A kézilabda-világbajnokságok története és a magyar sikerek
A kézilabda-világbajnokságok a sportág legrangosabb eseményei közé tartoznak, ahol a nemzeti válogatottak a világelsőségért küzdenek. A magyar kézilabdasport gazdag történelemmel büszkélkedhet, számos emlékezetes pillanattal és kiváló eredménnyel mind a női, mind a férfi válogatottak részéről. Ez a cikk a világbajnokságok dobogósait és a magyar csapatok teljesítményét tekinti át, különös figyelmet fordítva a kiemelkedő magyar sikerekre.
A női kézilabda-világbajnokságok dobogósai és a magyar helyezések
A női kézilabda-világbajnokságok hosszú évtizedekre visszamenőleg sorakoztatják fel a sportág nagyjait. Az első torna óta számos nemzet emelhette magasba a trófeát, és a magyar válogatott is többször szerepelt a dobogón, sőt, egyszer a legmagasabb fokára is felállhatott.

Az alábbi táblázat részletezi a női kézilabda-világbajnokságok dobogósait és a magyar válogatott elért helyezéseit a kezdetektől napjainkig:
| Év | Házigazda | Aranyérem | Ezüstérem | Bronzérem | Magyar helyezés |
|---|---|---|---|---|---|
| 1957 | Jugoszlávia | Csehszlovákia | MAGYARORSZÁG | Jugoszlávia | 2. |
| 1962 | Románia | Románia | Dánia | Csehszlovákia | 5. |
| 1965 | NSZK | MAGYARORSZÁG | Jugoszlávia | NSZK | 1. |
| 1971 | Hollandia | NDK | Jugoszlávia | MAGYARORSZÁG | 3. |
| 1973 | Jugoszlávia | Jugoszlávia | Románia | Szovjetunió | 4. |
| 1975 | Szovjetunió | NDK | Szovjetunió | MAGYARORSZÁG | 3. |
| 1978 | Csehszlovákia | NDK | Szovjetunió | MAGYARORSZÁG | 3. |
| 1982 | Magyarország | Szovjetunió | MAGYARORSZÁG | Jugoszlávia | 2. |
| 1986 | Hollandia | Szovjetunió | Csehszlovákia | Norvégia | 8. |
| 1990 | Koreai Köztársaság | Szovjetunió | Jugoszlávia | NDK | Nem vett részt |
| 1993 | Norvégia | Németország | Dánia | Koreai Köztársaság | 7. |
| 1995 | Ausztria, Magyarország | Koreai Köztársaság | MAGYARORSZÁG | Dánia | 2. |
| 1997 | Németország | Dánia | Koreai Köztársaság | Németország | 9. |
| 1999 | Norvégia | Norvégia | Franciaország | Ausztria | 5. |
| 2001 | Olaszország | Oroszország | Norvégia | Jugoszlávia | 6. |
| 2003 | Horvátország | Franciaország | MAGYARORSZÁG | Koreai Köztársaság | 2. |
| 2005 | Oroszország | Oroszország | Románia | MAGYARORSZÁG | 3. |
| 2007 | Franciaország | Oroszország | Norvégia | Németország | 8. |
| 2009 | Kína | Oroszország | Franciaország | Norvégia | 9. |
| 2011 | Brazília | Norvégia | Franciaország | Spanyolország | Nem vett részt |
| 2013 | Szerbia | Brazília | Szerbia | Dánia | 8. |
| 2015 | Dánia | Norvégia | Hollandia | Románia | 11. |
| 2017 | Németország | Franciaország | Norvégia | Hollandia | 15. |
| 2019 | Japán | Hollandia | Spanyolország | Oroszország | 14. |
| 2021 | Spanyolország | Norvégia | Franciaország | Dánia | 10. |
| 2023 | Dánia, Norvégia, Svédország | Franciaország | Norvégia | Dánia | 10. |
| 2025 | Hollandia, Németország | Norvégia | Németország | Franciaország | 7. |
A magyar női válogatott történelmi sikere: Az 1965-ös világbajnoki aranyérem
A magyar kézilabdasport eddigi legjobb eredményét érte el a női válogatott, amikor 60 évvel ezelőtt, 1965-ben világbajnoki aranyérmet szerzett. Ez volt a női kézilabda harmadik világbajnoksága, amelyet az akkori Nyugat-Németországban, az NSZK-ban rendeztek.
