Magyarország labdarúgásának legfontosabb klubjai és játékosai
A svájci székhelyű Sporttudományok Nemzetközi Központja (CIES) legfrissebb tanulmányában azt az 50 országot rangsorolta, amelyeknek a klubjai a legnagyobb bevételre tettek szert az elmúlt tíz évben az utánpótlásukban nevelkedett játékosok külföldre értékesítéséből, beleértve az esetleges bónuszokat és részesedéseket. Magyarország a 42. helyen végzett ezen a listán.
A magyar klubok a CIES kimutatása szerint az elmúlt tíz évben 45 millió euró (17,4 milliárd Ft) bevételt realizáltak az idehaza nevelkedett játékosok külföldre értékesítéséből. Annak érdekében, hogy jobban megértsük, hogyan oszlik meg ez a bevétel, érdemes megnézni a korosztályok szerinti megoszlást. Ennek az összegnek az 52,5 százalékát a 20 év alatti játékosok teszik ki, a 21-23 éves játékosok aránya 30,8 százalék, a 24-26 éveseké 11,9 százalék, az idősebbeké pedig 4,8 százalék.
A nemzetközi rangsorban Franciaország vezeti a listát 3,98 milliárd eurós bevétellel, Brazília (2,6 milliárd euró) és Spanyolország (2,24 milliárd euró) előtt. Magyar szempontból azonban sokkal érdekesebb, hogy állunk a közép- és kelet-európai térség többi országával szemben.
A magyar labdarúgó-válogatott története és sikerei
A magyar labdarúgó-válogatott története gazdag múltra tekint vissza. Az első „footballt” Esterházy Miksa hozta be 1875-ben, mint a Monarchia attaséja. 1901. január 19-én alakult meg a Magyar Labdarúgók Szövetsége (MLSZ). Az első bajnoki labdarúgó-mérkőzést a BTC és a BSC csapatai játszották. A válogatott első nemzetközi mérkőzése 1901. április 11-én volt egy angol klubcsapat, a Richmond AFC ellen, amely 4-0-s vereséggel zárult. Az első hivatalos válogatott mérkőzés 1903. április 5-én volt Csehország csapata ellen, melyen dr. Borbás Gáspár szerezte az első hivatalos válogatott gólt. Ezzel Magyarország lett a 10. válogatott a nemzetközi labdarúgóvilágban.
Magyarország nemzeti csapata, amelyet a Magyar Labdarúgó-szövetség irányít, legnagyobb sikereit 1938 és 1968 között aratta: az 1938-as és 1954-es világbajnokságon ezüstérmesként, az 1964-es Eb-n bronzérmesként zárt. Emellett aranyérmet szerzett az 1952-es, az 1964-es és az 1968-as olimpián.
A magyar válogatott tartja a leghosszabb idejű veretlenségi sorozatot a világon: 1950. június 4-e és 1954. július 4-e között 4 évig és 1 hónapig nem talált legyőzőre. A 20. században sikert sikerre halmozó csapat 1986 után 30 éven át nem tudta kvalifikáltatni magát nemzetközi sporteseményre. Ez az átok 2016-ban tört meg, amikor a csapat kijutott a 2016-os Eb-re.
Az Aranycsapat és legendás mérkőzései
1953. november 25-én játszották Londonban „az évszázad mérkőzése”-ként is emlegetett Anglia-Magyarország derbit. A találkozót nagy várakozás kísérte, hiszen az angol csapat hazai pályán ekkor már 90 éve veretlen volt (kivéve a brit szigetek csapatait). A Wembley-stadion 105 000 nézője már az első percben magyar gólt láthatott, hiszen Hidegkuti Nándor betalált Merrick kapujába. A végeredmény 6:3 lett, és az Aranycsapat sporttörténelmet írt. A budapesti visszavágót kevesebbet emlegetik, pedig azon az angolok legrosszabb rémálmai váltak valóra: a magyarok 7:1-re legázolták őket.
