Ki nyerte a legtöbb foci vb-t? Minden idők statisztikái és érdekességei
Már a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) 1904. évi alakuló ülésén határozat született arról, hogy kizárólag ez a szervezet jogosult arra, hogy tornát rendezzen a világ legjobb labdarúgó válogatottjai számára. Az első labdarúgó világbajnokságra 1930-ban került sor.
A rendezésre számos európai ország jelentkezett, mint például Hollandia, Olaszország, Spanyolország és Svédország, de pályázat - Uruguay révén - Dél-Amerikából is érkezett. Az első világbajnokságon mindössze 13 ország válogatottja szerepelt, amelyből 9 amerikai csapat volt, Európa képviseletében Belgium, Franciaország, Jugoszlávia és Románia vett részt a küzdelmekben. A rendezésre pályázó európai országok egyike sem képviseltette magát a világbajnokságon, a sértettségen kívül minden bizonnyal a többhetes hajóút is visszatartó erőt jelentett számukra. A részben diplomáciai ráhatás eredményeképpen részt vevő európai csapatok mindazonáltal nem az öreg kontinens legjobb válogatottjai közül kerültek ki.
A legelső világbajnokságon és az 1950. évi, brazíliai rendezésű vb-n 13 válogatott mérte össze az erejét. A 16 csapat számára kiírt torna 1938-ban is foghíjas volt, 15 ország válogatottja vett részt rajta, miután Németország a vb kezdete előtt nem egész három hónappal bekebelezte a szereplés jogát már korábban kiharcoló Ausztriát, amelynek legjobb labdarúgói a náci Németország csapatát voltak kénytelenek így erősíteni. 1954 és 1978 között aztán a mezőny folyamatosan 16 csapatból állt, 1982 és 1994 között viszont már 24, 1998-tól pedig 32 csapat számára nyílik lehetőség a megmérettetésre.
A mérkőzések helyszínéül szolgáló városok száma az első vb-n volt a legalacsonyabb, amelynek során mindössze Montevideóban pattogott a labda, bár a város három stadionjában is. A legtöbb város pedig a 2002-es világbajnokság megrendezésébe kapcsolódott be, amikor is tíz dél-koreai és tíz japán város lehetett aktív részese a világ legnagyobb futballünnepének.

A mundiálok történetében a legtöbb, szám szerint öt világbajnokságot Brazília nyerte meg, s így a legeredményesebb nemzetnek tekinthető. Őket egyébként a németek és az olaszok követik 4-4 győzelemmel. Brazília az egyetlen ország a világon, amely mind a tizennyolc idáig megrendezett vb-n képviseltette magát. 1930 és 2006 között 92 vb-mérkőzést játszott, Németországgal holtversenyben a legtöbbet. E mérkőzéseken 64-szer győztek, s mindössze 14 alkalommal hagyták el vesztesen a pályát, gólarányuk 201:84; a győztes meccsek, valamint a lőtt gólok számát tekintve szintén világrekorder a selecao névvel is illetett brazil válogatott.
Brazília sikeres VB szereplése az 1958-as labdarúgó-világbajnoksággal kezdődött, amit Svédországban rendeztek meg. Ez a torna az akkor még 17 éves Pelé debütálásáról vált emlékezetessé. 1962-ben a 2. A brazil aranykorszak Pelé csillogásáról szólt, de sok más tehetséges játékos is helyet kapott az akkor brazil csapatban. A Chilében tartott 7. VB-n így a brazilok meg tudták védeni címüket. Az 1970-es labdarúgó-világbajnokság egy kisebb vízválasztó volt a brazil futball történelmében. Ez volt ugyanis Pelé utolsó VB-je, amit azonban ennek ellenére sikerült megnyerniük Olaszország válogatottja ellen 4:1-s győzelemmel. 1994-ig ugyanis a brazil válogatott nem mondhatta el magáról, hogy újabb VB győztes lett. A 15. világbajnokságon azonban még egy trófea került a legtöbb VB győzelem gyűjteménybe. A döntőben ugyanis Olaszországot verték a brazilok. A döntő maga egy nagyon szoros 0:0-s döntetlent hozott, amit aztán büntetőpárbaj döntött el. A Fenomén pedig a 2002-es VB-n csillogott a leginkább és akkor amikor a legjobban kellett. A döntőben ugyanis Németországgal találkozhattak, akik még csak gólt sem kaptak azon a tornán, egészen a döntőig. Akkor azonban a brazil válogatott Ronaldo duplájával nyerni tudott. Ezzel elhódították 5. vb-címüket.

