A Budapesti Kézilabda Aréna Építése és a Sportóriásberuházások Dilemmái

A magyar kormány a 2022-es férfi kézilabda-Európa-bajnokságot (EB), amelyet Magyarország és Szlovákia közösen rendezett, megfelelő alkalomnak gondolta egy új, több mint 20 ezer férőhelyes multifunkcionális aréna felépítésére Budapesten. A kézilabdacsarnokot erre az eseményre húzzák fel, melynek során a döntőt is ebben a létesítményben játsszák majd. Az aréna a IX. kerületben, a Népliget mellett, a Volán buszpályaudvar melletti telkeken, a Gyáli út és az Üllői út között épül fel.

Az Építkezés Állása és Határidők

A 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságra készülő csarnok az elmúlt félévben látványos fejlődésen ment keresztül. Már jól kivehető az épület ovális formája, kialakították a lelátókat, és félig elkészült a tetőszerkezet is. Legutóbb fél évvel ezelőtt látogattunk el a Ferencvárosban épülő százmilliárdos kézilabdacsarnokhoz, ahol azt tapasztaltuk, hogy a koronavírus sem hátráltatta a gőzerővel folyó munkálatokat. Mostanra majdnem körbeért a váz, kialakították a lelátókat, és a tetőszerkezet is félig elkészült. Nagyon feszes a határidő, ugyanis 2021 végén át kell adni a kész sportcsarnokot. A járvány sem állíthatja meg a 2022-re tervezett kézilabda EB-hez kapcsolódó létesítmények építését; a beruházások rendületlenül folynak, és pénz is mindig akad a látványos épületek kivitelezésére.

Költségek és Kivitelezők

A gigantikus méretű létesítmény ára nettó 78,7 milliárd (bruttó 99,97 milliárd) forint. A létesítményt a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt. építi fel. A Market többségi tulajdonosa a miniszterelnök barátjaként ismert Garancsi István, akinek érdekeltségei az elmúlt években számtalan állami pénzből finanszírozott munkát nyertek el. A létesítményt a Középülettervező Zrt. nettó 995 millió forintért tervezte meg, a mérnöki előkészítési munkálatokat pedig nettó 1,6 milliárd forintért az Óbuda-Újlak Beruházásszervező és Fővállalkozó Zrt. végezte. A tavaly júliusban elindult, hirdetmény közzététele nélküli, tárgyalásos közbeszerzésre első körben nettó 115,8 milliárd és nettó 159,9 milliárd forint közötti árajánlatok érkeztek.

Érdemes megjegyezni, hogy az Átlátszó számításai szerint eddig nettó 131 milliárd forintba került a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság az adófizetőknek. Ehhez képest Kocsis Máté, a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) elnöke 2018-ban még arról beszélt, hogy a kontinenstorna összesen 10-15 milliárd forintos beruházást igényelhet Magyarországon. A 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság rendezési jogának elnyerése után a kormány már az előkészítésére is 3,4 milliárd forintot hagyott jóvá 2019 tavaszán.

Környezeti és Városképi Aggályok

A kormány szerint Budapest jól jár a sok új zöldfelülettel, azonban a műholdfelvételek mást mutatnak: a telken letarolták a fák nagy részét. A fővárosiak a valóságban nem kapnak mást, csak felszíni parkolókat és betont. Mielőtt bárki azt gondolná, hogy a kézicsarnoknak hála zöldül ki a terület, érdemes megnéznie a Google Térkép archív felvételeit, amik egészen másról tanúskodnak. Érdemes megfigyelni rajtuk azt is, hogy a növényzetet az M5-ös autópálya felüljárón túli részén is letarolták. A területen körülbelül olyan sok a zöldfelület, mint a Szaharában. Egy kiemelt kormányzati beruházást nem állít meg néhány fa. Egy 2019-es kormányhatározat a multifunkcionális csarnok területének egyik részén a beépíthetőséget 80 százalékra emelte, miközben a zöldfelület mértéke, igen alacsonyan, 15 százalékon lett rögzítve.

