegyzőkönyvben szereplő játékosok száma lehetővé teszi, teljes cserét kell megvalósítani. Ha nem lehetséges, akkor az első szakaszban legkevesebb gólt szerzett játékosok közül lehet kijelölni a második harmadban is pályán maradó versenyzők körét.
- A kapust is kötelező cserélni, azzal az eltéréssel, hogy a második szakaszban kapusnak jelölhető az első szakaszban pályára lépő mezőnyjátékos is, illetve az első szakaszban kapusként pályára lépő játékos a második szakaszra jelölhető mezőnyjátékosnak, de ez nem kötelező.
- Cserére kizárólag sérülés, kizárás esetén van mód, az első harmadhoz hasonlóan.
- Sérült játékos helyett csereként az első harmadban a legkevesebb gólt szerzett mezőnyjátékost vagy a kapus léphet pályára.
- A második szakasz a csere lebonyolítását követően az első szakasz végén megszakított játékhelyzettől, térfélcsere nélkül folytatódik.
- Sérülés esetén vagy olyan játékos léphet pályára, aki korábban még nem lépett pályára, vagy a mérkőzés addigi szakaszáig a legkevesebb gólt szerezte.
- Harmadik harmad:
- A második harmad játékidejének leteltét követően 5 perc szünet következik.
- A pályára lépő játékosok köre a nevezett játékosok közül szabadon választható meg, cserére az általános szabályok szerint lehetséges.
A mérkőzés végeredménye a három harmadban elért eredmények összesítése alapján kerül megállapításra. Fontos megjegyezni, hogy a Bajnokság U10-U14 korosztályaiban - teljes csapatlétszám esetén -, minden harmad/félidő első részben emberfogással történő védekezést (fél, vagy egész pályás) KELL alkalmazni, tilos a hatos vonalon felállt védekezés alkalmazása.
Általános szabályként érvényesül, hogy a labdát nem birtokló játékost csak testtel lehet követni, „lekarolása" szoros emberfogásként nem megengedett. A rögzített dobások (bedobás, szabaddobás, büntetődobás) elvégzésekor a védőjátékos(ok)nak legalább 1 méter távolságban kell elhelyezkedni a dobást végrehajtó játékostól. Szabaddobás végrehajtásakor a támadó csapat játékosainak 1 méternél távolabb kell tartózkodniuk az ellenfél kapuelőtér-vonalától. A büntetődobást kapuelőtér vonaltól kell végrehajtani (5,5 méter).
Szivacskézilabda: A Sportág Első Lépései
A szivacskézilabda célja, hogy a legkisebbekkel is megszerettesse a mozgást és a kézilabdát. A szivacs, mint anyag puhaságával és rugalmasságával alkalmas arra, hogy úgy nyújtson izgalmat a legkisebb, a mozgás örömeit ösztönösen kóstolgató gyerekeknek, hogy a vele történő kontaktus semmilyen fájdalmat nem okoz számukra. A szivacslabda varázsával kelthető fel legkönnyebben a testnevelés, a rendszeres sportolás iránti vágy.

A szivacskézilabdázás nyitott az óvodáskorúak és az általános iskola alsó osztályainak tanulói számára is. Lehetővé teszi a főbb kézilabda szabályok megismerését és a technikai elemek könnyebb elsajátítását, ami a „gyors" sikereken keresztül kedvezően hat a gyerekek fejlődésére, a sportághoz való kötődésük kialakulására. A legkisebbeknél a szivacskézilabda mérkőzéseken a szabályok még másodlagosak. A fő cél, hogy a játék rugalmasan hasonlítson a kézilabdázáshoz, de törekedni kell arra, hogy maradéktalanul érvényesüljön az igazságosság és a fegyelemre, rendre nevelés.
Szivacskézilabda Tornarendszer és Játéktér Speciális Szabályai
Az MKSZ a 2013/2014-es idényben Régiónként igények és lehetőségek szerint nyitott versenynapot hirdet nemenként az U7, U8 és az U9-es korosztályok számára (továbbiakban: Szivacskézilabda Tornarendszer), ahol hivatalos eredményszámítás és közlés, megjelenítés nem történik. A cél az, hogy minden nevező csapat számára - közeli elérhetőség mellett - legalább 5-5 őszi és tavaszi versenynap álljon rendelkezésre. Mérkőzések közti szünetekben, a nem pályán lévő csapatok számára ügyességi és/vagy hetes dobó versenyeket kell szervezni.
A szivacskézilabda és más fiatalabb korosztályok speciális játéktér-méretekkel és szabályokkal játszanak, amelyek a gyerekek életkori sajátosságaihoz igazodnak:
U7-U9 korosztály (példa):
- A játéktér téglalap alakú terület, amelynek hossza 20 méter, szélessége 10-15 méter.
- A kapuelőtér vonal a kapu közepéből, a kapufák vonaláig húzott 5,5 méter sugarú félkörív, amelyeket a kapu szélességének megfelelően egy egyenes vonal köt össze.
- Az alap- és oldalvonal 5 centiméter széles folytonos vonal.
- A büntetődobást kapuelőtér vonaltól kell végrehajtani (5,5 méter).
Egy másik fiatalabb korosztály (példa):
- A játéktér téglalap alakú terület, amelynek hossza 28 méter, szélessége 15 méter.
- A kapuelőtér vonal a kapu közepéből, a kapufák vonaláig húzott 6 méter sugarú félkörív, amelyeket a kapu szélességének megfelelően egy egyenes vonal köt össze.
- A kapu az alapvonal közepén áll, mérete: 150-160 cm magas és 240-250 cm széles.
- A játéktéren egy időben 5 mezőnyjátékos és 1 kapus tartózkodhat. A kapus a mezőnyben nem szerepeltethető hatodik mezőnyjátékosként.
- A büntetődobást kapuelőtér vonaltól kell végrehajtani (6 méter).
- Gólt elért csapatnak kötelező visszatérni a saját kapuelőtér vonalához!
A rögzített dobások (bedobás, szabaddobás, büntetődobás) elvégzésekor a védőjátékosnak legalább 1 méter távolságban kell elhelyezkedni a dobást végrehajtó játékostól. Szabaddobás végrehajtásakor a támadó csapat játékosainak 1 méternél távolabb kell tartózkodniuk az ellenfél kapuelőtér-vonalától. Ezek a szabályok is a játék biztonságát és a megfelelő fejlődést szolgálják a fiatalabb korosztályokban.
tags: #kezilabda #serdulo #meccs #idotartam





