Gödöllői Röplabda Club

A kézilabda-világbajnokságok története és a magyar sikerek

2026.06.15

A kézilabda-világbajnokságok a sportág legrangosabb eseményei közé tartoznak, ahol a nemzeti válogatottak a világelsőségért küzdenek. A magyar kézilabdasport gazdag történelemmel büszkélkedhet, számos emlékezetes pillanattal és kiváló eredménnyel mind a női, mind a férfi válogatottak részéről. Ez a cikk a világbajnokságok dobogósait és a magyar csapatok teljesítményét tekinti át, különös figyelmet fordítva a kiemelkedő magyar sikerekre.

A női kézilabda-világbajnokságok dobogósai és a magyar helyezések

A női kézilabda-világbajnokságok hosszú évtizedekre visszamenőleg sorakoztatják fel a sportág nagyjait. Az első torna óta számos nemzet emelhette magasba a trófeát, és a magyar válogatott is többször szerepelt a dobogón, sőt, egyszer a legmagasabb fokára is felállhatott.

A női kézilabda-világbajnokságok dobogósai idővonalon

Az alábbi táblázat részletezi a női kézilabda-világbajnokságok dobogósait és a magyar válogatott elért helyezéseit a kezdetektől napjainkig:

Év Házigazda Aranyérem Ezüstérem Bronzérem Magyar helyezés
1957 Jugoszlávia Csehszlovákia MAGYARORSZÁG Jugoszlávia 2.
1962 Románia Románia Dánia Csehszlovákia 5.
1965 NSZK MAGYARORSZÁG Jugoszlávia NSZK 1.
1971 Hollandia NDK Jugoszlávia MAGYARORSZÁG 3.
1973 Jugoszlávia Jugoszlávia Románia Szovjetunió 4.
1975 Szovjetunió NDK Szovjetunió MAGYARORSZÁG 3.
1978 Csehszlovákia NDK Szovjetunió MAGYARORSZÁG 3.
1982 Magyarország Szovjetunió MAGYARORSZÁG Jugoszlávia 2.
1986 Hollandia Szovjetunió Csehszlovákia Norvégia 8.
1990 Koreai Köztársaság Szovjetunió Jugoszlávia NDK Nem vett részt
1993 Norvégia Németország Dánia Koreai Köztársaság 7.
1995 Ausztria, Magyarország Koreai Köztársaság MAGYARORSZÁG Dánia 2.
1997 Németország Dánia Koreai Köztársaság Németország 9.
1999 Norvégia Norvégia Franciaország Ausztria 5.
2001 Olaszország Oroszország Norvégia Jugoszlávia 6.
2003 Horvátország Franciaország MAGYARORSZÁG Koreai Köztársaság 2.
2005 Oroszország Oroszország Románia MAGYARORSZÁG 3.
2007 Franciaország Oroszország Norvégia Németország 8.
2009 Kína Oroszország Franciaország Norvégia 9.
2011 Brazília Norvégia Franciaország Spanyolország Nem vett részt
2013 Szerbia Brazília Szerbia Dánia 8.
2015 Dánia Norvégia Hollandia Románia 11.
2017 Németország Franciaország Norvégia Hollandia 15.
2019 Japán Hollandia Spanyolország Oroszország 14.
2021 Spanyolország Norvégia Franciaország Dánia 10.
2023 Dánia, Norvégia, Svédország Franciaország Norvégia Dánia 10.
2025 Hollandia, Németország Norvégia Németország Franciaország 7.

A magyar női válogatott történelmi sikere: Az 1965-ös világbajnoki aranyérem

A magyar kézilabdasport eddigi legjobb eredményét érte el a női válogatott, amikor 60 évvel ezelőtt, 1965-ben világbajnoki aranyérmet szerzett. Ez volt a női kézilabda harmadik világbajnoksága, amelyet az akkori Nyugat-Németországban, az NSZK-ban rendeztek.

Az előzményekhez tartozik, hogy az első vb-n, 1957-ben Jugoszláviában ezüstérmes lett a magyar válogatott. A második vb ehhez képest kudarcnak számított, ugyanis 1962-ben Romániában csak az 5. helyet tudta megszerezni Török Bódog szövetségi kapitány gárdája. Ekkor komoly csapatépítésbe kezdett a kiváló szakember, aki 1955-1978 között megszakítás nélkül 23 éven át volt a nemzeti együttes szakmai irányítója. Emlékét rangos esemény is őrzi: róla nevezték el a női Magyar Kupát.