A sportcsarnok mögött egy felszíni buszparkoló kap helyett, a vasút melletti területre pedig személygépkocsi parkolót terveznek. A látványterv jobb oldalán egy széles erdős rész látszik, de az ugyanúgy nem a telek része, mint ahogy a Népliget sem az. A drónfelvételeken egyértelműen kivehető, hogy a fás rész a MÁV területén helyezkedik el, a két telket egy alacsony kerítés választja el egymástól. A sportcsarnok a Groupama Aréna szomszédságában áll, és a helyszínválasztásnak köszönhetően az eddig is túlzsúfolt terület még szűkösebbé vált. A Telekom székház olyan közel épült az arénához, hogy kitakarja a városképből a 22 ezer fős létesítményt.

A ferencvárosi polgármester, Baranyi Krisztina támogatja a kézilabdacsarnok építését. Szerinte szükség van a Népliget mellett megépülő húszezres csarnokra, és hibás az a megközelítés, hogy ez csak kézilabdacsarnok lesz, mert nagyon sok célra igénybe vehető.

A Létesítmény Helytörténete

A kézilabda aréna területén korábban az Üllői út 135. alatt az I. Ferenc József gyalogsági laktanya állt, mely az I. számú honvéd gyalogezred szálláshelye lett 1898-ra. A főváros ingyenesen engedte át a honvédségnek a Népligettel szemben fekvő telkét laktanya építés céljára. Az Üllői út és a Gyáli úti felüljáró által közrefogott területen korábban laktanya állt, később a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolához került. 2008-ban a Honvédelmi Minisztérium eladta a teljes létesítményt a szocialista vezetésű ferencvárosi önkormányzatnak. Pályázatot sem kellett kiírni az értékesítésre. Később, 2014-ben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt három ember ellen emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség, mert az értékbecslő 1 milliárd forinttal alulbecsülhette az árat. Az önkormányzat nem sokáig ült az új szerzeményen, 2008 áprilisában tovább értékesítette a telket egy befektetőnek, a Taltoring Ingatlanforgalmazó Kft. nevű projektcégnek. 2008-ban az Üllői út felőli homlokzat omlott le váratlanul, a lezuhanó darabok maguk alá temettek egy férfit, aki életét vesztette. A területen lévő közel száz éves épületeket a beruházók ledózerolták, de a bontási területhez utána évekig nem nyúltak, mert a gazdasági válság kettétörte a befektetők álmát.

Egyéb Kézilabda EB Helyszínek és Fejlesztések

A 2022-es férfi kézilabda EB-t Magyarország és Szlovákia közösen rendezi meg. Hazánkban Budapesten kívül még Szegeden és Debrecenben lesznek meccsek, Szlovákiában pedig Pozsonyban és Kassán rendezik meg a mérkőzéseket.

• Tatabánya: A kézilabda EB-re készülve Tatabányán is folynak a munkálatok. Az ottani új csarnok hasznos alapterülete meghaladja majd a 19 ezer négyzetmétert, amelyből a küzdőtér közel 3 ezer négyzetmétert tesz ki. A teleszkópos mobil lelátókon 2500, a vasbeton lelátókon 3543 ülés lesz, az utóbbiból 454 a VIP hely, és 100 a sajtónak fenntartott. Az egyik csarnok Tatabányán épül, a munkálatokat a felcsúti Fejér B.Á.L. végzi konzorciumban.
• Szeged: Itt is új csarnok épül, a Pick Aréna alapozási munkálatai a Felső-Tisza-parton tavaly ősszel befejeződtek. A kézilabdacsarnok 8300 férőhelyes lesz, „emellett egy legalább 80 fős konferenciaterem, négy edzőterem, valamint két bemelegítőterem is épül. A kézilabda-utánpótlásra is gondoltak, ezért kialakítanak egy akadémiai, kollégiumi részleget is”.
• Debrecen: A harmadik fejlesztés Debrecenhez kapcsolódik, ahol a Debreceni Főnix Csarnok épületének felújításáról tárgyalásos eljárásban döntöttek a rendkívüli sürgősség miatt, mivel a létesítmény a Kézilabda Európa Bajnokság egyik helyszíne. Az épületnek (alaprendeltetésének megtartása mellett) meg kell felelnie a 2022-es EB követelményeinek.
• Veszprém: A kézilabda EB-hez kapcsolódó fejlesztések eredetileg a Veszprém Arénát is érintették volna. A kormány azonban végül úgy ítélte meg, hogy a tíz évesnél alig régebbi csarnok bővítése nem lenne gazdaságos, többe kerülne, mint egy teljesen új megépítése.

