Kiemelt Serdülő Kézilabda Bajnokság: Labdaméret, Szabályok és a Válogatott Útja

A kézilabda, mint dinamikus és népszerű csapatsport, különösen fontos szerepet tölt be a fiatal sportolók fejlődésében. A serdülő korosztály számára szervezett bajnokságok és válogatott programok nemcsak a tehetséggondozást szolgálják, hanem a sportág iránti elkötelezettséget is erősítik. Ennek a korosztálynak a sikeres szerepléséhez elengedhetetlen a megfelelő felszerelés, különösen a labda kiválasztása, valamint a játékszabályok pontos ismerete.

A megfelelő kézilabdák kiválasztása serdülő játékosok számára

A megfelelő kézilabda beszerzése előtt a legfontosabb kérdés: de mégis milyen méretű kézilabdát vegyek? A megfelelő kézilabda kiválasztása kulcsfontosságú a pályán való sikerhez, akár fiatalabb, akár idősebb csapatjátékos vagy. Minden korosztály és játékszint más-más típusú labdát igényel, hogy a játékosok megfelelő kontrollt, fogást és pontosságot tudjanak elérni. Egy túl nagy vagy nehéz labda a gyerekeknek nemcsak kényelmetlen, de sérülésveszélyes is lehet. A kézmérethez igazított labda nemcsak kényelmesebb, de segíti a technika fejlődését is. A labda ne legyen túl kemény.

A kézilabda viszonylag kicsi más sportlabdákhoz képest. Kerülete (korosztálytól függően) 50 és 60 cm között van, súlya pedig 290 és 475 gramm között van. A labda életkornak, nemnek vagy edzettségi szintnek megfelelő súlya megkönnyíti annak játék közbeni irányítását és kezelését. A kézilabda belsejében lévő szabványos nyomás 0,6 bar.

Kézilabda méretek és korosztályi ajánlások

A kézilabdák sokféle méretben érhetők el - a 00-as mérettől a 3-as méretig. Az életkornak és nemnek megfelelő illeszkedés itt rendkívül fontos, mert ez teszi lehetővé a maximális teljesítményt és a játék élvezetét, valamint elősegíti a készségfejlesztést. A túl nagy labda használata frusztráló lehet, mivel nem tudja az ember megfelelően elkapni, és nem tudja majd pontosan lepasszolni vagy eldobni.

A 0 és 00-ás méret nem hivatalos, mivel az IHF nem szabványosította őket.

A Winner Ultra Optima 2-es méretű kézilabda

A Winner Ultra Optima 2-es méretű kézilabda a felnőtt női kézilabdázás és a 12-16 éves fiúk mérkőzéseire tervezett labda. Az Ultra Optima sorozat prémium tapadású borítása kiváló fogást biztosít, a labda pontos pályán marad dobás közben, és megkönnyíti a precíz passzolást. A 2-es méret egy standard női és serdülő méret. A 2-es kézilabda kb. 54-56 cm kerületű, súlya 340-360 g. A labda poliuretán borítással készül. Kiváló tapadású, puha fogású borítással rendelkezik, stabil alakmegőrzést biztosít. Igen, de beltéri használatra optimalizált.

A kézilabdákban természetes bőrből vagy szintetikus anyagokból, például poliuretánból készült borítású labdák kerülnek felhasználásra. A bőrlabdák hagyományosabbak, strapabíróbbak és puha tapintásúak, míg a szintetikus modellek időtállóbbak és jobban ellenállnak a nagy igénybevételnek valamint az időjárási körülményeknek. Tökéletesen alkalmasak beltéri és kültéri játékra. A PU bevonatú vagy szintetikus bőr jobban bírja az időjárást, nyirkos, párás időben nem csúszik.