Az előzményekhez tartozik, hogy az első vb-n, 1957-ben Jugoszláviában ezüstérmes lett a magyar válogatott. A második vb ehhez képest kudarcnak számított, ugyanis 1962-ben Romániában csak az 5. helyet tudta megszerezni Török Bódog szövetségi kapitány gárdája. Ekkor komoly csapatépítésbe kezdett a kiváló szakember, aki 1955-1978 között megszakítás nélkül 23 éven át volt a nemzeti együttes szakmai irányítója. Emlékét rangos esemény is őrzi: róla nevezték el a női Magyar Kupát.

A selejtező is izgalmasan alakult. Pedig pikánsra sikeredett a projekt rajtja, ugyanis a júliusban lejátszott selejtező hazai mérkőzésén válogatottunk 8-6-ra verte az NDK-t, majd az idegenbeli visszavágón a keletnémetek győztek ugyancsak két góllal, 6-4-re. Így sorsolás döntött a továbbjutásról, ami a magyaroknak kedvezett. A szerencsével hadilábon álló NDK-sok viszont sportszerűen elismerték, hogy jobb volt a magyar csapat. Ezt hamarosan sikerült is bebizonyítani, ugyanis a világbajnokság előtt felkészülési mérkőzésen még háromszor összecsapott a két együttes. Szeptemberben Budapesten 6-5-re nyertek a magyarok, majd októberben Kelet-Németországban előbb a hazaiak 9-6-ra visszavágtak, de másnap 7-4-es magyar győzelem született. Szakemberek véleménye szerint ekkor Magyarország és az NDK volt a világ két legjobbja, amit válogatottunk százszázalékos vb-teljesítménnyel igazolt.
A szerencsésen megvívott selejtező után válogatottunk esélyesként indult a világbajnokságon. A bejutott nyolc csapatot két négyes csoportba osztották, ahol körmérkőzésekkel alakult ki a sorrend, majd az azonos pozíciókat megszerzők játszották egymás ellen a helyosztókat. Első két csoportmeccsén Magyarország magabiztos játékkal verte a korábbi két világbajnokot - előbb Csehszlovákiát 7-4-re, majd Romániát 9-6-ra. Ezután Lengyelország 15-5 arányú kiütése már világbajnoki döntőt ért. A másik ágon Jugoszlávia lett a csoportgyőztes, ugyancsak hibátlan mérleggel. A Dortmundban lejátszott fináléban válogatottunk 5-3-ra nyert Lengyel Erzsébet kettő, valamint Hajek Károlyné, Romhányi Józsefné és Schmidt Jenőné egy-egy góljával, továbbá Rothermel Anna kiváló kapusteljesítményével. A jelenlegihez képest kevés gól magyarázatát nem csak az adja, hogy más volt a játék, hanem a pálya talaja is, valamint a játékidő, ami 2x20 perc volt.
A világbajnoki aranyéremnek veszprémi vonatkozása is van. A döntőben két gólt szerző Lengyel Erzsébet akkor a TFSE kézilabdázója volt, később férjével, az ugyancsak testnevelő tanár Ritter Dezsővel a királynék városába költöztek. Az akkori idők egyik feljövőben levő csapata, a Veszprémi Vasas, későbbi nevén a Bakony Vegyész Torna Club lakásajánlattal csábította a megyeszékhelyre a világbajnok kiválóságot. Immár Ritter Dezsőné néven három éven át erősítette a BVTC-t, mellyel 1970-ben sikerült megnyerni a magyar bajnokságot. Rothermel Anna később a Ferencváros legendás edzőjének, Elek Gyulának a felesége lett, közös gyermekük, Elek Gábor ugyancsak hosszú időn át volt a Fradi női alakulatának a szakvezetője. Az FTC népligeti sportcsarnokát Elek Gyuláról nevezték el.
A világbajnokság megnyerése után számos elismerő sajtónyilatkozat született. Hans Baumann, a nemzetközi szövetség, az IHF akkori elnöke mondta: „A magyar válogatott kimagaslott a mezőnyből, világbajnoki győzelme feltétlenül megérdemelt.” De a legértékesebb mindig az ellenfél elismerése. A zágrábi Sportske Novosti értékelése: „Legyünk elégedettek! Magyarország megérdemelten első.” Egy másik rangos jugoszláv lap, a Borba szerint: „Vitán felüli a magyarok elsősége.” A belgrádi Szport megjegyezte, hogy: „A magyar csapatban úgyszólván nem volt gyenge pont. Játékát nem a látványosság, a tetszetősség, hanem az eredményesség jellemezte.” A külföldi szakemberek szerint Török Bódog szövetségi kapitány csapata a világon egyedülálló kiismerhetetlen kézilabdát játszott - egy-egy mérkőzésen belül is többször ritmust váltott. Ez párosult a játékosok lelkesedésével, küzdőszellemével.