A Sportóriásberuházások Költségei és Hasznossága

Szabados Gábor sportközgazdász szerint a legfontosabb, hogy egy megasportesemény megtérülését nehéz megítélni. Ha kizárólag az anyagi vonzatára vagyunk kíváncsiak, gyakorlatilag minden nagy sportesemény veszteséges, ha a jegyeladásból és a szponzori pénzekből származó pénzből kivonjuk az elköltött összeget. Ez különösen igaz akkor, ha építkezni is kell egy esemény miatt, legyen szó valamilyen sportlétesítményről vagy egy úthálózati fejlesztésről. Nem érdemes pénzügyi nyereségről beszélni, mert sok minden nehezen számszerűsíthető. Érdemesebb a hasznosságot vizsgálni: milyen gazdasági hatásai vannak egy eseménynek, használható-e a létrehozott infrastruktúra, jót tett-e az ország megítélésének külföldön és belföldön egyaránt, pozitívan hatott-e a belső társadalmi változásokra.

Vincze Dávid sportmenedzser szerint egy megépült sportlétesítménynél nem érdemes azzal számolni, hogy visszahozza-e az építési költséget, legfeljebb csak nagyon hosszú távon. Amit viszont fontos figyelni, az a kihasználás és a profitábilis üzemeltetés. A sportmenedzser fontosnak tartja leszögezni, egy stadiont vagy arénát üzemeltetni nemcsak arról szól, hogy egy csapat ott játssza le a meccseit, hanem a szabad kapacitásokat is le kell kötni. Konferenciáknak, koncerteknek, különböző rendezvényeknek adhat otthont egy ilyen létesítmény. A sportközgazdász úgy gondolja, ebből a szempontból még nem tökéletes a helyzet.

Gondolhatnánk azt is, hogy amíg nem tökéletes az oktatási vagy az egészségügyi rendszer, akkor addig nem költünk semmi másra. De ez nem így működik. Kicsit ahhoz tudnám hasonlítani, hogy akkor is elmész moziba, ha otthon nincs tökéletesre festve a lakás, nem? Jó kérdés, hogy mit gondolunk drágának abban az esetben, ha a büszkeség vagy az identitás erősítését nézzük. Gyakran hangzik el itthon, hogy miért öl ennyi pénzt a futballba az állam. Példaként említhető, amikor a magyar válogatott megverte az osztrákokat a nyitómeccsen, és az emberek utána az utcán ünnepeltek. Teljesen spontán módon alakult az egész, megállították a villamost, énekelve vonultak. Gyakorlatilag egy olyan népünnepély volt, amire az 1956-os forradalom óta nem volt példa az országban, hogy az emberek ilyen extázisban vonultak az utcán. A szakember úgy látja, mindenképp érdemes a sportba fektetni, csak az arányokat kell átgondolni.

Példák Más Sportberuházásokra

• Puskás Aréna: Az 190 milliárdból épülő új Puskás Arénára abszolút szükség volt, egyrészt a labdarúgó-Eb miatt, másrészt a régi Népstadion vállalhatatlan állapotban volt, a válogatottnak pedig kellett egy új otthon. A magyar válogatott meccsei telt házzal mennek, ám a stadion kihasználásán még javítani kell. A Puskást egyértelműen jobban ki kell használni, a potenciál megvan rá, de a létező legrosszabbkor sikerült átadni a stadiont. Először a járvány, aztán a válság, nyilvánvalóan jobban meg kell tölteni, úgy, mint a régi Népstadiont, ahol folyamatosan koncertek voltak.

