A Labdarúgó-világbajnokságok Örökös Bajnokai: Brazília az Élen

A labdarúgás, mint világméretű sportág, számtalan izgalmas pillanatot és felejthetetlen csapatot adott a történelem során. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) 1904. évi alakuló ülésén határozat született arról, hogy kizárólag ez a szervezet jogosult arra, hogy tornát rendezzen a világ legjobb labdarúgó válogatottjai számára. Az első labdarúgó világbajnokságra 1930-ban került sor, és azóta a sportág legrangosabb eseményévé vált. A mundiálok történetében a legtöbb, szám szerint öt világbajnokságot Brazília nyerte meg, s így a legeredményesebb nemzetnek tekinthető. Őket egyébként a németek és az olaszok követik 4-4 győzelemmel.

A mostani katari labdarúgó-világbajnokság immáron a 22. a sorban. Joggal merülhet fel tehát a kérdés, hogy kié a legtöbb VB győzelem, ki szerepelt a legjobban eddig a világtorna statisztikái szerint. Nem meglepő módon ezek nagy részét különböző nemzetek nyerték meg a futball történelme során. A legtöbb VB győzelem tehát egyelőre Brazíliáé, akik 5 alkalommal is el tudták hódítani a címet.

A Világbajnokságok Kezdete és Fejlődése

Az első világbajnokságra 1930-ban került sor. A rendezésre számos európai ország jelentkezett, mint például Hollandia, Olaszország, Spanyolország és Svédország, de pályázat - Uruguay révén - Dél-Amerikából is érkezett. Az első világbajnokságon mindössze 13 ország válogatottja szerepelt, amelyből 9 amerikai csapat volt, Európa képviseletében Belgium, Franciaország, Jugoszlávia és Románia vett részt a küzdelmekben. A rendezésre pályázó európai országok egyike sem képviseltette magát a világbajnokságon, a sértettségen kívül minden bizonnyal a többhetes hajóút is visszatartó erőt jelentett számukra. A részben diplomáciai ráhatás eredményeképpen részt vevő európai csapatok mindazonáltal nem az öreg kontinens legjobb válogatottjai közül kerültek ki.

A csapatok száma az évek során folyamatosan bővült: a legelső világbajnokságon és az 1950. évi, brazíliai rendezésű vb-n 13 válogatott mérte össze az erejét. A 16 csapat számára kiírt torna 1938-ban is foghíjas volt, 15 ország válogatottja vett részt rajta, miután Németország a vb kezdete előtt nem egész három hónappal bekebelezte a szereplés jogát már korábban kiharcoló Ausztriát. 1954 és 1978 között aztán a mezőny folyamatosan 16 csapatból állt, 1982 és 1994 között viszont már 24, 1998-tól pedig 32 csapat számára nyílik lehetőség a megmérettetésre.

A mérkőzések helyszínéül szolgáló városok száma az első vb-n volt a legalacsonyabb, amelynek során mindössze Montevideóban pattogott a labda, bár a város három stadionjában is. A legtöbb város pedig a 2002-es világbajnokság megrendezésébe kapcsolódott be, amikor is tíz dél-koreai és tíz japán város lehetett aktív részese a világ legnagyobb futballünnepének.

Brazília, a Futball Nemzete: Az Ötszörös Világbajnok

Brazília az egyetlen ország a világon, amely mind a tizennyolc idáig megrendezett vb-n képviseltette magát. 1930 és 2006 között 92 vb-mérkőzést játszott, Németországgal holtversenyben a legtöbbet. E mérkőzéseken 64-szer győztek, s mindössze 14 alkalommal hagyták el vesztesen a pályát, gólarányuk 201:84; a győztes meccsek, valamint a lőtt gólok számát tekintve szintén világrekorder a selecao névvel is illetett brazil válogatott. Az 1960-as évek egyértelműen a brazil válogatotté volt.

Az Első Címek: Pelé Felemelkedése (1958, 1962)

Brazília sikeres VB szereplése az 1958-as labdarúgó-világbajnoksággal kezdődött, amit Svédországban rendeztek meg. Ez a torna az akkor még 17 éves Pelé debütálásáról vált emlékezetessé. Pelé vezetésével új generáció állt össze, a „Beautiful Team”, vagyis a csodálatos csapat, ami a Pelé által csodálatos játéknak keresztelt futball után kapta nevét. Ez a csapat rögtön meg is nyerte a svédországi tornát.