Magyarország - Dánia Női Kézilabda Világbajnokság meccs. 2015 December 9.
Friss eredmények: Az elmúlt évek női világbajnokságai
Az elmúlt évek női kézilabda-világbajnokságai is izgalmas küzdelmeket hoztak, és a magyar válogatott is rendszeresen részt vesz ezeken a tornákon.
A 2019-es, Japánban rendezett világbajnokságra való kvalifikáció során a magyarok vasárnap 41-23-ra nyertek Grazban a párharc első mérkőzésén Ausztria ellen, vagyis a visszavágó gyakorlatilag tét nélküli volt. A visszavágón, 2019. június 7-én Magyarország-Ausztria 28-19 (16-10) eredmény született, a mérkőzést telt házat jelentő 2600 néző tekintette meg. A meccs legeredményesebb játékosa hat góllal Klujber Katrin volt. A magyar góldobók között Klujber Katrin Gitta 6, Klivinyi Kinga 5, Kopecz Barbara 3, Kiss Nikoletta, Lukács Viktória, Tomori Zsuzsanna és Tóth Gabriella 2-2, Faluvégi Dorottya, Háfra Noémi, Pásztor Noémi, Schatzl Nadine, Szabó Laura és Tóvizi Petra 1-1 gólt szerzett; szövetségi kapitány: Kim Rasmussen (Dánia). A két csapat 58. alkalommal játszott egymással, a mérleg magyar szempontból két döntetlen és 11 vereség mellett 45 győzelem volt. A 24 csapatos vb november 30. és december 15. között volt Kumamotóban. Ez volt a 24. világbajnokság. A házigazda Japán és az Európa-bajnok Franciaország mellett a világbajnok indulási jogot szerzett a jövő évi, tokiói olimpiára, a 2-7. helyezettek pedig selejtezőt játszhattak, akárcsak a legutóbbi Európa-bajnokság azon két legjobb csapata, amely a vb-n nem került a hét közé. Magyarország a 2019-es tornán a 14. helyen végzett.
A 2021-es spanyolországi világbajnokságon Norvégia végzett az első, Franciaország a második, Dánia a harmadik helyen, míg Magyarország a 10. helyen zárt. A 2023-as, Dániában, Norvégiában és Svédországban rendezett vb-n Franciaország lett a világbajnok, Norvégia az ezüstérmes, Dánia pedig a bronzérmes, a magyar válogatott ismét a 10. helyet szerezte meg.
A legutóbbi, holland-német vb (2025) teljes végeredménye a következő volt:
- Norvégia
- Németország
- Franciaország
- Hollandia
- Dánia
- Brazília
- MAGYARORSZÁG
- Montenegró
- Románia
- Angola
- Lengyelország
- Szerbia
- Japán
- Spanyolország
- Svédország
- Ausztria
- Feröer-szigetek
- Csehország
- Svájc
- Tunézia
- Izland
- Argentína
- Koreai Köztársaság
- Szenegál
- Horvátország
- Kína
- Paraguay
- Egyiptom
- Uruguay
- Kuba
- Kazahsztán
- Irán
Remek második félidő után Norvégia nyerte a házigazda elleni döntőt női kézilabdában. A skandináv válogatott öt ezüst- és négy bronzérem mellett ötödször ünnepelhetett vb-aranyat. Magas tempóban indult a találkozó, gyors támadások és sok gól jellemezte a finálé elejét. A németek 32 év után szerepeltek újra döntőben és hét perc után 6-4-re vezettek. A folytatásban inkább a hatékony védelmek uralták a meccs képét, az eredmény pedig végig szoros volt, egyik fél sem tudott ellépni riválisától. Pihenőre döntetlennel vonultak a csapatok, a német védelem teljesítményét jól jellemezte, hogy a góllövőlista második helyén álló Henny Reistad az első játékrészben nem volt eredményes, a norvég együttes pedig saját magához képest pontatlanabb volt támadásban.