• Duna Aréna és a 2017-es Vizes Világbajnokság: A 2017-es vizes világbajnokság megrendezése is jól sült el Vincze Dávid értékelésében. Bár nagyjából 130 milliárd forintba került, megépült egy új uszoda, komoly tereprendezés volt a Duna Aréna környékén és a Margit-szigeten, amit a budapestiek azóta is kihasználnak. Szabados szerint az kicsit sántít, hogy az új uszodában kevés a lakossági sáv, de alapvetően ez hasznos beruházás volt.
• Giro d'Italia 2022: A 2022-es Giro d'Italia magyarországi szakaszai az elmúlt évek legjobb rendezése volt. Viszonylag olcsón kijött - nagyjából 8 milliárd forintba került a rendezés -, nem kellett sokat építkezni hozzá, viszont óriási médiaértéke volt. Hiszen a tévénézők nem egy stadiont vagy egy uszodát bámultak, hanem szinte egy turisztikai filmet. Emellett tömve voltak az utak, Budapesten és vidéken egyaránt sokan mentek szurkolni a versenyzőknek, egy jó program volt ez az embereknek. Plusz egy ilyen eseménynek fontos szerepe, hogy az embereket motiválja a rendszeres testmozgásra.
• Olimpiai Pályázat és a Költségek: Vincze Dávid elmondta, hogy abból a szempontból tényleg alkalmasabb Budapest a rendezésre, hogy az elmúlt években megépült sportlétesítmények egy esetleges olimpiát is ki tudnának szolgálni, és ezeket mindenképp meg kellett volna építeni akkor, ha olimpiát szeretnénk rendezni. A 2024-es budapesti olimpiáról szóló PwC tanulmányban, mely 2015-ben készült, több komplexum is szerepel, amely közben megépült. Például az atlétikai stadion építését akkor 120 milliárd forintra számolták, ehhez képest jelenleg a duplájánál jár. A Puskás Arénát 109 milliárdra becsülték, végül 190 milliárd forintos valódi költséggel épült meg. Az igazi kiadást persze nem a 449 milliárd forintra számolt sportkomplexumok építése jelentette volna, hanem az olimpiai falu, a médiafalu, a technikai falu és a médiaközpont, amelyeket papíron 642 milliárdra saccoltak. Hogy milyen hatással lehet egy esetleges recesszió, a gazdasági válság és az elszabaduló infláció egy olimpia tervezett költségvetésére, remekül illusztrálják a 2012-es londoni játékok. A 2,8 milliárd fontra sacolt költségek helyett 13 milliárd font fölött állt meg a rendezés ára.

Szabados szerint ezen mindenképp változtatni kell, hiszen teljesen érthető, hogy az embereknek nem tetszik, ha szinte naponta növekszik egy uszodának az építési költsége. A szakember szerint minden eseménnyel kapcsolatban növelhetné a bizalmat, ha nem próbálnák titkolni a költségeket, mert utólag úgyis kiderül minden.

A Létesítmények Jövőbeni Hasznosítása

A multifunkcionális kézilabda-stadion alkalmas lesz rá, hogy koncerteket, kulturális programokat tartsanak benne, nem utolsósorban a telített naptárral rendelkező Papp László Sportarénát is tehermentesítheti, hiszen a telítettsége azt mutatja, hogy szükség is van erre. Az atlétikai stadion a világbajnokság után 40 ezresről 15 ezresre bontható majd vissza, így a hazai kisebb versenyek helyszínéül szolgálhat, amellett természetesen, hogy kiszolgálja atlétáink edzésigényeit. A stadionhoz társuló futópályák, street workout parkok pedig a lakosság számára is kiemelkedő sportolási lehetőséget biztosítanak majd. Ez a projekt is csak akkor lesz hasznos, ha tényleg ki tudjuk használni, ehhez pedig az kell, hogy a terveknek megfelelően az új atlétikai stadion és környéke a szabadidősportoknak legyen egy fontos központja. Csak hát marad egy 15 ezer fős stadion, ami itthon soha nem fog megtelni, elég csak a Gyulai Memorial példáját nézni, arra is jó, ha ki megy 2-3 ezer ember.

Érdemes elgondolkodni az atlétikai stadion elhelyezkedésén is. Az egyik álláspont az, hogy Budapest egyik legértékesebb területére húzzák fel az létesítményt, mely nyilván pazarul mutat majd a televíziós közvetítésben, de kérdés, hogy megérte-e ezért feláldozni a Duna partjának azon részét. A másik oldalról viszont jogos az az érv is, hogy a stadion előtt ez a terület gyakorlatilag parlagon állt, és egy ilyen stadionnal lehet igazán hasznosítani a környéket, amit majd a 2023-as vébé után valóban hasznosítani tudnak a budapestiek.