Az 1954-es labdarúgó-világbajnokságon a magyar csapat másodszor jutott döntőbe. A világbajnoki döntő találkozón elszenvedett 3-2-es vereség után az aranycsapat addig létezett, amíg az 1956-os forradalom ki nem tört. A válogatott gerincét adó Honvéd játékosai ekkor Európa Kupa-mérkőzésen vendégszerepeltek Spanyolországban. A bizonytalan helyzet miatt vártak a hazatéréssel, illetve beiktattak egy dél-amerikai túrát. Mire véget ért a túra, a szovjet csapatok leverték a forradalmat, játékosaink pedig rettegtek a megtorlástól. A Honvéd két részre szakadt azokra a játékosokra, akik hazatértek (Bozsik József, Grosics Gyula) és azokra, akik külföldön maradtak (Puskás Ferenc, Kocsis Sándor, Czibor Zoltán).
Magyarország tudhatja magáénak az egy világverseny alatt felmutatott legminőségibb támadójátékot. Az 1954-es labdarúgó-világbajnokságon 27 gólt szereztek (5,4 gól/mérkőzés) 17-es gólaránnyal, ami messze a legjobb teljesítmény a modern játékok történetében. Magyarország érte el a legmagasabb Élő-pontszámot (2166 pont) Uruguay 4-2-es legyőzésével az 1954-es vb elődöntőjében, 1954. június 30-án. Szintén a magyarok érték el a második legmagasabb pontszámot (2156), amit 1956-ban állítottak be.
A magyar klubfutball jelenlegi helyzete
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) által készített „Professzionális Futballkörkép” című kiadvány rávilágít a hazai futball szakma teljesítményére és nehézségeire. A kiadvány szerint a magyar futballklubok pénzügyileg stabilan működnek, bár az átlagos üzleti eredmény 2022-ben 277 ezer eurós (mintegy 111 millió forintos) veszteség volt. Az NB I.-es csapatok átlagos működési bevétele 2022-ben 10,1 millió eurót tett ki, ami a görög, horvát és lengyel klubokkal van azonos súlycsoportban.
A hazai mezőnyből messze kiemelkedett a Ferencváros, valamint az ekkor még a Mol támogatását élvező Fehérvár. A két csapat együtt magasabb bevételre tett szert, mint az összes többi klub összesen. Lefelé a Kecskemét lóg ki a sorból 877 ezer eurós működési bevételével, az összes többi NB I.-es csapat legalább 2 millió euró bevételre tett szert.
Egyre több magyar játékos jut el magas nemzetközi szintre. Szoboszlai Dominik angol bajnok lett, Kerkez Milos a Bournemouth játékosa, a fiatal Tóth Alex a Ferencváros után a válogatottba is berobbant.
Az MLSZ által bevezetett „hazai szabály” (4+1-es ajánlás) arra kötelezi az élvonalbeli klubokat, hogy minden egyes mérkőzésen legalább öt magyart (köztük legalább egy 2005. január 1-jén vagy utána született játékost) szerepeltessenek. A cél a magyar játékosok és sportszakemberek foglalkoztatásának növelése, ezáltal a magyar labdarúgás és a különböző magyar labdarúgó-válogatottak eredményességének erősítése.
Klubok és játékosok a fókuszban
A 2025-2026-os idényben eddig 50 U21-es magyar labdarúgó kapott lehetőséget, ők összesen közel 22 ezer játékpercet tölthettek a pályán. A legtöbb fiatal az ETO-nál kapott lehetőséget (heten), míg a győrieket a Puskás Akadémia és a Kazincbarcika követi hat-hat 2005-ös vagy annál fiatalabb magyar játékossal. A legtöbb játékpercet a PAFC vezeti, mögötte az MTK és az ETO áll.
A magyar élvonalbeli labdarúgócsapatok tavaly több mint 35 milliárd forintot fordítottak alkalmazottaik bérezésére. A Ferencváros messze kiemelkedik a mezőnyből: játékosai havi bruttó 16, nettó 14 millió forint körüli összeget kereshettek. Ezek a fizetések nemzetközi összehasonlításban is magasnak számítanak.
A magyar bajnokságban a téli átigazolási időszakban mintegy 1 milliárd forintot mozgattak meg a klubok egymás között, ami előrelépés a korábbi évekhez képest. Ez arra utal, hogy a hazai klubok jobb helyzetben vannak anyagilag, mint a térségben lévő jelentős részük.
A magyar klubok továbbra is játékosimportőrök maradtak, annak ellenére, hogy jó ideje futnak már a nagy ívű focifejlesztési programok. Az utánpótlásba öntött milliárdok ellenére a magyar bajnokság még mindig felvevőpiac, nem pedig játékoskibocsátó. A hatmilliós Dániában átlagosan 12 millió euróért értékesítettek játékosokat a klubok, míg ötmilliót sem költöttek vásárlásra, így a profit is szembetűnő.
