Kézilabda Szabályok: Részletes Útmutató
A kézilabda egy olyan sport, amely magával ragadó dinamizmusával és izgalmas fordulatokkal teli játékmenetével évtizedek óta milliókat bűvöl el világszerte. Ez a labdajáték két 7 tagú csapat (hat mezőnyjátékos és egy kapus) részvételével zajlik, egymás ellen. A kézilabda nem csupán fizikai erőpróba, hanem egy kifinomult stratégiai játék is, amely folyamatos kihívások elé állítja a játékosokat és edzőket egyaránt. A szabályok nemcsak a játék kereteit határozzák meg, hanem biztosítják a játékosok biztonságát és a fair play szellemét is. A Nemzetközi Kézilabda-szövetség (IHF) folyamatosan felülvizsgálja és frissíti a szabályokat, a legutóbbi változtatások 2010. július 1. óta érvényesek, és további módosítások léptek életbe 2016-ban, valamint 2024. július 1-jétől.
A Játéktér
A kézilabda játéktér egy szabványos, 40 méter hosszú és 20 méter széles négyszögletes terület, mely két kapuelőteret és egy mezőnyt foglal magába. A hosszabb határoló vonalakat oldalvonalnak, a rövidebbeket (a kapufák között) gólvonalaknak, illetve alapvonalaknak (kapun kívüli részek) nevezzük. Fontos megjegyezni, hogy a játéktér állapota egyik fél javára sem változhat meg a játékidő alatt. Szükséges biztonsági zónát létesíteni a játéktér körül, amely az oldalvonalak mentén legalább 1 méter, az alapvonalak mögött 2 méter.
A Kapuk
A két alapvonal közepén áll a kapu. Belső méretük 2 méter magas és 3 méter széles. A kapukat biztonságosan kell a talajhoz vagy a mögötte lévő falhoz rögzíteni. A két kapufát vízszintesen összeköti a keresztgerenda. A kapufák hátsó oldala egyvonalban kell, hogy elhelyezkedjen a gólvonal hátsó szélével. A kapufák és a keresztgerenda négyzet keresztmetszetűek, szélességük és vastagságuk egyaránt 8 cm. A kapufák és a keresztgerenda mezőnyből látható három oldalát a háttértől és a talajtól lényegesen elütő két különböző színnel kell befesteni. A kapukat hálóval kell ellátni, melyet úgy kell felfüggeszteni, hogy a kapura dobott labda normális körülmények között a kapuban maradjon.
A Vonalak
A játéktér valamennyi vonala ahhoz a területhez tartozik, melyet határol. Az alapvonalak a kapufák közötti részen 8 cm szélesek, minden más vonal pedig 5 cm széles. A két szomszédos terület közötti vonalak helyettesíthetők a két terület talajának különböző színű felfestésével.
- Kapuelőtér-vonal (6 méteres vonal): A kapuk előtt található a kapuelőtér, melyet a kapuelőtér vonal határol. Ezt úgy kell megrajzolni, hogy egy 3 méter hosszú vonal párhuzamos a gólvonallal és 6 méterre helyezkedik el attól. Ezt a 3 méteres vonalat kétoldalt 1-1 (a kapufák belső, hátsó élétől mért) 6 méter sugarú negyedkör köti össze az alapvonallal.
- Szabaddobási vonal (9 méteres vonal): Ez egy szaggatott vonal, melyet a kapuelőtér-vonaltól 3 méterre, azzal párhuzamosan kell felfesteni. A vonalrészek és a köztük lévő távolság egyaránt 15 cm.
- 7 méteres vonal: Egy 1 méter hosszú egyenes vonal, közvetlenül a kapu előtt, amely 7 méterre helyezkedik el a gólvonaltól, azzal párhuzamosan. A vonal mögött kell elhelyezkedni a hétméteres büntetődobásnál.
- Kapus-határvonal (4 méteres vonal): Ez egy 15 cm hosszú vonal, mely közvetlenül a kapu előtt, a gólvonallal párhuzamosan és attól 4 méterre helyezkedik el.