Az 1965-ös női kézilabda világbajnok magyar válogatott

A selejtező is izgalmasan alakult. Pedig pikánsra sikeredett a projekt rajtja, ugyanis a júliusban lejátszott selejtező hazai mérkőzésén válogatottunk 8-6-ra verte az NDK-t, majd az idegenbeli visszavágón a keletnémetek győztek ugyancsak két góllal, 6-4-re. Így sorsolás döntött a továbbjutásról, ami a magyaroknak kedvezett. A szerencsével hadilábon álló NDK-sok viszont sportszerűen elismerték, hogy jobb volt a magyar csapat. Ezt hamarosan sikerült is bebizonyítani, ugyanis a világbajnokság előtt felkészülési mérkőzésen még háromszor összecsapott a két együttes. Szeptemberben Budapesten 6-5-re nyertek a magyarok, majd októberben Kelet-Németországban előbb a hazaiak 9-6-ra visszavágtak, de másnap 7-4-es magyar győzelem született. Szakemberek véleménye szerint ekkor Magyarország és az NDK volt a világ két legjobbja, amit válogatottunk százszázalékos vb-teljesítménnyel igazolt.

A szerencsésen megvívott selejtező után válogatottunk esélyesként indult a világbajnokságon. A bejutott nyolc csapatot két négyes csoportba osztották, ahol körmérkőzésekkel alakult ki a sorrend, majd az azonos pozíciókat megszerzők játszották egymás ellen a helyosztókat. Első két csoportmeccsén Magyarország magabiztos játékkal verte a korábbi két világbajnokot - előbb Csehszlovákiát 7-4-re, majd Romániát 9-6-ra. Ezután Lengyelország 15-5 arányú kiütése már világbajnoki döntőt ért. A másik ágon Jugoszlávia lett a csoportgyőztes, ugyancsak hibátlan mérleggel. A Dortmundban lejátszott fináléban válogatottunk 5-3-ra nyert Lengyel Erzsébet kettő, valamint Hajek Károlyné, Romhányi Józsefné és Schmidt Jenőné egy-egy góljával, továbbá Rothermel Anna kiváló kapusteljesítményével. A jelenlegihez képest kevés gól magyarázatát nem csak az adja, hogy más volt a játék, hanem a pálya talaja is, valamint a játékidő, ami 2x20 perc volt.

A világbajnoki aranyéremnek veszprémi vonatkozása is van. A döntőben két gólt szerző Lengyel Erzsébet akkor a TFSE kézilabdázója volt, később férjével, az ugyancsak testnevelő tanár Ritter Dezsővel a királynék városába költöztek. Az akkori idők egyik feljövőben levő csapata, a Veszprémi Vasas, későbbi nevén a Bakony Vegyész Torna Club lakásajánlattal csábította a megyeszékhelyre a világbajnok kiválóságot. Immár Ritter Dezsőné néven három éven át erősítette a BVTC-t, mellyel 1970-ben sikerült megnyerni a magyar bajnokságot. Rothermel Anna később a Ferencváros legendás edzőjének, Elek Gyulának a felesége lett, közös gyermekük, Elek Gábor ugyancsak hosszú időn át volt a Fradi női alakulatának a szakvezetője. Az FTC népligeti sportcsarnokát Elek Gyuláról nevezték el.

A világbajnokság megnyerése után számos elismerő sajtónyilatkozat született. Hans Baumann, a nemzetközi szövetség, az IHF akkori elnöke mondta: „A magyar válogatott kimagaslott a mezőnyből, világbajnoki győzelme feltétlenül megérdemelt.” De a legértékesebb mindig az ellenfél elismerése. A zágrábi Sportske Novosti értékelése: „Legyünk elégedettek! Magyarország megérdemelten első.” Egy másik rangos jugoszláv lap, a Borba szerint: „Vitán felüli a magyarok elsősége.” A belgrádi Szport megjegyezte, hogy: „A magyar csapatban úgyszólván nem volt gyenge pont. Játékát nem a látványosság, a tetszetősség, hanem az eredményesség jellemezte.” A külföldi szakemberek szerint Török Bódog szövetségi kapitány csapata a világon egyedülálló kiismerhetetlen kézilabdát játszott - egy-egy mérkőzésen belül is többször ritmust váltott. Ez párosult a játékosok lelkesedésével, küzdőszellemével.

Magyarország - Dánia Női Kézilabda Világbajnokság meccs. 2015 December 9.

Friss eredmények: Az elmúlt évek női világbajnokságai

Az elmúlt évek női kézilabda-világbajnokságai is izgalmas küzdelmeket hoztak, és a magyar válogatott is rendszeresen részt vesz ezeken a tornákon.