A Sportdiplomácia Jelentősége és a Kockázatok

Fontos leszögezni, hogy a kézilabda Európa-bajnokság és az atlétika világbajnokság esetében nem mint pályázókról beszélhetünk magunkról, hanem mint rendezőkről. Hiszen mindkét esetben elnyertük már a rendezés jogát. Ez azt is jelenti, hogy vállaltuk az ezzel járó feladatokat, kötelezettségeket. Beláthatatlan következményei lennének a magyar sportdiplomáciára nézve, ha két ilyen jelentős rendezésből kihátrálunk. Konkrétan a két sportágat tekintve pedig szintén hosszú évekre megpecsételődne a sorsunk, egy egész generációt küldenénk a süllyesztőbe.

Ha a kézilabdát nézzük, a kvalifikáció már elindult a versenyre, ahol a magyar válogatott nem vesz részt a kvalifikációs küzdelmekben, hiszen szervezőként automatikus kvótát kapott. Amennyiben esetlegesen nem rendezünk Eb-t, azzal elveszítjük ezt a kvótát, és ezzel automatikusan az Eb-szereplést, és így minden bizonnyal a későbbi vb-szereplést is. Ez pedig gyakorlatilag azt is jelenti, hogy borítékolhatóan nem leszünk ott a Párizsi olimpián. Sportszakmai szempontból teljesen amortizáljuk a férfi szakágat, hiszen a tehetséges fiataloknak nem lesz alternatíva a magyar nemzeti színekben szerepelni, ami beláthatatlan következményekkel járhat hosszú távon. A hosszú éveken át visszaépített szakmai és bizalmi viszonyt, és a jó megítélésünket veszítjük el a nemzetközi szervezetekkel (IHF, EHF) és a nemzeti szövetségeknél. Jó eséllyel hosszú évekre el is tiltanak minket mindenféle szervezéstől. Ami egyenes kihatással lesz a női szakágra, és a klubjaink szereplésére is, hiszen elveszíthetjük például az évek óta sikeresen megrendezett női Finalfour jogát.

A kár az atlétika világbajnokság szempontjából sem csekélyebb. Óriási siker, hogy a világ harmadik legnépszerűbb sporteseményének Budapest adhat otthont, egy ilyen volumenű esemény visszamondása az évek óta gondosan épített sportdiplomáciai hídfőállásainkat áshatja alá. Sportszakmai szempontból a lehető legrosszabbkor jönne a magyar atlétika számára, hiszen épp egy nagyon szép felívelés látható az eredményeinkben. Ne felejtsük el említeni azt sem, hogy két ilyen esemény visszamondása hosszú távon pecsételi meg a hírnevünket minden más rendezvény kapcsán is. Hosszú évek óta dolgozunk többek közt azon, hogy Budapest mára Európa, de talán a világ egyik jelentős sportfővárosa. Hatalmasat csorbulna a nemzetközi sportvilág rólunk kialakult képe, és ez hosszú távon éreztetné hatását a későbbiekben is. Pénzügyi jogi következményei vannak egy ilyen lépésnek, nem beszélve arról a munkáról és költségekről, amelyeket már eddig befektettünk a megvalósítás előkészítésébe (tervezői munkák, pályázati költségek, területvásárlás, stb.).

Azt gondolom, mind a világversenyekkel, mind a beruházásokkal sokat nyerne Budapest és Magyarország egyaránt. Érdemes megjegyezni, hogy Karácsony Gergely főpolgármesteri programjának egyik legfontosabb ígérete a stadionstop, azonban a kézilabda-stadion és az atlétikai stadion mögött komoly vállalások vannak a nemzetközi szövetségek felé.