- Középvonal: A két oldalvonal felezőpontját köti össze.
- Cserevonal: Az oldalvonal része, mindkét csapat számára a középvonaltól mért 4,5 méterig tart. Ezt a pontot a középvonallal párhuzamos, a mezőnyben és a játéktéren kívül is egyaránt 15 cm hosszú vonal jelzi.
A Játékidő és Időkezelés
Játékidő
A rendes játékidő minden korosztályban (16 év felett) 2x30 perc, a félidei szünet 10 perc. A kézilabdában egy sajátos módszert követve mérik a játékidőt: az óra a játékmegszakítások (pl. szabálytalanság megítélése, gól utáni középkezdés stb.) alatt is megy, azonban ha a játék várhatóan hosszabb ideig szakad meg (pl. sérülést követő ápolás miatt), akkor a játékvezetőknek lehetőségük van az órát erre az időszakra megállítani.
Zárójelzés és Időn Túli Dobások
A játékidő a mezőny-játékvezető kezdődobásra adott sípjelével kezdődik, és a nyilvános időmérő berendezés automatikus zárójelzésével vagy az időmérő zárójelzésével végződik. Ha ilyen jelzés nem hangzik el, a játékvezető sípol és jelzi, hogy letelt a játékidő. A játékidő lejárta szigorúan értelmezendő: az utolsó másodperc leteltekor a mérkőzés befejeződött. A még játékidőben ellőtt, de a kapuba csak a játékidő letelte után beérkező lövés nem minősül érvényes találatnak. A szabályos találat eléréséhez az kell, hogy a labda még a rendes játékidő letelte előtt teljes terjedelmével áthaladjon a gólvonalon.
A zárójelzés előtt közvetlenül vagy a zárójelzéssel egyidőben elkövetett szabálytalanságokat és sportszerűtlen magatartást a zárójelzés után is büntetni kell. Amennyiben még a játékidőn belül szabaddobást vagy 7 méteres dobást ítélnek a játékvezetők, de a mérkőzésből már olyan kevés idő van hátra, hogy a megítélt dobást az alatt nem végzik el, akkor az elvégezhető a játékidőn túl is (ún. időn túli szabaddobás vagy 7 méteres dobás). A dobást meg kell ismételni, amennyiben a zárójelzés pontosan a szabaddobás vagy 7 méteres dobás végrehajtásakor szólal meg, vagy éppen akkor, amikor a labda még a levegőben van. A játékvezetőknek ébernek kell lenniük, hogy a csapatok ne éljenek vissza ezzel a lehetőséggel, és korrekt elhelyezkedést biztosítsanak a gyors és rendezett végrehajtáshoz. Az időn túli szabaddobások közben speciális szabályok vonatkoznak a játékosok helyezkedésére és cseréjére.
Meghosszabbítás
Ha a mérkőzés eredménye a rendes játékidőben döntetlen és döntésig kell játszani, akkor 5 perc szünet után meghosszabbítás következik. A meghosszabbítás ideje 2x5 perc, 1 perc szünettel és térfélcserével. Ha a játék az első meghosszabbítás alatt sem dőlt el, akkor 5 perc szünet után a második meghosszabbítás következik, szintén 2x5 perc, 1 perc szünettel és térfélcserével. Ha az eredmény még mindig döntetlen, akkor az érvényes versenykiírásnak megfelelően kell eldönteni a győztest, általában 7 méteres dobásokkal.