A 2019-es, Japánban rendezett világbajnokságra való kvalifikáció során a magyarok vasárnap 41-23-ra nyertek Grazban a párharc első mérkőzésén Ausztria ellen, vagyis a visszavágó gyakorlatilag tét nélküli volt. A visszavágón, 2019. június 7-én Magyarország-Ausztria 28-19 (16-10) eredmény született, a mérkőzést telt házat jelentő 2600 néző tekintette meg. A meccs legeredményesebb játékosa hat góllal Klujber Katrin volt. A magyar góldobók között Klujber Katrin Gitta 6, Klivinyi Kinga 5, Kopecz Barbara 3, Kiss Nikoletta, Lukács Viktória, Tomori Zsuzsanna és Tóth Gabriella 2-2, Faluvégi Dorottya, Háfra Noémi, Pásztor Noémi, Schatzl Nadine, Szabó Laura és Tóvizi Petra 1-1 gólt szerzett; szövetségi kapitány: Kim Rasmussen (Dánia). A két csapat 58. alkalommal játszott egymással, a mérleg magyar szempontból két döntetlen és 11 vereség mellett 45 győzelem volt. A 24 csapatos vb november 30. és december 15. között volt Kumamotóban. Ez volt a 24. világbajnokság. A házigazda Japán és az Európa-bajnok Franciaország mellett a világbajnok indulási jogot szerzett a jövő évi, tokiói olimpiára, a 2-7. helyezettek pedig selejtezőt játszhattak, akárcsak a legutóbbi Európa-bajnokság azon két legjobb csapata, amely a vb-n nem került a hét közé. Magyarország a 2019-es tornán a 14. helyen végzett.

A 2021-es spanyolországi világbajnokságon Norvégia végzett az első, Franciaország a második, Dánia a harmadik helyen, míg Magyarország a 10. helyen zárt. A 2023-as, Dániában, Norvégiában és Svédországban rendezett vb-n Franciaország lett a világbajnok, Norvégia az ezüstérmes, Dánia pedig a bronzérmes, a magyar válogatott ismét a 10. helyet szerezte meg.

A legutóbbi, holland-német vb (2025) teljes végeredménye a következő volt:

  1. Norvégia
  2. Németország
  3. Franciaország
  4. Hollandia
  5. Dánia
  6. Brazília
  7. MAGYARORSZÁG
  8. Montenegró
  9. Románia
  10. Angola
  11. Lengyelország
  12. Szerbia
  13. Japán
  14. Spanyolország
  15. Svédország
  16. Ausztria
  17. Feröer-szigetek
  18. Csehország
  19. Svájc
  20. Tunézia
  21. Izland
  22. Argentína
  23. Koreai Köztársaság
  24. Szenegál
  25. Horvátország
  26. Kína
  27. Paraguay
  28. Egyiptom
  29. Uruguay
  30. Kuba
  31. Kazahsztán
  32. Irán

Remek második félidő után Norvégia nyerte a házigazda elleni döntőt női kézilabdában. A skandináv válogatott öt ezüst- és négy bronzérem mellett ötödször ünnepelhetett vb-aranyat. Magas tempóban indult a találkozó, gyors támadások és sok gól jellemezte a finálé elejét. A németek 32 év után szerepeltek újra döntőben és hét perc után 6-4-re vezettek. A folytatásban inkább a hatékony védelmek uralták a meccs képét, az eredmény pedig végig szoros volt, egyik fél sem tudott ellépni riválisától. Pihenőre döntetlennel vonultak a csapatok, a német védelem teljesítményét jól jellemezte, hogy a góllövőlista második helyén álló Henny Reistad az első játékrészben nem volt eredményes, a norvég együttes pedig saját magához képest pontatlanabb volt támadásban.

A második félidő elején megszülettek az első Reistad-gólok, ezekkel és a 45 esztendős hálóőr, Katrine Lunde védéseivel együtt a norvég válogatott a mérkőzés addigi legnagyobb különbségét kialakítva 15-12-re eltávolodott. Innen egy találatra (16-15) fel tudott zárkózni a társházigazda, sőt, 17-17-nél egyenlített. A vezetést nem tudta átvenni, ám elérte azt, amit ezen a tornán még egyetlen csapat sem: kiélezett szituációban, mindössze egygólos lemaradással vágott neki az utolsó öt percnek. A hajrában azonban a skandináv válogatott végül a vártnál nehezebben, de érvényesítette a papírformát, így öt ezüst- és négy bronz mellett ötödször ünnepelhetett vb-aranyat. A 14 védéssel záró Lunde az előzetes tervek alapján ezzel a találkozóval búcsúzott el a norvég csapattól, a sportági legenda három ötkarikás és hét Európa-bajnoki elsőség mellé harmadik vb-sikerét zsebelte be. A norvégok győri játékosai közül Kristine Breistöl, Emilie Hovden és Veronica Kristiansen sem talált be, a ferencvárosi Vilde Ingstad két gólt szerzett. Utóbbi német klubtársa, Emily Vogel négyszer volt eredményes.