A második félidő elején megszülettek az első Reistad-gólok, ezekkel és a 45 esztendős hálóőr, Katrine Lunde védéseivel együtt a norvég válogatott a mérkőzés addigi legnagyobb különbségét kialakítva 15-12-re eltávolodott. Innen egy találatra (16-15) fel tudott zárkózni a társházigazda, sőt, 17-17-nél egyenlített. A vezetést nem tudta átvenni, ám elérte azt, amit ezen a tornán még egyetlen csapat sem: kiélezett szituációban, mindössze egygólos lemaradással vágott neki az utolsó öt percnek. A hajrában azonban a skandináv válogatott végül a vártnál nehezebben, de érvényesítette a papírformát, így öt ezüst- és négy bronz mellett ötödször ünnepelhetett vb-aranyat. A 14 védéssel záró Lunde az előzetes tervek alapján ezzel a találkozóval búcsúzott el a norvég csapattól, a sportági legenda három ötkarikás és hét Európa-bajnoki elsőség mellé harmadik vb-sikerét zsebelte be. A norvégok győri játékosai közül Kristine Breistöl, Emilie Hovden és Veronica Kristiansen sem talált be, a ferencvárosi Vilde Ingstad két gólt szerzett. Utóbbi német klubtársa, Emily Vogel négyszer volt eredményes.
A magyar válogatott 12 esztendő után jutott ismét a legjobb nyolc közé, hetedikként zárta a tornát, ezzel az elmúlt húsz év legjobb vb-eredményét érte el. A kéziszövetség elnöke is értékelte a vb-t, mondván: „Nem annyira reális ez az eredmény”.

A magyar férfi kézilabda-válogatott ezüstérme az 1986-os világbajnokságon
A férfi kézilabda-válogatott is jelentős sikereket ért el a világbajnokságokon. Ekkor érte el eddigi legszebb eredményét a férfi válogatott: ezüstérmet nyert az 1986-os világbajnokságon. A Nemzeti Sport, a Magyar Nemzet, az Origo és a Magyar Kézilabda-szövetség közös játéka, a Kézisek kézise újabb fejezetében a nyolcvanas évek második felét idézi meg.
A három világbajnokságon (1964, 1967, 1970) szerepelt Adorján János nemcsak kiváló játékos volt, de edzőként is kitett magáért. Nem véletlenül ő segítette az akkor a harmincas évei elején járó Mocsai Lajos munkáját a férfi válogatott élén a nyolcvanas évek közepén. Nem szakmai gyámot rendelt ki a szövetség Mocsai mellé, erre nem is lett volna szükség: a fiatal szakember 1982-ben megnyerte a Bajnokcsapatok Európa Kupáját a Vasas női csapatával, rá egy évre férfi vonalon is bizonyított, magyar bajnok lett a Honvéddal. Adorján - kézilabdaberkekben csak Dorka - humorérzéke is segített a karrierje első felnőtt világversenyére készülő kapitánynak. Az „öreg" már az induláskor hozta a formáját: negyven perccel a svájci vb helyszínére tartó gép indulása előtt jelent meg Ferihegyen a széles karimájú kalapjában, majd közölte, hogy ő a Határ úti metróállomásnál várt Mocsaiékra. Ezután az élcelődőknek felajánlotta: „Ha bejutunk a legjobb hat közé, szépen felszeleteljük vékony csíkokra a kalapomat. Ezért hoztam." Valamit megsejthetett.
A bemutatkozás remekül sikerült az 1986-os 11. Férfi Kézilabda-világbajnokságon, Svájcban. A magyar válogatott mérkőzései a csoportkörben:
- 1986. február 25., Zürich: Magyarország-Dánia 25-21 (15-9)
- 1986. február 27., Zürich: Magyarország-Svédország 23-22 (9-12)
- 1986. február 28., Bázel: Magyarország-Algéria 23-19 (12-13)
A dánok és a svédek legyőzése után következett Algéria, amikor beütött a krach, Kovács Péter kéztörést szenvedett. De ő dacolva a fájdalmakkal, levette a gipszet, és a vb hátralevő mérkőzésein összesen 24 gólt szerzett. „A két Kovács, Péter és Mihály, Gyurka János, Szabó László - ilyen négyest ma kevés válogatott tud felvonultatni. Hoffmann pedig rezzenéstelen arccal mutatja be a bravúrokat a kapuban" - lelkendezett a Népsportban a női válogatottal 1965-ben világbajnokságot nyert Török Bódog.

A középdöntőben a magyar válogatott mérkőzései a következőképpen alakultak:
- 1986. március 2., Bázel: Magyarország-Izland 21-20 (11-12)
- 1986. március 4., Genf: Magyarország-Románia 19-17 (10-9)
- 1986. március 8., St. Gallen: Magyarország-Dél-Korea 34-28 (16-16)
Nem volt megállás, az Izland elleni meccset is hoztuk, és miután a svédek legyőzték a románokat, eldőlt, a hatodiknál rosszabb helyen nem végezhetünk. Adorján kalapjának sorsa beteljesedett, de ennél valamivel lényegesebb, hogy meglett az olimpiai kvóta, sőt, Dél-Korea legyőzésével a döntő is. A zürichi fináléban a jóval esélyesebb olimpiai bajnok, Jugoszlávia kerekedett felül 24-22-re.