A 7 méteres dobások menete döntetlen esetén
Ha a mérkőzést 7 méteres dobásokkal kell eldönteni, akkor a dobások végrehajtásában csak játékjogosult játékosok vehetnek részt. Játékjogosult az a játékos, aki a játékidő végén NEM volt kiállítva vagy kizárva. Mindkét csapat 5-5 játékost jelölhet. A játékosok az ellenfél játékosaival váltakozva 1-1 dobást hajtanak végre. A csapatok számára nem kötelező előre meghatározni a dobó játékosok sorrendjét. A kapusok szabadon megválaszthatóak és cserélhetőek a játékjogosult játékosok közül. A játékosok a 7 méteres dobásokban, mint dobójátékosok és mint kapusok is részt vehetnek. A játékvezetők döntik el, melyik kapura hajtják végre a dobásokat. A sorsolást követően a győztes csapat megválaszthatja, hogy elsőként vagy másodikként kezdi a dobásokat. Ha az első 5-5 dobást követően még nem dőlt el az eredmény, akkor a dobások folytatódnak ellentétes sorrenddel, és minden 5-5 dobás után a sorrend cserélődik. Az újabb sorozatban a csapatoknak ismét 5-5 játékost kell megnevezniük. Az azonos dobásszám mellett, gólkülönbség esetén a győztes személye azonnal eldől. Ha az első öt-öt dobás végrehajtása előtt egyértelműen eldől, hogy ki a győztes, nem kell befejezni a sorozatot. A dobó játékos(ok) kizárása súlyos vagy ismételt sportszerűtlen magatartás esetén lehetséges, ilyenkor a csapat újat jelölhet.
Handball Rules- 7 Meter Throw
Time out (Játékidő megszakítás)
A játékvezetők alapvetően döntik el, mikor állítják meg és indítják el az órát játékidő megszakításkor. A játékidő megszakítást három rövid sípjellel és a megfelelő karjelzéssel jelzik az időmérő felé.
Kötelező time out esetek:
- Időleges kiállítás, vagy kizárás esetén.
- Jogos csapat-időkérés esetén (team time out).
- Az időmérő, vagy technikai küldött jelzése esetén.
- A játékvezetők között szükséges egyeztetés esetén.
Más helyzetekben is alkalmazható játékidő megszakítás, például külső hatások (pl. törölni kell a játéktérről folyadékot), sérülés, vagy ha egy csapat nyilvánvalóan húzza az időt. A time out elrendelésekor figyelembe kell venni azt is, hogy a vétlen csapat ne szenvedjen jogosulatlan hátrányt. A játékidő megszakítás alatt elkövetett szabálytalanságok ugyanolyan következményekkel járnak, mintha azokat játékidő alatt követték volna el.
Mindkét csapat a rendes játékidőben, félidőnként, egy-egy csapat időkérést vehet igénybe, melynek hossza 1 perc. A meghosszabbítások ezek alól kivételt képeznek. A holtidőt kérő csapat egyik hivatalos személye egy erre a célra rendszeresített „zöld lapot“ ad a titkárnak. A holtidőt az a csapat kérheti, amelyik a labdával rendelkezik.
A Kézilabda Labda és a Játékosok
A Labda
A kézilabdát bőr vagy műanyag borítású labdával játsszák. A jobb tapadás érdekében a kézilabdát általában egy úgynevezett wax nevű anyaggal vonják be a játékosok.
A Csapat és a Játékosok
Egy kézilabdacsapat 14 játékosból áll, de a legújabb szabályváltozások értelmében a mérkőzésre nevezhető játékosok létszáma 16 főre emelkedett. A játéktéren egyszerre maximum hét játékos tartózkodhat (hat mezőnyjátékos és egy kapus), a többiek a csereterületen foglalnak helyet. Mindig kell egy kijelölt kapus a pályára, aki eltérő mezt visel a többiektől. Egy mérkőzésen tetszőleges számú csere hajtható végre úgy, hogy a lecserélt játékos a cserevonalnál hagyja el a pályát. Ha a becserélendő játékos hamarabb lép pályára, minthogy a lecserélt játékos elhagyná azt, akkor az szabálytalan cserének minősül, és kétperces büntetéssel büntetendő.
A csapat mezőnyjátékosainak egységes öltözéket kell viselniük, amelynek megjelenése az ellenféltől világosan el kell különülnie. A játékosok semmi olyat nem viselhetnek, ami vágásokat vagy horzsolásokat okozhat, a körmöket rövidre kell vágni.