A világbajnokságok történetében a legeredményesebb labdarúgó, az idén hetven esztendős Édson Arantes do Nascimento, vagy közismertebb nevén Pelé, aki a világ egyetlen háromszoros labdarúgó világbajnoka. Pelé legnagyobb sport-pályafutásbeli sikerét kétségtelenül a megnyert világbajnoki címek egyedülálló száma jelenti, de a nevéhez több más rekord is kapcsolódik. Így például ő volt a világbajnokságok történetének legfiatalabban gólt szerző és világbajnokká vált játékosa (ez utóbbit 17 éves és 249 napos korában érte el), idáig ő volt csak képes négy világbajnokságon is a hálóba találni, s arra is, hogy az újságírók tizenkét év különbséggel, 1958-ban és 1970-ben is a torna legjobb játékosait felvonultató világválogatottak közé szavazzák.
A játékosok közül a legtöbb világbajnokságon a magyar válogatott egykori szövetségi kapitánya, Lothar Matthäus, valamint egy mexikói kapus, a mindössze egyetlen győztes mérkőzésen pályára lépő Antonio Carbajal szerepelt. Mindketten öt világbajnokságon vettek részt, Matthäus 1982 és ’98, Carbajal pedig 1950 és ’66 között. Matthäus egyébiránt a legtöbb világbajnoki mérkőzésen szereplő játékos címével is rendelkezik, a mundiálok történetében összességében 25 alkalommal ölthette magára a Nationalelf mezét.
Az 1930 és 2006 között megrendezett világbajnokságokon 708 mérkőzést játszottak, amelyeken 2063 gól született, a mérkőzésenkénti gólátlag így 2,9. A mérkőzések közel ötödének esetében ugyanakkor mindössze egyetlen találat esett.
A nézőátlag az 1994. évi egyesült államokbeli világbajnokságon volt a legmagasabb (69 ezer fő), amelynek kialakulását a nagy befogadóképességű rögbi-stadionok tették lehetővé. A legnagyobb látogatottságú mérkőzés azonban nem az egyesült államokbeli, hanem az 1950-es, brazíliai rendezésű vb-hez kapcsolódik. A hatvan évvel ezelőtti világbajnokság utolsó találkozóján Brazília és Uruguay mérte össze erejét, s a mérkőzésen - amely nem a mai értelemben vett döntő volt - a braziloknak a torna korábbi összecsapásain elért eredményeik alapján egy döntetlen is elegendő lett volna az első világbajnoki címük megszerzéséhez. A nagy várakozásnak megfelelően 173 850 néző gyűlt össze a Rio de Janeiró-i, kifejezetten erre a vb-re épített, s a köznyelvi nevét egy papagájfajról kapó Maracana stadionban.

Az egy mérkőzésen elért legtöbb gól az orosz Oleg Szalenko nevéhez fűződik, aki 1994-ben ötször talált a kameruniak hálójába.
A csapatokon és játékosokon kívül azonban az edzőkkel kapcsolatban is lehet érdekességeket találni. A szerb tréner, Bora Milutinovics például már öt világbajnokságon irányított csapatot, s mindegyiken más országét. 1986-ban a házigazda Mexikót, 1990-ben Costa Ricát, 1994-ben a szintén rendező Egyesült Államokat, 1998-ban Nigériát, 2002-ben pedig Kínát.
A magyar válogatott nevéhez több rekord is fűződik a vb-históriában. Az egyik, hogy egy tornán mi lőttük a legtöbb gólt, szám szerint 27-et, 1954-ben. A legnagyobb különbségű győzelmek során a nyertes csapat kilenc góllal múlta felül a vesztest. Három ilyen mérkőzés volt, amelyből kettő a magyar csapathoz kapcsolódik. 1954-ben Dél-Koreát 9:0-ra, 1982-ben Salvadort pedig 10:1-re győztük le.
A világbajnokságok eddigi története során 47 modern értelemben vett mesterhármas született, amelyből négyet magyar játékos szerzett. A magyarok közül Kocsis Sándor 1954-ben Dél-Korea és az NSZK elleni csoportmeccsen szerzett mesterhármast, sőt ez utóbbi „mesternégyes” volt, mivel az FC Barcelona későbbi sztárja négyszer talált be.

1954-ben a magyar válogatott első számú esélyesként érkezett a világbajnokságra. A két csoportmérkőzését 17:3-as összesített gólkülönbséggel nyerte meg a dél-koreaiak és a nyugat-németek ellen. Az egyenes kieséses szakaszban aztán már keményebb csapatok következtek: a negyeddöntőben az előző világbajnokság ezüstérmese, Brazília, az elődöntőben pedig a címvédő Uruguay volt az ellenfél. Végül mindkét csapaton sikerült továbbjutni, s mindez annak ellenére következett be, hogy a csapatkapitányi szerepkört betöltő Puskás - aki a góljait jellemzően ballal szerezte, az autogramjait viszont jobbal osztogatta - e mérkőzéseket kihagyni kényszerült, miután az NSZK-val vívott meccsen szándékos sérülést okoztak számára.
A Dél-afrikai Köztársaság a 2010. évi világbajnokság rendezési jogát 2004 májusában nyerte el. A selejtezőkön 206 csapat indult el, több mint korábban bármikor. A torna 64 mérkőzésből áll, s a trófea elhódításának céljával ezúttal is 32 csapat lép pályára.
A világbajnokságok történetében a legtöbb gólt Miroslav Klose szerezte, aki a rekordot korábban tartó Ronaldót 2014-ben, Németország Brazília ellen aratott kiütéses győzelmekor taszította le a trónról. A lengyel születésű, sikereit a német válogatottban elérő klasszis négy világbajnokságon tizenhatszor talált be az ellenfelek kapujába, ezzel Ronaldót (15) és Gerd Müllert (14) is maga mögé utasította.
| Név | Gólok | Mérkőzések |
|---|---|---|
| Miroslav KLOSE (német) | 16 | 24 |
| RONALDO (brazil) | 15 | 19 |
| Gerd MÜLLER (német) | 14 | 13 |
| Just FONTAINE (francia) | 13 | 6 |
| PELÉ (brazil) | 12 | 14 |
| KOCSIS Sándor (magyar) | 11 | 5 |
| Jürgen KLINSMANN (német) | 11 | 17 |
| Lionel MESSI (argentin) | 11 | 25 |
A 22. világbajnokságot rendezik Katarban, melynek nyitómérkőzésig már csak pár nap van hátra. A világbajnokságok eddigi 92 éve alatt 8 különböző válogatott nyerte el a trófeát, legtöbbször pedig Brazília, akik 5 világbajnoki címmel rendelkeznek.
A MAGYAR VÁLOGATOTT LEGEMLÉKEZETESEBB GÓLJAI 1.RÉSZ
tags: #ki #nyer #tobbszor #foci #vb