A magyar válogatott 12 esztendő után jutott ismét a legjobb nyolc közé, hetedikként zárta a tornát, ezzel az elmúlt húsz év legjobb vb-eredményét érte el. A kéziszövetség elnöke is értékelte a vb-t, mondván: „Nem annyira reális ez az eredmény”.

A legutóbbi női kézilabda-világbajnokságok éremtáblázata

A magyar férfi kézilabda-válogatott ezüstérme az 1986-os világbajnokságon

A férfi kézilabda-válogatott is jelentős sikereket ért el a világbajnokságokon. Ekkor érte el eddigi legszebb eredményét a férfi válogatott: ezüstérmet nyert az 1986-os világbajnokságon. A Nemzeti Sport, a Magyar Nemzet, az Origo és a Magyar Kézilabda-szövetség közös játéka, a Kézisek kézise újabb fejezetében a nyolcvanas évek második felét idézi meg.

A három világbajnokságon (1964, 1967, 1970) szerepelt Adorján János nemcsak kiváló játékos volt, de edzőként is kitett magáért. Nem véletlenül ő segítette az akkor a harmincas évei elején járó Mocsai Lajos munkáját a férfi válogatott élén a nyolcvanas évek közepén. Nem szakmai gyámot rendelt ki a szövetség Mocsai mellé, erre nem is lett volna szükség: a fiatal szakember 1982-ben megnyerte a Bajnokcsapatok Európa Kupáját a Vasas női csapatával, rá egy évre férfi vonalon is bizonyított, magyar bajnok lett a Honvéddal. Adorján - kézilabdaberkekben csak Dorka - humorérzéke is segített a karrierje első felnőtt világversenyére készülő kapitánynak. Az „öreg" már az induláskor hozta a formáját: negyven perccel a svájci vb helyszínére tartó gép indulása előtt jelent meg Ferihegyen a széles karimájú kalapjában, majd közölte, hogy ő a Határ úti metróállomásnál várt Mocsaiékra. Ezután az élcelődőknek felajánlotta: „Ha bejutunk a legjobb hat közé, szépen felszeleteljük vékony csíkokra a kalapomat. Ezért hoztam." Valamit megsejthetett.

A bemutatkozás remekül sikerült az 1986-os 11. Férfi Kézilabda-világbajnokságon, Svájcban. A magyar válogatott mérkőzései a csoportkörben:

  • 1986. február 25., Zürich: Magyarország-Dánia 25-21 (15-9)
  • 1986. február 27., Zürich: Magyarország-Svédország 23-22 (9-12)
  • 1986. február 28., Bázel: Magyarország-Algéria 23-19 (12-13)

A dánok és a svédek legyőzése után következett Algéria, amikor beütött a krach, Kovács Péter kéztörést szenvedett. De ő dacolva a fájdalmakkal, levette a gipszet, és a vb hátralevő mérkőzésein összesen 24 gólt szerzett. „A két Kovács, Péter és Mihály, Gyurka János, Szabó László - ilyen négyest ma kevés válogatott tud felvonultatni. Hoffmann pedig rezzenéstelen arccal mutatja be a bravúrokat a kapuban" - lelkendezett a Népsportban a női válogatottal 1965-ben világbajnokságot nyert Török Bódog.

Kovács Péter (fehér mezben) kapura tör az 1986-os világbajnokságon

A középdöntőben a magyar válogatott mérkőzései a következőképpen alakultak:

  • 1986. március 2., Bázel: Magyarország-Izland 21-20 (11-12)
  • 1986. március 4., Genf: Magyarország-Románia 19-17 (10-9)
  • 1986. március 8., St. Gallen: Magyarország-Dél-Korea 34-28 (16-16)

Nem volt megállás, az Izland elleni meccset is hoztuk, és miután a svédek legyőzték a románokat, eldőlt, a hatodiknál rosszabb helyen nem végezhetünk. Adorján kalapjának sorsa beteljesedett, de ennél valamivel lényegesebb, hogy meglett az olimpiai kvóta, sőt, Dél-Korea legyőzésével a döntő is. A zürichi fináléban a jóval esélyesebb olimpiai bajnok, Jugoszlávia kerekedett felül 24-22-re.