A kézilabdának 32 db jellegzetes, általában hatszög alakú lapja van, amely össze van varrva vagy ragasztva. Ezenkívül a felülete domború és csúszásmentes, ami segíti a játékosokat a labda jobb fogásában és irányításában. A játékosok általában waxolják a labdát a jobb tapadás érdekében.

Érdemes megjegyezni, hogy a kézilabdáknak szigorú előírásoknak kell megfelelniük, és a nemzetközi szövetségek, például az IHF (International Handball Federation) és az EHF (European Handball Federation) által jóváhagyottnak kell lenniük. Ez különösen igaz a hivatalos versenyeken és mérkőzéseken való használatra. Ha csak hobbiszinten, iskolai edzéseken vagy otthon játszunk, akkor elegendő egy jó minőségű, de nem IHF-jelölésű labda is. Egy egyszerűbb, olcsóbb labda bőven elég lehet, ha csak időnként játszunk.

Szivacskézilabda: Az első lépések a sportágban

A gyerekeknek kifejlesztett szivacskézilabda ideális első labda. A szivacs, mint anyag puhaságával és rugalmasságával alkalmas arra, hogy úgy nyújtson izgalmat a legkisebb, a mozgás örömeit ösztönösen kóstolgató gyerekeknek, hogy a vele történő kontaktus semmilyen fájdalmat nem okoz számukra. A szivacslabda varázsával kelthető fel legkönnyebben a testnevelés, a rendszeres sportolás iránti vágy. Ezt a lehetőséget használja ki a most már évtizedes múltra visszatekintő szivacskézilabda is, ami két reménynek ad esélyt egyszerre: Egyrészt felkeltheti a mozgás, a rendszeres sportolás iránti vágyat, másrészt segítheti valamely sportjáték iránti érdeklődést, jelesül a kézilabdázás megkedvelését.

A szivacskézilabda lehetővé teszi a főbb kézilabda szabályok megismerését, technikai elemek könnyebb elsajátítását, ami a „gyors" sikereken keresztül kedvezően hat a gyerekek fejlődésére, a sportághoz való kötődésük kialakulására. A szivacskézilabdázás nyitott az óvodáskorúak és az általános iskola alsó osztályainak tanulói számára is. A legkisebbeknél a szivacskézilabda mérkőzéseken a szabályok még másodlagosak. A fő cél, hogy a játék rugalmasan hasonlítson a kézilabdázáshoz. Viszont törekedni kell arra, hogy maradéktalanul érvényesüljön az igazságosság és a fegyelemre, rendre nevelés.

Az MKSZ a 2013/2014-es idényben Régiónként igények és lehetőségek szerint nyitott versenynapot hirdet nemenként az U7, U8 és az U9-es korosztályok számára, ahol hivatalos eredményszámítás és közlés, megjelenítés nem történik. A cél az, hogy minden nevező csapat számára - közeli elérhetőség mellett - legalább 5-5 őszi és tavaszi versenynap álljon rendelkezésre. Mérkőzések közti szünetekben, a nem pályán lévő csapatok számára ügyességi és/vagy hetes dobó versenyeket kell szervezni.

A Kiemelt Serdülő Bajnokság szabályrendszere és lebonyolítása

A Kiemelt Bajnokság teljes időtartamára egy csapatba U10 - U14 korosztályok vonatkozásában minimum 12, maximum 30, U09-es korosztály esetén minimum 10, maximum 26 játékost nevezhető. A Régiós Bajnokság teljes időtartamára egy csapatba U10 - U14 korosztályok vonatkozásában minimum 7, maximum 30, U09-es korosztály esetén minimum 6, maximum 26, míg a U07- U8-as korosztályok esetén minimum 5, maximum 22 játékost nevezhető.