Az 1962-es chilei vb-n következett a második cím. A brazil aranykorszak Pelé csillogásáról szólt, de sok más tehetséges játékos is helyet kapott az akkor brazil csapatban. A Chilében tartott 7. VB-n így a brazilok meg tudták védeni címüket. A döntőben Csehszlovákia együttesét verték 3:1-re. Érdekesség ezzel kapcsolatban, hogy a VB cím védésére csak az olaszok voltak képesek az 1934-1938-as világbajnokságokon, illetve ezzel a győzelemmel a brazilok.

Az 1970-es "Beautiful Team" Triplázása

Ahogy később kiderült az 1970-es labdarúgó-világbajnokság egy kisebb vízválasztó volt a brazil futball történelmében. Ezen a tornán triplázni tudtak, ezzel végleg elnyerték az 1930-ban elkészített, az első FIFA elnökről elnevezett Jules Rimet-kupát. Az aktuális világbajnoknak odaadott vándorkupát ugyanis az alapító szándéka szerint az kapja meg végleg, aki elsőként nyeri meg a harmadik címet.

Legtöbben az 1970-es mexikói világbajnokságot tekintik minden idők legjobbjának, de nemcsak ezért mondhatjuk, hogy Mario Zagallo fiai lettek volna a valaha volt legjobb nemzeti 11. Rendkívül sokat fejlődött már a játék az első négy évtizedben, de még nem indult el a '70-es évek nagy indusztrializálódása. Ez volt minden idők legnagyobb gólátlagú tornája, itt vezették be a sárga lapot, és az első, amit a tévétársaságok színesben közvetítettek. Noha a futball ma már világméretű sportág, akkor még csak Európa és Dél-Amerika különcsatája volt.

A „Beautiful Team” 1970-es tündöklése számokban

A FIFA számösszeállítása alapján most bemutatjuk, miben volt különleges Brazília csodálatos csapata.

• 75 nap Ennyivel a világbajnokság előtt mutattak ajtót az akkori szövetségi kapitány Joao Saldanhának. A katonai diktatúrában élő Brazília elnöke, Medici tábornok ugyanis egyre nagyobb nyomást helyezett a csapatra, hogy Dario, másnéven Dadá Maravilha is játsszon. A keményfejű kapitány csak annyit mondott: „Az elnök választja a minisztereit, én pedig megválasztom a csapatomat.” Március 17-én Saldanha kihirdette a Chile elleni barátságos mérkőzés keretét, amiben Pelé ott volt, Dario pedig nem. Néhány órával később Mario Zagallo volt a szövetségi kapitány.
• 19 gól Ennyit szerzett Brazília a mexikói vb-n, ez minden idők második legjobb teljesítménye, ennél többet, 25-öt csak Nyugat-Németország szerzett 1954-ben. Pelé 4 góllal és 6 gólpasszal több, mint a felében benne volt. Azóta senki nem tudott egy tornán ennyi gólpasszt adni, Robert Gadocha, Pierre Littbarski, Diego Maradona és Thomas Hassler is megállt ötnél.
• 11 másodperc Ennyi kellett Jairzinhónak az Uruguay elleni elődöntőben, hogy 73 méterre a gólvonaltól elinduljon, és megfordítsa a mérkőzést, amit aztán 3-1 arányban meg is nyertek. A Furacão (hurrikán) becenevű brazil játékos volt így a második, aki minden győztes vb meccsén gólt lőtt, ezen a vb-n összesen 7-et. Ezzel ő az egyetlen olyan játékos, aki egy tornán több mint 6 gólt szerez, mégsem lesz gólkirály. A bronzérmes NSZK csatára, Gerd Müller 10-et lőtt.
• 8 hónap Ennyivel a világbajnokság kezdete előtt közölték a hírt Tostaóval, a selejtezőkön 10 gólt szerző játékossal, hogy valószínűleg sosem fog tudni újra játszani. Egy hazai bajnoki mérkőzésen levált a retinája, és azt jósolták neki: meg fog vakulni. Egy houstoni műtét után azonban kapott még egy lehetőséget, és 2,5 hónappal a torna előtt ismét el tudott kezdeni edzeni. Tostao az elején még fejelni is félt, pedig Zagallo kapitány és Lidio Toledo csapatorvos még külön bánásmódban is részesítette. Végül nemcsakhogy pályára lépett, hanem két gólt is lőtt a Peru elleni negyeddöntőben. Aranyérmét Roberto Abdalla houstoni szemészorvosnak ajándékozta.
• 5 játékos Ennyi volt 21 éven aluli a világbajnok brazil keretben, miközben semelyik másik válogatottban nem volt egynél több. Marco Antonio a torna három tinédzserének egyike, Clodoaldo, Edu, Leao és Paulo Cesar Caju pedig mindannyian húszévesek voltak. Sőt mi több, Edu már a második tornáján vett részt, ezzel megelőzte Pelét, és ő lett a világ legfiatalabb játékosa második világbajnokságán.
• 4 kicselezett játékos Ennyi várta mindhiába a védekező középpályás Clodoaldót az Olaszország elleni döntő utolsó gólja előtt. Ez a technika lehetőséget teremtett a brazil támadásnak, hogy mindig újabb és újabb szabad területek maradjanak, beállítva így a csapatkapitány, Carlos Alberto góljával a 4-1-es végeredményt.