Magyarország - Dánia Női Kézilabda Világbajnokság meccs. 2015 December 9.
Egyéb férfi válogatott és kluberedmények
Mocsai Lajos először 1985-1989 között irányította a férfi válogatottat. Két év múlva Szöulban, az olimpián is elfogadtunk volna hasonló leosztást. Csakhogy kezdésnek becsúszott egy-egy vereség Dél-Korea és Csehszlovákia ellen. A folytatásban Mocsai nagyot húzott: Japán ellen Kovács Péter posztján Marosi Lászlót játszatta, a Züminek szólított - eredendően - balszélső 11 gólt szerzett, majd a spanyolok elleni fiesztán (26-16) nyolcat. Az NDK-t Hoffmann öt másodperccel a vége előtt bemutatott kapusbravúrjával győztük le. Így a mieinkkel együtt három csapat is hat ponttal zárt a csoportban. Az úgynevezett 25 százalékos szabály alapján döntötték el a sorrendet: a csoporttársak eredményei közül csak azon csapatokét vették figyelembe, amelyek a megszerezhető pontok legalább 25 százalékát begyűjtötték, és ez nekünk kedvezett. A bronzmérkőzés lehetőségéhez az is kellett, hogy a spanyolok legyőzzék az addig veretlen Dél-Koreát. A harmadik helyért megint a jugókkal kerültünk össze, tizenkét perccel a vége előtt még döntetlen volt az állás, innen kaptunk ki 27-23-ra, s lettünk 1936 és 1980 után harmadszor is negyedikek.
Mocsai 1989 júliusában távozott a válogatottól, helyét Csík János vette át. Nem volt irigylésre méltó helyzetben: a szövetség nem tudott megállapodni a Bundesligában szereplő Kovács Péter és az Olaszországban játszó Kovács Mihály klubjával, hogy engedjék el őket a csehszlovákiai világbajnokságra. A balátlövő végül egyetlen percet sem játszott, az irányító pedig méltatlan módon ingázott a vb idején Csehszlovákia és Olaszország között. Az 1990-es keretben Hoffmann, Bíró, Iváncsik, Gyurka, Bordás, Kovács Mihály és Marosi maradt meg a vb-ezüstérmesek közül. Csehszlovákiában négy győzelemmel (Franciaország, Algéria, Koreai Köztársaság, Románia) és egy vereséggel (Svédország) álltunk, amikor még volt esélyünk a bronzéremre. Ehhez két feltételnek kellett volna teljesülnie: legyőzzük a házigazdát, és kiszurkoljuk, hogy a már biztosan csoportelső svédek legalább egy pontot elcsípjenek a románok ellen. Kettőből nulla lett: mi ikszeltünk, a svédek eggyel kikaptak a románoktól. Érem helyett az ötödik helyre maradt esélyünk - de tényleg csak maradt. A spanyolok 23-19-re nyertek. A célt teljesítette a Csík-csapat, a hatodik helynek köszönhetően kiharcolta a részvételt az 1992-es barcelonai olimpián.
Klubszinten is voltak magyar sikerek. A Honvéd 1982-es BEK-győzelme után az évtized második felének magyar kupasikerét a Rába ETO aratta 1986-ban az IHF-kupában. (Európai szövetség még nem lévén, az EHF helyett az IHF serlegéért zajlott a vetélkedés.) A zömmel lokálpatrióta játékosokra (a klasszis jobbszélső, Iváncsik Mihály mellett többek között Polgár László, Csicsai Ottó, Balogh Imre, Vura József) építő győriek a török Simtel, a svájci Basel, a szlovákiai Eperjes, a szerb Proleter elleni győzelmekkel masíroztak az Alicante elleni fináléig. A Joósz Attila, Szaló Tibor edzőkettős vezette csapat otthon hattal nyert (23-17), idegenben megőrzött két gólt az előnyéből, és megnyerte az IHF-kupát.
A legutóbbi világversenyek magyar vonatkozású eredményei
A legfrissebb világversenyeken is figyelemre méltó eredményeket ért el a magyar kézilabdasport.
A 2024-es párizsi olimpián a női válogatott a 6. helyen végzett, az aranyérmet Norvégia, az ezüstöt Franciaország, a bronzot Dánia szerezte meg. A 2024-es, Ausztriában, Magyarországon és Svájcban rendezett Európa-bajnokságon Norvégia lett az első, Dánia a második.

tags: #ki #nyert #kezilabda #vbt