A mérkőzések menete: három szakaszban

A Kiemelt Bajnokság minden mérkőzése három szakaszban kerül megrendezésre abból a célból, hogy garantáltan minden - a mérkőzésre nevezett - játékos pályára léphessen. Az első harmadban szabadon megválasztható a játékot kezdő egy kapus és hat mezőnyjátékos személye, akiket mez számuk karikázásával meg kell jelölni a jegyzőkönyvben. Az első harmadban cserére kizárólag sérülés, kizárás esetén van mód. Sérült játékos helyett csereként az első harmadban a legkevesebb gólt szerzett mezőnyjátékost vagy a kapus léphet pályára.

Az első harmad játékidejének leteltével - az első játékmegszakítás (bedobás, szabaddobás, gól,...) alkalmával - a játékvezetők megállítják a mérkőzést és szünet beiktatása nélkül csere lebonyolítását rendelik el. Amennyiben a jegyzőkönyvben szereplő játékosok száma lehetővé teszi, teljes cserét kell megvalósítani. Amennyiben a teljes csere lebonyolítása nem lehetséges a mérkőzésre nevezett versenyzők száma alapján vagy sérülés miatt, akkor az első szakaszban legkevesebb gólt szerzett játékosok közül lehet kijelölni a második harmadban is pályán maradó versenyzők körét. Cserélni a kapust is kötelező, azzal az eltéréssel, hogy a második szakaszban kapusnak jelölhető az első szakaszban pályára lépő mezőnyjátékos is, illetve az első szakaszban kapusként pályára lépő játékos a második szakaszra jelölhető mezőnyjátékosnak, de ez nem kötelező.

A második harmadban - az elsővel azonos módon - cserére kizárólag sérülés, kizárás esetén van mód. A második szakasz a csere lebonyolítását követően az első szakasz végén megszakított játékhelyzettől, térfélcsere nélkül folytatódik. Amennyiben az első és a második harmad mérkőzésidejének leteltekor kiállítás(ok) van(nak) érvényben, akkor a kiállítás(ok) leteltéig, azok erejéig a szabályok ellen vétő csapatnak kötelező emberhátrányban játszania. Sérülés miatti csere alkalmából beállt játékos korlátozás nélkül visszacserélhető a sérült játékossal. A második harmadban sérülés esetén vagy olyan játékos léphet pályára, aki korábban még nem lépett pályára, vagy a mérkőzés addigi szakaszáig a legkevesebb gólt szerezte.

A második harmad játékidejének leteltét követően 5 perc szünet következik. A harmadik harmadban a pályára lépő játékosok köre a nevezett játékosok közül szabadon választható meg, cserére az általános szabályok szerint lehetséges. A mérkőzés végeredménye a három harmadban elért eredmények összesítése alapján kerül megállapításra.

Játéktér és szabályok

A Bajnokság U10-U14 korosztályaiban - teljes csapatlétszám esetén -, minden harmad/félidő első részben emberfogással történő védekezést (fél, vagy egész pályás) KELL alkalmazni, tilos a hatos vonalon felállt védekezés alkalmazása. A védekező csapatnak minden középkezdésnél vissza kell rendeződnie a saját kapuelőtér vonalára, szoros emberfogásra csak ezt követően távolodhat el attól. A labdát nem birtokló játékost csak testtel lehet követni, „lekarolása" szoros emberfogásként nem megengedett.

A játéktér téglalap alakú terület, amelynek hossza 28 méter, szélessége 15 méter. A kapuelőtér vonal a kapu közepéből, a kapufák vonaláig húzott 6 méter sugarú félkörív, amelyeket a kapu szélességének megfelelően egy egyenes vonal köt össze. Az alap- és oldalvonal 5 centiméter széles folytonos vonal. A cserevonal a középvonaltól mindkét irányban 250 cm távolságra lévő 30 cm hosszú szakasz. A kapu az alapvonal közepén áll, mérete: 150-160 cm magas és 240-250 cm széles.