• 3 perc Ennyivel előzte meg Pelét az NSZK kapitánya, Uwe Seeler. Kettőjük különmeccseének tétje: ki mondhatja el hamarabb magáról, hogy egymást követő 4 vb-n is gólt szerzett. Mindkét csapat első mérkőzésre ugyanakkor, június 3-án 16.00-kor kezdődött. Seeler az 56. percben szerzett gólt Marokkó, Pelé pedig az 59. percben Csehszlovákia ellen. Ezt a történelmi tettet, amit akkor 3 perc különbséggel ketten is elértek, azóta sem tudta senki megtenni. Ehhez legközelebb a szintén német Miroslav Klose állt három tornával.
• 1 csapat Ennyi tudott százszázalékos teljesítménnyel világbajnokságot nyerni. Az 1970-es brazil csapat nemcsak a hat világbajnoki mérkőzését, hanem az előtte lévő hat selejtezőt is megnyerte.

Visszatérés a Csúcsra: 1994 és 2002

1994-ig a brazil válogatott nem mondhatta el magáról, hogy újabb VB győztes lett. A 15. világbajnokságon azonban még egy trófea került a legtöbb VB győzelem gyűjteménybe. A döntőben Olaszországot verték a brazilok. A döntő maga egy nagyon szoros 0:0-s döntetlent hozott, amit aztán büntetőpárbaj döntött el. A csapatkapitány, Dunga emelte magasba a negyedik brazil vb címet 1994-ben, Pasadenában.

A Fenomén, Ronaldo pedig a 2002-es VB-n csillogott a leginkább és akkor, amikor a legjobban kellett. A döntőben ugyanis Németországgal találkozhattak, akik még csak gólt sem kaptak azon a tornán, egészen a döntőig. Akkor azonban a brazil válogatott Ronaldo duplájával nyerni tudott. Ezzel elhódították 5. vb-címüket.

Egyéb Figyelemre Méltó Rekordok és Érdekességek

Játékosrekordok

A világbajnokságok történetében a legeredményesebb labdarúgó, Édson Arantes do Nascimento, vagy közismertebb nevén Pelé, aki a világ egyetlen háromszoros labdarúgó világbajnoka. Pelé legnagyobb sport-pályafutásbeli sikerét kétségtelenül a megnyert világbajnoki címek egyedülálló száma jelenti, de a nevéhez több más rekord is kapcsolódik. Így például ő volt a világbajnokságok történetének legfiatalabban gólt szerző és világbajnokká vált játékosa (ez utóbbit 17 éves és 249 napos korában érte el), idáig ő volt csak képes négy világbajnokságon is a hálóba találni, s arra is, hogy az újságírók tizenkét év különbséggel, 1958-ban és 1970-ben is a torna legjobb játékosait felvonultató világválogatottak közé szavazzák.