A Kapus
A kapus az egyetlen játékos, amely a saját kapujának előterében korlátlanul mozoghat, akár a labdával is, figyelmen kívül hagyva a mezőnyjátékosokra érvényes lépésszabályt is. A kapus a kapuelőtérben védekezés céljából bármely testrészével érintheti a labdát. Azonban eközben nem veszélyeztetheti az ellenfelet.
A kapus akkor hagyhatja el a labdával a kapuelőteret, és játszhatja tovább a labdát a mezőnyben, ha a kapuelőtérben nem volt meg a teste és/vagy a labda feletti kontrollja. Ilyenkor a játék folytatódhat, nem kell kidobást ítélni, mint korábban. Egy fontos szabályváltozás, hogy a pályán már nem kell mindig kapusnak lennie, azaz, ha a kapus helyett bejön egy mezőnyjátékos, neki már nem kell kapusmezt viselnie. Ez egyben azt is jelenti, hogy ez a mezőnyjátékos nem léphet be a kapuelőtérbe, viszont nem feltétlenül ugyanennek a játékosnak kell lemennie, ha vissza akarják cserélni a kapust. Csapatonként egyszerre csak egy játékos szerepelhet kapusként a játéktéren.
Alapvető Játékszabályok
Játék a Labdával
A mezőnyjátékos kézzel, karral, fejjel, törzzsel, combbal és térddel érhet a labdába. A labdát ilyen módszerekkel is csak legfeljebb három másodpercig érintheti. A játékos három lépést tehet anélkül, hogy lepasszolná vagy eldobná a labdát.
A legújabb szabályváltozások értelmében nem számít lépésnek, ha a játékos a társától kapott, levegőben elfogott labdával az egyik lábát, vagy egyszerre mindkét lábát a talajra helyezi (0. lépés). Ugyanez lesz igaz abban az esetben is, ha labdavezetés után a játékos a levegőben fogja meg a labdát.
Nem megengedett úgy érinteni a labdát, hogy a test bármelyik része a játéktéren kívül a talajt érinti. A szabály elleni vétségért az ellenfélnek kell szabaddobást ítélni.
Passzív Játék
Nem szabad a labdát a saját csapat birtokában tartani a támadási akciók felismerhetősége nélkül, illetve kapura lövési kísérlet elmulasztásával. Ez a passzív játék. A játékvezető, miután felismerte ezt a jelenséget, figyelmeztetésképpen felemeli az egyik kezét, és ha ezután sem változik a támadás intenzitása, nincs kapura lövési kísérlet, akkor a labdát birtokló csapat ellen szabaddobást ítél. A 2016-os szabályváltozások szerint a játékvezető passzív játékra figyelmeztető felemelt karja után legfeljebb hat passzra van lehetősége a támadó csapatnak, hogy lövéssel fejezze be az akciót. Az átadások számolása szabaddobás és blokkolt lövés után sem kezdődik elölről.
Szabálytalanságok és Sportszerűtlen Magatartás
A kézilabda, bár kontaktsport, szigorú szabályokkal rendelkezik a játékosok biztonságának és a fair play szellemének megőrzése érdekében. A fizikai érintkezés szabályozott, hogy megakadályozzák a durvaságot és a sérülésveszélyt.
Dobások és Büntetések
Kezdődobás
A kezdődobáshoz a játékvezetői sípszó akkor adható meg, ha a játékos minden testrészével és a labda is teljesen a kezdődobás körén belül helyezkedik el.
7 méteres Dobás (Büntető)
A hétméteres dobást akkor ítélik meg, ha a védekező csapat szabálytalanul akadályozza a gólszerzést a kapuelőtérben, vagy más súlyos szabálytalanságot követ el egy egyértelmű gólhelyzetben. Ez a helyzet rendkívüli koncentrációt igényel mind a lövő, mind a kapus részéről. A legutóbbi szabályváltozások szerint, ha egy védőjátékos a kapuelőtérbe való belépésével tiszta gólhelyzetet akadályoz meg, hétméterest kell ítélni. Ezentúl nem csak az számít belülvédekezésnek, amikor a védőjátékos tisztán belép a kapuelőtérbe, hanem már az is, amikor a védőjátékos csak érinti a lábával a kapuelőtér-vonalat (6-os vonalat).