A rögzített dobások (bedobás, szabaddobás, büntetődobás) elvégzésekor a védőjátékos(ok)nak legalább 1 méter távolságban kell elhelyezkedni a dobást végrehajtó játékostól. Szabaddobás végrehajtásakor a támadó csapat játékosainak 1 méternél távolabb kell tartózkodniuk az ellenfél kapuelőtér-vonalától. A büntetődobást kapuelőtér vonaltól kell végrehajtani (6 méter). Gólt elért csapatnak kötelező visszatérni a saját kapuelőtér vonalához!

Általános játékszabályok és játékidő

A játéktéren egy időben 5 mezőnyjátékos és 1 kapus tartózkodhat. A kapus a mezőnyben nem szerepeltethető hatodik mezőnyjátékosként. Egy kézilabdacsapat 14 játékosból áll. A játéktéren egyszerre maximum hét játékos tartózkodhat, a többiek a csereterületen foglalnak helyet. Mindig kell egy kijelölt kapus a pályára, aki a többiekétől eltérő mezt visel. A kapus mezőnyjátékosként is szerepeltethető, illetve egy mezőnyjátékos is átveheti a kapus feladatkörét, ha megfelelően elkülönül a ruházata a mezőnyjátékosokétól. Bizonyos versenyeken engedélyezik 16 fős keretek nevezését, azonban a játéktéren ilyen mérkőzéseken is csak hét játékos szerepelhet egyszerre, azaz a cserepadon ülő, és szükség esetén a mérkőzésre becserélhető játékosok számát növelték meg.

Egy mérkőzésen tetszőleges számú csere hajtható végre úgy, hogy a lecserélt játékos a cserevonalnál hagyja el a pályát. Ha a becserélendő játékos hamarabb lép pályára, minthogy a lecserélt játékos elhagyná azt, az szabálytalan cserének minősül, és kétperces büntetéssel büntetendő. Több más labdajátéktól eltérően a csere alatt a játék nem áll meg, a cserét - hacsak a játék egyéb okból nem áll - folyamatos játék közben kell végrehajtani. A csapat mezőnyjátékosainak egységes öltözéket kell viselniük, amelynek megjelenése az ellenféltől világosan el kell különüljön.

A mezőnyjátékos kézzel, karral, fejjel, törzzsel, combbal és térddel érhet a labdába, a labdát ilyen módszerekkel is csak legfeljebb három másodpercig érintheti. Nem szabad a labdát a saját csapat birtokában tartani a támadási akciók felismerhetősége nélkül, illetve kapura lövési kísérlet elmulasztásával. Ez a passzív játéknak minősül. A játékvezető, miután felismerte ezt a jelenséget, figyelmeztetésképpen felemeli az egyik kezét, és ha ezután sem változik a támadás intenzitása, nincs kapura lövési kísérlet, akkor a labdát birtokló csapat ellen szabaddobást ítél.

A kapus a saját kapujának előterében korlátlanul mozoghat, akár a labdával is, figyelmen kívül hagyva a mezőnyjátékosokra érvényes lépésszabályt. A kapus a kapuelőtérben védekezés céljából bármely testrészével érintheti a labdát, azonban eközben nem veszélyeztetheti az ellenfelet. A kapuelőteret elhagyva viszont a mezőnyjátékosokra vonatkozó szabályok érvényesek rá is.

A kézilabda-mérkőzést két egyenjogú játékvezető vezeti. A mérkőzéseken csak a csapatfelelősök szólhatnak hozzájuk. A mérkőzés megkezdésekor az egyik játékvezető, mint mezőny-játékvezető, a középvonalnál helyezkedik el, ő a támadó csapat támadási iránya felé néz, míg a másik a védekező csapat mögül, az alapvonalnál figyeli az eseményeket. A két játékvezető szerepe a támadások váltakozásával felcserélődik.