A játékosok közül a legtöbb világbajnokságon a magyar válogatott egykori szövetségi kapitánya, Lothar Matthäus, valamint egy mexikói kapus, a mindössze egyetlen győztes mérkőzésen pályára lépő Antonio Carbajal szerepelt. Mindketten öt világbajnokságon vettek részt, Matthäus 1982 és ’98, Carbajal pedig 1950 és ’66 között. Matthäus egyébiránt a legtöbb világbajnoki mérkőzésen szereplő játékos címével is rendelkezik, a mundiálok történetében összességében 25 alkalommal ölthette magára a Nationalelf mezét.

A világbajnokságok történetében a legtöbb gólt Miroslav Klose szerezte, aki a rekordot korábban tartó Ronaldót 2014-ben, Németország Brazília ellen aratott kiütéses győzelmekor taszította le a trónról. A lengyel születésű, sikereit a német válogatottban elérő klasszis négy világbajnokságon tizenhatszor talált be az ellenfelek kapujába, ezzel Ronaldót (15) és Gerd Müllert (14) is maga mögé utasította. Az egy mérkőzésen elért legtöbb gól az orosz Oleg Szalenko nevéhez fűződik, aki 1994-ben ötször talált a kameruniak hálójába.

Edzői Sikeresség

Talán az egyik legmegdöbbentőbb statisztika: egy nemzet se nyert még külföldi edzővel FIFA-világbajnokságot. Minden nyertes csapat edzője megegyező nemzetiségű is volt. Érdekesség még, hogy a francia Didier Deschamps, a brazil Mario Zagallo és a német Franz Beckenbauer játékosként és vezetőedzőként nyert világbajnokságot.

Érdemes megemlíteni, hogy két erőnléti edzőből is brazil szövetségi kapitány lett, akik az 1970-es tornán vettek részt. Ráadásul egyikük sem játszott futballistaként. Claudio Coutinho az 1978-as argentin világbajnokságon vezette a csapatot, míg Carlos Alberto Parreira 1994-ben szintén világbajnoki címet nyert.

A csapatokon és játékosokon kívül azonban az edzőkkel kapcsolatban is lehet érdekességeket találni. A szerb tréner, Bora Milutinovics például már öt világbajnokságon irányított csapatot, s mindegyiken más országét. 1986-ban a házigazda Mexikót, 1990-ben Costa Ricát, 1994-ben a szintén rendező Egyesült Államokat, 1998-ban Nigériát, 2002-ben pedig Kínát.

Magyar Vonatkozások

Sajnos van egy magyar vonatkozású „leg” is: az 1970-es torna, amin szerettünk volna ugyan, de nem indultunk el. Az 1969 decemberi marseille-i pótselejtező, ahol „jöttek a csehszlovákok”, komoly fordulattá vált a magyar futballban.

A magyar válogatott nevéhez több rekord is fűződik a vb-históriában. Az egyik, hogy egy tornán mi lőttük a legtöbb gólt, szám szerint 27-et, 1954-ben. A legnagyobb különbségű győzelmek során a nyertes csapat kilenc góllal múlta felül a vesztest. Három ilyen mérkőzés volt, amelyből kettő a magyar csapathoz kapcsolódik. 1954-ben Dél-Koreát 9:0-ra, 1982-ben Salvadort pedig 10:1-re győztük le.

A világbajnokságok eddigi története során 47 modern értelemben vett mesterhármas született, amelyből négyet magyar játékos szerzett. A magyarok közül Kocsis Sándor 1954-ben Dél-Korea és az NSZK elleni csoportmeccsen szerzett mesterhármast, sőt ez utóbbi „mesternégyes” volt, mivel az FC Barcelona későbbi sztárja négyszer talált be.

1954-ben a magyar válogatott első számú esélyesként érkezett a világbajnokságra. A két csoportmérkőzését 17:3-as összesített gólkülönbséggel nyerte meg a dél-koreaiak és a nyugat-németek ellen. Az egyenes kieséses szakaszban aztán már keményebb csapatok következtek: a negyeddöntőben az előző világbajnokság ezüstérmese, Brazília, az elődöntőben pedig a címvédő Uruguay volt az ellenfél. Végül mindkét csapaton sikerült továbbjutni, s mindez annak ellenére következett be, hogy a csapatkapitányi szerepkörben betöltő Puskás - aki a góljait jellemzően ballal szerezte, az autogramjait viszont jobbal osztogatta - e mérkőzéseket kihagyni kényszerült, miután az NSZK-val vívott meccsen szándékos sérülést okoztak számára.