A 2016-os szabálymódosítások alapján, ha szándékos szabálytalanság történik az utolsó fél percben, nem csak kizárás jár, hanem a vétlen csapat büntetőt is dobhat, még akkor is, ha előtte nem állt fenn gólhelyzet.
Büntetések
A kézilabdában többféle büntetés létezik a szabálytalanságok és sportszerűtlen magatartás szankcionálására.
- Időleges kiállítás (2 perc): Gyakoribb szabálytalanságok, szabálytalan csere, vagy enyhébb sportszerűtlen magatartás esetén ítélhető.
- Kizárás (Piros lap): Súlyosabb szabálytalanságok, ismételt sportszerűtlen magatartás esetén jár. A kizárt játékosnak és hivatalos személynek a mérkőzés végéig a mérkőzés helyszínén kell tartózkodnia, elhagyva a cserehelyet és a játékteret.
- Kék lap: A játékvezetőknek a sárga és piros lap mellett egy harmadik színű kártya is rendelkezésükre áll, hogy döntéseiket egyértelművé tegyék. Amennyiben kék kártyát kap egy játékos, úgy róla írásbeli jelentést kell készíteniük a játékvezetőknek, az eset pedig a fegyelmi bizottság elé kerül. A kék kártyával történő kizárás előtt a piros lapot fel kell mutatniuk a játékvezetőknek.
A büntetésekkel kapcsolatos fontosabb szabályváltozások:
- Fejlövés esetén: Ha a kapust hétméteres dobásnál, vagy a védőjátékost időn túli szabaddobásnál fejen lőtték, az eddig a vétkes játékos kizárását (piros lap) vonta maga után. Ezentúl a büntetés mindkét esetben azonnali időleges kiállítás (kétperces büntetés).
- Szabálytalan játéktérre való belépések (szabálytalan csere vagy többletjátékos) esetén: Ha a vétlen csapat tiszta gólhelyzete fennáll, a játékvezetőknek vagy a versenybíróknak joga van előnyszabályt alkalmazni, így nem kell a játékot azonnal megszakítani, hanem kivárják az akció végét.
- Hivatalos személy beavatkozása: Azonnali időleges kiállítást von maga után minden olyan eset, ha egy hivatalos személy a játéktéren kívül állva véletlenül játékba avatkozik a labdát vagy a játékost megérintve, miközben a csapatának ad utasításokat.
Játékvezetők és Tisztviselők
A kézilabda-mérkőzést két egyenjogú játékvezető vezeti. A mérkőzéseken a játékosok közül csak a csapatkapitányok szólhatnak hozzájuk. A mérkőzés megkezdésekor az egyik játékvezető, mint mezőny-játékvezető a középvonalnál helyezkedik el, ő a támadó csapat támadási iránya felé néz, míg a másik a védekező csapat mögül, az alapvonalnál figyeli az eseményeket. A két játékvezető szerepe a támadások váltakozásával felcserélődik. Ha a játékvezetők valamilyen okból nem tudják a mérkőzést folytatni, rendelkezésre állás esetén lehetőség van, hogy csere játékvezető vagy játékvezető páros vezesse tovább a meccset.
Az időmérő és a titkár asztalát, valamint a cserejátékosok padját úgy kell elhelyezni, hogy az időmérő és a titkár láthassa a cserevonalat. Az asztal közelebb kell, hogy helyezkedjen, mint a cserepad, de legalább 50 cm-re kell lennie az oldalvonaltól.
A hivatalos személyek létszáma öt főre emelkedett (ez a kispadon helyet foglaló, jegyzőkönyvben is feltüntetett edzőket, gyúrót stb. foglalja magába). Edzőzónát határoztak meg formálisan az érintett szabálypontban, mely a középvonaltól 3.5 méterre kezdődik és az azonos oldalon lévő alapvonaltól nyolc méterre ér véget.
tags: #kezilabda #szabalyok #sulinet