Magyarország - Dánia Női Kézilabda Világbajnokság meccs. 2015 December 9.

Egyéb férfi válogatott és kluberedmények

Mocsai Lajos először 1985-1989 között irányította a férfi válogatottat. Két év múlva Szöulban, az olimpián is elfogadtunk volna hasonló leosztást. Csakhogy kezdésnek becsúszott egy-egy vereség Dél-Korea és Csehszlovákia ellen. A folytatásban Mocsai nagyot húzott: Japán ellen Kovács Péter posztján Marosi Lászlót játszatta, a Züminek szólított - eredendően - balszélső 11 gólt szerzett, majd a spanyolok elleni fiesztán (26-16) nyolcat. Az NDK-t Hoffmann öt másodperccel a vége előtt bemutatott kapusbravúrjával győztük le. Így a mieinkkel együtt három csapat is hat ponttal zárt a csoportban. Az úgynevezett 25 százalékos szabály alapján döntötték el a sorrendet: a csoporttársak eredményei közül csak azon csapatokét vették figyelembe, amelyek a megszerezhető pontok legalább 25 százalékát begyűjtötték, és ez nekünk kedvezett. A bronzmérkőzés lehetőségéhez az is kellett, hogy a spanyolok legyőzzék az addig veretlen Dél-Koreát. A harmadik helyért megint a jugókkal kerültünk össze, tizenkét perccel a vége előtt még döntetlen volt az állás, innen kaptunk ki 27-23-ra, s lettünk 1936 és 1980 után harmadszor is negyedikek.

Mocsai 1989 júliusában távozott a válogatottól, helyét Csík János vette át. Nem volt irigylésre méltó helyzetben: a szövetség nem tudott megállapodni a Bundesligában szereplő Kovács Péter és az Olaszországban játszó Kovács Mihály klubjával, hogy engedjék el őket a csehszlovákiai világbajnokságra. A balátlövő végül egyetlen percet sem játszott, az irányító pedig méltatlan módon ingázott a vb idején Csehszlovákia és Olaszország között. Az 1990-es keretben Hoffmann, Bíró, Iváncsik, Gyurka, Bordás, Kovács Mihály és Marosi maradt meg a vb-ezüstérmesek közül. Csehszlovákiában négy győzelemmel (Franciaország, Algéria, Koreai Köztársaság, Románia) és egy vereséggel (Svédország) álltunk, amikor még volt esélyünk a bronzéremre. Ehhez két feltételnek kellett volna teljesülnie: legyőzzük a házigazdát, és kiszurkoljuk, hogy a már biztosan csoportelső svédek legalább egy pontot elcsípjenek a románok ellen. Kettőből nulla lett: mi ikszeltünk, a svédek eggyel kikaptak a románoktól. Érem helyett az ötödik helyre maradt esélyünk - de tényleg csak maradt. A spanyolok 23-19-re nyertek. A célt teljesítette a Csík-csapat, a hatodik helynek köszönhetően kiharcolta a részvételt az 1992-es barcelonai olimpián.

Klubszinten is voltak magyar sikerek. A Honvéd 1982-es BEK-győzelme után az évtized második felének magyar kupasikerét a Rába ETO aratta 1986-ban az IHF-kupában. (Európai szövetség még nem lévén, az EHF helyett az IHF serlegéért zajlott a vetélkedés.) A zömmel lokálpatrióta játékosokra (a klasszis jobbszélső, Iváncsik Mihály mellett többek között Polgár László, Csicsai Ottó, Balogh Imre, Vura József) építő győriek a török Simtel, a svájci Basel, a szlovákiai Eperjes, a szerb Proleter elleni győzelmekkel masíroztak az Alicante elleni fináléig. A Joósz Attila, Szaló Tibor edzőkettős vezette csapat otthon hattal nyert (23-17), idegenben megőrzött két gólt az előnyéből, és megnyerte az IHF-kupát.

A legutóbbi világversenyek magyar vonatkozású eredményei

A legfrissebb világversenyeken is figyelemre méltó eredményeket ért el a magyar kézilabdasport.

A 2024-es párizsi olimpián a női válogatott a 6. helyen végzett, az aranyérmet Norvégia, az ezüstöt Franciaország, a bronzot Dánia szerezte meg. A 2024-es, Ausztriában, Magyarországon és Svájcban rendezett Európa-bajnokságon Norvégia lett az első, Dánia a második.

A 2024-es olimpia és Európa-bajnokság női kézilabda dobogósai

tags: #ki #nyert #kezilabda #vbt

Népszerű bejegyzések:

GRC