A rendes játékidő minden korosztályban (16 év felett) 2×30 perc, a félidei szünet 10 perc. A játékidő a játékmegszakítások alatt is megy, azonban ha a játék várhatóan hosszabb ideig szakad meg, akkor a játékvezetőknek lehetőségük van az órát erre az időszakra megállítani. Vannak továbbá olyan esetek, amikor a játékvezetőknek kötelező megállítaniuk a játékidőt. Ilyen például egy játékos időleges kiállítása (2 perces büntetés) vagy kizáráskor (piros lap). A játékidő lejárta szigorúan értelmezendő: az utolsó másodperc leteltekor a mérkőzés befejeződött. Amennyiben még a játékidőn belül szabaddobást vagy 7 méteres dobást ítélnek a játékvezetők, de a mérkőzésből már olyan kevés idő van hátra, hogy a megítélt dobást az alatt nem végzik el, akkor az elvégezhető a játékidőn túl is.

Bizonyos esetekben, például kupameccseken, a mérkőzés nem végződhet döntetlenre. Ha az alapjátékidő után döntetlen az állás, akkor öt perc szünetet követően újabb 2×5 perces ráadás következik. Ha ezután is döntetlen lenne az állás, akkor 7 méteres dobások következnek. A csapatok ilyenkor 5-5 hétméterest végeznek el, felváltva egymás után. Ekkor egyesével felváltva lövik a 7 métereseket addig, amíg az egyik csapat belövi, a másik pedig nem.

A serdülő lány kézilabda-válogatott: Jövő reményei

Ahogyan nemrég beszámoltunk róla, ezen a héten edzőtáborban dolgoznak az utánpótlás leány kézilabda-válogatottak. A serdülőcsapatban a 2010-es és 2011-es születésű játékosok bizonyíthatnak. Utóbbi 2024-ben kezdett el formálódni, több kiválasztó után folyamatosan csökkent a létszám, és bár ebben a korosztályban sincs senkinek bérelt helye a nemzeti csapatban, vannak olyan lányok, akik az elejétől a keret tagjai közé tartoznak, mondhatni, egyre rutinosabbak a válogatott összetartások kapcsán.

Pigniczki Krisztina, a serdülő leány kézilabda-válogatott szövetségi edzője nyilatkozott az Utánpótlássportnak a csapatról: „Ennek a korosztálynak idén nincsen világversenye, az év végén Olimpiai Reménységek Versenyén szerepelünk majd, jövő nyáron pedig remélhetőleg nyílt Európa-bajnokság vár ránk, ezzel kapcsolatban viszont még nem dőlt el, hogy ennek a korosztálynak írják-e ki; bízom benne, hogy igen. A bázis nagyrészét a 2010-esek adják, de a 2011-esekről sem feledkezünk meg, a következő, októberi összetartáson őket is megnézzük. A lányoknak új élmény a nemzeti csapatban szerepelni, amiért nagyon hálásak, szerencsére maximálisan értékelik, átérzik, mit jelent ez. Igyekszünk megkeresni a korosztály legtehetségesebbjeit.”

A csapat a tavasszal lejátszotta az első felkészülési mérkőzéseit előbb a szlovén, majd a szlovák együttest győzte le kétszer. Ezen a héten pedig Szlovénia felé veszi az irányt a válogatott, amely idén még a németekkel, a lengyelekkel és a szlovákokkal is megmérkőzik. Pigniczki Krisztina hozzátette: „A klubmunka elengedhetetlen, ott fektetik le az alapokat, mi a válogatottban nem képezünk, hanem gyakorlunk. Örülök neki, hogy a lányoknak nagy álmaik vannak, olimpiára vágynak, sikerre éhesek.”

tags: #kiemelt #serdulo #bajnoksag #kezilabda #labdameret

Népszerű bejegyzések:

• Ismerje meg a Cegléd Atomerőmű női kosárlabda csapatát!
• Hogyan dől el a Scudetto és a bennmaradás sorsa?
• a kulcsfontosságú elitkörös mérkőzés
• Részletes mérkőzésinformációk a csapatról
• Az ELITE SE kosárlabda sikerei Törökbálinton