Abszurd és Emlékezetes Pillanatok

Volt már máskor is veszélyben a világbajnoki trófea: a második világháború alatt félő volt, hogy a nácik elkobozzák, ezért a FIFA akkori olasz alelnöke, Otorino Barassi kivette a trófeát egy bank páncélterméből, amelyben őrizte, és egy cipősdobozba tette az ágya alá, hogy megvédje a náciktól.

A pályán töltött percek számát tekintve két játékosnak van a legrövidebb FIFA-világbajnoki karrierje. Khemais Labidi 1978-ban két percig képviselte Tunéziát Mexikó ellen, míg a korábbi argentin középpályás, Marcelo Trobbiani segített hazájának abban, hogy az 1986-os döntőben 3-2-re legyőzze Nyugat-Németországot: első és egyetlen fellépésén két perccel a meccs vége előtt lépett pályára.

A bírók élete sem egyszerű: 2006-ban Graham Poll angol játékvezető háromszor adott sárgát a horvát Josip Simunicnak, mielőtt megkapta volna a piros lapját. Értelemszerűen a második lap után kellett volna kiállítani, de Poll jól láthatóan összezavarodott a parázs meccsen. De nem ő volt az egyetlen, aki feltűnően szétszórt volt egy vb-meccsen. Az megszokott, hogy a játékvezetők hosszabbítanak az első és második félidő végén. Így tett Michel Vautrot is az 1990-es Olaszország-Argentína elődöntő első félidejében. Azonban egészen 8 percig nem fújt a sípjába; mint később kiderült, Vautrot „megfeledkezett az időről".

A sörfogyasztás a világbajnokságokon is jelentős. A 2010-es dél-afrikai világbajnokság alatt több mint 750 ezer liter sört adtak el a stadionokban, ami 3 170 064 korsó sörnek felel meg.

Csaknem negyven éve, hogy Telê Santana brazil válogatottja dicstelenül zárta a vb-t, mégis a világ legjobb csapataként tartják számon. Telê Santana csapatát a mai napig úgy tartják számon, mint a legjobb, amelyik végül nem nyert vb-t. A tehetséges játékosok, a végtelen képzelőerő csodálatosnál csodálatosabb gólokat eredményeztek, és elkápráztatták a nézőket szerte a világon. Bár a történet vége szomorú, és a brazil válogatott még csak elődöntőbe sem jutott, ameddig tartott a történet, nagyon szép volt.

A Világbajnokságok Érdekességei Számokban

Az 1930 és 2006 között megrendezett világbajnokságokon 708 mérkőzést játszottak, amelyeken 2063 gól született, a mérkőzésenkénti gólátlag így 2,9. A mérkőzések közel ötödének esetében ugyanakkor mindössze egyetlen találat esett.

A nézőátlag az 1994. évi egyesült államokbeli világbajnokságon volt a legmagasabb (69 ezer fő), amelynek kialakulását a nagy befogadóképességű rögbi-stadionok tették lehetővé. A legnagyobb látogatottságú mérkőzés azonban nem az egyesült államokbeli, hanem az 1950-es, brazíliai rendezésű vb-hez kapcsolódik. A hatvan évvel ezelőtti világbajnokság utolsó találkozóján Brazília és Uruguay mérte össze erejét, s a mérkőzésen - amely nem a mai értelemben vett döntő volt - a braziloknak a torna korábbi összecsapásain elért eredményeik alapján egy döntetlen is elegendő lett volna az első világbajnoki címük megszerzéséhez. A nagy várakozásnak megfelelően 173 850 néző gyűlt össze a Rio de Janeiró-i, kifejezetten erre a vb-re épített, s a köznyelvi nevét egy papagájfajról kapó Maracana stadionban.

tags: #ki #nyert #t #bb #vbt #fociban

Népszerű bejegyzések:

• a dunaújvárosi gyeplabda helyzete
• Férfi vízilabdakupa kvalifikáció
• NFL győztesek tetkói
• Technológia és kihívások a Puskás Aréna gyepénél
• A röplabda útja Kaposvártól Miskolcig és vissza