Magyarország rendezheti a 2027-es - olimpiai kvalifikációs - felnőtt női világbajnokságot. Az utóbbi esztendők sikeres női Bajnokok Ligája négyes döntői, utánpótlás-világversenyei nem csupán egy komoly szervezési tudást alapoztak meg a magyar kézilabdában, hanem jelzik, hogy Magyarország alkalmas, mi több, jó rendező, ez pedig komoly bizalmi tőkét is jelent a nemzetközi szervezetek felé. A nemzetközi szövetség (IHF) honlapjának híradása szerint a magyar szövetség (MKSZ) mindhárom eseményre önállóan adott be szándéknyilatkozatot.

Cégek és Üzleti Érdekek a Sportberuházások Mögött

A Market Zrt. többségi tulajdonosa a miniszterelnök barátjaként ismert Garancsi István. Az üzletember érdekeltségei az elmúlt években számtalan állami pénzből finanszírozott munkát nyertek el. A Market felel például a Pannon Park, azon belül a Biodóm kivitelezéséért is. Azt a tendert 32,7 milliárd forintért nyerték el, azonban nagy botrányt kavart, hogy a költségek akár 63 milliárdra is ugorhatnak. Az Opten adatbázisa szerint a Market Építő Zrt. nettó árbevétele 2018-ban 138,5 milliárd forintra rúgott, 2019-ben pedig már 188,7 milliárd forint lett. A cég 2018-ban 6,8 milliárd forint, 2019-ben pedig 7,1 milliárd adózott eredményt ért el. Garancsinak korábban főként csak az ingatlanpiacon és a fociban volt jelen, de mára már több iparágban is vannak érdekeltségei.

Az új tatabányai csarnok építését Mészáros Lőrinc gyermekeinek cége, a Fejér B.Á.L. Zrt. végezte konzorciumban. Ebből is látszik, hogy nemcsak Orbán Viktor régi barátja, Mészáros Lőrinc, de az ő gyermekei is tehetséges üzletemberek. Mészáros Ágnes, Mészáros Beatrix és ifj. Mészáros Lőrinc 2015 júniusában alapította meg a Fejér-BÁ.L. Zrt.-t. A cég már abban az évben nettó 1,1 milliárd forint árbevételt, és 65,3 millió forint adózott eredményt ért el. A Fejér B.Á.L. Zrt. éves nettó árbevétele 2018-ban 22,8 milliárd forintra nőtt, míg az adózott eredménye 5,68 milliárdra emelkedett.

Természetesen ebből a kézi EB-ből sem maradhatott ki a közbeszerzések egyik nagy sztárja, a West Hungária Bau Kft. (WHB). A biatorbágyi székhelyű építési vállalkozás bevételeinek jelentős részét állami beruházások teszik ki, vagyis tetemes közpénz vándorol a céghez. Többek között ők építkeznek a Városligetben: mélygarázst építenek 7,6 milliárdért, emellett a dubaji világkiállításra szánt 10,6 milliárdos magyar pavilon felhúzásában is érdekeltek, de érintettek a szegedi és a soproni uszoda kivitelezésében, és benne voltak a vizes vb egyes projektjeiben, valamint a Bozsik stadion építésében is. A WHB többségi (80%) tulajdonosa Paár Attila, aki korábban az Eliosban megvásárolta Tiborcz István miniszterelnöki vő tulajdonrészét.

A NER-cégekhez képest jelentősen kisebb megbízást kapott a kézilabda-EB projektjeiben a Hunép Építőipari Zrt., amely a debreceni Főnix Csarnok felújítására kiírt tenderen egyedüli ajánlattevő volt. A cég éves forgalma 2018-ban és 2019-ben is bő 14 milliárd forint volt, az adózott eredménye pedig 827, majd 579 millió forint. A zrt. tulajdonosa a Szinorg Universal Vagyonkezelő Zrt., amelyet több magánszemély birtokol.

A Nagy Sportberuházások Költségtáblája

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk néhány jelentősebb magyar sportberuházás becsült és tényleges költségeit:

tags: #kezilabda #vb #stadion #epites

Népszerű bejegyzések:

• A Fradi és DVTK aktuális helyzete
• Generációkon átívelő asztali foci élmény
• A lesszabály evolúciója
• Sarenac és Ivanovics az FTC-nél
• Real Madrid és a magyar labdarúgás történelmi pillanatai