Miért BETEG a magyar FUTBALL? ⚽
Klubok és játékosok a legutóbbi szezonokban
A magyar élvonalbeli labdarúgócsapatok tavaly több mint 35 milliárd forintot fordítottak alkalmazottaik bérezésére. A G7 összesítése szerint az NB I.-ben szereplő futballklubok mögött álló cégek 2023-ban 35 milliárd forintot fizettek ki 1370 alkalmazottjuknak. A magyar labdarúgók és edzők bérezésének sajátossága, hogy rendkívül kedvező adózási feltételekkel rendelkeznek.
A Ferencváros messze kiemelkedik a mezőnyből: játékosai havi bruttó 16, nettó 14 millió forint körüli összeget kereshettek. Ezek a fizetések nemzetközi összehasonlításban is magasnak számítanak. 2010 óta a magyar klubok focistabérekben jelentősen lehagyták a kelet-közép-európai régiót, és utolérték Ausztriát is.
A téli átigazolási időszakban a magyar klubok egymástól mintegy 1 milliárd forintot költöttek játékosokra az NB I.-ben. Ez az összeg a térségben és főleg a magyar bajnokságban jelentősnek számít a belső piacon. A klubok tulajdonosai, első emberei nyitottak arra, hogy pénzért igazoljanak, amikor mindig van szabadon igazolható "termék" is a piacon.
A magyar bajnokságban a 2022-23-as idényben szerepelt a legtöbb külföldi játékos a 12 csapatos bajnokságok közül (172), ez csapatonként több mint 14 idegenlégióst jelent. Összességében így is többségben voltak a magyar játékosok a hazai bajnokságban, sőt, még nőtt is az arányuk az előző szezonhoz képest (54-ről 58 százalékra).
Jó hír, hogy jelentősen nőtt a fiatal játékosok játékperceinek száma, 23 ezerről 34 ezerre, ebből legjobban a Budapest Honvéd és a Puskás Akadémia U21-es játékosai vették ki a részüket. Összesen 64 magyar fiatal játszott legalább 1 percet a szezonba.
Az MLSZ számításai szerint a Puskás Arénában rendezett Európa-liga 2023-as döntője mintegy 4,3-4,9 milliárd forint bevételt jelentett Magyarország számára.
A magyar klubok közül a bajnoki címvédő Ferencváros áll az élen a nemzetközi szövetségek által kiosztott pénzdíjakban 850 229 euróval. A második legtöbb pénzt kapó együttes, a Fehérvár FC 432 209 euróhoz jutott, míg a harmadik Újpest FC kasszájába 263 895 euró került.
A magyar labdarúgó-válogatott kerete a legfrissebb adatok szerint 26 főből áll. A csapatkapitány Szoboszlai Dominik, a legtöbb válogatottsággal Dzsudzsák Balázs (109) rendelkezik, míg a legtöbb válogatott gólt Puskás Ferenc (84) szerezte.
Az MLSZ elnöke, Csányi Sándor továbbra is hisz a hosszú távú munkában, és elégedett Marco Rossi kapitány munkájával. A válogatott célja a 2026-os világbajnokságra való kijutás, valamint a Nemzetek Ligájában való jó szereplés.
A magyar labdarúgás fejlődése érdekében az MLSZ kiemelt figyelmet fordít a fiatal játékosok képzésére és szerepeltetésére. A „hazai szabály” bevezetése is ezt a célt szolgálja, amely arra ösztönzi a klubokat, hogy több magyar fiatal kapjon lehetőséget a bizonyításra.
A magyar labdarúgó-válogatott hivatalos szerelése a piros mez, fehér nadrág és zöld sportszár, amely a magyar nemzeti zászló színeit idézi. Az idegenbeli mez általában tiszta fehér, illetve néha piros nadrággal kombinálva.
A magyar labdarúgás jövője szempontjából fontos a klubok és az MLSZ közötti együttműködés, valamint a fiatal tehetségek felkarolása és fejlesztése. A magyar kluboknak továbbra is kihívást jelent a játékosok eladásából származó bevételek növelése és a nemzetközi piacon való sikeres szereplés.
tags: #legtobb #klubot #valto #jatekos
